Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

i t TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG WH" a*ff 1059. október 4. Anglia a választások előestéjén Macmillan újabb választási beszéde London: (MTI) Az AP jelenté­se szerint Macmillan angol mi­niszterelnök a választási harc során pénteken este Watfordban beszédet mondott. A munkáspárt­ról szólva kijelentette: a szava­zóknak óvakodniok kell attól, hogy olyan pártot emeljenek ha­talomra, amelynek néhány tagja »majdnem kommunista«. »A mun káspárt a védelem és a külpoliti­ka komoly kérdéseiben nem kép­visel egységes álláspontot, erősen széthúzó« — mondotta. A minisz­terelnök szerint a munkáspártban »néhányan lényegében szimpati­zánsok, néhány an pedig majdnem kommunisták«. Macmillan elisme­réssel adózott viszont a munkás­párt jobbszárnyának, mondván, hogy ott akadnak néhányan »jó hazafiak«. Macmillan ezután ismét a feb­ruári moszkvai látogatására hív­ta fel a választók figyelmét, amely látogatás szerinte »meg­törte a jeget Kelet és Nyugat kö­zött«. Az angol miniszterelnök — nyilvánvaló kortescélzattal — azt állította, hogy az ő moszkvai látogatása előtt a Nyugat azzal a »szörnyű dilemmával« nézett szembe, hogy vagy »átadja a kommunizmusnak«, a két és fél­milliós Nyugat-Berlint, vagy pe­dig »ellenáll és mozgásba hoz olyan eseménysorozatot, amely a legveszélyesebb helyzethez vezet­het, esetleg háborúhoz«. Macmil­lan hozzátette, hogy a feszültség enyhülése, amely Hruscsowal Moszkvában folytatott tárgyalá­sait követte, . »nagy eredmény« volt. Ä Pravda cikke Mint a TASZSZ jelenti, a Prav da szombati számában cikket kö­zöl az angol pártok választási programjáról. Megállapítja, hogy a választók figyelme főként a kül politikai kérdésekre összpontosul, s elsősorban ezeket a kérdéseket vizsgálják a pártok programjá­ban. Nos, a konzervatív párt prog­ramja igen szerény helyet biztosít e kérdéseknek. Hallgatólagosan a választók értésére adja, hogy a párt nem is gondol a nukleáris fegyverkezési hajszáról való le­mondásra. A munkáspárt külpolitikai programja már konkrétabb, — folytatódik a cikk. — A párt megígérte, hogy ha hatalomra jut. lemond a nukleáris kísérleti rob­bantásokról és örök időkre meg­szüntetni igyekszik majd a nuk­leáris fegyverek használatát. — Ugyanakkor a munkáspárti prog ramban sok a következetlenség: a konzervatívokhoz hasonlóan han­goztatják a NATO-hoz való hű­séget, hallgatnak a német béke- szerződés kérdéséről, az amerikai rakétatámaszpontok megszünteté­séről. A munkáspárti nyilatkozat gyakorlatilag nem szól az angol— szovjet viszony jövőjéről sem. A kommunista párt az, amely következetes programot ad a béke megőrzéséért vívott harcra, a hi­degháború megszüntetésére, — I fejezi be cikkét a Pravda. Ochab lengyel földművelésügyi miniszter Washingtonban tárgyal Washington: (AFP) Az Egye­sült Államok kormányának meg­hívására pénteken Washingtonba érkezett Edvard Ochab lengyel földművelésügyi, miniszter, aki eszmecserét folytatott Douglas Dillon amerikai külügyminiszter­helyettessel a Lengyelországot és az Egyesült Államokat érdeklő kérdésekről. A tanácskozás befejeztével Ochab kijelentette, az a benyo­mása, nemcsak ő maga, hanem Dillon is úgy gondolja, hogy a megvitatott kérdésekben lehetsé­ges a megegyezés. Mint a Reuter jelenti, Ochab kijelentette, meg akarja tudni, hogy a lengyel mezőgazdaság mi­lyen mértékben alkalmazhatná az amerikai mezőgazdaság módsze­reit. Hozzáfűzte, szeretné, ha fo­kozódnának Lengyelország és az Egyesült Államok kereskedelmi aocsolatai. A brnói vásár igazolta a szocialista gazdaság sikerét A néhány nappal ezelőtt be­zárult brnói vásárt csaknem 2 millió 400 ezer látogató tekintet­te meg. A külföldiek közül több mint 10 ezren voltak kíváncsiak a vásárra. Az idei brnói vásár mész sze felülmúlta a hagyományos brnói gépipari vásár eredmé­nyeit. Roman Kubícek, a brnói vásár kereskedelmi igazgatója, a következőket mondotta a Bratis­lava! Pravda tudósítójának a vá­sár eredményeiről: — A brnói vásárnak két alap­vető célkitűzése volt: segítenie kellett a csehszlovák vállalatok­nak a külkereskedelem feladatai­nak teljesítésében és lehetővé kel­lett tennie, hogy a csehszlovák műszaki közvélemény megismer­kedjen a hazai és külföldi mű­szaki eredményekkel. A csehszlo­vák gépeknek és berendezések­nek a külföldiekkel való összeha­sonlítása, az esetek többségében, a csehszlovák gyártmányok mel­lett szólt. De a külföldi kiállítók is néhány rendkívül érdekes gé­pet és berendezést mutattak be, mint például bányaberendezése­' - építőinari, élelmiszeripari és megmunkálógépeket, továbbá ta­lajjavítógépeket, amelyek új meg oldásokra ösztönzik majd a cseh­szlovák szakembereket. — Milyen kereskedelmi ered­ményekkel zárult a bmói vásár? — Keresedelmi szempontból — folytatta Roman Kubicek — min­den várakozást felülmúlt. A cseh szlovák vállalatok több mint 4 milliárd korona forgalmat értek el. A csehszlovák gépipar gaz­dag választéka meglepte a kül­földi kereskedők és szakemberek többségét, ami elsősorban a meg­munkálógépek, gépkocsik, textil­gépek, optikai- és mérőműszerek, mezőgazdasági gépek, stb. vásár­lásában mutatkozott meg. A kül­földi kiállítók már most bizto­sítani akarják a kiállítási terü­letet a jövő évre. Nagy önálló nemzeti kiállítási területet sze­retne biztosítani magának pél­dául Anglia, Olaszország, az Egyesült Államok és Franciaor­szág. Az osztrák cégek, amelyek­nek közös pavilonjuk volt, a ki­állítási terület megduplázását kérték. — Melyek a bmói vásár jövő távlatai? — A külföldi kiállítók viszony­lag nagy száma és a vásár során tett kijelentéseik arról tanúskod­nak, hogy a brnói vásár már az indulásnál mély gyökereket vert. A vásár további távlata telje­sen világos. Továbbra is specia­lizált gépipari vásár marad. A ke reskedők, szakemberek és tudó­sok fontos nemzetközi találkozó- helyévé válik. Arra fogunk tö­rekedni — folytatta —, hogy az érdeklődők teljes képet kapjanak egy-egy termelési ágról, pél­dául a megmunkálógépekről, stb. Ez lehetővé teszi a kiállított gé­pek és berendezések jobb össze­hasonlítását, s elősegíti a szociális ta országok együttműködésének megvalósítását — fejezte be nyi­latkozatát Roman Kubicek, a bmói vásár kereskedelmi igaz­gatója. „ , ESEMENYEK SOROKBAN Párizs (MTI): A francia hivata­los lap pénteki száma rendeletet közöl áz 1959-es költségvetési ki­egészítésről. Eszerint az 1576 mil­liárd frankos hadügyi előirányza­tot csaknem 37 milliárd frankkal növelték. Ezen kívül emelték a hadsereg üzemanyagfogyasztási té telét és a muzulmán segédszolgá" latosok fegyverbentartásának költségeit, összesen 5 milliárd frankkal. Végeredményben az 1959-es költségvetési évben 1613 milliárd frankot tesznek ki Franciaország katonai kiadásai. 1958-hoz képest az emelkedés több mint 10 száza­lékos. Szófia (MTI): Georgi Bokov, a Rabotnicseszko Delo főszerkesztő­je a lap október 2-i számában írja: — Hruscsov amerikai utazása és Eisenhowerrel folytatott sike­res tárgyalásai után, miként az egész világon, a Balkánon is ked­vező feltételek jöttek létre vala­mennyi vitás kérdés megoldására tárgyalások útján. Most, amikor minden erőfeszítés a hidegháború felszámolására és a kölcsönös bi­zalom és megértés megteremtésé­re irányul, jogos feltenni a kér­dést, nincs-c itt az ideje annak, hogy valamennyi balkáni ország képviselői tárgyalóasztalhoz ül­jenek és türelmesen megvitassák és fokozatosan megoldják a még vitás balkáni kérdéseket? Colombo (MTI): Az AP jelen­tése szerint pénteken — egy hét­tel Bandaranaike miniszterelnök meggyilkolása után — rendkívüli ülést tartott az új ceyloni kor­mány és elhatározta, hogy a jövő­ben ismét halálbüntetéssel sújtják a gyilkosságok elkövetőit. Cape Canaveral (AP): Pénteken a Cape Canaveral-i kísérleti tele­pen felbocsátottak egy 28 láb hosszúságú „Poláris” mintájú ra­kétát. A rakéta 20 másodperc múl­va felrobbant, második lépcsője levált és belezuhant az Atlanti­óceánba. New York (Reuter): Írország és Malájföld a „tibeti kérdés” napi­rendre tűzésének indítványozója kérte a főbizottságot, halassza el a jövő hét péntekéig a javaslat meg­vitatását. A két ország eddig nem tudott elegendő ENSZ-tagállamot megnyerni a javaslatnak. Két évvel ezelőtt lőtték fel as első mesterséges holdat Felbecsülhetetlen értékű adatokkal gyarapodott a tudomány Két évvel ezelőtt, 1957 október 4-én röppent világgá a hír: a Szovjetunióban felbocsátották az az első mesterséges holdat. Az első szovjet szputnyik 83 kilogrammos, félméter átmérőjű gömbje több hónapig keringett a Föld körül. Egy hónappal később követte a második szovjet mes­terséges hold, amelynek súlya már fél tonna volt. Amíg az első szputnyik csak rádiókészüléket és hőmérőt vitt magával, a második már olyan szerkezeteket, ame­lyekkel a Nap sugárzását, a koz­mikus sugarakat, a bolygóközi térben száguldó meteoritokat is észlelte. Ez vitte magával az első élőlényt, a Lajka kutyát is. Az első szputnyik felbocsátását újabb kísérletek követték és ed­dig 16 mesterséges holdat lőttek ki s ezek közül 8 még most is kering a Föld körül. Méréseik, megfigyeléseik jelentős lépéssel vitték és viszik előre a tudo­mányt. Már az a tény, hogy a mes terséges holdak mozgása ponto­san úgy történik, ahogy azt a csil lagászok kiszámították, bizonyíté­kot szolgáltat az eddig megálla­pított törvényszerűségek érvé­nyességére. A mesterséges holdak tudomá­nyos rendeltetése igen sokrétű. Működésük elsősorban a Föld fi­zikai viszonyainak . tisztázására szolgál, de ugyanakkor műszereik már a világűr viszonyait is érzé­keltetik. A mesterséges holdak adataiból sok szempontból módosultak az eddigi tudományos elképzelések. A megfigyelések azt mutatták hogy a földi légkör mintegy 1000 kilométerrel magasabbra terjedi mint ahogyan azt régebben sej­tették. Különösen érdekes a Föld és az égitestek mágneses terének vizs­gálata. Tudjuk ugyan, hogy a földmágnesség a Föld belsejében ered, de keletkezésének okát még nem ismerjük. A mesterséges holdakba épített mágneses mé­rőműszerek nagy magasságban is mérik a földi mágnességét, megállapítják, milyen mérték­ben csökken távolodva a Földtől. A mesterséges holdakkal és a Lu.nyik kozmikus rakétákkal 'si­került 80 000 kilométerig nyo­mon követni a földmágnességet. A mérések azt mutatják, hogy a mágnesség valamivel lassabban csökken, mint ahogy azt az el­méleti számítások mutatták. Ez valószínűleg a mágnesség eredeté vei, keletkezésével kapcsolatos. Ahhoz tehát, hogy a földmágnes­séget ismerjük, képet kapjunk a Föld belsejéről, nagy magasság­ra kell távolodnunk bolygónktól. Nem egészen két esztendő alatt lehetővé vált a kozmikus raké­ták kilövése után ez év szeptem­ber 12-én az első sikeres höld- ralcéta felbocsátása. Ez volt a második lépés; hogy az ember el szakadjon a Földtől, kijusson a térbe, s elhatoljon más égites­tekre. Valószínűleg már csak rö­vid idő választ el a harmadik lé­péstől, a Holdon leszálló és mé­réseket végző automata-rakétától vagy a Holdat körülrepülő ’ űr­hajótól. Segni olasz miniszterelnök beszéde Washington: (MTI) Mint a Reu­ter és az AP jelenti, Segni olasz miniszterelnök pénteken beszédet mondott a7 amerikai országos saj­tóklubban, ....... Beszédében mindenekelőtt hang súlyozta a nyugat »szolidaritásá­nak« szükségességét,, különös te­kintettel a hidegháború jegének megolvasztását célzó diplomáciai tevékenység új szakaszára. Az olasz miniszterelnök szerint »a nyugatnak a legnagyobb tévedé­se az lenne, ha megfelelő biztosi­kok hiányában felhagyna kollek­tív védelmi' erőfeszítéseivel«. ­' ........ -kK* S egni a továbbiakban ki jelen- telte; az, plasz nép, az amerikai néphez és az amerikai kormány vezetőihez hasonlóan, őszintén reméli, hogy Hruscsov és Eisen- hovver találkozói gyümölcsözőle lesznek a béke és a civilizáció szempontjából. Az olasz kormány és az olasz nép őszintén reméli a kelet-nyugati kapcsolatok eny­hülését. Egy hét a külpolitikában Hruscsov amerikai látogatása s ennek nemzetközi visszhangja nyomta rá bélyegét az elmúlt hét külpolitikájára. A szovjet kor­mányfő amerikai útja „az évszá­zad legfontosabb látogatása” volt, írja a New York Mirror szemle­írója. A nyugati lapok egyetérte­nek abban, hogy HRUSCSOV AMERIKAI LÁTOGATÁSA és Eisenhower elnökkel folytatott tárgyalásai jelentősen megváltoz­tatták a világesemények menetét és megnyitották egy új korszakba, a béke és a kölcsönös megértés ■korszakába vezető utat. „Eleinte hajlottunk arra, — mondta egy gyűlésen Adlal Ste­venson volt amerikai elnökjelölt —, hogy bizalmatlanul és elutasí­tóan fogadjuk Hruscsov látogatá­sát. Még leszerelési javaslatát is sajtónk azonnal elvetette s régi propagandaszólamnak minősítette. Most azonban a sötétenlátást a de­rűlátás váltotta fel. Az a véle­mény, hogy Hruscsov látogatása valami jót, kedvezőt és remény­keltőt adott a világnak”. A két államférfi tanácskozásai­nak legfontosabb eredménye, hocv mindketten a leszerelést tekintik a nemzetközi élet legfontosabb fel­adatának s ezt a bizakodó nemzet­közi légkört nem tudják megron­tani a bonni militaristák sem, akik nem is titkolják, hogy mi­lyen aggodalommal néznek a le­szerelés minden formája elé, a teljes és általános leszerelést pe­dig egyenesen tragédiának tekin­'e»ék. Nemsokkal a két nagyha­talom kormányfőjének közös nyi­latkozata után fordult A NÉMET DEMOKRATIKUS* KÖZTÁRSASÁG NÉPI KAMARÁJA a bonni parlamenthez és a nyugat­német közvéleményhez, s felkérte, hogy foglaljon állást az NDK ja­vaslataival kapcsolatban. A Né­met Demokratikus Köztársaság többek között javasolja, hogy mindkét német állam szálljon síkra az atomfegyver-kísérletek azonnali megszüntetéséért, mind­két német állam mondjon le az atomfegyverkezésről, állapodjon meg a fegyverkezés azonnali meg­szüntetésében, szüntesse meg a háborús propagandát s állapodjon meg paritásos alapon összeállított és a két német állam kormányá­nak képviselőiből álló bizottság megalakításában, amely megvitat­ná a két német állammal kötendő békeszerződés kérdéseit, elősegí­tené a két német állam közeledé­sét és az újraegyesítés feltételei­nek megteremtését. A Német Demokratikus Köztár­saság, mint már annyiszor, ismét tanújelét adta békés szándékai­nak s ezek felett Bonn sem néz­het el szótlanul, mert a nyugat­német főváros hivatalos köreiben is tudomásul kell venni, hogy a világ egyre inkább a békés egy­más mellett élést, a nemzetközi feszültség enyhülését, a megoldat­lan nemzetközi kérdések rende­zését kívánja, Hruscsov elvtárs. ahogy tréfá­san megjegyezte, valóban egyik repülőgépből a másikba szállt, hogj’- amerikai körútja végeztével eleget tegyen a Kínai Népköztál • saság meghívásának s Pekingb»* utazzék a Kínai Népköztársasáa kikiáltásának 10. évfordulóján rendezett ünnepségekre. Az iinne. pen, amelyen Dobi István elvtár vezetésével magyar párt- és kor­mányküldöttség is részt vesz, A NÉPI KÍNA NAGY ÜNNEPE. Azé a Kínáé, mely a felszabadu­lása óta eltelt 10 év alatt roha­mos fejlődésen ment át. A s?.e* cialista építés nagy diadala Kín* 10 éves történelme s a magyar nép is büszkén vallja azt az egyre erősödő barátságot, amely a kínai néphez kapcsol bennünket. „A kí­naiak immár úgy érezhetik, meg* érdemlik az ünnepet, hogy meg­tapsolják vezéreiket, hitvallásukat és az eltelt évtizedben kifejten erőfeszítéseiket — írja a londoni Times s hozzáteszi: A változás valóban óriási.” A kínai ünnep­pel kapcsolatban ismét mind na­gyobb teret kap a világsajtóban az a követelés, hogy ezt a hatal­mas országot ne zárhassák, ki az ENSZ-ből. Az angol lapok különö­sen nagy teret szentelnek ennek a kérdésnek s megállapítják, hogy Kína mind fontosabb szerepet kap a világ ügyeinek intézésében. Á világ dolgozói a felszabadult, mind nagyobb eredményeket elérő, a szocializmus útján haladó Kínát ünnepelték ezekben a napokban, tt kínai nép nemzeti ünnepén.

Next

/
Thumbnails
Contents