Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
f f * (Folytatás az 1. oldalról) gén lenézték a téglagyári munkást, nem törődtek azzal, jut-e ideje továbbképzésre, van-e módja egyáltalán arra, hogy művelődjék. Akkor az embertelen körülmények ezt nem tették lehetővé. Ma már nincs embertelen munka és van lehetőség a tanulásra. Két esztendővel ezelőtt felvetődött a munkások között, iskola kell, hogy fiaik tanulhassanak. A téglagyár dolgozói összefogtak, és 123 ezer forint értékű társadalmi munka hozzájárulással megépült az egészséges iskola. Van iskolánk. Egy hónappal ezelőtt, alig egy óra alatt mintegy 5 000 forint értékű könyvet vásároltak a gyár dolgozói a könyves autóról. Széleskörű az érdeklődés a politikai élet iránt is. Ezért a pártszervezet több pártonkívülit bevont az idén a politikai oktatásba is — fejezte be nagy taps közepette felszólalását Vasz- kó Lajosné elvtársnő. PÉTI JÄNOS, a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke a tsz-ek megszilárdításával foglalkozott felszólalásában. — A termelőszövetkezeti mozgalom kiállta a próbát. Azok, akik az ellenforradalom romboló hatására kiléptek a termelőszövetkezetből, gondolkod- j tak azon, amit a kommunisták agitációjuk során elmondtak. En- j nek hatására megindult a folyamat »vissza a tsz-be«. A mező- gazdaság szocialista átszervezésével kettős feladatot oldunk meg. Egyrészt többet kell termelnünk. Ez elengedhetetlen feltétele a népgazdaság további fejlődésének, s az életszínvonal emelésének. Másrészt az emberek munkáját, életét kell szebbé tennünk. A gépesítés nehéz fizikai munkától kíméli meg az embereket. Nálunk már nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is gépesítettünk, a gépi fejéssel elértük azt, hogy egy gombnyomással egyszerre tíz tehén fejésével végez két ember. A tsz-nék nagy előnye az is, hogy a tsz tag számára megszűnik — az egyéni parasztokat állandóan rettegésben tartó — létbizonytalanság. A tsz-tag öregségére nyugdíjat kap, betegség esetén orvosi kezelésben, segélyben részesül. Ezeknek az előnyöknek szüntelen magyarázgatása igen fontos, s nagyban elősegíti a tsz fejlesztési munkákat. A tsz-ek- ben sokat, az eddigieknél jóval többet kell foglalkozni a fiatalok helyzetével, akik menekülnek a tsz-ből. Olyan munkakörülményt kell teremteni, hogy a fiatalok megtalálják számításukat, perspektívát lássanak a tsz-ben. A biztos kereset lehetőségén túl segíteni kell, hogy a tsz-en belül megtalálják a fiatalok a szórakozási lehetőségeket, a kultúrmun- kát és a sportot. DR. HEGEDŰS ÁDÁMNÉ, a bonyhádi járás egészségügyi csoportvezetője kért szót, aki arról számolt be, hogyan alakulnak át fokozatosan az orvosok az egyén orvosából a társadalom orvosává a bonyhádi járásban. Beszámolt arról is, hogy a bonyhádi járásban, mint pártonkívüli kapott megbízatást 1956 előtt arra, hogy az egészségügyi csoport vezetésével kapcsolatos teendőket lássa el. Ebben az időben is sok segítséget kapott munkájához a járási bizottságtól. Az 1956-os ellenforradalom érlelte meg benne a gondolatot, hogy kérje felvételét a pártba, hogy azok között harcolhasson, akik a legkövetkezetesebben valósítják meg a nép felemelkedését. — Büszkén jöttünk el a mai pártértekezletre, mert nem kell szégyenkeznünk a lemaradás miatt — kezdte felszólalását VARGA MIHÁLY elvtárs, a Tolna megyei Építőipari Vállalat párttitkára. — Tervünket nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük. Háromnegyedéves termelési tervünk 43.5 millió forint volt. A tényleges teljesítés 50,8 millió forint, amely 116,7 százalékos tervteliesítésnek felel meg. Jól alakult a III. negyedévben az egy főre eső termelés is, miután a terA megyei pártértekezlet vitája vezett 23 070 forinttal szemben 27 520 forint volt a teljesítés. Vállalatunk dolgozói a pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy a termelési tervet 8 százalékkal túl teljesítik, az önköltséget pedig 1,5 százalékkal javítják. Vállalásunkat teljesítettük. A félévben 4.3 millió forinttal, a III. negyedévben pedig további 3 millió forinttal, együttesen tehát 7.3 millió forinttal teljesítettük túl tervünket a harmadik negyedévben, amely 16.7 százalékos túlteljesítésnek felel meg. RÄCZ ANTALNÉ elvtársnő arról számolt be a többi között, hogyan fogtak munkához, hogy sikeresen megvívják az őszi mező- gazdasági munkákkal kapcsolatos harcot, hogy biztosítsák a dolgozó nép kenyerét. A járási pártérte* kéziét után — mint mondotta — kisgyűléseket tartottak a községben, beszélgettek a falu dolgozóival. Ennek eredményeként naponta 10—20 holddal emelkedik az elvetett terület nagysága. Ezután, utalva a pártbizottság beszámolójára, arról szólt, hogy milyen nehéz még ma is a mozgalomban a nők helyzete. GYERGYÁDESZ IMRE elvtárs, a dombóvári Rákóczi Tsz pártvezetőségi tagja a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, a termelőszövetkezet megerősödéséről beszélt. MIKLÓS PÉTER iskolaigazgató az ideológiai nevelésről, a politechnikai oktatásról számolt be és a KISZ-szervezetek munkájában tapasztalt hiányosságokra hívta fel a pártértekezlet figyelmét. — Kérte, hogy a jövőben az eddiginél többször keressék fel a pártmunkások a pedagógusokat, rendezzenek részükre vitát, hogy a helytelen nézeteket tisztázzák. Ezután Benke Valéria elvtársnő, a Központi Bizottság tagja, művelődésügyi miniszter szólt hozzá Ezután Benke elvtársnő azokról a visszahúzó erőkről beszélt, melyek gyorsabb előrehaladásunkat gátolják, majd pedig a párt munkastílusáról szólt. Ezzel kapcsolatban a többi között a következőket mondotta: — A hatalom a kezünkben van, megtehetnénk mindent — csupán határozatokat kellene hozni. De helyes lenne-e ha határozatot hoznánk arra, hogy egy év alatt lépjenek be az egyéni gazdálkodók a termelőszövetkezetbe? Helyes lénne-e adminisztratív intézkedések megtétele politikai munka nélkül? Kommunista áldozatok árán, nagyarányú türelmes munka árán születhet csak meg az új társadalom. Ehhez pedig nagy türelemre van szükség. KASZÁS IMRE, pártonkívüli országgyűlési képviselő kapott ezután szót. — A megyei pártbizottság beszámolója nem beszélt arról, hogy a pártszervezetek milyen erőfeszítéseket fejtettek ki az én telmiség megnyeréséért. A kommunisták eljutottak minden emberhez, volt erő erre a nagy munkák idején is. Volt erejük, türelmük az elvtársaknak, és elmentek az iskolákba, ott vitatkoztak velük és segítették az értelmiség sorainak rendezését. Nagy elismerés jár ezért a pártnak. Hozzászólása végén arra kérte Kaszás Imre a kommunistákat, hogy tevékenykedjenek továbbra is állhatatosan a társadalom további fejlődéséért. SZŰCS IMRE elvtárs, a bátaszé- ki Búzakalász Tsz párttitkára a tsz-ek megerősítésével, a párttagok és a pártonkívüliek közötti kapcsolat erősödését emelte ki. — A párthatározatok helyes végrehajtása közelebb hozza a tömegeket a párthoz. Állandósítani kell a politikai felvilágosító munkát, amelyet nem lehet és nem is szabad adminisztratív eszközökkel helyettesíteni. A tsz-ekben folyó pártmunkának egyik fő követelménye az, hogy helyileg helyesen lássuk a megnövekedett feladatokat, s ennek szellemében irányítsunk. Naponta ismertetnünk kell az elért eredményeket, amelyek feltétlenül a munkakedv fokozását vonják maguk után. Nagyon káros az a gyakorlat, ha különbséget teszünk az új és a régi tsz- tagok között. Bíznunk kell az újonnan belépőkben, ez igen megkönnyíti a további tsz-szervezési munkát. A vitában felszólalt PALKO- VICS ISTVÁN elvtárs, a Tolna megyei munkásőrség parancsnoka, aki a munkásőrség kiképzéséről és fegyelméről számolt be a pártértekezletnek. Bevezetőben tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a megyei pártértekezlet résztvevőinek, s rajtuk keresztül a megye minden kommunistájának. Fontos események előtt néhány napra megállunk, hogy számba vegyük elért eredményeinket, hibáinkat, amelyek akadályozták gyorsabb előrehaladásunkat és megjelöljük azokat a módszereket, tennivalókat, amelyek előrehaladásunkat meggyorsíthatják. Mit kell tennünk, hogy gyorsabban menjünk előre? Ez a kérdés ma különösen fontos, hiszen gondoljunk csak a Szovjetunió nagyszerű technikai sikereire, Kína nagyszerű győzelmeire, a szocialista tábor sikereire. Menjünk gyorsabban előre, mondják, hiszen mesébe illő dolgokat képes ma már megoldani az emberiség. Ezután a tömegek között végzett politikai munka jelentőségéről szólt Benke Valéria elvtársnő, s arra hívta fel a pártértekezlet küldötteinek figyelmét, hogy elért sikereinket ne hallgassák el, tekintsék újabb győzelmeink kiinduló bázisának.Végül arra kérte a kommunistákat, hogy minden erővel dolgozzanak a VII. párt- kongresszus határozatainak megvalósításáért. Ezután TUSKA PÁL elvtárs közölte a megyei pártértekezlettel, hogy szerdán 47 üdvözlő távirat érkezett, amelyekben köszöntötték a pártértekezletet, közölték az üzemek és falvak dolgozói a kongresszusi felajánlásaik teljesítését és eredményes munkát kívántak a tanácskozásnak. Ezután a pártértekezlet munkáját csütörtök reggel fél kilencig felfüggesztette. RÉV ANDRÁS elvtárs, a paksi járási pártbizottság titkára a járási pártértekezlet óta eltelt idő eredményeiről beszélt. — Járásunk területén mozgalmat indítottunk az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsítására. Célul tűztük ki, hogy november 7-re, a tsz-ek példáját követve, az egyéni parasztok is befejezzék a vetést. Járásunk 24 termelőszövetkezete közül huszonegy tsz-ben már végeztek a vetéssel, s ellenőrző mun kánk során az egyéni parasztság körében is fellendülést tapasztaltunk az őszi munkák végzésében. SIKLÓSI IMRE elvtárs, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára az ifjúság nevelésének kérdéseivel foglalkozott, rámutatva arra, hogy ez össztársadalmi ügy. A kommunisták tegyenek meg mindent, hogy olyan ifjúság nevelkedjék fel, amelyik méltón veszi majd át a mai generációtól a szocializmus építésének nagy ügyét — mondotta. RAPAI GYULA elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. porp. osztályának helyettes vezetője hozzászólása elején arról szólt, hogy öröm volt hallani azokat az eredményeket, amiket a Tolna megyei kommunisták elértek. Jó volt hallani, hogy a Paksi Konzervgyárban megnyolcszoro- zódott a termelés, hogy társadalmi összefogásból házak épülnek. Ezekre joggal lehetünk büszkék, de leginkább arra lehetünk büszkék, hogy egyre több szocialista öntudattal rendelkező elvtárs tevékenykedik. S ezek az eredmények méltó válaszok azoknak, akik, egykor féltették a magyar nép sorsát, akik attól reszkettek, hogy a dolgozó nép saját maga intézi ügyeit. Ezek az eredmények méltóan mutatják be a szocializmus nagyszerű fölényét. — Nekünk sokkal többet kellene beszélnünk eredményeinkről — mondotta. — Kicsit természetesnek vesszük rrokat az eredményeket, amik jellemzik rendszerünket. Természetesnek tartjuk a nyugdíjas parasztot, hogy versenyben 1 millió téglával termel többet cgy-egy üzem, stb. Bátrabban kell szólnunk eredményeinkről. Rapai Gyula elvtárs ezután ági tációnk nemzetközi összefüggéseiről szólt. WALTER JÄNOS elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese arról szólt, milyen erőforrások állnak a mezőgazdaság rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik, hogy maradéktalanul megvalósítsuk a kettős feladatot, t. i. azt, hogy az átszervezéssel, egy időben emeljük a mezőgazdaság termelését. BORUZS GABORNÉ elvtársnő, a dombóvári járásban folyó nőmozgalmi munka eredményeit, ta-- pasztalatait ismertette. DÁVID ENDRE elvtárs, a gyön- ki járási pártbizottság titkára a pártegység kérdésével, valamint a termelőszövetkezetek megszilárdításának kérdéseivel foglalkozott. — Jelenleg — hangsúlyozta Dávid elvtárs, — az a feladat, hogy megteremtsük az egységet a határozatok megvalósításában, mert csak így leszünk képesek a márciusi párthatározat szellemé^ ben megszilárdítani a termelőszövetkezeteket is. — Javulás van a szakszervezetek munkájában — állapította meg felszólalásában SCHROTT - NER KAROLY elvtárs, az SZMT elnöke. Csökkent a szakszervezeti funkcionáriusok kisebbségi érzése, amely kifejezésre jut abban is, hogy a hibákkal kapcsolatban bátran jelzéseket adnak a felső szerveknek. Mozgalmi munkában is javulás van: a megye dolgozói 86,2 százalékban tagjai a szak- szervezetnek. PERE FERENC elvtárs, a be- lecskai termelőszövetkezet munkájáról adott tájékoztatást a megyei pártértekezletnek. Elmondotta, hogy nemcsak a növénytermelésben, de az állattenyésztésben is felülmúlta már a szövetkezetük az egyénileg gazdálkodók eredményeit. MAGYAR MARTON elvtárs a Pincehelyi Vegyesipari Ktsz tagja a szocialista munkaversenyről szólva többek között megemlítette, hogy nem helyes, ha a dolgozók csak látszateredmények elérésére törekednek. A munkaverseny akkor eredményes, ha azt tartalommal töltjük meg — mondotta. BRÜCKNER FERENC elvtárs, a bonyhádi gépállomás igazgatója a kongresszusi verseny eredményeit ismertette, és arról szólt, hogy milyen segítséget tudtak adni ebben az esztendőben a szövetkezeteknek. Különösen az újon nan » alakult termelőszövetkezeteknek nyújtott segítségről szólt. Gátló körülménynek említette meg a gépalkatrészhiányt és helytelen gépelosztást, amely kedvezőtlenül befolyásolja a szövetkezeteknek nyújtott segítséget. LAKATOS ANTAL elvtárs, Zomba tanácselnöke, a községpolitikai terv végrehajtásával kapcsolatban elmondotta, hogy községükben 1 600 méter járdát építettek és napközi otthon létesítését valósították meg. PORUBSZKI REZSŐ elvtárs, a Gerjeni Állami Gazdaság igazgatója elmondotta, hogy mintegy 500 000 forinttal teljesítette túl a gazdaság a kongresszusi vállalását, amit jórészt az állattenyésztésben elért eredmények tettek lehetővé. * A vita ezzel befejeződött. A pártértekezleten 61 elvtárs kért szót, de csak 30 felszólalásra került sor az idő rövidsége miatt. A vita során felmerült kérdésekre Prantner József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára adta meg a választ. A pártértekezlet elnöke bejelentette, hogy csütörtökön újabb nyolc távirat érkezett a pártértekezlet címére, amelyben eredményes munkát kívántak a tanácskozásnak. A vita lezárása után a pártértekezlet elfogadta a pártbizottság beszámolóját az előterjesztett határozati javaslatot, megadta a felmentést a pártbizottságnak s ezután megkezdődött a választás, (Folytató* a 3^ oldale&i A tanácskozás második napja rendszeresen értékelik a versenyt és ez alkalmat ad arra, hogy ott segítsen a pártszervezet, ahol esetleg lemaradás mutatkozik, A párt tömegkapcsolatának erősödéséről és a párt növekvő tekintélyéről beszélt TUSKA PÁL elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke. — A párt irányító munkája, útmutatása a tanácsok javuló munkájában is megmutatkozik — mondotta többek között. Ezután beszélt arról, hogy a tanácsok az ellenforradalom után viszonylag gyorsan talpraálltak, majd az 1S58. évi tanácsválasztás eredményeire tért ki, amelynek során 143 munkás és 183 tsz-tag beválasz tásával javult a tanácstagság ösz- szetétele. Foglalkozott az eredmények mellett a hiányosságokkal is, s megemlítette azt, hogy csökkent a tanácstagok aktivitása, de van tennivaló a községfejlesztési tervek végrehajtása területén is. Végül a pártcsoportok munkájával foglalkozott, s felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácsokban erősíteni kell a kollektív vezetést. szélesíteni kell a demokratizmust, s fokozni kell az ellenőrzést. a mandátum vizsgáló bizottság jelentésével kezdődött, amit GYERö ANDRÄS elvtárs terjesztett a pártértekezlet elé, utána NÉMET LAJOS elvtárs, a dombóvári fűtőház párttitkára kapott szót. Elmondotta, hogy pártszervezetük előtt az elmúlt három esztendő során a pártegység megteremtése, a tömegek megnyerése és a termelés megindítása, illetve az elért eredmények fokozása állt. Tapasztalatuk az volt, hogy esetenként kellett megnyerni a dolgozókat. Ez ma is feladata alapszervezetüknek. Beszámolt arról is, hogy mos. tanában igen nagy számban jelentkeztek tagjelöltfelvételre a pártonkívüliek. Ezután a kongresszusi verseny sikeréről adott számot. Bejelentet te a pártértekezletnek, hogy a dombóvári fűtőház dolgozói 14 200 000 forint értékű szenet takarítottak meg. A dolgozók felajánlása minden téren messze felülmúlta az élüzem szintet. majd arról szólt, hogy havonta
