Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-30 / 255. szám
w^w i r * 1959. október 30. TOLVA MEGYEI NÉPŰJSÁtí 3 A megyei pártértekezlet vitája Szavaznak a küldöttek A MEGYEI PAKTÉRTEKEZLET AZ ALÁBBI ELVTÁRSAKAT VÁLASZTOTTA A PÁRTBIZOTTSÁG TAGJAINAK: Ball Zoltán Perecsi Ferencné Beke Árpád Pomsár Jenő Bakos Ferencné Rácz Károly Daradics Ferenc Reményi Sándor Dobos Ferencné Rév András Etterer Sándor Rózsa Júlia Faludi Imre Racsmány Dezső Göndöcs Ferencné Siklósi Imre Hunyadi Károly Somi Benjamin Horváth József Soczó József Hornok István Schönfeld Lajosné Kerekes Miklós Schrottner Károly Kovács György Szigeti János Lakatos Antal Szabópál Antal Magyar János Dr. Szilcz Ákos Nagy János Tolnai Ferenc Novák Nándorné Dr. Tuska Pál Nagy Dénes Takács Mihályné Orosz Lajos Tóth Lajos Oravecz István Varga Mihály Prantner József Vaszkó Lajosné Palkovics István id. Varga Lajos Petrits Ferenc Péti János Walter János PÓTTAGOK: Bársony Róbert Mosonyi Pál Darnai István Pálfi Gáborné Dudás Istvánné Dr. Vigh Dezső Dr. Hegedűs Ádámné Vaszari József Kovács Ferenc Kálóczi István Katona József REVÍZIÓS id. Dudás Antal Göndöcs Ferencné Guzorá.n Gáspár Hussy Károly Ivancsik Lajos Berek János Kiss Frigyes BIZOTTSÁG TAGJAI Kecskés János Lux Sándor Nagy László Sárosdi Tibor PÓTTAGOK: Magyar Ferenc KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEKNEK SZAVAZATI JOGGAL AZ ALÁBBIAKAT VÁLASZTOTTAK MEG: Benke Valéria Báli Zoltán Kovács József Prantner József Rapai Gyula TANÁCSKOZÁSI ifj. Péti József Rózsa Júlia Porubszky Rezső Somi Benjamin Tömpe István Dr. Tuska Pál JOGÜ KÜLDÖTTEK: Szabópál Antal A megyei pártbizottság első ülése A megyei pártbizottság meg- tó bizottságot, valamint a fegyel- íartotta első ülését ahol megvá- mi bizottság elnökét, tagjait, lasxtotta a titkárokat, a végrehaj- póttagjait. TITKÁROK: Prantner József Soczó József Daradics Ferenc A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TAGJAI: Szigeti János Schrottner Károly Dr. Tuska Pál Somi Benjamin Szabópál Antal Hunyadi Károly Ball Zoltán .Takács Mihályné A FEGYELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE: Orosz Lajos TAGJAI: Kozári József Faludi Imre Lakatos Antal Alpár Béla PÓTTAGJAI: Bittér János A Revíziós Bizottság' elnökének Göndöcs Ferencnél választották meg. Bakos Ferencné Hornok István Petrits Ferenc Hoffmann János Sajgó Kálmán I Szovjetunió és az Egyesült lllamok megbízottja az ENSZ politikai bizottságában előterjesztette határozattervezetét a leszerelésről New York: (MTI) Az ENSZ politikai bizottságának szerda délutáni ülésén a Szovjetunió és az Egyesült Államok megbízottja — Kuznyecov és Cabot-Lodge — előterjesztette a közösen elfogadott határozattervezetet az általános és teljes leszerelésről. Cabot-Lodge, az Egyesült Államok küldötte, amint az AFP jelenti hangsúlyozta, hogy ez a határozattervezet „hagy reményeket juttat kifejezésre”. Továbbá, hogy az Egyesült Államok azt „Camp Dávid szellemében” terjeszti elő, s reméli, hogy a határozattervezet megnyitja az utat „további konstruktív tárgyalások felé.” Vaszilij Kuznyecov szovjet megbízott kifejezte azt a reményét, hogy a határozattervezet elfogadásával az ENSZ közgyűlése jelentős mértékben előbbre viszi a gyakorlati megvalósulás felé az emberiségnek azt az évezredes törekvését, hogy megszabaduljon a háború borzalmaitól,' Teljes összhang a leszerelési határozattervezet kérdésében New York: (MTI) Az ENSZ- közgyúlés politikai bizottságának szerda délutáni ülésén folytatták a leszerelési kérdés megvitatását. Az ülésen elsőnek Cabot-Lodge, az Egyesült Államok és Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Mindketten ismertették az általános és teljes leszerelésre vonatkozó közösen elfogadott határozattervezetet. Ez olyan helyeslésre talált, hogy az ENSZ 82 tagállamát képviselő politikai bizottságnak szinte minden tagja csatlakozni kívánt a határozattervezet kezdeményezőihez. Ennélfogva a határozattervezet hivatalos előterjesztését a politikai bizottság csütörtökön, magyar idő szerint délután fél ötkor kezdődő ülésére halasztották el. A Reuter iroda értesülése szerint szerda estig 72 ország küldöttsége jelentette be, hogy támogatja a határozattervezetet. Cabot-Lodge a délutáni ülés megnyitása után mondott beszédében az AFP és a Reuter jelentése szerint — hangsúlyozta, hogy a leszerelés céljait illetően létrejött megállapodás rendkívül fontos. Reméli, hogy a határozattervezet megnyitja az utat további építőjellegű tárgyalások felé. Azt az óhaját fejezte ki, hogy a hatásos nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtandó általános és teljes leszereléshez vezető intézkedéseket a lehető legrövidebb időn belül kidolgozzák és jóváhagyják. Vaszilij Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője — TASZSZ jelentés szerint — rámutatott beszédében, hogy az a határozati javaslat, amelyet a szovjet küldöttség október 10-én terjesztett elő, az Egyesült Államok és a Szovjetunió küldöttsége között folyt tárgyalások eredménye. Megelégedését fejezte ki amiatt, hogy e tárgyalások során a Szovjetunió partnerei támogatták a szovjet küldöttség aktív együttműködési törekvését. Kuznyecov kiemelte, hogy a szovjet küldöttség előnyösebbnek tartotta volna az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet nyilatkozatot határozottabban támogató határozati javaslatot, de szem- előtt tartva a másik fél álláspontjait, több módosítást fogadott el határozattervezetéhez. A szovjet küldöttség azt a reményét fejezi ki, hogy a politikai bizottság és a közgyűlés jóváhagy-« ja a közös határozattervezetet. Ez — mondta — fontos lépés lesz az emberiség | évezredes vágyálmainak megvalósítása felé: ahhoz, hogy a népek megszabaduljanak a háború borzalmaitól. Ormsby-Gore, Anglia képviselője kijelentette, hogy nem is olyan régen még a leszereléssel kapcsolatos bármely kérdésben ritkán jött létre megállapodás a kelet és nyugat között. Ez az idő azonban — mondta — szemlátomást elmúlt. A leszerelési probléma irát tanúsított újabb magatartás példájaként Ormsby-Gore utalt a most kifejtett közös leszerelési határozattervezetre. Ez a tervezet — hangsúlyozta az angol küldött — elismeri, hogy minden előrehaladás a leszerelés útján hozzájárul a tartósabb világbéke biztosításához. Jules Moch, Franciaország küldöttségének vezetője megelégedését fejezte ki a határozattervezettel összefüggő megállapodás miattj majd azt a reményét fejezte ki, hogy a tizes bizottság munkája pozitív eredménnyel jár. Jelentős beruházások az albán bányaiparban Az Albán Népköztársaságban az első ötéves tervben és a második ötéves terv eddig eltelt négy évében több mint 13 milliárd leket ruháztak be a bányaipar fejlesztésére és korszerűsítésére. Ennek eredményeként a népi hatalom éveiben több új olajmezőn, króm-, réz- és szénbányában indult meg a termelés és üzembe helyezték az ország első vas- és nikkelére bányáját is (Piskas). A beruházások jelentős részét a i bányászok életkörülményeinek a szakadatlan javítására fordították. Csupán az utóbbi öt évben az állam több mint 588 millió leket fordított új bányászlakások építésére, A beruházások és a tervgazdálkodás eredményeként 1958-ban 1938-hoz képest Albánia nyersolaj termelése 1557 százalékra, a különböző bányák termelése pedig 1292 százalékra emelkedett. Október végére teljesíti éves tervét a Gyönki Épületkarbantartó Ktsz A Gyönki * Épületkarbantartó Ktsz dolgozói vállalták, hogy a kongresszusi verseny keretében éves tervüket október 30-ig 10 százalékkal megemelve teljesítik. Vállalásuk teljesítésének megvannak reális lehetőségei, mert éves tervüket szeptember végére már 84 százalékra teljesítették. A vállalat éves terve több mint kétmillió forint értékű munka elvégzése, s ezt a tervet október folyamán kétszázezer forinttal túl teljesítik. Az év hátralévő részében körülbelül még további négy százezer forint értékű munkát végeznek a vállalat dolgozói. A. Tolsztoj: i I 9 I (7) — Mi köze van az öregnek ahhoz, hogy én elutazom-e. vagy sem. — Ez rosszat jelent. — Sajnos, mennem kell, pedig azzal a vénemberrel még elbeszélgettem volna. Bizonyosan a régi lakók közül valaki, az mo- tyorászik meg ködorog itt éjszakánként. — Visszajössz te hozzám Al- josa? — Azt mondtam, visszajövök, hát visszajövök. Ej, de hitetlen vagy! — Messzire mégy? Guszev Rittyentett egyet, szeme nevetett, ahogy itta a forró teát és fejével a menyezet felé bökött. — A felhőkön is túl, Masa, mint ez az asszonyság itt. Masa némán fejet hajtott. Guszev ásított, vetkőzni kezdett. Masa csöndesen elmosta az edényt, leült, zoknit stoppolt. Szemét egy pillanatra sem emelte fel. Amikor levetkőzött és odament az ágyhoz, Guszev már aludt; keze a mellén nyugodott, szeme békéin behunyva. Masa melléje feküdt és elnézte a férjét. Arcán könnyek gördültek végig, annyira drága volt neki ez az ember, annyira bánkódott Guszev nyughatatlan szive miatt: »Hová mégy, mit keres?« Hajnalban Masa felkelt, kitisztította az ura ruháját és összeszedte a tiszta fehéreműt. Guszev felébredt. Teázott, tréfált, megsimogatta Masa arcát. Nagy köteg pénzt hagyott nála. Vállára vette hátizsákját, az ajtóban megállt még egy pillanatra és megcsókolta Masát. így aztán Masa mégsem tudta meg, hogy hova megy a férje. AZ INDULÁS Lösz műhelye előtt — az üres telken — összecsődültek az emberek. Jöttek a rakpartról, a Pet- rov-sziget felől, s csoportokba verődve nézegették az alacsonyan járó Napot, amely vastag sugárnyalábokat bocsátott le a felhő- köm, keresztül. Megindult a terefere. — Mi az, mi történt, megöltek valakit? — A Marsba repülnek. — Sok mindent hallottam már életemben, de ilyet még nem! — Mit beszél? Ki repül a Marsba? — Két bandita. Kiszedték őket a börtön Dől, bezárják egy acélgömbbe, aztán ellódítják a Marsba tapasztalatszerzésre. — Abbahagyhatná már a hazu- dozást. — Ö, a szemét népség, hogy nem sajnálják az embereket! — Kik? Kicsodák nem sajnálják? — Maga csak ne kapaszkodjon bele semmibe polgártárs. — Elég már a gúnyolódásból. — Uramisten, milyen ostobák is az emberek! — Miért ostobák! Honnan veszi ezt? — Magát kéne a Marsba küldeni az ilyen beszédért. — Elég már, elvtársak. Itt fontos történelmi eseménynek vagyunk tanúi, maguk meg az ördög tudja, mit össze nem hordanak, — Aztán minek mennek a Marsba? — Engedelmet, éppen most mondta valaki: csupán az agitá- r'ós anyagból öt mázsát, pakoltak be.
