Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-29 / 254. szám
Egyetemi aA 'MAGVAK $.Z,Ö UN K^S'R A P:T'• T G L N Á, JyTE'G YEi• Bfl ZÖTTSÁG;A tS^^ ' MEG.y'CI TANÁCS ;I :AP JA‘: VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JUUUUUUUUUUUUUU CSÜTÖRTÖK 1959. október 29. IV. évfolyam 254. szám ARA: 50 FILLÉR A párt helyes politikájának megvalósításával gyorsítsuk a szocializmus építését Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet Szerdán délelőtt 10 órakor kezdte meg munkáját Szekszárdon a városi művelődési házban a Tolna megyei kommunisták megyei pártértekezlete. Az értekezleten részt vesz Benke Valéria elvtársnő, a Központi Bizottság tagja, művelődésügyi miniszter, Tömpe István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Vass Istvánné elvtársnő, a Központi Bizottság tagja, az ország- gyűlés alelnöke, Rapai Gyula elvtárs, a Központi Bizottság ágit. prop. osztályának helyetA beszámoló tes vezetője, Pozsonyi István elvtárs, az Elnöki Tanács Titkárságának vezetője, Bár/yí György elvtárs, a budapesti XI. kerületi pártmunkás és Fajkos Aladar elvtárs, a budapesti XII. kerületi pártmunkás. A pártértekezlet elnökének. Daradics Ferenc elvtársnak megnyitó szavai után Prantner József elvtárs, áz MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára ismertette a megyei párt- bizottság beszámolóját. hogy nem a hibák kijavításáról van szó, hanem a nébi hatalom megdöntésének kísérletéről. Az ellenforradalom Vezérel itt is többségében földbirtokosok, osztályidegenek voltak. Azonban voltak megtévedt becsületes emberek is az ellenforradalmi bizottságokban, akik átmenetileg az ellenforradalmárok hatása alá kerültek. -* Hogy az ellenforradalom nem tudott jobban kibontakozni Tolna megyében, ennek legfőbb oka a szovjet elvtársak jelenlét« és segítsége Volt. Ezúton is köszönetét mondunk Karnosenkó őrnagynak, Kalnyin századosnak, Kosz- tyin, Zvarcev ezredeseknek és sok más szovjet elvtársnak, akik segítséget nyújtottak nekünk az ellenforradalom leverésében és a konszolidáció megteremtésében. Szerepet játszott továbbá az is, hogy az ellenforradalom erői a dolgozó tömegek alapvető erőit nem tudták maguk mellé állítani és nem utolsósorban az, hogy október 30-ig megyei és járási szinten, ha gyengén is, de volt pártvezetés. Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők! Kedves Élvtársak! A magyar kommunista mozgalom magáénak vallja a magyar munkásmozgalom gazdag forradalmi hagyományait. Őrzői vagyunk nemzetünk minden forradalmi hagyományának. Ez mellett magunkénak valljuk a nemzetközi munkásmozgalom minden forradalmi hagyományát. Ezért vagyunk mi egyben nemzetiek és proletár internacionalisták. Mi, Tolna megyei kommunisták forradalmi örökösei vagyunk Rákóczi, Vak-Bottyán és Béri Balogh Ádám szabadságharcos jobbágyainak, akik Kölesdnél, Simontor- nyánál győzelmet arattak a labancok felett. Az ozorai népfelkelőknek, akik 1848-ban megfutamították Jellasich bandáit. Az 1919-es magyar proletárforradalom a magyar nép és benne megyénk történetének is legdicsőbb fejezete. Száznegyven ismert és sok- r sok ismeretlen mártírunk vére a tanúság arra, hogy megyénk dolgozóinak legjobbjai az első sorokban harcoltak népünk boldogabb jövőjéért. 1919 dicső emléke forradalmi tanulság és kiapadhatatlan erőforrás volt számunkra a 25 esztendős Horthy fasizmus nehéz nap-( jaiban. Mint ahogy országosan, Tolna megyében is a kommunisták képviselték a nép igaz érdekeit a fasizmus sötét uralma alatt. A bitófa, a börtön, a terror nem riasztotta vissza megyénk legjobbjait és létrehozták Szekszárdon, Ozorán, Pakson, Dombóváron, Tamásiban és más helyeken is a kommunista árt illegális szervezeteit. A kommunisták tartották ébren népünkben a felszabadulás reményét és bátor hirdetői voltak a proletár internacionalizmus, a magyar—szovjet barátság eszméinek. A megye fejlődése a felszabadulás óta A régi üzemekben ma háromszor, négyszer annyi munkás dolgozik, mint a felszabadulás előtt. Ennek ellenére el kell mondanunk, hogy Tolna megye még mindig az iparban legszegényebb megyék közé tartozik. A földreform folyamán 28 198 családot juttattunk földhöz. Az elmúlt 15 esztendő a kultúrI ötradalom ragyogó időszakának úbontakozása volt megyénkben is. 1938-ban az általános iskolának megfelelő iskolát 1300-an végezték el, 1958-ban 3126-an. 141 elemi iskolában 542 tanteremben 550 tanító Volt, ma 205 megnagyobbodott iskolában, 1001 tanteremben 1546 tanító tanít. Az elmúlt négy év alatt 2937 új érettségiző volt a megyében. Ma 163 könyvtár működik a megyében 159 100 könyvvel, A fel- szabadulás előtt 14 mozi volt a megyében, ma 145 van és egy lakosra évente 11,7 mozilátogatás jut. A felszabadu.as előtt 6331 rádió volt, az elmúlt évben 48 495, és 150 televíziós készülék. Jelentősen fejlődött megyénk egészségügyi és szociális helyzete is. Létesítettünk két új járási kórházat, három tüdőbeteg-gondozót, három bőr- és nemibeteg- gondozót. A néphatalomnak a dolgozók anyagi és kulturális felemelkedését segítő intézkedéseit jobb és eredményesebb munkával viszonozta a dolgozó nép. Ipari termelésünk országosan mintegy 3,5-szeresére nőtt, mezőgazdasági termelésünk kb. 16 százalékkal emelkedett. Az országoshoz hasonló a megye iparának és mező- gazdaságának fejlődése is. Mindezen nagyszerű eredmények mellett azonban meg kell mondanunk azt is, hogy fejlődésünk a felszabadulástól napjainkig nem volt töretlen. — Prantner elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikában elkövetett hibák lazították a párt és a tömegek kapcsolatát, a munkás-paraszt szövetséget, majd így folytatta: Az 1953-as júniusi párthatározat után megyénkben is aláásta a párt egységét és gátolta a hibák kijavítását a régi vezetés követ- kezetlen politikája és az ezeket kihasználó Nagy Imre-féle revi- zonista árulók aknamunkája. Mindezek következtében az ellen- forradalmi támadás erősen megbomlott pártszervezeteket talált Tolna megyében is. A gyalázatos ellenforradalom a mi megyénkben is megmutatta, November 4-e után a megyében tevékenykedő szilárd pártmunkásokból és a megyéből elkerült, de az ellenforradalom után visszahívott elvtársakból megala) ült az MSZMP ideiglenes megyei intéző bizottsága. Emberfelettien nehéz feldatot kellett megoldanunk Nehéz munkánkban lelkesített bennünket a Központi Intéző Bizottságunk és a forradalmi munkásparaszt kormányunk, Kádár János, Münnich Ferenc, Marosán György és más elvtársak által kidolgozott helyes politikai vonala, amely híven fejezte ki dolgozó népünk törekvését és a szocialista haza megmentésének nagyszerű céljait. A szocialista haza megmentése iránt érzett felelősség hatotta át Tolna megye parasztságának küldöttségét, amikor Budapesten Kádár és Dobi elvtársaknál kifejezték egyetértésüket a munkásparaszt forradalmi kormány politikájával és elítélték a sztrájkra uszító ellenforradalmárokat. Pártunk egységének megteremtéséért, az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar felszámolásáért, a párt helyes politikájának megfelelően a kétfrontos haté útján küzdöttünk. Szembeszálltunk azokkal a revizionista küldöttségjárásokkal, amelyek akadályozni igyekeztek az ellenforradalom bűnöseinek megbüntetését. De szembeszálltunk azokkal a szektás totótokkal is, akik az ellenforradalmárok áltaí megtévesztett munkásokat és becsületes értelmiségieket is büntetni akarták. Nagyon sok elvtársi vitát folytattunk pártszerű keretek között, ahol legtöbbször sikerült az igazságot megkülönböztetni a rágalomtól és a vitás ügyeket megegyezéssel lezárni. Ebben az időben felbecsülhetetlen segítséget adott nekünk a Központi Ideiglenes Intéző Bizottság 1956^ decemberi határozata, amely az ellenforradalom négy fő okának dialektikus egységben való értelmezését tartalmazta. Ez a határozat a legerősebb fegyverünk volt az eszmei zűrzavar ellen és a pártegységért folytatott harcban. A megyei és járási pártmunkások számtalan konzultációt, vitát, megbeszélést folytattak. Erélyesen szembeszálltak az értelmiség vezető szerepéről szóló revizionista torzításokkal, másik oldalon pedig azzal a dogmatikus nézettel, hogy minden értelmiségi ellenforradalmér volt. Szembeszálltunk a nacionalizmus és a szovjetéi lenesség minden megnyilvánulásával. A dolgozó tömegek köpött végzett türelmes felvilágosító munka párosult azokkal a helyes intézkedésekkel, amelyek a hibák kijavítására irányultak. A kötelező beszolgáltatás eltörlése, a felvásárlási rendszer bevezetése, a parasztság anyagi érdekeltségének figyelembevétele, az erő" Az 1957 júniusi hattíro Az 1957. júniusi pártértekezlet nagyjelentőségű esemény volt pártunk és népünk életében. E határozat- nyomán országosan, de megyei szinten is megszüntettük pártszervezeteink életében az ideiglenességet és a pártegység megteremtésével stabilizáltuk a pártvezetést. Ez nagy lépés volt előre, mert meggyorsította országunkban a politikai konszolidáció folyamatát. A pártértekezlet az előrehaladás pozitív tényei mellett feltárta azokat a negatív jelenségeket, amelyeket ha nem küzdünk le, akadályai lehetnek a párt és a tömegek közötti kapcsolat további erősödésének. Az elért eredmények egyes kommunistákat elbizakodottá tettek. Egyes kommunisták feledni kezdték azt a nagy igazságot, hogy a bárt munkája nem öncél, hanem eszköz a szocialista társadalom felépítésére, hogy a szocializmust szakos tagosítás és más területen elkövetett törvénytelenségek orvoslása kedvező hatást gyakorolt a dolgozó parasztság hangulatára, amely - erősítette a munkás-paraszt szövetséget. A munkásosztályra, a bérből és fizetésből élő más dolgozó kategóriákra jó hatással volt az életszínvonal' emelésének. politikája. A bérrendezésekkel, a nyereségrészesedés bevezetésével az ipari munkások átlagkeresete több mint 31 százalékkal nőtt a megyében. Egyes kategóriák: pedagógusok, orvosok slb. fizetésrendezése, valamint a családi pótlék emelése és a nyugdíjrendezés több mint 14 millió forint többletbevételt jelent a megye dolgozóinak. Nagy lendületet kapott az állami segítséggel és saját erőből történő lakásépítés. Csak 1957—58- ban 2198 üj lakás épült' a megyében. A takarékbetétek összege 1955-ben 10,1 millió volt, 1959 szeptemberében 73 millió. A motorkerékpárok számát ma már nehezen tudjuk nyilvántartani, rohamosan növekszik a magánautótulajdonosok száma. Jelenleg a megyében 242 magánautó van és egyre több fizikai dolgozó is akar Venni. A párt helyes politikája nagyobb munkakedvre, nagyobb termelési eredményekre lelkesítette és lelkesíti megyénk dolgozóit. Ennek eredményeként 1857 végén a megye ipari termelése már 4 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. Nagymértékben emelkedett a kisipari termelőszövetkezeteink termelése is. 1957- ben a felszabadulás óta legmagasabb termést takarítottuk be és előtte soha nem volt annyi jó és példamutató termelőszövetkezet, rrtint akkor. mt hatása megyénkben csak a dolgozó emberekkel együtt építhetjük fel. Az országos pártértekezlet határozatai közül megyénkben is a legnagyobb vitát a pártonkívüli- ekhez való viszonyról szóló rész váltotta ki.. Sok elvtárs nehezen értette meg — és ma is vannak néhányan, akik nem akarják megérteni — azt a helyes elvet, hogy pártfunkció kivételével, a népi demokráciához hű pártonkívüli, ha arra alkalmas, minden fuhk- ciót betölthet. Ez az elv a pár- tonkívüliek legjobbjai iránt érzett bizalmunk legfontosabb kifejezője. Az országos pártértekezlet után megyei pártbizottsági üléseinken is foglalkoztunk a tömegkapcsolatok további javításának feladataival. Komoly erőfeszítéseket tettünk, hogy a falusi pártszervezeteink politikai munkáját és vezető készségét megerősítsük. (Folytatás a 2. oldalon.)
