Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-29 / 254. szám
f <•, Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet (Folytatás az L oldalról.) Ezek az értekezletek nagyon sok hasznos tapasztalatot nyújtottak a megyei és járási pártvezetők számára és jótékonyan éreztették hatásukat az alapszervezetek munkájában is. Hasonló módszereket a pártmunka erősítése szempontjából a jövőben is alkalmaznunk kell. Központi Bizottságunk helyes politikája és e politikát végrehajtó lelkes kommunisták és pár- tonkívüliek jó munkájának eredményeként 1958 őszén országosan és Tolna megyében is az ország- gyűlési és helyi tanácsválasztások méltóan tették fel a koronát a konszolidáció nagy> munkájára. Pártunk munkáját már ebben az időben magasfokú szilárd pártegység és a tömegekkel való szoros összeforrottság jellemezte. A dolgozó tömegek soha nem látott egységben és elsöprő választási győzelemmel adták bizalmukat és helyeslésüket a párt politikájához. A választási nagy felvilágosító munkában a kommunisták A politikai és gazdaság Az ellenforradalom erőin való győzelem, az ellenforradalom kártevésének felszámolása, a gazdasági és politikai konszolidáció megteremtése nagy győzelme volt a magyar dolgozó népnek, melynek törekvéseit és vágyait oly nagyszerűen fejezte ki pártunk Központi Bizottságának politikája. Az ellenforradalom szétverése győzelme volt a szocialista tábornak, a proletár internacionalizmus nagy eszméjének, győzelme volt a szovjet—magyar barátságnak, amely a nehéz időkben fényesen kiállta a próbát. Hazánk, a Magyar Népköztársaság és vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt eredményes munkájával egyre inkább kivívja a szocialista tábor és a haladó emberiség megbecsülését. A régi vezetés hibáit radikálisan felszámolva, a párt helyes politikáját támogató néptömegek segítségével 1959-re megteremtettük a politikai és gazdasági feltételeket arra, hogy a szocializmus építésében gyorsabban haladjunk előre. A Központi Bizottság 1959. márciusi határozata célul tűzte ki, hogy 1959-ben érjük el a főbb mutatókban az 1960-ra előirányzott szintet. A megyei üzemek többségében lelkesen fogtak hozzá a határozat teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. A minisztériumi ipar teljesítése ebben az évben ezideig 103,2 százalék, a munkatermelékenységnél 2 százalékos az emelkedés. A helyiiparnál némi lemaradás van, mert eredménye csak 97,1 százalék, termelékenységben 1,9 százalékra teljesítették tervüket. Az előző év azonos időszakához képest 114,1 százalékra teljesítette a megyei ipar a tervét, de ezt az eredményt lerontja, hogy 16,3 százalékkal magasabb munkás- létszámmal érte el. Mindez azt mutatja, hogy az ipari teljesítésben lévő lemaradást csak a kongresszusi munkaverseny fokozottabb kibontakozásával tudjuk behozni. Ipari termelésünk összképét nagyon rontja a Simontornyai Bőrgyár elmaradása. A bőrgyár a harmadik negyedévi tervét 98.9 százalékra teljesítette. Megyénk dolgozói iparban, mezőgazdaságban egyaránt a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával, jobb termelési eredményekkel készülnek pártunk VII. kongresszusára és a megyei pártértekezletre. Lelkes verseny folyik ipari üzemeink, állami gazdaságaink* gépállomásaink, tsz-eink és kisipari termelőszövetkezeteink között a megyei párt- bizottság kongresszusi versenyzászlajának elnyeréséért. A Paksi Konzervgyárban már túlteljesítették kongresszusi vállalásukat, amely több mint 700 000 forint megtakarítást eredményezett a népgazdaságnak. A megyei Téglagyári Egyesülés hat üzeme kétmillió nyers- és égetett tégla gyártását vállalta, ameezrei és a pártonkívüliek tízezrei vettek részt. A tanácstagok több mint kétharmada pártonkívüli, 15,7 százalék munkás, 13,7 százalék tsz-tag, 36,6 százalék egyénileg dolgozó paraszt, 7,8 százalék értelmiségi, 15,2 százalék alkalmazott, 11 százalék kisiparos, háziasszony és egyéb dolgozó. Már az összetétel mutatja azt a magasszintű népinemzeti egységet, amely a választásokban is kifejezésre jutott. A választásokkal nagymértékben megerősödött és munkakészségben megnőtt legfőbb államhatalmi szervünk, az országgyűlés. Hasonlóan nagymérvű erősödés következett be helyi államhatalmi szerveinknél, a községi, járási és megyei tanácsainknál. Helyi tanácsaink többségükben becsülettel helytálltak a konszolidáció nehéz munkájában, kiérdemlik a I lakosság bizalmát és megbecsülését. A választások folyamán a tanácsok kiegészültek a dolgozó nép legjobb elemeivel, lehetőséget kaptak munkájuk további megjavítására. i konszolidáció sikerei lyet négymillió nyers- és hárommillió égetett tégla gyártásával jelentősen túlteljesített. Itt legjobb eredményt ért el a Szekszárdi Téglagyár, ahol egymillió téglával gyártottak többet október közepéig. A Tolnai Textilgyár 100 000 forint megtakarítást ért el. A Bonyhádi Zománcművek 80 tonna zománcedény gyártására tett felajánlást a kongresszus tiszteletére, ebből a negyedév végére 68 tonnát teljesített, amely az évi terv 103 százalékos túlteljesítését jelenti. Legkiemelkedőbb a Dombóvári Fűtőház eredménye a versenyben,' amelynek során eddig 9 millió 919 ezer 660 forint megtakarítást értek el. A megye állami gazdaságai kongresszusi felajánlásukban 13 467 741 forint megtakarítást vállaltak, amelyből a féléves mérleg alapján 4 902 574 forintot teljesítettek. Gépállomásaink kongresszusi versenyében a Várdombi és a Szedresi Gépállomás ez évi tervüket már túlteljesítve, jelentős előrehaladást ért el a kongresszusi versenyben. A bátaszéki Búzakalász Tsz és a tamási Uj Elet, a bonyhádi Petőfi stb. tsz-ek felajánlást tettek, hogy a kongresszus megnyitásáig minden őszi munkát befejeznek. Az őszi munkák végzésére éjjelnappali műszakban dolgoznak a traktorok és jelentősen bevonták a tsz-tagok családtagjait is a munkába. Fontos feladatunk, hogy a kongresszusi verseny után se csökkenjen a szocialista munkaverseny, a termelésben élenjárók fokozottabb népszerűsítésével, az ésszerűsítések és újítások segítségével, a kommunisták és az élenjáró pártonkívüliek jó munkájára támaszkodva, a szocialista munkaversenyt a termelés állandó emelőjévé kell tenni. Ennek érdekében tovább keli javítani üzemi pártszervezeteink politikai munkáját, különösen a termelés pártellenőrzésében, irányításában. Fokozottabb gondot kell fordítani a munkásosztály életkörülményeinek megjavítására, a Központi Bizottság »Munkásosztály helyzetéről« hozott határozata szellemében. Nagyon fontos, hogy a munkásszállások kulturális és szociális körülményeit javítsuk. Oda kell hatni, hogy a következő években megépítésre kerülő lakások jelentős részét a munkáslakta területeken, Szekszárdon, Dombóváron, Tolnán, Bony- hádon és Simontornyán építsék fel. A második ötéves terv elkészítéséhez kibocsátott irányelvek szerint 1965-ig az ipari termelésnek kb. 60—70 százalékkal kell emelkednie. Ennek megfelelően feladatunk, hogy a szakszervezetek és a megye műszaki szakemberei bevonásával elkészítsük a megye ötéves ipari tervét. Szűkség van arra is, hogy a megválasztandó megyei pártbizottság a felsőbb szerveknél továbbra is szorgalmazza a megye ipari fejlesztését, különösen a megye- székhely, Szekszárd iparosítását. Szekszárd az egyetlen megyei székhely az országban, ahol még mindig nincs jelentős üzem. A kongresszusi irányelvek előírják, hogy »meg kell teremteni minden szükséges feltételét annak, hogy a még egyénileg dolgozó parasztokat meggyőzve, velük együttműködve a következő években befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését.« Mezőgazdaságunk helyzete Engedjék meg, hogy a következőkben beszámoljunk a megye mezőgazdaságának helyzetéről, ezen belül tsz-eink fejlődéséről. A Központi Bizottság 1958. decemberi határozata után a megyei pártbizottság is felmérte tsz-eink helyzetét és megállapította, hogy a tsz-ek elért jó eredményei és az egyénileg dolgozó parasztsággal kialakult jó kapcsolat és erősödő bizalom lehetővé teszi a megyében is, hogy nagyobb léptekkel menjünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Ez év január 1-én a megyében 103 tsz működött, kb. 50 000 kh. területen. Ekkor tsz-községünk nem volt. A helyes politikai felvilágosító munka és a jó szervezés következtében lényegében február és március hónap alatt a vártnál jobb eredményeket értünk el. Megyénk területén jelenleg 149 tsz működik, ahol 17 000 0 család, 19 500 tag, 167 000 kh. földön gazdálkodik. A megyében jelenleg 58 termelőszövetkezeti község van, a szocialista szektor területe kb. 61 százalékát teszi ki a megye összterületének. A kora tavaszi termelőszövetkezeti fejlesztésben elért eredmények alapja a párt és a kormány helyes politikája volt, amellyel kiérdemeltük az egyénileg dolgozó parasztság bizalmát. A fejlődés fontos jellemzője az is, hogy a hangadó középparasztok meggyőzése után léptek be a termelőszövetkezetekbe tömegesen a kis- és'középparasztok is. Ezzel - ^ tsz-einken belül megnőtt a középparasztok és a bevitt saját földterület aránya. 1952- ban ^ hét kát. holdon felüliek a tagságnak 21,7 százalékát tették ki, jelenleg 36,6 százalékát. A sikereknek az is komoly tényezője, hogy az átszervezést a párt mindvégig kézben tartotta, irányította. Továbbá a megyétől és a járástól kiküldött agitátorok egységesen összeforrva végezték felvilágosító munkájukat a helyi erőkkel, párttagokkal, pártonkí- vüliekkel, tsz-tagokkal, pedagógusokkal, agronómusokkal stb, együtt. A Központi Bizottság 1959. márciusi határozatában célul tűzte ki, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében jejenleg a legfontosabb feladat a tsz-ek megszilárdítása. A nehézségek ellenére a termelőszövetkezetek megszilárdításában jelentős eredményeket értünk el. Egy évvel ezelőtt célul tűztük ki, hogy a megye 12 gyenge tsz-ét a közepesek színvonalára hozzuk fel. Ezt a tervünket egy-két tsz kivételével teljesítettük. Nem tartozik ma már a rossz tsz-ekhez a kistormási és a kaj- dacsi tsz és még jó néhány, amelyekkel az elmúlt években annyi gondunk, bajunk volt. Kielégítőnek mondható a tavasszal kezdő új termelőszövetkezetek és a területileg megnagyobbodott tsz-ek fejlődése is. Ezeknek a tsz-eknek az eredményei azt bizonyítják, hogy a szocialista községekben .megvalósítható a kettős feladat: a mezőgazdaság szocialista átszervezésével együttesen lehetséges a mezőgazdasági termelés emelkedése is. Érdekes megfigyelni, hogy a termelőszövetkezeti községekben a kenyérgabona holdankénti termésátlaga valamivel kisebb, mint tavaly a. tsz-eké volt, de az egész község termésátlaga nagymértékben megemelkedett. Pl. az uzdi Táncsicsban a tsz régi földjein 15,3 mázsa búza termett holdanként, az új tagok behozott földjein pedig 6,8 mázsa volt, árpából 20,14 mázsa volt a tsz régi földjein, az új belépőkén pedig 12 mázsa. Biztosra vehetjük, hogy néhány év múlva — mikor a gyengébb, volt egyéni földeket is felerősítik — a tsz-községek egész földterülete magas termésátlagot fog adni. Hasonló tapasztalatokat mutatnak a tsz-községekben a hústermelés adatai is. Például Sárszentlőrinc község 1958-ban 100 kát. holdra számítva 40,69 mázsa húst termelt. Ebben az évben, miután szocialista község lett, megteremtette a feltételt arra, hogy ugyanekkora területre (számítva 47,87 mázsát termeljen. Az állati férőhelyek biztosítása kielégítően folyik. A legújabb jelentések szerint az összes mag- tárpadlásos istálló a megyében november 30-ra elkészül. Jól halad az egyszerű állati férőhelyek (favázas növendékistállók, sertésólak, fiaztatók) építése is. Az ősszel induló tsz-ek egész évben fokozottabb politikai és gazdasági segítséget igényeltek. Ilyen irányban jó munkát végzett a Dombóvári Járási Pártbizottság, amelynek következtében az ősszel induló tsz-eik zökkenő- mentesen beindultak. Nehézségek voltak a gyönki, a bonyhádi és szekszárdi járásokban. A politikai munka elhanyagolását, az elkövetett hibáinkat használták ki az ellenséges elemek és néhány helyen nyílt uszításba kezdtek. Őszinte elismerés és dicséret illeti azoknak az elvtársaknak a munkáját, akik e nehéz helyzetből jó politikai munkával segítették ezeknél a tsz-eknél a közös munka megszervezését. A termelőszövetkezetek megszilárdításáért A tsz-ek megszilárdításában nagy segítséget adtak az üzemek, új módon folytatott patronáló tevékenységükkel. Különösen jelentős gazdasági és politikai segítséget adtak a budapesti XI. és XII. kerületi üzemi patronálok, a Beloiannisz, MOM, a Kábelgyár és más üzemi patronálok. Jelentős segítséget adtak a megyei üzemek patronálok mint a Simontornyai Bőrgyár, Paksi Konzervgyár, bonyhádi üzemek, a megyei kórház stb. Nagyon értékes állami gazdaságaink és gépállomásaink, a földművesszövetkezetek szakembereinek segítése a tsz-ek üzemszervezési és gazdálkodási munkájának megjavítására. A patronáló mozgalom feladata a jövőben, hogy a gazdasági segítség mellett fokozottabban érvényesüljön a politikai segítő munka is. Engedjék meg az elvtársak, hogy a patronáló üzemek vezetőinek, dolgozóinak, mezőgazdasági szakembereinknek lelkes patronáló munkájukért ezúton is köszönetét mondjak. A tsz-eken belül a politikai munka oroszlánrészét a pártszervezeteknek kell elvégezni. Ennek a nagy feladatnak mind több tsz pártszervezetünk felel meg. A pártszervezetek egy része azonban még csak részben tud megfelelni feladatának. Éppen ezért a tsz pártszervezetek erősítése a jövőben nagyon fontos feladat. A tsz-tagok legjobbjainak felvételével erősíteni kell ezeket a párt- szervezeteket. A következő években el kell érni, hogy minden tsz-ünkben legyen pártszervezet. A tsz-ek politikai megerősítésének egyik legfőbb módja a jó vezetés biztosítása, á tsz-ek szervezeti megerősítése.' Midőn á tsz megszilárdítás terén elért jó eredményeket megállapítottuk, nem hallgathatjuk el a-t. e. tényt, ho'ty a megszilárdítás szívós, aprólékos és sokoldalú munkáját nem tudtuk olyan mértékben ossz népi üggyé tenni, mint a tsz-ek szervezését. Éppen ezért a jövőben mindent el kell követnünk, hogy a tsz megszilárdítás ügyét mint legfontosabb feladatot végezzük; amelytől nagymértékben függ a számszerű fejlesztés sikere is. A tsz-ek megszilárdítása közben egy pillanatig sem szabad megfeledkezni az egyénileg dolgozó parasztsággal való jó politikai és szövetségesi viszony ápolásáról. Nemcsak sza vakban, hanem minden cselekedetünkben éreztetni kell, hogy úgy tekintjük őket, mint a jövő szövetkezeti parasztjait. Éppen ezért megengedhetetlen tsz-eink többségében az az ellenállás, ami a földjáradék kifizetése körül van. 133 termelőszövetkezetünkben a föld járadék aranykoronánként! összege az 5 kg-os határ alatt van. A megyében csupán egy tsz-ben fizetik a földjáradék maximális határát, a 10 kg-ot aranykoronánként. Ez mellett nagyon fontos, hogy megnyugtatóbban oldjuk meg az idős, munkából kiöregedett parasztok problémáját a tsz-ekben. Ha a földjáradékot legmagasabb összegben fizetnék ki, az sem nyújt teljes megélhetést a kiöregedett tsz parasztoknak. Helyesnek tartjuk azt, hogy néhány tsz- ben, Tengelicen, Várdombon a háztáji föld megművelésével, malac, tűzifa juttatással segíteni igyekeznek a munkából kiöregedett tsz-tagoknak. Tsz-eink megszilárdításának, de jövő évi terveink teljesítésének is fontos feltétele, hogy a soronlévő mezőgazdasági - munkákat, az őszi betakarítást, a vetés és a mélyszántás munkáit időben és jó minőség ben elvégezzük. Az őszi 'vetésben sajnos 2—3 hetes lemaradás mutatkozik a megyében. Ez ideig az őszi árpának tsz-ekben 92 százalékát, egyénieknél 82 százalékát, kenyérgabona-' nak tsz-ekben 52 százalékát, egyénieknél 25 százalékát vetettük el. Nagy a lemaradás az egyéni parasztoknál. Éppen ezért párt és tanács szerveink mindent kövessenek el, hogy a gépi erőt maxi« málisan használják ki. Gépállomások, állami gazdaságok, tsz-ek traktorai kettős, vagy nyújtott műszakban dolgozzanak. Az eddigieknél nagyobb mértékben ki kell használni a munkák végzésére a lófogatokat is. Egyéni parasztoknál nagy része van a lemaradásban a bizonytalankodásnak, amit a tsz várható szervezése miatt érez. A tsz szervezésre való politikai felkészülést, és az egyénileg dolgozó paraszt ösztönzését a vetési munkára, ösz-- sze kell kötni. Agitátoraink keressék fel különösen a hangadó középparasztokat, értessék meg velük, hogy a vetés, a tsz szervezéssel, vagy anélkül rendkívül fontos országos érdek és ezért minden dolgozó paraszt felelősséggel tartozik nemcsak saját családja, hanem a nemzet jövője szempont-! jából is. A tsz-ek megszilárdításában elért eredmények és az egyéni parasztok között végzett helyes politikai munka lehetővé teszi Tolna megyében is, hogy a tsz szervezésben további előrehaladást érjünk el. A szervezési munkát' azokban a községekben kell megindítani, ahol arra a gazdasági és politikai feltételek a legalkalmasabbak, ahol nemcsak megkezdhetik a szervezést, hanem az egész község átszervezésével be is fejezhetik. Növeljük a hozamokat A II. 5 éves terv , készítéséhez adott irányelvek szerint 1961—65 évre a mezőgazdaság termelési átlagát 30—32 százalékkal kell emelni az 1954—58. évihez, viszonyítva. Ennek érdekében fontos feladat, hogy állami gazdaságaink az elkövetkező években még inkább szocialista mintagazdasá- gpkkáj magas árutermelést és nagyobb nyereséget biztosító gazdaságokká váljanak. (Folytatás a 3. oldalon.)
