Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-29 / 254. szám

f <•, Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet (Folytatás az L oldalról.) Ezek az értekezletek nagyon sok hasznos tapasztalatot nyújtottak a megyei és járási pártvezetők számára és jóté­konyan éreztették hatásukat az alapszervezetek munkájá­ban is. Hasonló módszereket a pártmunka erősítése szem­pontjából a jövőben is alkal­maznunk kell. Központi Bizottságunk helyes politikája és e politikát végre­hajtó lelkes kommunisták és pár- tonkívüliek jó munkájának ered­ményeként 1958 őszén országosan és Tolna megyében is az ország- gyűlési és helyi tanácsválasztá­sok méltóan tették fel a koronát a konszolidáció nagy> munkájára. Pártunk munkáját már ebben az időben magasfokú szilárd párt­egység és a tömegekkel való szo­ros összeforrottság jellemezte. A dolgozó tömegek soha nem látott egységben és elsöprő választási győzelemmel adták bizalmukat és helyeslésüket a párt politikájához. A vá­lasztási nagy felvilágosító munkában a kommunisták A politikai és gazdaság Az ellenforradalom erőin való győzelem, az ellenforradalom kár­tevésének felszámolása, a gazda­sági és politikai konszolidáció megteremtése nagy győzelme volt a magyar dolgozó népnek, mely­nek törekvéseit és vágyait oly nagyszerűen fejezte ki pártunk Központi Bizottságának politi­kája. Az ellenforradalom szétverése győzelme volt a szocialista tábor­nak, a proletár internacionalizmus nagy eszméjének, győzelme volt a szovjet—magyar barátságnak, amely a nehéz időkben fényesen kiállta a próbát. Hazánk, a Magyar Népköztár­saság és vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt eredmé­nyes munkájával egyre inkább kivívja a szocialista tábor és a haladó emberiség megbecsülését. A régi vezetés hibáit radikálisan felszámolva, a párt helyes poli­tikáját támogató néptömegek se­gítségével 1959-re megteremtettük a politikai és gazdasági feltétele­ket arra, hogy a szocializmus épí­tésében gyorsabban haladjunk előre. A Központi Bizottság 1959. márciusi határozata célul tűzte ki, hogy 1959-ben érjük el a főbb mutatókban az 1960-ra előirány­zott szintet. A megyei üzemek többségé­ben lelkesen fogtak hozzá a határozat teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. A minisz­tériumi ipar teljesítése ebben az évben ezideig 103,2 száza­lék, a munkatermelékenység­nél 2 százalékos az emelke­dés. A helyiiparnál némi lemaradás van, mert eredménye csak 97,1 százalék, termelékenységben 1,9 százalékra teljesítették tervüket. Az előző év azonos időszakához képest 114,1 százalékra teljesítet­te a megyei ipar a tervét, de ezt az eredményt lerontja, hogy 16,3 százalékkal magasabb munkás- létszámmal érte el. Mindez azt mutatja, hogy az ipari teljesítés­ben lévő lemaradást csak a kong­resszusi munkaverseny fokozot­tabb kibontakozásával tudjuk be­hozni. Ipari termelésünk összképét nagyon rontja a Simontornyai Bőrgyár elmaradása. A bőrgyár a harmadik negyedévi tervét 98.9 százalékra teljesítette. Megyénk dolgozói iparban, me­zőgazdaságban egyaránt a szocia­lista munkaverseny kibontakoz­tatásával, jobb termelési ered­ményekkel készülnek pártunk VII. kongresszusára és a megyei pártértekezletre. Lelkes verseny folyik ipari üzemeink, állami gazdaságaink* gépállomásaink, tsz-eink és kisipari termelőszövet­kezeteink között a megyei párt- bizottság kongresszusi verseny­zászlajának elnyeréséért. A Paksi Konzervgyárban már túlteljesítették kongresszusi vállalásukat, amely több mint 700 000 forint megtaka­rítást eredményezett a nép­gazdaságnak. A megyei Tég­lagyári Egyesülés hat üzeme kétmillió nyers- és égetett tégla gyártását vállalta, ame­ezrei és a pártonkívüliek tíz­ezrei vettek részt. A tanácstagok több mint kéthar­mada pártonkívüli, 15,7 százalék munkás, 13,7 százalék tsz-tag, 36,6 százalék egyénileg dolgozó pa­raszt, 7,8 százalék értelmiségi, 15,2 százalék alkalmazott, 11 szá­zalék kisiparos, háziasszony és egyéb dolgozó. Már az összetétel mutatja azt a magasszintű népi­nemzeti egységet, amely a válasz­tásokban is kifejezésre jutott. A választásokkal nagymértékben megerősödött és munkakészség­ben megnőtt legfőbb államha­talmi szervünk, az országgyűlés. Hasonlóan nagymérvű erősödés következett be helyi államhatal­mi szerveinknél, a községi, járási és megyei tanácsainknál. Helyi ta­nácsaink többségükben becsület­tel helytálltak a konszolidáció ne­héz munkájában, kiérdemlik a I lakosság bizalmát és megbecsülé­sét. A választások folyamán a ta­nácsok kiegészültek a dolgozó nép legjobb elemeivel, lehetőséget kaptak munkájuk további megja­vítására. i konszolidáció sikerei lyet négymillió nyers- és há­rommillió égetett tégla gyár­tásával jelentősen túlteljesí­tett. Itt legjobb eredményt ért el a Szekszárdi Tégla­gyár, ahol egymillió téglával gyártottak többet október kö­zepéig. A Tolnai Textilgyár 100 000 fo­rint megtakarítást ért el. A Bony­hádi Zománcművek 80 tonna zo­máncedény gyártására tett fel­ajánlást a kongresszus tiszteleté­re, ebből a negyedév végére 68 tonnát teljesített, amely az évi terv 103 százalékos túlteljesítését jelenti. Legkiemelkedőbb a Dombóvári Fűtőház eredménye a versenyben,' amelynek során ed­dig 9 millió 919 ezer 660 forint megtakarítást értek el. A megye állami gazdaságai kongresszusi felajánlásukban 13 467 741 forint megtakarí­tást vállaltak, amelyből a féléves mérleg alapján 4 902 574 forintot teljesítettek. Gépállomásaink kongresszu­si versenyében a Várdombi és a Szedresi Gépállomás ez évi tervüket már túlteljesít­ve, jelentős előrehaladást ért el a kongresszusi ver­senyben. A bátaszéki Búza­kalász Tsz és a tamási Uj Elet, a bonyhádi Petőfi stb. tsz-ek felajánlást tettek, hogy a kongresszus megnyitásáig minden őszi munkát befejez­nek. Az őszi munkák végzésére éjjel­nappali műszakban dolgoznak a traktorok és jelentősen bevonták a tsz-tagok családtagjait is a munkába. Fontos feladatunk, hogy a kongresszusi verseny után se csökkenjen a szocialista munka­verseny, a termelésben élenjárók fokozottabb népszerűsítésével, az ésszerűsítések és újítások segít­ségével, a kommunisták és az élenjáró pártonkívüliek jó mun­kájára támaszkodva, a szocialis­ta munkaversenyt a termelés ál­landó emelőjévé kell tenni. Ennek érdekében tovább keli javítani üzemi pártszervezeteink politikai munkáját, különösen a terme­lés pártellenőrzésében, irá­nyításában. Fokozottabb gondot kell fordíta­ni a munkásosztály életkörülmé­nyeinek megjavítására, a Köz­ponti Bizottság »Munkásosztály helyzetéről« hozott határozata szellemében. Nagyon fontos, hogy a munkásszállások kulturális és szociális körülményeit javítsuk. Oda kell hatni, hogy a következő években meg­építésre kerülő lakások je­lentős részét a munkáslakta területeken, Szekszárdon, Dombóváron, Tolnán, Bony- hádon és Simontornyán épít­sék fel. A második ötéves terv elkészí­téséhez kibocsátott irányelvek szerint 1965-ig az ipari termelés­nek kb. 60—70 százalékkal kell emelkednie. Ennek megfelelően feladatunk, hogy a szakszerveze­tek és a megye műszaki szakem­berei bevonásával elkészítsük a megye ötéves ipari tervét. Szűk­ség van arra is, hogy a megvá­lasztandó megyei pártbizottság a felsőbb szerveknél továbbra is szorgalmazza a megye ipari fej­lesztését, különösen a megye- székhely, Szekszárd iparosítását. Szekszárd az egyetlen megyei székhely az országban, ahol még mindig nincs jelentős üzem. A kongresszusi irányelvek elő­írják, hogy »meg kell teremteni minden szükséges feltételét an­nak, hogy a még egyénileg dol­gozó parasztokat meggyőzve, ve­lük együttműködve a következő években befejezzük a mezőgazda­ság szocialista átszervezését.« Mezőgazdaságunk helyzete Engedjék meg, hogy a követke­zőkben beszámoljunk a megye mezőgazdaságának helyzetéről, ezen belül tsz-eink fejlődéséről. A Központi Bizottság 1958. de­cemberi határozata után a me­gyei pártbizottság is felmérte tsz-eink helyzetét és megállapí­totta, hogy a tsz-ek elért jó ered­ményei és az egyénileg dolgozó parasztsággal kialakult jó kap­csolat és erősödő bizalom lehető­vé teszi a megyében is, hogy na­gyobb léptekkel menjünk előre a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében. Ez év január 1-én a megyében 103 tsz működött, kb. 50 000 kh. területen. Ekkor tsz-községünk nem volt. A helyes politikai felvilágosító munka és a jó szervezés követ­keztében lényegében február és március hónap alatt a vártnál jobb eredményeket értünk el. Megyénk területén jelenleg 149 tsz működik, ahol 17 000 0 család, 19 500 tag, 167 000 kh. földön gazdálkodik. A megyé­ben jelenleg 58 termelőszö­vetkezeti község van, a szo­cialista szektor területe kb. 61 százalékát teszi ki a me­gye összterületének. A kora tavaszi termelőszövet­kezeti fejlesztésben elért eredmé­nyek alapja a párt és a kormány helyes politikája volt, amellyel kiérdemeltük az egyénileg dolgo­zó parasztság bizalmát. A fejlődés fontos jellemzője az is, hogy a hangadó középparasz­tok meggyőzése után léptek be a termelőszövetkezetekbe tömege­sen a kis- és'középparasztok is. Ezzel - ^ tsz-einken belül megnőtt a középparasztok és a bevitt saját földterület aránya. 1952- ban ^ hét kát. holdon felü­liek a tagságnak 21,7 százalé­kát tették ki, jelenleg 36,6 százalékát. A sikereknek az is komoly té­nyezője, hogy az átszervezést a párt mindvégig kézben tartotta, irányította. Továbbá a megyétől és a járástól kiküldött agitátorok egységesen összeforrva végezték felvilágosító munkájukat a helyi erőkkel, párttagokkal, pártonkí- vüliekkel, tsz-tagokkal, pedagó­gusokkal, agronómusokkal stb, együtt. A Központi Bizottság 1959. márciusi határozatában célul tűz­te ki, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében jejenleg a legfontosabb feladat a tsz-ek megszilárdítása. A nehézségek ellenére a terme­lőszövetkezetek megszilárdításá­ban jelentős eredményeket ér­tünk el. Egy évvel ezelőtt célul tűztük ki, hogy a megye 12 gyen­ge tsz-ét a közepesek színvonalá­ra hozzuk fel. Ezt a tervünket egy-két tsz kivételével teljesítet­tük. Nem tartozik ma már a rossz tsz-ekhez a kistormási és a kaj- dacsi tsz és még jó néhány, ame­lyekkel az elmúlt években annyi gondunk, bajunk volt. Kielégítő­nek mondható a tavasszal kezdő új termelőszövetkezetek és a te­rületileg megnagyobbodott tsz-ek fejlődése is. Ezeknek a tsz-eknek az eredményei azt bizonyítják, hogy a szo­cialista községekben .megva­lósítható a kettős feladat: a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével együttesen le­hetséges a mezőgazdasági termelés emelkedése is. Érdekes megfigyelni, hogy a ter­melőszövetkezeti községekben a kenyérgabona holdankénti ter­mésátlaga valamivel kisebb, mint tavaly a. tsz-eké volt, de az egész község termésátlaga nagy­mértékben megemelkedett. Pl. az uzdi Táncsicsban a tsz régi föld­jein 15,3 mázsa búza termett hol­danként, az új tagok behozott földjein pedig 6,8 mázsa volt, ár­pából 20,14 mázsa volt a tsz régi földjein, az új belépőkén pedig 12 mázsa. Biztosra vehetjük, hogy néhány év múlva — mikor a gyengébb, volt egyéni földeket is felerősítik — a tsz-községek egész földterülete magas termésátlagot fog adni. Hasonló tapasztalatokat mutatnak a tsz-községekben a hústermelés adatai is. Például Sárszentlőrinc község 1958-ban 100 kát. holdra számítva 40,69 mázsa húst termelt. Ebben az év­ben, miután szocialista község lett, megteremtette a feltételt ar­ra, hogy ugyanekkora területre (számítva 47,87 mázsát termel­jen. Az állati férőhelyek biztosítása kielégítően folyik. A legújabb je­lentések szerint az összes mag- tárpadlásos istálló a megyében november 30-ra elkészül. Jól ha­lad az egyszerű állati férőhelyek (favázas növendékistállók, ser­tésólak, fiaztatók) építése is. Az ősszel induló tsz-ek egész évben fokozottabb politikai és gazdasági segítséget igényeltek. Ilyen irányban jó munkát vég­zett a Dombóvári Járási Pártbi­zottság, amelynek következtében az ősszel induló tsz-eik zökkenő- mentesen beindultak. Nehézségek voltak a gyönki, a bonyhádi és szekszárdi járásokban. A politikai munka elhanyagolá­sát, az elkövetett hibáinkat hasz­nálták ki az ellenséges elemek és néhány helyen nyílt uszításba kezdtek. Őszinte elismerés és di­cséret illeti azoknak az elvtár­saknak a munkáját, akik e nehéz helyzetből jó politikai munkával segítették ezeknél a tsz-eknél a közös munka megszervezését. A termelőszövetkezetek megszilárdításáért A tsz-ek megszilárdításában nagy segítséget adtak az üzemek, új módon folytatott patronáló te­vékenységükkel. Különösen jelentős gazdasági és politikai segítséget adtak a budapesti XI. és XII. kerü­leti üzemi patronálok, a Be­loiannisz, MOM, a Kábel­gyár és más üzemi patroná­lok. Jelentős segítséget adtak a megyei üzemek patronálok mint a Simontornyai Bőr­gyár, Paksi Konzervgyár, bonyhádi üzemek, a megyei kórház stb. Nagyon értékes állami gazdaságaink és gép­állomásaink, a földművesszö­vetkezetek szakembereinek segítése a tsz-ek üzemszerve­zési és gazdálkodási munká­jának megjavítására. A patronáló mozgalom feladata a jövőben, hogy a gazdasági segít­ség mellett fokozottabban érvé­nyesüljön a politikai segítő mun­ka is. Engedjék meg az elvtársak, hogy a patronáló üzemek vezetői­nek, dolgozóinak, mezőgazdasági szakembereinknek lelkes patro­náló munkájukért ezúton is kö­szönetét mondjak. A tsz-eken belül a politikai munka oroszlánrészét a pártszer­vezeteknek kell elvégezni. Ennek a nagy feladatnak mind több tsz pártszervezetünk felel meg. A pártszervezetek egy része azon­ban még csak részben tud meg­felelni feladatának. Éppen ezért a tsz pártszervezetek erősítése a jövőben nagyon fontos feladat. A tsz-tagok legjobbjainak felvételé­vel erősíteni kell ezeket a párt- szervezeteket. A következő évek­ben el kell érni, hogy minden tsz-ünkben legyen pártszervezet. A tsz-ek politikai megerősíté­sének egyik legfőbb módja a jó vezetés biztosítása, á tsz-ek szer­vezeti megerősítése.' Midőn á tsz megszilárdítás terén elért jó ered­ményeket megállapítottuk, nem hallgathatjuk el a-t. e. tényt, ho'ty a megszilárdítás szívós, aprólé­kos és sokoldalú munkáját nem tudtuk olyan mértékben ossz népi üggyé tenni, mint a tsz-ek szer­vezését. Éppen ezért a jövőben mindent el kell követnünk, hogy a tsz megszilárdítás ügyét mint legfontosabb feladatot végezzük; amelytől nagymértékben függ a számszerű fejlesztés sikere is. A tsz-ek megszilárdítása köz­ben egy pillanatig sem szabad megfeledkezni az egyénileg dolgozó parasztsággal való jó politikai és szövetségesi vi­szony ápolásáról. Nemcsak sza vakban, hanem minden csele­kedetünkben éreztetni kell, hogy úgy tekintjük őket, mint a jövő szövetkezeti paraszt­jait. Éppen ezért megengedhetetlen tsz-eink többségében az az ellen­állás, ami a földjáradék kifizeté­se körül van. 133 termelőszövet­kezetünkben a föld járadék arany­koronánként! összege az 5 kg-os határ alatt van. A megyében csu­pán egy tsz-ben fizetik a földjá­radék maximális határát, a 10 kg-ot aranykoronánként. Ez mellett nagyon fontos, hogy megnyugtatóbban oldjuk meg az idős, munkából kiöregedett pa­rasztok problémáját a tsz-ekben. Ha a földjáradékot legmagasabb összegben fizetnék ki, az sem nyújt teljes megélhetést a kiöre­gedett tsz parasztoknak. Helyes­nek tartjuk azt, hogy néhány tsz- ben, Tengelicen, Várdombon a háztáji föld megművelésével, ma­lac, tűzifa juttatással segíteni igyekeznek a munkából kiörege­dett tsz-tagoknak. Tsz-eink megszilárdításának, de jövő évi terveink teljesíté­sének is fontos feltétele, hogy a soronlévő mezőgazdasági - munkákat, az őszi betakarí­tást, a vetés és a mélyszántás munkáit időben és jó minőség ben elvégezzük. Az őszi 'vetésben sajnos 2—3 he­tes lemaradás mutatkozik a me­gyében. Ez ideig az őszi árpának tsz-ekben 92 százalékát, egyéniek­nél 82 százalékát, kenyérgabona-' nak tsz-ekben 52 százalékát, egyé­nieknél 25 százalékát vetettük el. Nagy a lemaradás az egyéni pa­rasztoknál. Éppen ezért párt és tanács szerveink mindent köves­senek el, hogy a gépi erőt maxi« málisan használják ki. Gépállo­mások, állami gazdaságok, tsz-ek traktorai kettős, vagy nyújtott műszakban dolgozzanak. Az ed­digieknél nagyobb mértékben ki kell használni a munkák végzé­sére a lófogatokat is. Egyéni parasztoknál nagy része van a lemaradásban a bizonyta­lankodásnak, amit a tsz várható szervezése miatt érez. A tsz szer­vezésre való politikai felkészülést, és az egyénileg dolgozó paraszt ösztönzését a vetési munkára, ösz-- sze kell kötni. Agitátoraink keres­sék fel különösen a hangadó kö­zépparasztokat, értessék meg ve­lük, hogy a vetés, a tsz szervezés­sel, vagy anélkül rendkívül fon­tos országos érdek és ezért min­den dolgozó paraszt felelősséggel tartozik nemcsak saját családja, hanem a nemzet jövője szempont-! jából is. A tsz-ek megszilárdításában el­ért eredmények és az egyéni pa­rasztok között végzett helyes po­litikai munka lehetővé teszi Tol­na megyében is, hogy a tsz szer­vezésben további előrehaladást érjünk el. A szervezési munkát' azokban a községekben kell meg­indítani, ahol arra a gazdasági és politikai feltételek a legalkalma­sabbak, ahol nemcsak megkezd­hetik a szervezést, hanem az egész község átszervezésével be is fejezhetik. Növeljük a hozamokat A II. 5 éves terv , készítéséhez adott irányelvek szerint 1961—65 évre a mezőgazdaság termelési át­lagát 30—32 százalékkal kell emelni az 1954—58. évihez, viszo­nyítva. Ennek érdekében fontos feladat, hogy állami gazdaságaink az elkövetkező években még in­kább szocialista mintagazdasá- gpkkáj magas árutermelést és na­gyobb nyereséget biztosító gazda­ságokká váljanak. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents