Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-22 / 248. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. október 22. Az „úgynevezett44 Német Demokratikus Köztársaság 3ÓTANÁCSOK TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK Január Hol már naptári év szerint terveznek és számolnak el a tsz-ek és a íermeiőszövetkezeti csoportok A Magyar Közlöny 103-as számában megjelent a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter együttes rendelete, amelyben módosítják a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok tervkészítési és elszámolási időszakát. A rendelet intézkedik arról, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok éves termelési tervüket és bevétel-kiadási költségvetésüket 1960- tól kezdődően naptári évre, azaz január hó 1-től december 31-ig terjedő időszakra készítsék. December 31-i forduló nappal kell elkészíteniük a termelőszövetkezeteknek évvégi zárszámadásukat, a termelőszövetkezeti csoportoknak pedig gazdasági beszámoA termelőszövetkezet jövedelmének túlnyomó részét a tagoknak és a közös munkában részt vett családtagjaiknak munkájuk alapján teljesített munkaegységeik arányában kiosztja és ebből biztosítja a vezetők javadalmazását is. Minden termelőszövetkezet jövedelmének kisebbik részét a földjáradék kifizetésére fordítja. A termelőszövetkezetek alapszabály mintája szerint ugyanis a tagot az általa közös használatba adott földje után földjáradék illeti meg. Földjáradék illeti meg a taggal közös háztartásban élő családtagot is, aki nem tagja ugyan a szövetkezetnek, de saját földje a termelőszövetkezet használatában van. Ha az ilyen családtag megélhetésének alapja á közös használatba adott saját föld, választása szerint a földjáradék helyett a helyben szokásos kishaszonbért kell a szövetkezetnek kifizetnie. Ugyanez a vá lasztási jog megilleti az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó parasztot is, aki a földjét a termelőszövetkezetnek — bár annak nem tagja — haszonbérbe adja. Ha a jogosult kéri. a termelőszövetkezet a földjáradékot lehetőleg természetben adja ki. A legelő és apaállat gazdálkodás rendezéséről szóló 37— 1959. (VII. 25.) számú kormány- rendelet végrehajtási utasítását közli a Mezőgazdasági Értesítő, melynek végrehajtását a földművelésügyi miniszter 26—1959. számú rendelete szabályozza. E rendelet részletes ismertetésére nem térünk ki, mert terjedelmes. Ellenben minden termelőszövetkezetnek a figyelmébe ajánljuk tanulmányozását. A rendelet a többi között ugyanis kimondja, hogy a termelőszövetkezeti községekben a legelő- és apaállatgondo„Ámíg a kommunista veszély fennáll..." Az amerikai hadsereg vezérkari főnöke, Lemnitzer tábornok nyilvánosságra hozta, hogy az Egyesült Államok tényleges hadseregének 40 százaléka külföldön állomásozik. Ezeknek az egységeknek legfőbb feladata segíteni az Egyesült Államok szövetségeseinek haderejük kifejlesztésében. Az amerikai katonáknak addig kell külföldön maradniuk — mondotta a tábornok —, amíg a „kommunista veszély” fennáll. Úgy látszik, az amerikai vezérkari főnök nem ismeri az Eisen- hower—Hruscsov tárgyalásokról kiadott közleményeket, lójukat. A módosított terv- és beszámolási időszakra való áttérés érdekében a termelőszövetkezeteknek már most, az 1958—1959- es évre vonatkozó zárszámadásukat is 1959. december 31-i forduló nappal kell elkészíteniük. Ennek megfelelően a jövedelemelosztásnál az 1958. évi november hó 1-től 1959. december 31-ig terjedő időszak, azaz 14 hónap bevételeit és kiadásait, költségeit kell tekintetbe venniük. Az 1958—1959-es gazdasági évben területileg vagy taglétszámban jelentősen megnövekedett és az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél az év folyamán belépett, de a közös munkába csak szeptember elseje után bekapcsolódó tagok munkaegységeit az 1960-as évre kell átvinni. MEKKORA LEGYEN A FÖLDJÁRADÉK? A föld járadék mértékét minden termelőszövetkezetben a közgyűlés úgy állapítja meg, hogy a bevitt saját föld kataszteri tisz ta jövedelmének minden aranykoronája után 5—10 kiló búza, állami áron számított forint értéke legyen. A föld járadékból a földadót nem lehet levonni. A kataszteri tiszta jövedelemnek a föld járadék megállapításánál figyelembe vehető mértéke — termőszőlő, termő gyümölcsös és erdő kivételével — kataszteri holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoronát, a földjáradék címén kifizetésre kerülő összeg pedig nem lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedés bevitt földre eső részének 25 százaléka. A termelőszövetkezet tagjainak jövedelemrészesedésáre évközben a közgyűlés által meghatá rozott mértékben és időszakonként, a végzett munka arányában előleget folyósít. Az előleg mértéke nem haladhatja meg az érvényes rendelkezésekben megállapított felső határt. zási feladatokat a termelőszövetkezetek átvehetik. Továbbá kimondja a rendelet, hogy a legeltetési bizottság kezelésében levő épületek, földek, felszerelések, valamint a legelő és apaállat gazdálkodást szolgáló egyéb vagyontárgyak a termelőszövetkezet kezelésébe mennek át, amennyiben a közös gazdaság magára vállalja mindazokat a feladatokat, amelyeket korábban a községi legeltetési bizottság látott el. A termelőszövetkezetek részére így átadott földek ingyenes és örök használatba adásáról a járási mezőgazdasági osztály az adás-vételi jegyzőkönyv alapján hoz határozatot. Az átadott épületekre, felszerelésekre és — az állatok kivételével — az egyéb vagyontárgyakra vonatkozóan bérleti (haszonbérleti) szerződést, illetőleg — amennyiben a termelőszövetkezet ezeket megvásárolni kívánja — adásvételi szerződést kell kötni. Ily módon bérbevehetők a legeltetési bizottság kezelésében volt állóeszközök (traktorok, más földművelő eszköz, országos jármű stb.) és forgóeszközök (kapa, ásó, egyéb szerszám stb.) is, kívánatos azonban, hogy a termelőszövetkezet ezeket megvásárolja. Erre a célra a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezeteknek a vételár erejéig középlejáratú hitelt folyósít. Az áttérésre azért volt szükség, hogy a népgazdasági, s ezen belül a mezőgazdasági tervezésben összhangot teremtsenek, másrészt, hogy az évvégi beszámoló már csonkítatlanul és a tényszá- mokra alapozva tartalmazza a gazdálkodás adatait. Eddig ugyanis az október végi zárásnál jelentékeny volt a betakarítatlan termékek mennyisége, s ezért nagyrészt becsült mennyiségek kerültek a zárszámadási eredmények közé. Ugyancsak korlátozta az éves eredmény pontos elszámolását az állathizlalás kora őszi befejezetlensége. Az áttérés után, most a zárszámadásnál a kötelezettségek, ráfordítások, valamint a jövedelem pontos, teljes elszámolására lehetőség van. Kérdésekre válaszolunk 1. Hol szerezhető be a fából épült növendékmarha-istálló, sertés- fiaztató és juhhodály terve, továbbá az építkezéshez szükséges faanyag? A 28/1959. F. M., É. M., O. E. F., együttes utasításának értelmébjn az Agroterv kidolgozta a nagyon olcsó, de a célnak tökéletesen megfelelő fából épült növendékmarha-istálló, sertésfiaztató és juhhodály tervét. A tervezők azt a célt tartották szem előtt, hogy az erdőgazdaságok és az ÉRDÉRT Vállalat által szállítható faanyagokból és a termelőszövetkezetek saját erőforrásából helyi anyagokból, saját mun kaerejükkel létesíthessenek olcsó állatférőhelyeket. A fából készült növendékmarha istálló, sertésfiaztató és juhhodály épületek teljes terve, részletes műszaki leírása beszerezhető a Földművelésügyi Minisztérium Építési és Beruházási Igazgatóságánál, az Agrotervnél, továbbá az Építésügyi Minisztérium Dokumentációs és Nyomtatványellátó Vállalatánál. Ezek a tervek rész íetes tájékoztatást nyújtanak épületenként, külön-külön a felhasználandó fa- és vasanyag szükségletről és azok méreteiről. A téliesíthető sertésfiaztató és juhhodály faszerkezeti anyagát méretre szabottan szállítják az erdőgazdaságok és az ÉRDÉRT Vállalat. A termelőszövetkezetek faanyag megrendeléseiket a megyei tanács mezőgazdasági osztálya útján biztosíthatják a maguk számára. A megyei tanácsok mező- gazdasági osztályai közük a termelőszövetkezetekkel azt, hogy melyik erdőgazdaságnál, vagy ÉRDÉRT Vállalatnál rendelhetik meg a méretre szabott faanyagokat. 2. Milyen hitelt kaphat a termelőszövetkezet a fából készült istálló, sertésfiaztató és juhhodály építésére? Tájékoztatás céljából közöljük a 28/1959. számú utasítás 7. pontjában foglaltakat: »A Magyar Nemzeti Bank az egyes létesítmények megépítéséhez szükséges faanyag, vasalás, drót, szeg, nádanyag és telítőmáz megvásárlására legfeljebb az aláb bi hiteleket folyósítja: 20 férőhelyes sertésfiaztatóhoz 26 000 forintot,, 300 férőhelyes juh hodályhoz 34 000 forintot, 50 férőhelyes növendékmarha-istállóhoz 40 000 forintot. Ezen felül más célra (munkabér, fuvar, stb.) a Magyar Nemzeti Bank hitelt nem folyósít«. » ____ A bonni parlament foglalkozott annak a televíziós bemondónak „súlyos bűnével”, aki egy műsorban az NDK neve elé elfelejtette odabiggyeszteni az „úgynevezett” szócskát. A műsorközlő azt a megbocsáthatatlan hibát követte el, hogy előadás előtt üdvözölte közönségét „a Német Szövetségi Köztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban”. Bonnban ezt annyira rossznéven vették, hogy „kommunista ügynökök beszivárgásáról” beszéltek a televíziós hálózatba. Amikor a franciák 1956-ban fokozták hadicselekményeiket az al gériai nép ellen, jelentősen megnövekedett az idegenlégió szökevényeinek száma. Az algériai had sereg ugyanis akciót indított, amely lehetővé teszi a légionisták nak, hogy átálljanak a felkelők oldalára, s azután hazájukba szállítja vissza őket. Az akció vezetője a 33 éves német származású Si Muszlafa. (Ne feledjük, hogy a 35 000 idegenlégiós 70 százaléka német). Si Musztafa csoportja 1957 óta 2814 légionistát küldött vissza hazájába. köztük 1052 németet, 443 spanyolt és 364 olaszt. A szőkévé- | Bonnak azt az ostoba erőszakoskodását, amivel nem hajlandó tudomást venni az NDK létezéséről, Genfben már Gromiko szovjet külügyminiszter is nevetségessé tette, amikor egy ízben — válaszul az „úgynevezett NDK”-ról elhangzott kijelentésre — a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszteréről mint „az úgynevezett Brentanóról” emlékezett meg. Úgy látszik azonban, a bonni parlamentet nehéz józanabb belátásra bírni, mert a televíziós bemondó az elkövetett hibáért „súlyos feddésben” részesült. nyékét előezör Marokkóba küldik, ott kapják meg a hazatéréshez szükséges okmányokat és szükség esetén az útiköltséget is. A franciák heves kampányt indítottalt Si Musztafa akciója ellen. Azt a hírt terjesztik, hogy az algériaiak minden szökevény légionistát megölnek. Állításuk alátámasztására dísztemetést rendeztek több szökevény légionistának, akiket az algériaiak állítólag meggyilkoltak. Hatásos gyászbeszédek hangzottak el, a koporsók azonban üresek voltak. Egy nyugatnémet állampolgár például már hazájában erzett tudomást róla, hogy közben — ünnepélye- I sen eltemették. Az őszi mélyszántással növésük a talaj tápanyagkészletét Ez a tápanyaggyarapodás a talajban kétféleképpen történik. A kora ősszel felszántott talajokban a levegő, a nedvesség és a még elegendő meleg hatására élénk talnjélet indul meg. A talajbaktériumok nagymértékben elszaporodnak. Ily módon a talajnak nitrogénben való gyaraIDEJE MÁR! A svájci Jean-Jacques Babel elektronikus számológép segítségével a következőket számította ki: Az emberiség történelmének 5559 éve alatt 14 513 háború zajlott le. Ezekben 3640 millió ember vesztette életét. A háborúk 500 kvintillió (egy kvintillió milli- árdszor milliárd) svájci frank értékű kárt okoztak. Ha ezt az ösz- szeget aranyra váltanánk, tíz méter vastag és nyolc kilométer széles szalagot lehetne formálni belőle, amelynek hossza — körülérné az Egyenlítőt. Ideje már az általános leszerelésnek. podása kedvező feltételek mellett elérheti kát. holdanként 60—80 kiló pátisó értékét, ami az ősszel felszántandó területünkre vonatkoztatva mintegy 2 500 000 mázsa pétisó értékét jelenti. Ennek a tápanyaggazdagodásnak gyenge termőerejű talajainknál óriási jalentősége van. Az őszi mélyszántás teljes munkaköltsége is megtérül a talajgazdagodásban. Ezért fontos, hogy az őszi mélyszántást minél korábban végezzük el. A tápanyaggyarapodás az őszi mélyszántásban feltáródási folyamatok következtében is fokozódik. Télen a fagy és a levegő mállasztó hatására a talaj ásványi anyagaiban is olyan kémiai folyamatok mennek végbe, amelyeknek során a vízben oldhatatlan anyagok oldhatókká és ezáltal a növények részére felvehetőkké válnak. Azért kell minden ősszel az eddig sekélyen művelt talajon két-három centiméterrel mélyíteni a szántást, mert a felszínre került vadföldréteg a mál- lási folyamatok segítségével termőréteggé alakul át. MEGKEZDŐDÖTT A KÖZPON TI FŰTÉS A FŐVÁROSBAN — Amikor » fűtőtest nem akar bemelegedni.. fi közeslse vitt saját földje után mMm tsz-tagot földjáralék Illet meg S földművelésügyi miniszter utasítása a legelő és apaállat gazdálkodás rendezéséről Üres koporsók
