Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-21 / 247. szám
m*. október 21. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG S Második öté vés tervünkirányeÍvei : A beruházásokról A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát — pláne ha még lop is Második ötéves tervünk irányelvéiben meghatározott célkitűzések elérésének fontos eszközei a népgazdásági beruházások. Az irányelvek szerint összesen mintegy 200—205 milliárd forintot fordítunk öt év alatt beruházásokra. Ennek az összegnek a zömét — 170—175 milliárd forintot — állami erőforrásból és 30 milliárd forintot szövetkezeti, vállalati vagy egyéb forrásokból nyerjük. Az állami erőből megvalósítandó beruházások volumene 150 százalékkal haladja meg a megelőző öt év beruházásainak mennyiségét. A beruházások forrása nemzeti jövedelműnk emelkedése lesz, amely 1965-re a jelenleginek mint egy másfélszeresére fog növekedni. Nemzeti jövedelmünknek kb, 24—25 százalékát fogjuk beruházásokra fordítani. Beruházási politikánk jellemző vonásai Beruházási politikánkat alapvetően a meglevő üzemek korszerűsítése, újjáalakítása és bővítése jellemzi. Erre fordítjuk a beruházási összegek zömét és ennek megfelelően az állami erőből történő beruházási összegnek mintegy a felét: 85 milliárd forintot fordítunk gépek, technológiai berendezések és szállító eszközök beszerzésére. A meglevő gyáraknak és egyéb üzemeknek ez a nagymértékű korszerűsítése azt eredményezi, hogy növekszik a termelékenység, könnyebb lesz a dolgozók munkája. Másrészt: a beruházási összegek így térülnek meg a leggyorsabban s így okoznak leghatásosabban rövid idő alatt népgazdasági eredményt. A beruházásoknak ez a rövid idő alatt való megtérülése egyik igen fontos feltétele az irányelvekben megjelölt életszínvonal emelkedésnek. A korszerűsítés és műszaki színvonalemelés fontos követelménye a meglevő üzemek és azok berendezésének állandó felújítása. Ezért biztosítanak az irányelvek külön 40 milliárd forintot — a beruházási összegeken kívül az álló alapok rendszeres és tervszerű felújítására. Ezzel kapcsolatosan az irányelvek hangsúlyozzák: „A felújításoknak nemcsak az állóalapok megóvását, üzemképességét, hanem az avult technika fokozottabb korszerűsítését is szolgálniuk kell”. További fontos jellemvonása lesz második ötéves tervünk beruházási politikájának: a beruházási eszközök koncentrálása és a megkezdett beruházások tervszerű üzembe helyezése. Nem új vonása ez beruházási politikánknak, j>ár év óta követjük már ezt az elvet és a gyakorlat gazdag tapasztalatokkal győzött meg nagy előnyeiA második ötéves tervünk irányelvei híven tükrözik, hogy államunk a parasztságnak nagyarányú segítséget kíván nyújtani a nagyüzemi gazdálkodás megteremtéséhez. A tervidőszak alatt mintegy 37— 39 milliárd forintot javasol a part Központi Bizottsága mezőgazdasági beruházásokra fordítani. Első ötéves tervünkben a mezőgazda- sági beruházások részaránya az egész beruházási volumenen belül alig érte el a 14 százalékot. Második ötéves tervünkben ez az arány az állami erőből történő beruházási összegnek 23 százalékára emelkedik. Tehát majdnem 10 százalékkal növekszik az első ötéves tervhez képest az , állami erőből, vagy hosszúlejáratú hitelből megvalósítandó mezőgazdasági beruházások aránya. Közgazdasági tévedés lenne azt hinni, hogy ezzel a 37—39 milliárd forinttal ki is merül az a segítség, amit államunk a beruházásokon keresztül a mezőgazdaságnak nyújt. A gépipar — ezen belül a mezőgazdasági gépgyártás, a vegyipar (a műtrágya- és növény- védőszer-gyártás), az építőipar és építőanyagipar, a közlekedés fejlesztése mind segíti a mezőgazda- sági nagyüzemek megerősödését. Mindezen iparágak fejlesztése lehetővé teszi a termelőszövetkezetek saját erőből történő beruházásait is. Lenin elvtárs nyomatékosan felhívta a párt és a szovjet kormány figyelmét szövetkezeti tervében arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása csak állami támogatással hajtható végre. A mi pártunk ezt a lenini tanítást tartja szem előtt az irányelvekben, amikor ilyen nagyarányú beruházási összeget javasol fordítani a mezőgazdaság álló.alapjainak fejlesztéséhez. Beruházásaink és az életszínvonal A Szocializmusban is, mint minden társadalmi rendben — gazdasági formációban a termelésnek és mindennemű gazdasági tevékenységnek meghatározott célja van. A mi társadalmunk központi alakja az ember. Ezért gazdasági életünk alapvető törvénye az ember anyagi és kulturális szükségleteinek a lehetőségekhez mérten maximális kielégítése. Nemcsak a már megvalósított, hanem a még épülő szocialista rendszernek is ezt kell gazdaságpolitikájában központi helyen szem előtt tartania. Minden gazdasági tevékenységnek , végső soron az emberért, az ember jólétének eme léséért kell történnie. Beruházási politikánk is híven tükrözi új társadalmunknak ezt a törvényszerűségét. Az irányelvek célul tűzik ki az életszínvonal 26—2» százalékos emelését. S ez az emelkedés a gazdasági mutatószámok összefüggéseiben meggyőző módon biztosított. Most az életszínvonal emelését csak egy viszonylag szűk kereszt- metszetben, a beruházások oldaláról vizsgáljuk meg. Azt fogjuk látni, hogy beruházási politikánk is az életszínvonal emelkedésének irányában hat. Egy-két példával igyekszünk ezt a tételt megvilágítani: Ipari beruházásaink együtt járnak a termelékenység emelkedésével. A termelékenység emelkedése szilárd alapja a munkaidő további csökkentésének. Az irányelvekben határozottan kifejezésre jut: „ ... a bérek csökkentése nélkül tovább kell folytatni a hároméves tervben megkezdett munkaidő-csökkentést, a 36—42 órás munkahétre való áttérést.” Senkinek sem lehet közömbös a lakásépítés kérdése. Az irányelvekben javasolja a párt Központi Bizottsága, hogy biztosítani kell a fedezetet 250 000 ú j lakás építésére. Egy családra négy főt számolva, ez a lakásépítkezés pontosan egymillió embert juttat új lakáshoz. „Az állami erőből épülő lakásokat általában közművesítéssel, nagyrészt gáz bevezetésével, mintegy 40—45 százalékát pedig beépített konyhabútorral és szekrénnyel kell megépíteni” — javasolják az irányelvek. Jellemző, a lakásépítés ütemének meggyorsulására, hogy az első ötéves terv beruházási előirányzatának 13 százalékából, második ötéves tervünk beruházási előirányzatának mintegy 20 százalékából építünk lakásokat. Nem kerülheti el figyelműn két az sem, hogy a meglevő állami lakások felújítására és tatarozására öt- milliárd forintot fogunk a tervidőszakban fordítani. Egy-két adat még arról, hogyan segítik beruházásaink az emberek jobb életét: Több mint 5000 új autóbuszt állítunk öt . év alatt üzembe. Mintegy 5000 kilométerrel növeljük a portalan, autóközlekedésre legalkalmasabb utak hosszát. Több új élelmiszeripari gyár, egy új cukorgyár, egy új mosóporgyár, 30 új kenyérgyár épül a tervidőszakban. Mintegy 20 városi közművesí- tünk. Több új kórházat építünk és 3000-el bővítjük a szó ciális otthonok, és 3500-al a gyermekotthonok férőhelyét. És lehetne még oldalakon keresztül sorolni az adatokat. Gyenis János A polgári nevelés csökevényei- vel, maradványaival, sajnos még ma is elég gyakran találkozhatunk. Nem egy olyan ember él köztünk, akitől az intrika, az ás- kálódás, ember- és munkatársaik befeketítése, sőt bemocskolása nem idegen. Veszedelmesek ezek az emberek, mert a gyűlölködés, a bizalmatlanság magvát hintik maguk körül. Van egy közmondásunk, miszerint: »az kiabál, akinek a háza ég, nem aki jelgyújtotta«. Valóban nem, mert aki felgyújtotta az meghúzódik a sötétben, minden eszközzel igyekszik elterelni feje felől a gyanút. S teszi ezt úgy is, hogy másra tereli az emberek gyanakvását, mást igyekszik »bemártani«, mással »takarózik«. A tolvaj — egyelőre még csak leendő tolvaj — agyában egy pillanat .alatt megszületik a gondolat, amikor kezébe veszi a vég matrac-grádlit. Megfogja és gyorsan bedugja, egy szekrénybe. Aztán hozzátesz még néhány méternyit a drágábbik fajtából is. Éberen ügyel arra, hogy ne saját szekrényébe rejtse, hanem egy munkatársáéba. A dugott holmira rádob egy köpenyt és avatatlan szem észre sem veszi, hogy itt elrejtettek valamit. Később néhányan észreveszik, hogy a szekrény mélyére gyanús holmit rejt. A vezetőségnek is tudtára jut az eset. Először mm szólnak, emberségesen akarják elintézni az egész ügyet. Igyekeznek úgy terelni a beszélgetést, hogy a tolvaj felfigyeljen rá. Illetve a vélt tolvaj, mert hiszen ők azt hiszik, az az asszony a tettes, akinek szekrénye rejti az elNógrádi Sándor, Magyarország pekingi nagykövete átadta dr. Münnich Ferencnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének nevében Magyarország ajándékát, egy teherautót, a Huangtukang népi kommunának, Peking külvárosában. Nógrádi Sándor nagykövet az átadási, ünnepségen kifejtette, hogy a népi kommunák a kínai mezőgazdaság szocialista felépítésének pillérjei. Azt a kívánságát fejezte ki, hogy a népi kommunák tovább fejlődjenek és erősödjenek és Kína és Magyarország között tovább erősödjék a barátság. A magyar vendégek az ünnepség után Chia Ting-san, Peking helyettes polgármestere, Chen tűnt anyagot. Az nem is sejti a gya nút, az igazi tolvaj meg mélyen hallgat. Jönnek a vallatások végül a gyanúba kevert asszony tisztázódik és egyre inkább az igazi tolvajra terelődik a gyanú. A végeredmény: bevallja ő a tettes. A következmény természetesen fegyelmi eljárás. Számunkra a további következmény már nem is érdekes, a vállalat vezetősége minden bizonnyal példás ítéletet hoz az ügyben s ezzel pont kerül a kedélyeket feldúló zűrzavar vé gére. A. tolvajnak nem első esete, hogy hasonló kellemetlen helyzetbe kerül. Egy munkahelytől már azért kellett megválnia, mert olt is eltulajdonított valamit. S ott is másra akarta terelni a gyanút, mint itt is arra a másik becsületes asszonyra, akinek soha még egy cérnaszál sem tapadt a kezéhez. Tavaly zsarolni akarta egy munkatársát, segítse azt elő. hogy. akadálytalanul halászhasson a zavarosban. Amikor a munkatárs nem állt kötélnek, feljelentette. Hosszas vizsgálatok. Egy csomó ember feleslegesen dolgozott, feleslegesen bosszankodott. S mindez azért, mert a tolvaj így akarta magáról elterelni a gyanút. Közellenség? Az. Közellenség azért is, mert megkárosítja dolgozó társait. Úgy is, hogy lop. de úgy is, hogy bemocskol másokat saját bűnei leplezéséért. Hadakozni kqll ellene s a lehetőségeit is meg kell szüntetni, hogy az ilyen bajkeverők zavart kelthesPo-csing, a külügyminisztérium szovjet és délkelet-európai osztálya vezetőjének kíséretében meg látogatták a népi kommuna étkező termeit, az óvodát és termelő brigádjait. HERNYÓ INVÁZIÓ DÉL-FRANCIAORSZÁGBAN Dél-Franciaország számos vidékein hernyók pusztítják a termést. A nagy inváziót azzal magyarázzák, hogy a szeptemberi meleg, nedves időben a szokottnál jóval nagyobb számban keltek ki a hernyók. A kormány rovarirtószerek szétosztásával támogatja a mező- gazdaságot a hernyóvész leküzdésében. mxnanooaaaaoaXMxjatnxa Magyar ajándék egy kínai népi komsmmának ről. A beruházási eszközök koncentrálása és a megkezdett beruházások gyors befejezése megvéd bennünket a befejezetlen beruházások állományának növekedésétől, amely a beruházási összegek befagyasztását. felesleges lekötését jelenti. Űj ipari létesítményeket az ötéves terv időszakában zömmel az alapanyagok és a villamosenergia növelésére irányozunk elő. Üj ipari létesítmények alapításánál az irányelvek felhívják a figyelmet a vidék, főleg az iparilag fejletlenebb területek fejlesztésére. Növekszik a mező- gazdasági beruházások részaránya Az MSZMP Központi Bizottságának kongreszusi irányelvei az elkövetkezendő időszakra célul tűzik ki a szocializmus alapjainak? megteremtését. Ez azt is jelenti,'' hogy a jelenleg még kisüzemi mezőgazdaságot -- a parasztsággal egyetértésben, őket meggyőzve, az önkéntesség lenini elv';, szem előtt tartva — szövetkezet’ nagyüzemekké egyesítsük. Misii beszélnek sis énssf salss sssfroSitälzigSi I Sírrablók Három lovas tűnik fel a népte- len pusztaságban. Szemük a tájat fürkészi. Nem mintha ellenségtől tartanának, az avarok nagy része elpusztult a frankokkal vívott véres csatákban, majd az utóbbi években már egymás ellen harcoltak, a megmaradtak pedig Pipin előnyomuló hadserege elől kelet felé menekültek. Ez a kis lovascsapat is az olasz király seregéből maradt le egy kis »mellékvállalkozásra«. Egyszer csak észrevesznek valamit. Az a kis halom kelti fel figyelmüket, ami a Sió mellett emelkedik. Leszállnak a lóról, előkerülnek a kardok és gazdáik különös munkába kezdenek. A földet túrják fel ezekkel az öldöklésre készült szerszámokkal. Nem szokták meg az ásást — ezt otthon az asszonyok végzik, a férfiak dolga a hadakozás — de most mégis nagy igyekezettel, szinte egymással versenyezve ássák a gödröket. Amikor a gödör már olyan mély, mint a kard, és még mindig sárga a föld, abbahagyják a munkát. Uj helyen próbálkoznak. Csak ott folytatják, ahol fekete földet találnak mélyebben is. Gyakorlott emberek, tudják, hogy ott kell lenni a sírnak — és a csontvázakon azoknak a kincseknek, amelyeket az avarok temettek el együtt halottaikkal. Ásnak, amíg csak csontot nem ér az ásóvá «-előléptetett« ’ard. Maga a korhadó csont nem érdekli őket. Bosszúsan dobálják félre a kezükbe kerülő cserépdarabokat, rozsdaette régi fegyvereket, bronz ruhakapcsokat is A csontváz csak deréktól fölfelé érdekes számukra, mert aranyékszert, gyűrűt, nyakéket csak ott lehet találni. Különös alapossággal kutatják át azokat a sírokat, amelyekben téglából vagy cserépből készült »koporsóban« van a csontváz. Ilyen anyagnak szűkében voltak az avarok, ők maguk nem égettek téglát és ha mégis találtak néhány darabot valamilyen régi, római éoület maradványainál, csak az előkelőbbeknek, a gazdagabbaknak járt »kőkopo”só«. Ezek pedig a túlvilágon is dúskálni akartak a »földi javakban«, ezért temették el holttestükkel együtt ékszereiket is. Embereink tehát ásnak, kutatnak mindaddig, míg az összes sí t fel nem forgatták, vagy meg nem .zavarták őket, majd tovább men-.ak, űj »vadászterület« után kutatva. így történt-e? — Nem lehet tudni. Lehetséges, hogy ez az újság- r-ó far.*>'-»’ájá) alt terméke. ír bizonyíték nincs róla, a rablók nem hagytak átvételi elismervényt a széthányt csontok mellett. De a Sió partján most feltárt avar sírok erről beszélnek. Persze, a ’rnb?r,i:k már ram t: hogyha olyan csontvázat talál,, amelynél a deréktői lefelé minden darab, — a medencecsontok, a 'rmb- és lábszárcsontok, a lábfejek — pontosan a helyén van, talán milliméterre úgy, ahogy vagy 13C0 évvel ezelőtt elte- ' " " - '' • • '--3 r rothadtak cl, de feljebb, a karcsontok, bordák, koponyák összekeverve, összedobálva kerülnek elő. Csaknem minden régi sír ilyen. A sírrablók is szakemberek voltak a maguk »szakmájában«, alapos munkát végeztek. Olyan kincset, melynek értéke grammban, forintban, vagy — maradjunk a régi idők pénzénél — dénárban mérhető, nem hagytak a mai régészeknek. De mégis tudományos értéke van sok mindennek, ami ma ezekr bői a sírokból előkerül. A bronzékszereknek, üveggyöngyöknek, r./'i i'rav t e»F't mri»' - nak Azoknak a tetőtégláknak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a közelben régi római épületek í’omjait takarja a. föld. Ezek felkutatása, feltárása to- v 'bbi feled" \ tíi sivárt1' - ^ következtetéseket vonhatunk le majd arról, hogv jóval az avarok előtt milyen települések voltak a város területén Folytatjuk Lefrnyc' György Jan mer Jáncg
