Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-20 / 246. szám
1 I ÍS59. október 20, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG „Politikánkat össze keil kapcsolunk a tömegek megnyerésért folyó harccal Járási pártértekezlet GyÖnkön a Volt valami nagyszerű abban, ahogy a gyönki járás pártértekezletén a járás 38 000 lakosa érdekében a 154 kommunista küldött tanácskozott. Jó volt a beszámoló, amelyet Perecsi János, a pártbizottság titkárhelyettese tartott és amely mérlegelte a végzett mun" kát. Hasznosak voltak a felszólalások, amelyek sók kérdést vetettek-fel. És nagyszerű volt Halász Veronka KISZ-fiatal szavalata, aki Majakovszkij: A párt című költeményét szavalta el olyan mély átérzéssel, hogy a meghatottságtól megfényesedtek a- szemek. MILYEN KÉRDÉSEKKEL FOGLALKOZOTT A BESZÁMOLÓ? A beszámoló foglalkozott a nemzetközi helyzettel. A járás politikai, gazdasági és kulturális életének fejlődésével, a pártegység kérdésével, a párt tömegkapcsolatával. Értékelt, mérleget vont, dicsért, önkritikusan bírált, nyíltan és őszintén tárta fel a munka során elkövetett hibákat. —. Nem lebecsülendők azok az eredmények, amelyeket a mezőgazdaság átszervezésében értünk el: járásunk összterülete 77 százalékban szocialista szektorhoz tartozik, állapította meg többek között a beszámoló. Majd az 1959-es márciusi párthatározat végrehajtásával kapcsolatos hibákat boncolgatta. — A járási pártbizottságon nem volt meg a pártegység ebben a kérdésben. A különböző utasítások keresztezték egymást. Türelmetlenségünkkel egyes helyeken megsértettük a lenini parasztpolitikát. Nem voltunk következetesek a politikai munka vitelében és a türelmes, meggyőző munka helyett adminisztratív eszközökhöz nyúltunk, amelyek hatására lábrakaptak a tsz ellenségei és egyes helyeken nyílt támadásba lendültek. A nyílt, ellenséges támadások visszaverése mellett a pártnak harcolnia kellett a párttagság soraiban megnyilvánuló revizionista, szektáns nézetek, az eszmei zűrzavar ellen. Egyik-másik telepes községben felütötte fejét a nemzetiségi kérdés, másutt az értelmiségellenes hangulat. SOK SZŐ ESETT AZ ELKÖVETETT HIBÁKRÓL a beszámoló felett indított vitában. De ugyanakkor megvolt az előremutatás is és igen helyesen foglaltak állást a tsz-ek megszilárdításának módozataiban. Pável Tamásné, Pálfa község pártszervezetének titkára, volt az első felszólaló. aki faluja köszönetét tolmácsolta azoknak a vezetőknek és bőrgyári munkásoknak") akik segítették a falu szocialista átszervezését. A párttitkár elvtársnő igen helyesen látta meg a tsz-ek megerősítésének problémáját. — Erősítenünk kell a pártszervezeteket nemcsak számszerűen, hanem a párttagok politikai nevelésén keresztül is. Amilyen mértékben erősödik a pártszervezet, úgy szilárdulnak meg a termelő- szövetkezetek is — mondotta. A járási pártértekezlet résztvevői helyesen látták meg a közvetlen feladatokat. Ezt igazolták Sebestyén István elvtárs, a gyönki gépállomás igazgatója által elmondottak. — A gyönki járásban a vetés ideje október 20-ával lejár. Ez a dátum valamennyiünket sürget, mi. a gépállomás dolgozói, a pártkongresszus tiszteletére kongresszusi műszakot tartunk és vállaljuk, hogy a reánk váró 5500 hold őszi vetést befejezzük. Vállalásunkat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha a tsz-ek tagjai ebben nekünk segítenek. Kérem, hogy a tsz-ek tagjai támogassák traktorosainkat, hogy ezt a vállalásunkat teljesíthessük. Több félszólaló, köztük Séta János, a gyönki tsz tagja és Takács Károly elvtárs tolnanémedi tsz-elnök a járási pártbizottság hathatósabb segítségét kérte ném- csak politikai, hanem szakmai vonatkozásban is. Bár a járási pártbizottság a szektáns és értelmiségellenes nézetekkel szembeni küzdelmet állandóan napirenden tartotta és harcolt ellene, helyenként még ma is visszatérő probléma. Ez a pártértekezleten elhangzott vitában Deli György és Laksz Frigyes elvtársak felszólalásában kifejezésre is jutott. A gyönki járási pártértekezlet ünnepélyes volt. Ünnepélyességét emelte, hogy az elnökségben helyet foglaltak a járás politikai és gazdasági vezetői mellett a megyei pártbizottság munkatársa: Kerekes Miklós elvtárs és a v. b. tagja: Báli Zoltán elvtárs, aki az MSZMP Tolna megyei Bizottságának üdvözletét tolmácsolta. Az elnökségben helyet foglalt Ribánszki Róbert elvtárs, a Központi Bizottság munkatársa is, aki a Központi Vezetőség üdvözletének tolmácsolása után felszólalásában sok hasznos és előremutató tanácsot adott és segítette az értekezlet részvevőit. — KOMMUNISTÁNAK LENNI NEM KÖNNYŰ, bár jelenleg békés körülmények között harcolunk — mondotta többek közt. Beszélt a kommunisták helytállásáról, a szó és a tett egységéről, amely a kommunisták egyik jellemző tulajdonsága. A szó és a tett egysége jelenti azt is, hogy politikánkat össze kell kapcsolnunk a tömegek megnyeréséért folytatott harccal, enélktil nem tudjuk megteremteni a népi, nemzeti egységet — mondotta. A vita lezárása után megválasztották a járási pártbizottság és a revíziós bizottság tagjait, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. A gyönki járási pártértekezlet ünnepélyessége mellett érvényre jutott munkaértekezlet jellege is. A pártértekezlet résztvevőinek állásfoglalása egységes volt, a pártegység megteremtése, a tsz-ek megszilárdítása, a párt erősítése kérdésében. Önkritikus voltamért nyíltan és őszintén beszéltek a hibákról, de nem önmarcango- lóan, hanem a tanulságokat levonva, előremutatóan. Pozsony iné Erről 2# beszélni kell Tanyasi iskolások Jártam a Tüske-pusztai Iskolában. Három szép, világos, fehérre meszelt, tiszta tanteremben öt pe dagógus tanítja, neveli a 84 gyereket. Sok mindent lehetne erről írni! Meg lehetne dicsérni azokat a pedagógusokat, akikkel elbeszélgettem, Németh Károlynét és Halmos Júliát, mert jól tanítanak. Számomra élmény volt az az óra, amelyet meglátogattam, s az a módszer, ahogy Németh Ká- rolyné írni tanította az elsősökét. Az iskoláról, könyvtáráról, fizikai szertáráról, a nyári táborozásról, a kultúrmunkáról is lehetne kü- lön-külön cikket írni. Az én figyelmemet azonban egy, talán mellékesnek látszó, de sok mindent kifejező jelenség ragadta meg: a tanyasi iskolások öltözködése. Emlékezés nélkül nem tudok tovább írni. A 30-as évek végén és a negyvenes évek elején jártam én elemi iskolába, ahol is egyetlen 4x12 méteres tanteremben nyolcvan gyereket tanított az öreg, tüdőbeteg, jóemlékű tanító úr. A falusi iskolába nagyrészt parasztgyerek járt, vászontarisz- nyákkal, használt könyvekkel, szarnárfüles füzetekkel, rongyos — jobb esetben foltos — szutykos ruhában. »Nem szégyen, ha ruhád foltos, az a szégyen, hogyha rongyos« tanultuk a kis versét vigasztalásul. Cipője csak a jegyző gyerekeknek volt, mi klumpában (facipőben) jártunk, ha sár volt és botosban, vagy másnéven pacs- kerban jártunk, ha nem volt sár. Nagyon irigyeltük a jegyző gyerekek cipőjét és soha nem felejtem el, milyen nagy volt a szenzáció, amikor egy őszi napon a fiatalurak melegítőben toppantak be az iskolába. Barna, belül bolyhos volt a melegítő, szép fényes zippzárral: vágyaink netovábbja. Egyik pajtásunk, a Gyurka azt hazudta, neki ig van ott-' hon melegítője és fel is veszi majd karácsonykor. Persze nem vette fel, mert nem volt neki melegítője... Ma már nem szenzáció a mele- gitó'. Az sem szenzáció, hogy a Tüske-pusztai gyerekek közül csak kettőt láttam foltos ruhában. S minden gyereknek cipője van, majdnem minden másodiknak új melegítője. Minden gyerek nek szép iskolatáskája van, új könyvekkel, új füzetekkel tele. A legtöbb gyerek nylonzacskóban hozza el az iskolába a tízóraiját. A tanyasi gyerekek, tanyasi iskolások, modern, újpados iskolában tanulnak, korszerű pedagógiai módszerekkel nevelik őket, s vidámak, tiszták, érdeklődőek, őszinték, udvariasak, szép ruhákban járnak. A szülők, akik visz- szaemlékeznek saját gyerekkoruk ra, most a fiaikon, leányaikan is lemérhetik, hogy jó dójog a népi demokrácia és még többet ígér az épülő szocializmus. (gyenis) Á műhely nem játszótér! Gépek dolgoznak a meszes műhelyben. Bőrökkel rakott targoncák futkároznak, daru csikorog a futópályán. Emberek a gépek mellett, és a daru alatt készen arra, hogy a kiemelt bőrt a targoncára rakják. Ilyenkor . néhány percnyi idő beszélgetésre is jut. Bácskai Ferenc gépmunkás otthagyja o husoló gépet, nem kapcsolja le a motórt. Odamegy a beszélgető csoporthoz. A munkások többsége fiatal. Tizennyolc, húsz évesek. Bácskai is csak most töltötte be a tizenkilencedik évét. A beszélgetésből, heccelő- dés, tréfa, játék lesz. A játék az ilyen korban lévő embereknél kicsit durva, néha odáig fajul, hegy a lucskos, ma- szatos bőröket vagdossák egymáshoz. Breistenstein Bertalan gyors mozdulattal felkapott egy nagy bőrt, Bácskaihoz akarta dobni. A bőr csak az egyik vállát takarta be Bácskainak. A lucskos-masza- tos bőr nyomot hagyott rajta. A leeső bőrt Bácskai felkapta és Breistensteinhez akarta vágni, de ez elszaladt előle. A két fiatalember végigszáguldott a hosszú műhelyen. Bácskai kezében a nehéz bőrrel nem érte utói Breisten- síeint, és amikor kiszaladt az ajtón, a műhely sarkába dobta a bőrt... Bertalan István mérnök ekkor érkezett a műhelybe és felszólította Bácskait, hogy vigye vissza a bőrt, mert azt nem szabad eldobálni, ilyenből hiány és minőségromlás keletkezik. Bácskai csak a vállát rángatja: — Nem viszem, majd vissza hozza a Breistenstein! A mérnök erélyesebben utasítja, a bőrt ekkor sem hajlandó visszahozni... Az ügy másnap a főművezető, Sárkány Ferenc előtt folytatódott. Felelősségre vonta Bácskait a munkafegyelem lazításért, mert a mérnök utasítását nem hajtotta végre, megsértette a technológiát. mm beszélnslt mévezcedes csontvázak? Ismerkedjünk meg az avarokkal Riportsorozatunk első részében beszámoltunk arról, hogy Palánkon a régi, tavaly nagyrészben leltárt avar temető mellett újabb népvándorlási sírokra bukkantak. A sírok még minden bizonynyal sok érdekességet rejtenek s feltárásuk bővíteni fogja a népvándorlás koráról ismereteinket. A jelenlegi sírok is — feltehetőleg — egykori avar férfiak, nők gyermekek csontvázát rejtik. — Ezért hát, mielőtt még további érdekes dolgokat mondanánk el a feltárás munkája során tapasztaltakból, ismerkedjünk meg az a'va rákkal. Az avarok népvándorláskori harcias, lovas nemzet, amely Attila birodalmának bukása után egy második, nagy hun hatalmat alapított. Az avarok ugyanazt a nyelvet beszélték, mint a hunok, erkölcseikben, szokásaikban, viseletűkben is hasonlatosak voltak a hunokhoz. Csak hajviseletük tért el azokétól, ugyanis hajukat a halántt cnál levágva, hátul meg- r övesztették és szalagokat fonva bele, üstököt növesztettek. Az avarok az V. század dereka táján váltak ismeretessé, amikor Priskos rhetor szerint a messze Óceán, — valószínűleg a Bajkai, — partjairól a nyugat-szibériai szabirokra rontottak s ezeket a tőlük délnyugatra tanyázó urogokra és onogurokra nyomták 458 körül. A longobárdok szövetségeseiként 567-ben megtámadták a gaepidákat és teljesen tönkreverték őket. Magyarország keleti síkságát így az avarok foglalták el, 568—569-ben pedig Pannónia is az ő birtokukba került. Ismét ez a terület lett tehát az új birodalom középpontja, amely az Enns folyótól a Donig s a Balti tengertől a Száváig és Al-Dunáig terjedt. Állandó háborúskodásban, kalandozásokban telt az itt töltött idő. 626-ban az avarok berontottak a kelet-római császárságba, hogy a perzsákkal egyesülten Konstantinápolyi támadják meg, de a kelet-római seregek fényes győzelmet arattak a perzsák fölött és ez meghátrálásba kényszerítette az avarokat is. Ettől kezdve hanyatlani. kezdett az ava rok hatalma. A külső ellenség és a belső viszályok felőrölték az amúgyis meglehetősen lazaszerkezetű birodalmat. A 700-as évek végén a birodalom teljesen széthullott. 799-ben mégegyszer a bajorokra rontottak, de az eredmény négyesztendős irtó háború lett, amelyben odaveszett az avarok színe-java. A honfoglaló magyarok kétségtelenül nagyszámú avart találtak ezen a területen, kik feltehetőleg felszabadítóként fogadták Árpádot. Egy monda említi, a székelyekről, hogy Árpád jövetelének hírére egészen Kijevig bléje mentek és meghódoltak neki. A nyugatiak nem is találtak lényeges különbséget köztük és a magyarok között, úgy hogy jó ideig avaroknak, vagy ungroknak nevezték őseinket. Mint külön nép az avar megszűnt, eltűnt, felszívódott a magyarokba és a környező népekbe. Még befejezésül szóljunk néhány szót az avar régiségekről is. Az egvik csoportba a jobbára síre' bél előkerült lelete!; tartoznak, fegyverek, ékszerek, edények, stb. Az elhunyt vitéz mellé rendszerint lovát is eltemették, ezen kívül fegyvereit, kardját, tő rét, nyilait. Jellegzetes fegyverük volt az avaroknak a kissé görbe s egyélű szablya, amelyet ők hoztak Európába. A régiségek másik csoportja az erődítményekből áll. Ezek a gyepük a sanct-gallgni barát krónikája szerint nagy kerítések voltak, amelyekkel szállásaikat vették körül az avarok. Úgy készítették, hogy a földbevert cölöpök közét agyaggal és kővel töltötték meg, úgyhogy ez ellenállt az ellenség támadásainak. A mostani ásatások minden bizonnyal még számos érdekes leletet hoznak felszínre és tesznek a Tolna megyeiek számára is hozzáférhetővé és tanulmányozható- vá. Nincs kizárva, hogy az avarokról való ismereteink is bővülnek, gazdagodnak majd. Addig viszont be kell érnünk a lexikonok és a velük foglalkozó igen kevés tanulmány adataival. A riporterek is kénytelenek voltak ezzel beérni. (Folytatjuk.) Bácskai most is sokáig cinikusan hallgatott, majd csak any- nyit mondott: — Mit papolnak itt nekem, erősebb vagyok én a mérnöknél, ha fegyelmi lesz az ügyből, még találkozhatunk a bálban... * — Mondta ezt Bácskai szaktárs? — kérdi Deli György üzem rendész. — Igen, de én nem így gondoltam. — Helyes volt-e," hogy a mérnök szaktárs utasítását nem hajtotta végre? — Nem, az nem volt helyes. — És mit gondol mit mondanak a műhe' ben az idős munkások — kérdi Bácskaitól Palásti Lajos. — Azt kérik, hogy állítsunk fegyelmi elé, sőt azt akarják, hogy a műhelyből is helyezzünk el, nem kívánnak veled együtt dolgozni, mert nem ez az első eset, hogy panasz van rád. — Két lehetőség van, válasz- szón. Vagy a vállalat igazgatója által kijelölt fegyelmi bizottság tárgyalja ügyét, vagy a műhely társadalmi bírósága — így az üzemrendész. Bácskai meghökken, zavartan néz hol Bertalanra, hol Palástira, hol az üzemrendészre. — Én, én... szeretném, ha nem a műhelyben tárgyalnák ügyemet. Elismerem... hibáztam, vétettem a munkafegyelem ellen... »Nagyon súlyosan... kérem, ha lehet, a fegyelmi bizottság tárgyaljon majd... Palásti Lajos, az idöß szakmunkás, amikor a tényállást rögzítő jegyzőkönyvet aláírja, jóakafatú- lag Bácskaihoz fordul: — Látod fiam, mennyit mondjuk nektek, hogy becsüljétek meg magatokat, nem elég csak kétezer forintot keresni havonta, fegyelmezett embernek kell lenni... A műhely nem játszótér... Ezt nagyon vésd emlékezetedbe... — Pi — — FORDÉK ALAPÍTVÁNYA az amerikai operák javára. A Ford-alapítvány 950 000 dollár szubvenciót juttat annak a négy amerikai operatársulatnak, amely -.ötelezte magát, hogy a következő nyolc évben t’rennyplc új nedern amerikai operát mutat be.
