Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-16 / 217. szám

1959. szeptember 16. ÍOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 i, r ■ , . Hruscsov-Eisenhower találkozójáról VélemenVeM Hz a!ommegita|?á$ű jégtörő kajáról ■----- ------------ és az űrrakétáról, amely felvitte a szovjet zászlót a Holdiia E rről iá beszélni kell Két szarvasbogár verekszik... Napjainkban mindenki a szov­jet technika legújabb diadalát csodálja. Lépten-nyomon az űr­rakétáról és az atommeghajtású jégtörő hajóról beszélnek. Bizako­dás tölti meg az emberek lelkét. A hatalmas erő, amely a Szovjet­unióból sugárzik, a béke legfőbb biztosítéka. A társadalom legkü­lönbözőbb rétegeinek képviselői nyilatkoztak munkatársunknak a „nagy találkozásról”, az atom­meghajtású jégtörő hajóról és a második űrrakétáról. „BÉKÜLNI ANNYI, MINT BESZÉLNI EGYMÁSSAL” Dobó Lászlónak, a gyönki refor­mátus eklézsia lelkészének tettük fel első kérdéseinket. — Mit vár a Hruscsov—Eisen- hower találkozótól? — Békét. Mert békülni annyit jelent, mint beszélni egymással. — Mi a véleménye a Szovjet­unió külpolitikájáról? — Következetesen békepolitika. Hruscsov az egész emberiség bé­kéjét akarja. — Mit hiányol a nyugati hatal­mak külpolitikájában. — Sok mindent. Többek között azt is, hogy a népi Kínát nem akarják elismerni. Ez leegyszerű­sítve úgy néz ki, mint amikor egy újszülöttet nem akarnak anya­könyvezni. Az újszülött azonban anyakönyvezés nélkül is létezik, él és fejlődik és ez a lényeges. „A JÉGTÖRŐ HAJÓ MODELLJÉBŐL VALÖSÄG LETT” Küzdi Endrének, a Simontor- nyai Bőrgyár egyik műszaki ve­zetőjének munka közben tettünk fel néhány kérdést. — Mi a véleménye a szovjet technikáról? — Bámulatos. Tavaly jártam Moszkvában és csak csodálkoz­tam. A szovjet ipar nagyon sok meglepetést nyújtott. — Mi tetszett legjobban? — Én főként a bőrgyárak mun­káját tanulmányoztam. A szovjet bőrgyárakban sokkal fejlettebb az automatizálás, mint nálunk. A fu­tószalag rendszer gyorsabbá teszi a bőrgyártást. Ott Moszkvában a gyárakban a segédműveleteket is gépesítették. A munkásokat a sok­irányú gépesítés megkíméli a fi­zikai megerőltetéstől. Kicsiny he-- lyen, kevés munkaidővel sok munkát lehet végezni. — Járt az ipari kiállításon is? — Igen. És képzelje csak! Lát" 2300 újítási javaslat, 12 millió forint gazdasági eredmény, 547 000 forint újítási díj tíz év alatt a Simontornyai Bőrgyárban A Simontornyai Bőrgyár gyár­tási technológiája egyre fejlődik, évről évre tökéletesebb lesz. Eh­hez a fejlődéshez a nagyarányú beruházásokon kívül jelentősen hozzájárulnak a dolgozók is érté­kes javaslataikkal, újításaikjeal. Az elmúlt 10 esztendőben a gyár dolgozói 2303 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 904 újítást vezettek be. A bevezetett újítá­sok gazdasági eredménye közel 12 millió forint. A gyár újítói elfogadott javas­lataik után 547 000 forint újítási díjat kaptak. Az újításom között van 23 olyan, amelynek gazdasági ered­ménye egyenként meghaladja a 100 00Ö forintot. Ezek közül is ki­emelkedik a gyorscserzési eljá­rás bevezetése, amely egymillió forint, a vixosbőr kombinált cser­zése, amely 2 millió forint gaz­dasági eredménnyel jár. Az újítások nyomán új gyárt­mányokat is Vezettek be á Si­montornyai Bőrgyárban. így pél­dául bevezették a korrigált mar- habox és a két effektusu bőrök gyártását. Teljesítette negyedéves tervét a Paksi Konzervgyár tam a „Lenin” atommeghajtású jégtörő hajó „nyers modelljét” is. Azóta csak egy év telt el és a „nyers modellből” valóság lett. A szovjet emberek az atomenergiát is a béke szolgálatába állították. „A SARLÖ-XALAPÄCSOS VÖRÖS ZÁSZLÓ A DIADAL JELKÉPE” Hajnali öt óra. Hétfőn ilyenkor általában álmosan szoktak a fo- gatosok munkához látni. Most sen­ki sem álmos. Mindenki a nagy szenzációról beszél, miközben a lótisztítás folyik. De nézzük csak, mi a véleménye Madarász János­nak, az Alsópéli Állami Gazdaság fogatosának a második szovjet űr­rakétáról. — Mikor hallott róla először? — Amikor a rádió szombat este bemondta, hogy fellőtték. — És hitt-e abban, hogy eléri a Holdat? — Hittem. Miért ne hittem vol­na? Hát el tud maga olyat kép­zelni, hogy az oroszok belekezde­nek valamibe és az nem sikerül? — kérdez vissza álmélkodva. — Mit gondol, miért arat dia­dalt az élet minden területén a Szovjetunió? — Azért, mert az ő oldalán van 'az igazság — válaszol s azután még megjegyzi: — Ismerhe a Le­ninről szóló dalnak ezt a részét: „A zászlód emeld fel az égig És légy hozzá hű, míg csak élsz.” Bólintottam. Madarász János, a fogatos, aki egyébként régóta párttag, ismét megszólalt: — Nos, a szovjet emberek az „égig” emelték a sarló-kalapácsos vörös zászlót. II. T. Egy kulcstartó díszes, virá­gos mintája, egy miniatűr csil­lár, egy félbemaradt rózsaszál alakuló formái, annyit lát az érdeklődő Túri László otthoná­ban Kóppányszántón. S mind­ez vasból vagy vasba tervezve. Mestersége műlakatcs, s ve­gyes javító munkát is végez. Ezek a munkák jóformán csak szórakozásból, időtöltésből ke­rülne^ ki keze alól. Nem is na­gyon ér rá, hisz a család és az egyéb munkák lefoglalják ide­je legtöbb részét. De valamikor?... Igen, vala­mikor gyerekkorában neki is voltaié vágyai, álmai. Már ak­kor a vas, a reszelő szerelmese volt s ahogy elnézem munká­ját, nem is tehetségtelenül. Be­szélgetésünkből azonban az is kiviláglik, hogy régen nem volt olyan helyzete a fiatalságnak, mint mostanában. Az idős Túri bácsi az arató­cséplő munkások, napszámosok keserű, nehéz kenyerét is csak üggyel-bajjal tudta biztosítani a családnak akkoriban. Hogyan tudott volna eleget tenni fia, az ifjú Túri vágyálmainak. Mégis megpróbálta, s hogy nem futot­ta erejéből, csak a műlakatos inasságíg segíteni fiát, nem rajta múlt. Az egész társadalmi rendszer volt ellene, hogy ek­koriban a szegényember gyer­meke, ha még olyan tehetséges is volt, ne emelkedhessék ki, ne mutathassa meg mit tud t> nép egyszerű gyermeke. Mert bizonyára a segítség, a tanulás hatására tudott volna alkotni. Ez azonban nem na­Levelezőink írják Termelőszövetkezetünk az eV múlt napokban 100 növend kmar- hát vásárolt és 50 juhot saját fórrá saiból. A vásárolt szarvasmarhák­kal együtt jelenlegi állományunk 400-ra emelkedett. Szekeres Mária Uj Barázda Tsz, Gyulaj « Huszonnégy gyerek étkezik a várdombi hatvanas létszámú óvoda-napközi otthonban. A két­fogásos ebédért és az uzsonnáért 1,60 forintot fizetnek, a többi költ­séget .az állam téríti meg. Az óvoda-napközi otthon fenntartásá­ra évenként közel 100 000 forintot fordít államunk. Az itt elhelyezett 60 gyerekből több mint 40 termelőszövetkezeti tagok gyereke. A közeljövőben sor kerül az óvoda-napközi otthon ki­bővítésére. M. L. Várdomb gyón tetszett volna a - müértő nagyságoknak. Még ma is ter­vezi régi álma megvalósítását Egy fatuskót képzel el kompo­zíciójába, amelyen két szarvas­bogár verekszik s a tuskó aljá­ról egy hatalmas kígyó teke- redik feléjük, hogy a két egya mással elfoglalt szarvasbogárt zsákmányul ejtse. Nem is azon gondolkodom most, hogy vajon eszik-e a kí­gyó szarvasbogarat, hanem a kifejezés mélyebb értelme ra­gad meg. Mintha tudatosan vagy öntudatlanul is azt a régi világot akarná megmintázni* vasból, hogy mindenki lássa es soha el ne felejtse: így acsar­kodóit egymásra akkoriban a munkás és a paraszt, mint e két szarvasbogár, s a kígyó ké­pében az urak így leselkedtek halálos csapásra éhesen mind­kettőjükre. A gondolatot nem folytatha­tom tovább, mert már magya­rázza is, milyen nagy figyelem kell ehhez a munkához, míg a rideg vásdarab engedelmes alanyként a képzeletszülte ala­kokat felölti. — Először dur­ván kikovácsolom az anyagot — mondja — és csak azután léphetnek működésbe a resze­lék. — S amint látom a félbe­hagyott rózsaszálon a töviseket megszólalásig hasonlítani az igaziakhoz, szinte belém is at- plántálódik a mesterből a sike­rült alkotás feletti öröm. — Ezt a munkát csak nagy figyelemmel és türelemmel le­het csinálni — mondja. — Egy szarvasbogár elkészítése pél­dául 2 hónapot is igénybe vesz —■ teszi hozzá kissé szomorká­sán, mint aki tudja, hogy az ő álmai már csak az utódokban a mai fiatalságban testesülhetnek meg. Mert ma más világ van, a fiatalok, ha tehetségesek és szorgalmuk van, elérik vágyai­kat, álmaikat. Amerre nézünk* egyre szépülő hazánkban azt látjuk, s tapasztaljuk, s a Tú­riakkal együtt örülünk a vál­tozásnak, s éppen azért, mert akkor nekünk nem adatott meg. Ma másként van s ezért beszélnünk kell róla. (Sz) Textilipari kiállítás Telisén Jól zárta a második negyedévet a Paksi Konzervgyár, 154 száza­lékra teljesítette a negyedéves tervet. Bár a most folyó, harma­dik évnegyed tervének ilyen mér­tékű túlteljesítésére nincs kilá­tás, de most is jóval többet ter­mel a gyár a tervezettnél. A múlt hét végéig ugyanis 103 százalék­ra teljesítette az üzem a harma­dik negyedévi tervet, a számítá­sok szerint a hónap végéig még mintegy két és félmillió forint, értékű konzervárut gyártanak és ■ezzel kilenc hónap alatt teljesítik a gyár egész évi termelési ter­vét. A vízgazdálkodási bemutató Az idei kiállítás a vízgazdálko­dásnak elsősorban azokat a terü­leteit mutatja be, amelyek a legközvetlenebb összefüggésben vanhak a nagyüzemi, szocialista gazdálkodósra áttérő mezőgazda­ságunkkal. A vízgazdálkodás bejárati kapu­ja alatt áthaladva a félköralakú udvar közepén nagyméretű sza­badtéri modell mutatja be a leg­korszerűbb öntözési módnak, az esőszóró öntözésnek két faitáiát. A modell baloldali részén körül­belül 110 négyzetméter alapterüle­ten a Debreceni Vízügyi Igazga­tóság mutatja be az általa terve­zett és épített földesi Rákóczi Tsz földalatti csővezetékes esőszerű öntözésre berendezett telepét. A mrd Ilon áthn’Mó kezel'- úttól mkbra körü’bclöl 40 négy­zetméter alapterületen a hordoz­A napokban fejezték be a gyár­ban az ecetes paprika eltevését. Üveges ecetes paprikából — ami teljes egészében belföldön kerül forgalomba — a tervezett 18 va­gonnal szemben 32 vagonnyit ké­szítettek. Lecsóból 40 vagon a terv, de már a negyvenhetedik­nél tartanak. Szivavelóből — ami egyrészt félkészáruként kerül ex­portra, a többiből pedig a negye­dik negyedévben ugyancsak ex­portra készülő szilvaízt főznek — a tervezett húsz vagonnal szem­ben 50 vagonnyi készül. ható csővezetékes esőszerű öntö­ző módszert mutatja be a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság. A bejárat balodalán egy dombvidéki halastó modellje látható, amelynek kiala­kításánál a nagyrécsei Vörös Ok­tóber Tsz tava szolgáltatott min­tát. Felhívja a figyelmet a te- leltetők szükségességére és utal arra a jól bevált kettős hasznosí­tásra, amely a hal- és kacsate­nyésztést összekapcsolja. Az udvar félköríves lezáró részén a nagy­marosi duzzasztómű és vízierő­telep modellje vonzza a látogató­kat. Az erőmű elkészültével 830 millió kilowattóra villamosenergia iparunk ilyirányú szükségletének kielégítését támogatja. Egv kettős modell egészségügyi r.rr-montból szemlélteti az ivóvíz •'"zí'ének és a szennyvíz eh • ‘ 'sánek korszerű létesítmé­nyeit. A múlt hét csütörtökjén nyílt meg a Tolnai Textilgyár kultúr otthonában a Pamutszövőipari Vállalat textilipari kiállítása. A kiállítás anyagát nem most ál­lították össze, azt a múlt hó­napban már bemutatták Buda­pesten, a Technika Házában. Tolnára azért került, mert itt működik a vállalat egyik gyá­ra, és csak helyeselni lehet a vállalat célkitűzését, hogy Tol­na és környékének lakossága is megismerhesse elsősorban azt, mit gyártanak a tolnai üzem­ben és természetesen a vállalat többi gyárában is. Hiszen jó né­hány cikket mind belföldi fo­gyasztásra, mind exportra egye dűl ez a vállalat gyárt. Van, miben gyönyörködniük a kiállítás látogatóinak a kiállí­táson, ami »kirakata-« a vállalat üzemeinek. A szokásos üzleti kirakatoktól azonban eltér, lát­hatók itt olyan cikkek is, ame­lyek exportra készülnek és olyanou- is, amelyeknek nagy­bani gyártását és forgalomba- hozatalát az elkövetkező hóna­pokra tervezi a vállalat. A tol­nai gyár újdonságai például a különböző nyári inganyagok, szép mintájú női ruhaanyagok. Persze, láthatók a tolnai üzem immár »hagyományossá« váló egyéb gyártmányai, háztartási textilárui is. Szépek a kiállított bútorszö­vetek és egyéb jacquard-áruk a különböző ílanelitakarók is. A frottír-áruknak — mind fajtán­ként, mind színminták tekinte­tében széles skáláját mutatják be a kiállításon. Meg is je­gyezte az egyik látogató a ven­dégkönyvben, hogy ízléstelenek ezek a színek. Persze, e megál­lapítással többen vitatkoznak a vendégkönyvben is, akiknek let szenek e színek. Azt, sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy. a vállalat — mint ezt az egyik térkép mutatja — har­minc országba exportál, Ang­liától Közép-Amerikáig, az Arab-Kelet országaitól a tnvol- keleti Holland-Guineáig vásá­rolják a vállalat pamut-termé­keit. Tanulságosak egy másik táb­la adatai is. Ezek azt mutatják* hogy a Vállalat nemcsak az áruk választékának bővítésénél* új cikkek gyártásának beveze­tésénél ért el szép eredménye­ket. Míg 1954-ben, a vállalat alakulásának' évében 88,5 száza­lék volt a gyártott elsőosztályú áruk aránya, ez évről évre emelkedett, míg az idén már 93,2 százalék. Szép a kiállítás — ez az egy­öntetű véleménye a sok száz lá­togatónak. És az a kívánság, hogy minél gyakrabban talál­kozhassunk ezekkel az árukkal az üzletek kirakataiban, pol­cain. Mi A tálnál ilncrr Krím ."úri ta-iv.1!." Sdraríflt Ilonán::!:, Vass Erzsébetnek és Szeiler Máriának a frottiráruk tetszenek legjobban Érdekességek a 63. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásáron

Next

/
Thumbnails
Contents