Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-15 / 216. szám
I 1959. szeptember 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Egészséges pártélet — erősödő tömegkapcsolat A vezetőségválasztások tapasztalataiból Erről in besxélni kell Az anyasági segély A pártvezetőségek újjáválasz- tása pártéletünk fontos eseménye. Mélységes felelősségérzet hatja át a kommunistákat ezekben a napokban, amikor számot adnak a legutóbbi vezetőségválasztás óta eltelt időszak munkájáról. Vizsgálat alá veszik milyen • eredményeket értek cl a párt politikájának megvalósításában, milyen hibák gátolták a még jobb eredmények elérését a politikai, gazdasági élet területén. A pártvezetőségek újjává- lasztása azért is nagy esemény a párt életében, mert növeli a párt szervezetek és a kommunisták aktivitását. További lendületet ad a harcnak, amely a párt politikájánál,. végrehajtásáért folyik. Megyénk alapszervezeteinek több mint egyharmad részében választották újjá eddig a vezetőségeket. A taggyűléseket általában a párttagság növekvő aktivitása jellemzi. A tagság megjelenése jónak mondható: csak a betege^ maradnak igazoltan távol. Ünnepélyesek a taggyűlések és ez kifejezésre jut abban is, hogy a párthelyiségeket erre az alkalomra a tömegszervezetei- kitakarítják, rendbehozzák, az asztalokat térítőkkel és virágokkal díszítik, a tagság pedig ünneplő ruhában jelenik meg. így volt ez a tolnai üzemekben, a selyemío- nóban és a textilgyárban, a falusi alapszervezeteknél, Ócsény- ben, Sárpilisen és a többi helyeken is. A VEZETŐSÉGEK BESZÁMOLÓJA a Politikai Bizottság határozata szellemében az elmúlt három év munkáját, az eredményeket és a hiányosságokat ismerteti. Többségükben az országos púríérrc- kezlet határozatait konkréti- zálják a helyi viszonyokra. Az őszinteség és a nyíltság szelleme hatja át a vezetőségi beszámolókat és mindenütt foglalkoznak a pártegység kérdésével. A tamási Vörös Szikra Tsz-ben bírálták azokat, akik széthúzásukkal gátolták a pártszervezet fejlődését, előre jutását. A párttagok zöme világosan látja, hogy a párt helyes úton halad, lenini politikát folytat, s látja, hogy a határozatok megvalósításáért érdemes teljes szívvel és odaadással dolgozni. A dombóvári fűtőház vezetőségválasztó taggyűlésén például arról számolhatott be Németh Lajos elvtárs, hogy a kommunistákkal az élen az első félévben 3924 tonna szénmegtakarításuk volt. Név szerint dicsérnek és bírálnak a beszámolók. Szekszárdon a Terményforgalmi Vállalatnál ma gatartása miatt bírálták az alap- szervezet titkárát, de a taggyűlésen bátorhangú bírálat hangzott el a városi pártbizottság munkájával kapcsolatban is. Csaknem minden beszámoló foglalkozik a tsz-eir megszilárdításának fontosságával és a pártmegbizatú- sokkal, amelyeket meg is újítanak. Pálfán konkrét pártmegbi- zatásokat Kaptak a párttagok a tsz-fejlesztéssel kapcsolatban. A PÁRTTAGOK POLITIKAI NEVELÉSE eszmei képzése nélkül nem fejlődhet aktivitásuk sem, éppen ezért nagy gondot kell fordítani az őszi oktatás előkészítésére. A taggyűlések beszámolója igen helyesen foglalkozik az oktatás fonelőbbi teljesítménye 122, az utóbbié pedig 112 hold. A gépállomások megyei igazgatósága az elmúlt napokban ismét értékelte az ifjú traktorosok versenyét is. E szerint továbbra is Molnár László, a várdombi gépállomás traktoristája az első, aki nagyteljesítményű lánctalpas traktorral szeptember 10-ig 1864 nor- málholdnyi munkát végzett. Má sodik Lusenszki Ferenc, a szedresi gépállomás dolgozója, aki Zetor traktorral 1190 normálholdat teljesített eddig. Az utóbbi tíz napban az ifjú traktorosok közül Tóth János, a tamási gépállomás zetorosa is az élenjárók közé küzdötte fel magát. Jelenleg ő a harmadik, akinek teljesítménye 1150 hold. így negyedik lett a korábban harmadik helyen lévő nagydorogi Kovács Péter, akinek a teljesítménye 1102 hold. Javulás mutatkozik a bejelentési kötelezettségek teljesítésében is. A balesetek jó részét ugyanis sok esetben a gazdaságvezetés elhallgatta, így lényegesen több volt a tényleges baleset, mint amennyi a nyilvántartásban szerepelt. így a statisztika korántsem teljes. A Fornádi Állami Gazdaságból ebben az évben még egyetlen balesetet sem jelentettek, holott olyan is történt, amelynek során a dolgozó csonkulást szenvedett. (Ebben az ügyben a MEDOSZ megyei bizottsága most folytat vizsgálatot). Csupán a számadatok szerint, a balesetek számát tekintve az idei első félév emelkedést mutat 1958 hasonló időszakához. Amíg 1958 első felében 71 baleset történt, addig 1959-ben 99. Az ezekből eredő munkanapkiesés 1967, illetve 1821 munkanap. A munkakiesés tehát csökkent, tosságával és nemcsak a statisztikai adatokat ismerteti, hanerrl mérlegeli azt is, hogy az oktatás színvonala lépést tartson a párt- szervezet tagságának politikai fej lettségével. A párttagság a Szervezeti Szabályzatban biztosított jogokkal élve elmondja a pártvezetőség beszámolójáról a véleményét. Az őszinteség és az élénkség jellemzi a vitákat is. A felsőnánai Zöld Mező Tsz-ben Erős Mátyás arról beszélt, hogy a párttagok véleményét alig kérték ki a vezetők. A szekszárdi tanács hivatali párt szervezetében Vaszkó Lajos elvtárs pedig arról beszélt, hogy nem a hibák további szaporítását, hanem a pártszervezetet konkrétan akarja segíteni felszólalásával. Az üzemek, a termelőszövetkezetek, de a hivatali pártszervezetek taggyűlésein is fontosságának megfelelően foglalkoznak a termeléssel és a kongresszusi munkaversennyel. A dombóvári fűtőház kommunistái vállalták az egy mozdonyra jutó átlagtermelés 2 százalékos emelését. A termelési tanáccsal megtárgyalva úgy döntöttek, hogy az elmúlt év bázis időszakának eredményeit . figyelembe véve a vállalt két százalékot 12 százalékra emelhetik. A beszámoló és a vita alapján HATÁROZATOKAT HOZNAK, amelyek azt tükrözik, hogy a kommunisták keresik a jobb mun kához vezető utat: politikai, szervezeti és gazdasági téren egyaránt. Meghatározzák milyen segítséget adjanak az ifjúsági mozgalom fejlesztésében a KISZ- nek, a szakszervezetnek és a többi tömegszervezeteknek. A kommunisták tanácskozásának ünnepélyességét emeli az is, hogy a legtöbb helyen a tömegszervezetek küldöttei virággal köszöntik a vezetóségválasztó taggyűlést, A Politikai Bizottság határozata alapján titkosan választják meg a vezetőségeket, s többségükben olyan kommunisták kerülnek a vezetésbe, akik a termelőmunkában vesznek részt üzemekben, vagy termelőszövetkezetekben. Számarányuknak megfelelően kapnak helyet a fiatalom és a nők is. Ez több szempontból igen fontos. A fiataloknak megvannak a maguk sajátos problémáik és közülük kerül ki a párt utánpótlása. A nők bevonásával pedig jó kapcsolat épül ki a pártvezetőség és az asszonyok között. Munkájuk során tájékoztathatják a vezetőséget, a nők munkakörülményeiről, a napközi otthonok, bölcsődék állapotáról, az üzemek, munkahelyek tisztaságáról, stb.-ről. Nagy feladatot és körültekintést ró a kommunistákra a pártvezetőségek újjáválasztása. Mindenütt be kell tartani a pártdemokrácia szabályait, hogy ennek megfelelően érvényesüljön a kollektív vezetés, a bírálat és az önbírálat. És ha alapszervezeteink a Politikai Bizottság határozata szellemében hajtják végre a vezetőségválasztásokat, az egész pártban fellendül a politikai munka, a párt politikájának végrehajtásáért folyó küzdelem. Erősödik a pártdemokrácia, s megszilárdul a demokratikus centralizmus. POZSONYI IGNÁCNÉ A pálfai termelőszövetkezeti tagok tanulmányútja Bátaszéken Az elmúlt napokban az őszszel kezdő pálfai termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy meglátogatják a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetet. A 35 szövetkezeti tagot elkísérték útjára a patronáló Simontornyai Bőrgyár, valamint a simontornyai nőtanács képviselői is. Amint arról levelezőnk, Deli György elvtárs levelében beszámol, sok élményben volt része a szövetkezeti küldöttségnek Bátaszéken. Ahogy az ember j ár-kel a megyében, a nagy események mellett apróbb, kedves események, epizódok is adódnak. Az egyik tanácsülésen történt, hogy az egész községre kiterjedő problémák megvitatása után egy asz- szonyt hallottam szólítani: rövid meghatott beszéd után az elnöklő átadott neki 1800 forintot. S miért? Mert 10 gyermekét hozta a világra. Ugyanis ebben az országban, a mi hazánkban, a dolgozó nép hatalmának világában az emberről, a gyermekekről, a családról való gondoskodás nemcsak papírra írott betű. Törvény, rendelkezés biztosítja például az anyasági segélyt is. S az anyasági segélyen keresztül is érzékelni lehet, mint erősödik az ország. Az 1951-ben kiadott 9. számú törvényerejű rendelet még úgy intézkedik, hogy a hetedik gyermek megszületése esetén kezdődik és jár az anyának 1000 forint segély. Az 1957-ben megjelent 21-es számú rendelet már ezt leszállította, s most a hatgyermekes anyáknál kezdődik az egyszeri pénzbeli segítség 1000 forinttal. Úgy gondolja az ember, hogy ez kicsiség. Egy faluban vizsgálva természetesen nem is olyan számottevőnek látszik egy- egy évben. De ha országos, vagy legalábbis megyei viszonylatban nézzük, már tetemes összeg kerekedik belőle. Ki így, ki úgy szólítja a nagyszokolyi Béke Termelőszövetkezet állattenyésztési brigád vezetőjét, Nagyszokoly és Ma- gyarkeszí községek állatorvosát. A tavasz óta tiszteletbeli tagja a Béke Tsz-nek, ahol belépése után meg is választották brigádvezetőnek. Nálánál illetékesebbet nem is találhattak volna. Állandóan jön, megy, egy esz tendő alatt a két község között mintegy 40 ezer km-t tett meg autójával. Ritka eset, hogy öt otthonában lehet megtalálni. Véletlenül, ebéd előtt találkoztam a 35 esztendős állatorvossal. Magáról keveset, inkább a termelőszövetkezetről, az ó.llai- állományról, a munkájáról és terveiről beszél. A rövid beszélgetésünk során is kiderült, hogy ezt vallja: nincs fejlett nagyüzemi gazdálkodás fejlett állat- tenyésztés nélkül. Éppen ezért nem tetszik neki például az, hogy termelőszövetkezete nem használja ki kellően az állat- tenyésztésben rejlő lehetőségeket. Pedig a víziszámyasoy tenyésztésénél alig akad olyan jó feltétel a járásban, mint amilyen Nagyszokolyon van. Ve megoldható lenne a csirketenyésztés is. A termelőszövetkezetben sokat harcol azért is, hogy az állati termékeket dolgozzáy fel a közös gazdaságban és csak azután értékesítsék. Az ő unszolására végre kijavították a szeparátort, s a nagy munkák elvégzése után megkezdik a tej feldolgozását. A szövetkezet vajat hoz majd forgalomba. A csomagoló papírra ráírhatják, hogy gümökórmentes állatállománytól származik. Az állatállományt ugyanis az ö irányításával megvizsgálták és a beteg egyedeket kiselejtezték. Szakács elvtárs hivatásának érzi az állatorvosi pályát, ezért éjt nappallá téve is megtesz mindent annak érdekében, hogy óvja a szövetkezet — de az egyéniek állatállományát is. A tavasz folyamán, amikor elfogyott az alom, körömgyulladás lépett fel a szarvasmarha- állománynál. Javaslatára minden erői arra fordítottak, hogy Először — megmondom őszintén — én is csak az anyákról való megható, igen kedves meg- ■emlékczélst tekintettem, amint a fent említett események szemtanúja voltam. De miután több községben is hallottam róla, elhatároztam, hogy segítségül hívom a statisztikát. Hogy mit tapasztaltam néhány községben, ím közre adom: A bátaszéki statisztika azt mutatja, hogy ebben az évben már hárman kaptak anyasági segélyt; 111 Györgyné 10 gyermekes anya 1800, Tóth Ferencné 6 gyermekes 1000 és Bihari Mária 8 gyermekes 1400 forintot kapott; Az elmúlt évek krónikája is ilyen képet mutat Bátaszéken; 1955-ben öt, 1956-ban három anya kapott 1000—1800 forintig segélyt . De mint ahogy mondani szokás, menjünk egy házzal odább; Bátán is nem egy van, mint Mecseki Józsefné, aki kilencedik gyermeke születésekor 1600 forint segélyt kapott. Ilyen tapasztalatokat szereztem Mórágyon is. 1957-ben hárman kaptak: Pule Andrásné, Sándor Józsefné, Sánta Mihály- né 1000, 12'00 és 1400 forint anyasági segélyt. Az idén Juhász An-* talné kapott 1000 forintot. Ha végignézzük megyénk, vagy az ország valamennyi köz"1 ségét, ugyanezt tapasztaljuk, érdemes hát róla beszélni... (Sz) megfelelő almot teremtsenek elő, ő maga pedig vattás almot készíttetett. A gondos, gyors intézkedésnek eredményeként úgyszólván semmi kár sem keletkezett az állományban. Szereti az újat, s éppen ezért jól együtt tud működni a szövetkezet agronómusával, Varga elvtárssal, de ugyanilyen okok miatt tartja a kapcsolatot az iregszemcsei kísérleti gazdasággal is. E kapcsolatok eredményeként került sor arra is, hogy a termelőszövetkezetben sor került a szójás-silókukorica tér mesztésére, ami jelentősen enyhíti a szövetkezet takarmány gondját. Mint állattenyésztési brigádvezető irányította az állatállomány átcsoportosítását. Azokat a teheneket, amelyek magasabb tejhozamot biztosítanak, különválasztották a kevésbé termelékenyektől, s ezeknek nagyobb mennyiségű takarmányt biztosítanak. Ez a megoldás — véleménye szerint —, jobb eredményeket hoz, mint az egyedi takarmányozás, s nem is kell annyi munkaerő az állattenyész lésben. Az elmúlt három esztendő során megszerették a kommunista állatorvost, a megye első állat- orvos-brigádvezetőjét. K. BALOG JÁNOS Új gépekei kapott a várdombi gépállomás Egyre-másra érkeznek Tolna megyébe a mezőgazdasági gépek. Legutóbbi értesüléseink szerint a várdombi gépállomásra az elmúlt 10 nap alatt két DT lánctalpas traktor, 22 Belorusz traktor érkezett. Ugyancsak a várdombiak kapták meg a hat nagyteljesítményű, szovjet gyártmányú vetőgépet is. Az új gépek bejáratása megkezdődött, s három-négy nap múlva már szántanak majd a határban* Az új gépek jelentős része a hátai határban kezdi meg a munkát A silókombájnosok versenyében Gubicza Ferenc, az ifjú traktorosok versenyében pedig Molnár László vezet A gépállomások megyei igazgatósága a silókombájn-vezetők kérésére megyei versenyt hirdetett meg. A versenyben a 34 silókombájnnal dolgozó traktoros részt vesz. Azt a traktorost, aki legnagyobb területről takarítja be a silókukoricát, a megyei igazgatóság ezer forinttal jutalmazza. A verseny körülbelül három héttel ezelőtt kezdődött és mindaddig tart, míg be nem fejeződik a termelőszövetkezetekben a silókukoricák betakarítása. Ez. idő szerint Gubicza Ferenc, a dalmandi gépállomás traktorosa az első. Egyedül 140 holdról takarította be a takarmánynak valót. A silókombájnosok versenyének második helyezettje szintén dalmandi, Balogh István, akinek teljesítése 135 hold. Harmadik Gyalog János, a várdombi gépállomás dolgozója, negyedik pedig Pesti László, a Szedresi gépállomás traktorosa. Az Balesetvédelem a mezőgazdasági üzemekben A mezőgazdasági nagyüzemek is egyre inkább ipari üzemekké válnak; a kézi munkaerőt egyre jobban kiszorítják a különböző gépek. Azok az emberek, akik tegnap még a kaszát, a kapát forgatták a kezükben, ma gépre ülnek. A mezőgazdaságban is egyre nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a balesetvédelemnek, mert a gépeken a szíjak, kardáncsuklók, fogaskerekek mind-mind baleseti veszélyt jelentenek. A szakszervezet a balesetvédelmi felelősökön keresztül rendszeresen ellenőrzi, hogyan tartják be a balesetvédelmi rendszabályokat. Ezt szolgálják a havonta rendszeresen megtartott biztonsági szemlél:. Nézzük meg, mit mutat a mező- gazdasági üzemekben a baleseti statisztika? Azt állapíthatjuk meg, hogy a súlyos és a halálos balesetek száma csökkent, örvendetesen javult az előző évhez kV'-' az 1958-as balesetek aránya, Brigádvezető elvtárs! Doktor úr!
