Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

1959. szeptember 30. TOi.Nn MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Elevenen zajló élet Erről is beszélni kell Zuhanyozó az istállóban MEGHITT, BARÁTSÁGOS kis szoba, az ablakokban piros muskátli virít, belül fehér függő nyök. Az asztalokon tarka térí­tők, a barnára festett padló fény ük, szinte meglátja benne magát az ember. Kis szekrényen lemez­játszó, világvevő rádiókészülék. A szomszédos kisebb helyiségben rexasztal, a fal mellett könyv- szekrények. A nagyteremben körül a fal mellett székek, a sarokban televízió, középen a főhelyet a pingpongasztal foglalja el. A falakon mindenütt képek. A kisszobában a főhelyen a név­adó, Mátai Antal képe. A kisudvaron virágok pompáz­nak ... Ez a mázai KlSZ-szerve- zet helyisége. Helyisége? Nem. Otthona. A helyiség rideg, közö­nyös. Ebben viszont otthon van­nak a fiatalok, ide jönnek össze szórakozni minden este. Andrási Ferenc KISZ-titkárral beszélgetünk. — Látja ezt a berendezést? Egy évvel ezelőtt három asztalunk és tíz székünk volt. Akkor kaptuk a tanácstól ezt a házat, eléggé elha­nyagolt állapotban. Azóta vettük a berendezést, a rádiót, a lemez­játszót, amelyhez van százhúsz le­mezünk. A televíziót a szakszerve­zettel közösen vettük. — Ennyi mindenre honnan tud­tak pénzt teremteni? — A TÁRSADALMI MUNKÁK jutalmából, báli bevételekből. A múlt hónapban volt például egy jól sikerült magyarnóta-estünk. Milyen társadalmi munkákat végzett még a szervezet? Többek között bányatakarítást rendez­tünk, otthonunkat tataroztuk, a piactér építésében, a hangoshíradó bővítésében segítettünk a községi tanácsnak, névadónk, Mátai Antal szüleinek segítettünk Lengyelben különböző munkákban — szerve-" zetünk tagjai eddig mintegy 1400 óra társadalmi munkát végeztek. — A szép otthon láttán feltété" Kiváló faipari dolgozók „Kiváló dolgozó” oklevéllel tün­tették ki Kiss Józsefet, a fényező brigád vezetőjét a Szekszárdi Fa­ipari Vállalatnál a kongresszusi versenyben elért jó eredményeiért Barta Ferenc enyvező, a vállalat másik »Kiváló dolgozója«. Az­előtt gyakori volt a rossz enyvc- zés következtében előállott minő­ségi hiba, de mióta Barta Ferenc végzi ezt a munkát, nem merült fel kifogás az enyvezéssel szem­ben lezhetjük, a fiatalok szívesen jön­nek ide szórakozni? — Igen — válaszol Andrási elv­társ. — Egy évvel ezelőtt ezt a célt tűztük magunk elé. Akkor volt vagy negyven tagja a KISZ- nek, most kilencven van. Az volt a célunk, hogy a fiatalok ne a kocsmában töltsék el szabad ide­jüket, hanem itt, a szervezetben. De ugyanakkor felléptünk a va­gánykodás ellen is. A jassz nyelv ellen is hadat indítottunk. Ha va­lamelyik fiatal esetleg megfeled­kezik magáról, a többiek figyel­meztetik a helyes beszédre. — Eleinte a sportolókkal is volt bajunk. Ma már ők is szívesen jönnek ide, sőt többet a vezető­ségbe is megválasztottak azóta: Kersák Györgyöt, Kasper Jánost, Gyorsok Tibort, Veres Pétert, Si­mon Jánost és másokat. EGÉSZÉBEN VÉVE jól működik tehát a mázai KISZ- szervezet. Tekintélyes taglétszáma van, a tagok legnagyobb része munkásfiatal. A tanácstól és a bányaüzemtől sok segítséget kap­nak. Nemcsak szórakozás, nevelés is folyik a szervezetben. A mostani oktatási évben 18 fiatal vesz részt pártoktatásban, 24 fiatal jár poli­tikai körre, huszonheten pedig „A világ térképe előtt” tanfolyamot hallgatják. Mi az eredménye mindennek? — Sokat tudtunk változtatni a fiatalok gondolkodásmódján — mondja a KISZ-titkár. — Ha egyiknél-másiknál még tapasztal­ható is — de nem annyira, mint az előző években — a csak a má­nak élés, az italozás, a Nyugat­csodálat, a többség már másként ítél, becsületesen dolgozik és mér­téktartó a szórakozásban is. — Sajnos, kevés a lánytagunk — tér át más témára — és most Október 2-án földünknek egy 75—112 kilométer széles és kö­rülbelül 15 000 kilométer hosszú sávján teljes napfogyatkozást le­het megfigyelni. Ez az övezet az amerikai Massachussetts állam­ból kiindulva, az Atlanti-óceá­non át a Kanári szigeteket érin­ti, majd Francfa Egyenlítő Afri­kán húzódik végig, érintve Nigé­ria északkeleti részét és Szudá­non, Etiópián keresztül eljut Voltaképp nem is művelődé­si otthon, csak egy terem, szín­paddal. Kétszáz ülőhely fér el a teremben s ha úgy szükségel­tetik, ötvenen akár állva is vé­gignézhetik az előadást. A fes­tés és a világítás megoldása íz­léses, nagyon sok Tolna megyei község megirigyelhetné. A déli órákban már az utolsó simításokat végezték Szappa- nyos Lajos tanácselnökkel és Berenkei Ottó tanácstitkárral az élen, akik nemcsak az irá­nyításból, hanem a kétkezi munkából is kivették a részü­ket. Délután fél háromkor az­tán megtörtént az ünnepség, majd végül táncmulatság tett pontot az avató ünnepség végé­re. Ez, amit előbb elmondtam a tény, az érdekesebb és fonto­sabb az, ami megelőzte, ami le­hetővé tette, hogy szeptember 27-e óta művelődési otthona le­gyen a közel kétezer lakosú községnek. Azt mondja a tanácselnök, de K. Taba Sándor is, aki máskü­lönben járási tanácstag, hogy azelőtt Gerjenben ismeretlen volt a társadalmi munka. Azzal kezdődött, hogy tervbe vették a kultúrotthon létesítését és a Te- r'.z-major egyik romos házát szétbontották, hogy anyagát a kultúrotthon építésénél fel tud­ezen akarunk változtatni. A köz­ségben alig egykét parasztfiatal van, ezek is lányok. A szülők nem akarják őket engedni a ICISZ-be. Szórakozni ugyan eljárnak — az otthon nyitva van minden fiatal számára — de mindez kevés. Azt akarjuk, hogy ők is részt vegye­nek a szervezet minden tevékeny­ségében, ezért a lánytanácsra bíztuk: 'gyűjtse maga köré a lá­nyokat. Hucker Annát és Csorna Istvánnét megbíztuk: rendezzenek véleménykutatást a lányok között, mi érdekelné őket leginkább, a tél folyamán mivel szeretnének foglalkozni. Megbíztuk őket azzal is, kutassák fel, milyen régi nép­szokások vannak itt Mázán, fel tudnánk-e azokat újítani, felhasz­nálni a KISZ-élet vonzóbbá, szí­nesebbé tételére. — Terveink? A tánccsoport új­bóli életrekeltése, színdarabok ta­nulása. Most kezdjük meg a „Be­kötött szemmel” próbáit, utána Julius Fucsik: „Üzenet az élők­nek” című darabját akarjuk szín­padra vinni. Fotoszakkörünk is működik, például a bányásznapon készített felvételekből akarunk házi kiállítást rendezni. Vasárnap­ra Pécsre tervezünk kirándulást, amelyre kilencven fiatalt — köz­tük szép számmal szervezeten kí­vülieket is —-viszünk el, és meg­nézünk egy színházi előadást is. Amint mondottam, télire a lá­nyok részére is változatos progra­mot akarunk kidolgozni és termé­szetesen további társadalmi mun­kák — ez az, amit dióhéjban mondhatunk. ELEVEN, ZAJLÓ SZERVEZETI ÉLET — ez jellemzi a mázai Mátai An­tal KISZ-szervezet munkáját. Egy szervezet, amely már egyre in­kább betölti hivatását. egészen az Indiai-óceánig. Ezen az övezeten kívül eső pontokon a napfogyatkozás csak részlegesen látható, Dél-Amerikában egyál­talán nem. A teljes napfogyatko­zás legtovább Francia Egyenlítői Afrikában észlelhető, ahol három perc egy másodpercig fog tarta­ni. Ilyen napfogyatkozás cik­likusan 18 év és 11 naponként következik be. A legutóbbi 1941. szeptember 21-én volt. ják használni. Először úgy ter­vezték, hogy új épületet építe­nek, aztán rájöttek, okosabb, ha a tanácsházát kibővítik és itt helyezik el a színháztermet, így is történt, bár ez sem ment egészen simán. Ekkor meg egyesek azt mondták: »Tönkre akarjátok azt tenni, amit öregjeink létrehoztak«. Hát nem tették tönkre, sőt... Büszkék lehetnek mindannyian a szép teremre, akik részt ve­hettek a munkában. A kezdeti ellenkezésből, hú- zódozásból aztán végül olyan összefogás lett, amely párját ritkítja. Nem akarok neveket felsorolni, hiszen annyian se­gítettek, hogy ez a cikk kevés lenne felsorolásukhoz. Elég az hozzá, hogy a községfejlesztési hozzájárulást az idén négy szá­zalékról tíz százalékra emelték, a színfalak festését a nőtanács fizette ki, a vöröskereszt a füg­gönyanyagot vásárolta meg és tagjai társadalmi munkában megvarrták. A KISZ is hozzá­járult a terem berendezéséhez — erejéhez mérten — nyolc­száz forinttal. Székvásárlásra a lakosság eddig 7 510 forintot adományozott, de még kétezret várnak. Fuvarral, kétkezi mun­kával segített a lakosság, az ál­lami gazd',r"‘ig, n termelőszö­vetkezet. A község iparosai pár Szabados János bácsi régi is­merősöm. Tíz évvel ezelőtt a tech nikumban tanított traktort sze­relni. Most az AKÖV dolgozója. A napokban találkoztam vele a múzeum előtti sétányon. A har­kányi gyógyfürdőből érkezett ép pen haza. Nagyon dicsérte a gyógyfürdőt, ahová a szakszerve­zet egy hétre beutalta. Aztán váratlanul a múltjáról kezdett beszélni. Megtudtam tőle, hogy harminc évvel ezelőtt cse­lédfiú volt és a leventében min­dig a hátsó sorba állították, pe­dig nem tartozott a legkisebbek közé. — Hogy miért? — Azért, mert a ruháját nem tudta szek­rénybe zárni, hanem az istálló­ban tartotta a fekhelye fölött egy szögön és a ruháján messziről érezni lehetett az istálló szagot. Talán ez is oka volt annak, hogy már akkor a fejébe vette, hogyha egy mód lesz rá, elmenekül az is­tállóból és »másszagú« munka után néz. Beszélgetésünk során elmond­tam János bácsinak, hogy most Első olvasásra nem is lehet teljes, átfogó képet kapni egy ilyen nagyjelentőségű dokumen­tumról, mint a Központi Bizott­ság kongresszusi irányelvei, ala­pos tanulmányozás kell ehhez. De az én figyelmemet máris megragadta az, hogy a Központi Bizottság milyen őszintén és nyíltsággal tárja nemcsak a párt­tagság, hanem az egész dolgozó nép elé a problémákat, elemzi a párt eddigi fejlődésének, munká­jának, harcainak tapasztalatait, tanulságait. Igaz, az elmúlt három esztendő alatt már hozzá szok­hattunk a vezetés eme módsze­réhez és ez sikereink egyik for­rása. Lelkesítőek azok a célok, ame­lyeket — az irányelvek alapján — majd az ősszel összeülő kong­resszus tűz az ország dolgozói elé és reálisak is. Az ipar és mező- gazdaság fejlesztésének, a ter­melés növelésének ezt a tempó­ját meg tudjuk valósítani és így elérhetjük az életszínvonal to­vábbi emelését is, — az egy főre forint híján ötezer forint érté­kű szakmunkát végeztek. Az összes társadalmi munka így 39 800 forintot tett ki. Majd­nem ugyanennyit ért a rendel­kezésre álló saját anyag, s kö­zel százezer forintot fordítot­tak a községfejlesztési hozzájá­rulásból a kultúrteremre. Szék vásárlásra még a megyei szer­vek is juttattak 15 700 forintot. Ezek a számok, amiket köny- nyű felsorolni, de annál nehe­zebb lenne bemutatni azt a lel­kes munkát, amely a község lakossága részéről megnyilvá­nult. A lelkes munka eredmé­nyeképpen most már olyan szép kultúrteremmel rendel­keznek, amilyenhez hasonlót kevés községben találni. Most már csak az szükséges, hogy élettel is telítsék meg ezt a második otthonukat. Jó kez­det volt ehhez az ünnepi mű­sor, ahol a többi között a' nő­tanács énekkara, a vöröske­reszt színjátszó csoportja, az út­törő-énekkar és a KlSZ-tánc- csoport szerepelt, hogy az egyé ni számok szereplőiről ne is szóljunk. Vannak tehát kultúr- munkásolc is Gerjenben, akik fel is fogják használni az új kultúrotthon adta lehetősége­ket. (letenyei) már az istállóban végzett mun­ka sem olyan, mint régen volt. Az emberek nem alszanak az is­tállóban, van lakásuk, van szek­rényük, ahol a »tiszta« ruhájukat tarthatják. Megígértem János bácsinak, aki már jónéhány éve elszakadt a falutól azt is, hogyha egyszer al­kalmam adódik rá, megmutatom neki a megye egyik legkorsze­rűbb istállóját, amely Bátaszé- ken a Búzakalász Termelőszövet­kezetben épült. A hatalmas mag­tár padlásos istállóban beépített zuhanyozó fülkék vannak, külön a férfi és külön a női dolgozók részére’. A fejőasszonyok és az állatgon­dozók, ha végeztek napi munká­jukkal bemehetnek a zuhanyozó­ba és jó alaposan lemoshatják magukat. Aztán ha átöltöznek még a legjobb »szimatú« ember sem tudja megállapítani róluk, hogy irodában, vagy istállóban van-e a munkahelyük. H. T. eső reáljövedelemnek 26—29 szá­zalékkal való növelését. Ehhez — többek közt — biztosítani kell a fogyasztási cikkek — köztük az élelmiszeripari termékek — ter­melésének növelését, aminek el­érésében nagy szerep vár a kon­zervipar dolgozóira is. Ilyen célok megvalósítására le­het mozgósítani a dolgozókat. Ed­dig is az a tapasztalat nálunk, a Paksi Konzervgyárban is, hogy egyre több olyan dolgozó kapcso­lódik be a közügyek intézésébe, válik »közéleti emberré«, aki az­előtt még távol tartotta magát a mozgalmi munkától. Szakszerve- vezeti aktíváink jelentős része az ellenforradalom óta kapcsolódott be a munkába és szívesen vállal társadalmi megbízatásokat, fel­adatokat. Mindez annak követ­kezménye, hogy a párt helyes po­litikája, a szakszervezetek ered­ményes tevékenysége következ­tében — mint az irányelvek is megállapítják — a szakszerveze­tek jelentősége, tekintélye, meg­nőtt. Mi tovább akarunk halad­ni ezen az úton, hevonni mind több olyan dolgozót a mozgalmi munkába, aki még nem tevékeny kedik e téren, hogy minél ered­ményesebben segíthessük az előt­tünk álló feladatok megvalósítá­sát. így bizonyára mihamarabb időszerűtlenné válik az irányel­vek ama megállapítása, hogy »...az aktív közéleti emberek egy része túlterhelt«. Darnai István ü. b. elnök Paks, Konzervgyár Kiváló paprikatermés a bogyiszlói SJj Élet Termelőszövetkezetben A bogyiszlói Uj Élet Termelő- szövetkezet az elmúlt hét végén az első szedésből 134 mázsa fű- szerpaprikát szállított a Kalocsa- vidéki Fűszerpaprikaipari Vál­lalat bogyiszlói telepére. Ezért 32 682 forint készpénzt kapott a termelőszövetkezet. Szabados Sándor, a bogyiszlói paprikaszárító telepvezetője el­mondotta, hogy az Uj Élet Tsz paprikatermése átlagon felüli. Ha egy kataszteri holdon 30 má­zsás paprikatermés van, az már jó termésnek mondható. Az Uj Élet Termelőszövetkezet holdan- kénti átlagtermése pedig 40 má­zsán is felül van. A termelőszö­vetkezet vezetősége újabb 140 mázsa szállítását jelentette be. Bognár István Hol lesz teljes napfogyatkozás október 2-án ? Ünnepélyes keretek között avatták fel vasárnap a gerjeni művelődési otthont Egy üb. elnök — az irányelvekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents