Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-29 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 UUUUUUUUUUUUWUI KEDD 1959. szeptember 29. IV. évfolyam „A nemzetközi kérdéseket tárgyalások , békés eszközökkel kell ” Közös közlemény Eisenkower és Hruscsov tárgyalásairól — A szovjet minisztertanács elnöke visszaérkezett Moszkvába Gettysburg: (Reuter) Vasárnap, szeptember 27-én Eisenho- wer és Hruscsov tárgyalásainak befejezése után közös közleményt adtak ki. A közlemény szövege a következő: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Eisenhower elnök őszinte eszmecserét folytatott Camp Davidben. A megbeszélések egy részén részt vett Herter amerikai és Gro miko szovjet külügyminiszter, va lamint a két ország több más hivatalos képviselője. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az amerikai elnök egyetért abban, hogy e megbeszélések számos tárgykörben hasznosak voltak a két fél álláspontjának tisztázása szempontjából. A megbeszéléseket nem szán ták kérdések konkrét megtárgyalására. Remélhető azonban, hogy az eszmecsere hozzájárul a két fél indítékainak és álláspontjának jobb megértéséhez és ily módon az igaz és tartós béke eléréséhez. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az Egyesült Államok elnöke egyetért abban, hogy az általános leszerelés a legfontosabb kérdés, amellyel a világnak ma szembe kell néznie. Mindkét kormány mindent elkövet, hogy elérje e probléma alkotó jellegű megoldását. A tárgyalások folyamán a tárgyaló felek kicserélték nézeteiket a német kérdésről, beleértve a Németországgal kötendő béke- szerződés kérdését is. Ennek során a két fél kifejtette álláspontját. Tekintettel a sajátos berlini kér désre, megállapodtak abban, hogy — a közvetlenül érdekelt felek jóváhagyása esetén — újra megkezdik a tárgyalásokat, azzal a céllal, hogy a kérdést oly módon oldják meg, amely megfelel valamennyi érintett fél érdekeinek és a béke fenntartásának. Mindezeken kívül hasznos meg beszélések zajlottak le számos olyan kérdésről, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatait érinti. A tárgykör magában foglalta a két ország ke reskedelmének kérdését. Figyelembe véve a cserelátogatásoknak és a nézetek kicserélésének fejlesztését, a kormányok hivatalos képviselői megbeszéléseiken lényeges haladást értek el és várható, hogy a közeljövőben bizonyos megállapodások születnek. A Szovjetunió Minisztertanácsá nak elnöke és az Egyesült Államok elnöke egyetért abban, hogy minden jelentős nemzetközi kérdést nem erőszakkal, hanem tárgyalások alapján, békés eszközökkel kell rendezni. Végül megállapodtak abban, hogy az elnök szovjetunióbéli — jövő tavasszal esedékes — vi- szontlátogatásának végleges időpontját diplomáciai úton állapítják meg. Hagerty sajtóértekezlete Gettysburg: (MTI) A Reuter és az AP jelentése szerint James Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára röviddel Eisenhower és Hruscsov Camp David-i tárgyalásainak befejeződése után Gettys- burgben sajtóértekezletet tartott. Hagerty felolvasta a .tárgyalásokról kiadott közös közlemény szövegét, majd válaszolt az újság írók kérdéseire. Megkérdezték tőle, vajon a nagyhatalmak milyen formában újítják meg hivatalos tárgyalásaikat a berlini kérdésről. Hagerty így válaszolt: »Lehetséges, hogy külügyminiszterhelyettesi, vagy külügyminiszteri vagy csúcs értekezleti szinten«. Hozzátette, hogy ez az előzetes diplomáciai tanácskozások eredményétől függ. Az egyik újságíró ekkor a következő kérdést tette fel: »VárWashington: (TA3ZSZ) N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Miniszter tanácsának elnöke szeptember 27-én a következő, beszédet mond ta el az amerikai televízióban. Jó estét kívánok amerikai barátaim! örülök, hogy hazautazásom előtt beszélhetek önök előtt. Megtetszettek nekünk az önök szép városai, csodálatos útjai, de főképp a barátságos, jóindulatú emberek. Ne vegyék szavaimat szokásos udvariassági formaságnak, vagy a vendéglátó iránti tisztelet szokásos megnyilvánulásának. Azok az emberek, akik jártak a Szovjetunióban, minden bizonynyal beszámoltak arról a nagy rokonszenvről, amelyet a szovjet nép önök iránt érez. Beszámol tak arról, hogy békében és barátságban óhajt élni önökkel. Most magammal viszem azt a meggyőződést, hogy önök is ilyen érzéseket táplálnak a szovjet emberek iránt. Ezt elmondom majd nekik. Igen kellemes beszélgetéseim voltak Dwight Eisenhower elnökkel. Mindazokban a kérdésekben, amelyeket megbeszéléseinken érintettünk, sok tekintetben egyet értettünk mind a helyzet értékelésében, mind abban, hogy meg kell javítani a viszonyt országaink között. önök megértik, hogy nem olyan könnyű kiküszöbölni mindazt, ami a hidegháború hosszú évei során rakodott le. Hány olyan beszéd hangzott el, amely nem mozdította elő a viszony javulását. hanem ellenkezőleg, éppen kiélezte. Ezért nem lehet a légkör rohamos megváltozására számítani. Az államaink közötti viszony megjavításának folyamata nagy erőfeszítéseket és türelmet igényel, mindenekelőtt pedig szükségessé teszi, hogy mindkét fél olyan feltételeket kívánjon megteremteni, amelyek lehetővé teszik az áttérést a jelenlegi feszült helyzetről normális viszonyokra, később barátságra is, a világbéke megszilárdítása érdekében. A Szovjetuniót, amelynek kormányát és népét képviselem, a béke és a népek közötti barátság megszilárdításának érdekei vezérlik. Minden erőfeszítést megtettünk és megteszünk a hidegháború megszüntetésére, országaink viszonyának megjavítására. Előttem nem kétséges, hogy Eisenhower úr őszintén a viszony ható-e csúcsértekezlet az elnök szovjetunióbeli útja előtt?« Hagerty így felelt: »ügy hiszem, hogy erre azt válaszolhatom: lehetséges, vagy valószínű«. A sajtófőnök hangot adott annak a véleményének is, hogy Hruscsov és Eisenhower megbeszélése hasznos volt. Az újságírók ezután még több kérdést akartak feltenni, de Hagerty azzal hárította el ezt, hogy Eisenhower elnök a jövő hét elején Washingtonban sajtóértekezletet tart és mindenre megfelelő választ ad. megjavulását kívánja országaink között. Úgy látom, hogy az Egyesült Államok elnökének körülményei bonyolultabbak, mint az enyéim. Az Egyesült Államokban még nyilván befolyásosak azok az erők, amelyek akadályozzák országaink viszonj-ának megjavítását, a nemzetközi feszültség enyhülését és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Véleményem szerint a*, egészséges gondolkodás végül is megadja a helyes irányvonalat a nemzetközi problémák megoldásához. Ez az egyedül heiyep irányvonal pedig a hidegháború felszámolása, a világ békéjének megszilárdítása. A nemzetközi feszültség megszüntetése azonban nemcsak két állam erőfeszítéseitől függ. Ehhez szükség van minden állam törekvésére és erőfeszítéseire is. Nem lehet a világon addig meg állapodottság és nyugalom, amíg a két legnagyobb hatalom nincs rendben egymással. Képzeljenek el két szomszédot. Egyiknek sem tetszik a másik házában lévő rend és életmód. Jó kerítést húztak egymás háza közé, de ennek ellenére, éjjel-nappal házuk népével együtt szidják egymást. Jó-e az ilyen szomszédoknak? Mindenki azt mondja, hogy nem jó. Előbb-utóbb verekedésre kerülhet sor. A rossz szomszédoknak mégis van egy kivezető megoldásuk: egyikük eladhatja a házat és új lakásba költözhet. De mi legyen az államokkal? Hiszen azok nem költözhetnek át másik helyre! Hol van hát a kivezető út? önöknél kapitalizmus van, nálunk szocializmus. Nos, mit csináljunk? Emiatt világméretű összecsapásainkkal élezzük a dolgot? Vagy normális kapcsolatokat létesítsünk és békében éljünk? Mindegyik a maga módján? A Szovjetunióban mindenki azt akarja, hogy békében éljünk, nálunk mindenki a békés együttélés híve. Önök nem gondolkoztak el ezen a kérdésen: ha mi és önök nem készülünk hadakozásra, miért kell önöknek és nekünk annyi fegyver? Engem úgy tájékoztattak, hogy az önök országa évente átlag több mint 40 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Mit is titkoljuk, mi ugyanezekre a célokra évente mintegy 25 milliárd dollárt költünk. Nem lehetne jobban felhasználni a nép pénzét? Természetesen egy államnak nem könnyű rászánnia magát a leszerelésre, ha nem bizonyos Az elnök sajtóértekezletének időpontját hétfőn jelentik be. Andrew Berding, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Gettysburgben hivatalos közleményben jelentette be, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalni fog a háború idején kötött szovjet—amerikai kölcsönbérleti szerződés vitás kérdéseinek rendezéséről. E megállapodást azonban a közös közleménybe nem vették be. Berding elmondotta, hogy diplomáciai úton határozzák majd meg, mikor és hol tárgyaljanak a két ország képviselői. afelől, hogy ugyanígy jár el a többi állam is. Mindegyik tart attól, hogy valaki megtámadhatja. önök bizonyára tudják, hogy a szovjet kormány egy héttel ezelőtt javaslatot terjesztett az Nemzetek Szervezete elé az általános és teljes leszerelésről és a legszigorúbb, mindent átfogó ellenőrzésről. Mire gondolunk? Az"" összes fegyveres erők teljes megszüntetésére. Mindenfajta fegyverzet megsemmisítésére, beleértve az atom-, a hidrogén- és rakétafegyvereket is. Az államoknak csupán szigorúan kor Megvitattunk más, megérlelődött kérdéseket is. Sok ilyen gyűlt össze. Elsősorban kiemelném a második világháború maradványai megszüntetésének prob lémáját. Sokan megkérdezik: miért nyugtalanítja annyira a Szovjetuniót a második világháború maradványai megszüntetésének kérdése? Hiszen ez már régi ügy. Megmondom önöknek nyíltan — mi nem félünk a német militarizmustól, de jól ismerjük gálád szándékait is, amely ösztönzi a revans-törekvé- seket. Azt akarom, hogy önök megértsenek engem: Ha valaki békét akar, nem lehet fenntartani a háború maradványait. A Szovjetunió azt javasolta, hogy húzzunk záróvonalat a második világháború alá. Ezt meg lehet és meg kell tenni a német békeszerződés aláírásával. Ellenfeleink olykor így érvelnek: minthogy a háború egy egységes német állam ellen folyt, a békeszerződést is csak azután lehet megkötni, ha Németország újból egyesül. Tudott dolog azonban, hogy jelenleg ténylegesen két német állam létezik, mindegyik sajátos életformával. Sem az egyik, sem a másik német állam nem akar lemondani társadalmi rendszeréről. Erővel viszont nem kényszeríthetjük az egyik német államot arra, hogy térdet hajtson a másik előtt. Májuk a németek egyezzenek meg, látozott rendőrségi kontingenseik maradnának, könnyű lőfegyverekkel. Ha viszont partnereink nem hajlandók ilyen messzemenő intézkedésekhez hozzájárulni, kezdetben készek vagyunk megállapodni részleges leszerelési intézzed ésekben is. Örvendetes dolog, hogy sok államférfi és politikus figyelmet ta núsít e javaslataink iránt és lépéseket tesz a nélkülözhetetlen leszerelési megegyezés irányában. Sajnos, vannak még olyan emberek is, akik ragaszkodnak a hidegháborús időszak érveléséhez. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok és más országok kormányai helyesen értelmezik békeszeretetből fakadó javaslatainkat és a maguk részéről szintén megteszik a megfelelő lépéseket ugyanebben az irányban. Az önök elnökével folytatott megbeszéléseinkben behatóan megvitattuk ezt a problémát. Az elnöknek, akárcsak nekünk, gondot okoz az> hogy sehogyan sem sikerül véget vetni a lázas fegyverkezésnek. Abban a reményben térek haza, hogy az Egyesült Államok kormánya le tudja küzdeni az elavult előítéleteket és előbb vagy utóbb az összes államokkal együtt megtaláljuk a he- lyes utat a leszerelés problémájának megoldása felé. hogyan éljenek tovább, hogyan építsék kapcsolataikat. Nem jobb lenne további huzavona nélkül megkötni a békeszerződést a két német állammal, s ily módon eloltani a hamu mélyén levő parazsat, amíg nem lobban fel egy újabb tűzvész? A békeszerződés megkötése eloltaná a pattogó szikrákat Nyugat-Berlin- ben is és így normális helyzetet teremtene. A német békeszerződés megkötése, akárcsak a leszerelés kérdésének megoldása nem könnyű, de éppen azért, mert itt nehéz kérdésekről van szó, ezeket minden halogatás nélkül meg kell oldani. Az önök országában tartózkodva, megismerkedtem az amerikai nép életével, legalábbis annyira, amennyire ez ilyen rövid idő alatt lehetséges volt. Sokat láttam és hallottam. Rendkívül hálás vagyok a meleg szívélyességért és vendégszeretetért, ame lyet irántam, mint a szovjet kormány feje iránt és a kíséretemben lévő elvtársak iránt tanúsítottak. Megerősödött bennünk az a meggyőződés, hogy az amerikai nép barátságra törekszik népünkkel, és szereti a békét, szereti hazáját. Nagy gazdagságot hozott Tétre és magas az életszínvonala. A szovjet nép, akárcsak önök, szereti hazáját, békét akar, barátságban akar élni az önök népével, miként a világ minden népével. Hruscsov elvtárs beszéde az amerikai televízióban H német békeszerződés kérdése ■ szovjet nép nagy eredményeket ért el törekszik népünk és ezt meg is valósítja! ■, A társadalmi és állami bérén* dezkedés kérdése, vagyis az a kérdés, hogy szocializmusban vagy (Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjetunió népei a szocializmus győzelme révén nagy eredményeket vívtak ki, és bár mi még nem vagyunk olyan gazdagok, mint önök, helyes úton közeledünk a legmagasabb életszínvonal elérése felé. Erre
