Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-29 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 UUUUUUUUUUUUWUI KEDD 1959. szeptember 29. IV. évfolyam „A nemzetközi kérdéseket tárgyalások , békés eszközökkel kell ” Közös közlemény Eisenkower és Hruscsov tárgyalásairól — A szovjet minisztertanács elnöke visszaérkezett Moszkvába Gettysburg: (Reuter) Vasár­nap, szeptember 27-én Eisenho- wer és Hruscsov tárgyalásainak befejezése után közös közleményt adtak ki. A közlemény szövege a következő: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Eisenhower elnök őszinte eszme­cserét folytatott Camp Davidben. A megbeszélések egy részén részt vett Herter amerikai és Gro miko szovjet külügyminiszter, va lamint a két ország több más hi­vatalos képviselője. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és az amerikai el­nök egyetért abban, hogy e meg­beszélések számos tárgykörben hasznosak voltak a két fél állás­pontjának tisztázása szempontjá­ból. A megbeszéléseket nem szán ták kérdések konkrét megtárgya­lására. Remélhető azonban, hogy az eszmecsere hozzájárul a két fél indítékainak és álláspontjának jobb megértéséhez és ily módon az igaz és tartós béke eléréséhez. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és az Egyesült Ál­lamok elnöke egyetért abban, hogy az általános leszerelés a leg­fontosabb kérdés, amellyel a vi­lágnak ma szembe kell néznie. Mindkét kormány mindent elkö­vet, hogy elérje e probléma al­kotó jellegű megoldását. A tárgyalások folyamán a tár­gyaló felek kicserélték nézeteiket a német kérdésről, beleértve a Németországgal kötendő béke- szerződés kérdését is. Ennek so­rán a két fél kifejtette állás­pontját. Tekintettel a sajátos berlini kér désre, megállapodtak abban, hogy — a közvetlenül érdekelt felek jóváhagyása esetén — újra megkezdik a tárgyalásokat, azzal a céllal, hogy a kérdést oly mó­don oldják meg, amely megfelel valamennyi érintett fél érdekei­nek és a béke fenntartásának. Mindezeken kívül hasznos meg beszélések zajlottak le számos olyan kérdésről, amely a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kapcsolatait érinti. A tárgykör magában foglalta a két ország ke reskedelmének kérdését. Figye­lembe véve a cserelátogatásoknak és a nézetek kicserélésének fej­lesztését, a kormányok hivatalos képviselői megbeszéléseiken lé­nyeges haladást értek el és vár­ható, hogy a közeljövőben bizo­nyos megállapodások születnek. A Szovjetunió Minisztertanácsá nak elnöke és az Egyesült Álla­mok elnöke egyetért abban, hogy minden jelentős nemzetközi kér­dést nem erőszakkal, hanem tár­gyalások alapján, békés eszkö­zökkel kell rendezni. Végül megállapodtak abban, hogy az elnök szovjetunióbéli — jövő tavasszal esedékes — vi- szontlátogatásának végleges idő­pontját diplomáciai úton állapít­ják meg. Hagerty sajtóértekezlete Gettysburg: (MTI) A Reuter és az AP jelentése szerint James Hagerty, a Fehér Ház sajtótitká­ra röviddel Eisenhower és Hrus­csov Camp David-i tárgyalásai­nak befejeződése után Gettys- burgben sajtóértekezletet tartott. Hagerty felolvasta a .tárgyalá­sokról kiadott közös közlemény szövegét, majd válaszolt az újság írók kérdéseire. Megkérdezték tőle, vajon a nagyhatalmak milyen formában újítják meg hivatalos tárgyalá­saikat a berlini kérdésről. Ha­gerty így válaszolt: »Lehetséges, hogy külügyminiszterhelyettesi, vagy külügyminiszteri vagy csúcs értekezleti szinten«. Hozzátette, hogy ez az előzetes diplomáciai tanácskozások eredményétől függ. Az egyik újságíró ekkor a kö­vetkező kérdést tette fel: »Vár­Washington: (TA3ZSZ) N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Miniszter tanácsának elnöke szeptember 27-én a következő, beszédet mond ta el az amerikai televízióban. Jó estét kívánok amerikai ba­rátaim! örülök, hogy hazautazásom előtt beszélhetek önök előtt. Meg­tetszettek nekünk az önök szép városai, csodálatos útjai, de fő­képp a barátságos, jóindulatú emberek. Ne vegyék szavaimat szokásos udvariassági formaság­nak, vagy a vendéglátó iránti tisztelet szokásos megnyilvánulá­sának. Azok az emberek, akik jártak a Szovjetunióban, minden bizony­nyal beszámoltak arról a nagy rokonszenvről, amelyet a szov­jet nép önök iránt érez. Beszámol tak arról, hogy békében és ba­rátságban óhajt élni önökkel. Most magammal viszem azt a meggyőződést, hogy önök is ilyen érzéseket táplálnak a szovjet em­berek iránt. Ezt elmondom majd nekik. Igen kellemes beszélgetéseim voltak Dwight Eisenhower elnök­kel. Mindazokban a kérdésekben, amelyeket megbeszéléseinken érintettünk, sok tekintetben egyet értettünk mind a helyzet értéke­lésében, mind abban, hogy meg kell javítani a viszonyt orszá­gaink között. önök megértik, hogy nem olyan könnyű kiküszöbölni mind­azt, ami a hidegháború hosszú évei során rakodott le. Hány olyan beszéd hangzott el, amely nem mozdította elő a viszony ja­vulását. hanem ellenkezőleg, ép­pen kiélezte. Ezért nem lehet a légkör rohamos megváltozására számítani. Az államaink közötti viszony megjavításának folyama­ta nagy erőfeszítéseket és türel­met igényel, mindenekelőtt pe­dig szükségessé teszi, hogy mind­két fél olyan feltételeket kíván­jon megteremteni, amelyek lehe­tővé teszik az áttérést a jelenle­gi feszült helyzetről normális vi­szonyokra, később barátságra is, a világbéke megszilárdítása ér­dekében. A Szovjetuniót, amelynek kor­mányát és népét képviselem, a béke és a népek közötti barátság megszilárdításának érdekei ve­zérlik. Minden erőfeszítést megtet­tünk és megteszünk a hideg­háború megszüntetésére, or­szágaink viszonyának megja­vítására. Előttem nem kétséges, hogy Eisenhower úr őszintén a viszony ható-e csúcsértekezlet az elnök szovjetunióbeli útja előtt?« Hagerty így felelt: »ügy hi­szem, hogy erre azt válaszolha­tom: lehetséges, vagy valószínű«. A sajtófőnök hangot adott an­nak a véleményének is, hogy Hruscsov és Eisenhower megbe­szélése hasznos volt. Az újságírók ezután még több kérdést akartak feltenni, de Ha­gerty azzal hárította el ezt, hogy Eisenhower elnök a jövő hét ele­jén Washingtonban sajtóértekez­letet tart és mindenre megfelelő választ ad. megjavulását kívánja országaink között. Úgy látom, hogy az Egye­sült Államok elnökének körül­ményei bonyolultabbak, mint az enyéim. Az Egyesült Államokban még nyilván befolyásosak azok az erők, amelyek akadályozzák országaink viszonj-ának megja­vítását, a nemzetközi feszültség enyhülését és ezt nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. Vélemé­nyem szerint a*, egészséges gon­dolkodás végül is megadja a he­lyes irányvonalat a nemzetközi problémák megoldásához. Ez az egyedül heiyep irányvo­nal pedig a hidegháború fel­számolása, a világ békéjének megszilárdítása. A nemzetközi feszültség meg­szüntetése azonban nemcsak két állam erőfeszítéseitől függ. Eh­hez szükség van minden állam törekvésére és erőfeszítéseire is. Nem lehet a világon addig meg állapodottság és nyugalom, amíg a két legnagyobb hatalom nincs rendben egymással. Képzeljenek el két szomszédot. Egyiknek sem tetszik a másik há­zában lévő rend és életmód. Jó kerítést húztak egymás háza kö­zé, de ennek ellenére, éjjel-nap­pal házuk népével együtt szid­ják egymást. Jó-e az ilyen szom­szédoknak? Mindenki azt mond­ja, hogy nem jó. Előbb-utóbb ve­rekedésre kerülhet sor. A rossz szomszédoknak mégis van egy kivezető megoldásuk: egyikük eladhatja a házat és új lakásba költözhet. De mi legyen az államokkal? Hiszen azok nem költözhetnek át másik helyre! Hol van hát a kivezető út? önöknél kapitalizmus van, nálunk szocializmus. Nos, mit csináljunk? Emiatt világméretű összecsapásainkkal élezzük a dol­got? Vagy normális kapcsolatokat létesítsünk és békében éljünk? Mindegyik a maga módján? A Szovjetunióban mindenki azt akarja, hogy békében él­jünk, nálunk mindenki a bé­kés együttélés híve. Önök nem gondolkoztak el ezen a kérdésen: ha mi és önök nem készülünk hadakozásra, miért kell önöknek és nekünk annyi fegyver? Engem úgy tájékoztattak, hogy az önök országa évente átlag több mint 40 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Mit is titkoljuk, mi ugyanezekre a célokra évente mintegy 25 milliárd dollárt köl­tünk. Nem lehetne jobban fel­használni a nép pénzét? Természetesen egy államnak nem könnyű rászánnia magát a leszerelésre, ha nem bizonyos Az elnök sajtóértekezletének időpontját hétfőn jelentik be. Andrew Berding, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Gettysburgben hivatalos közle­ményben jelentette be, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok tárgyalni fog a háború ide­jén kötött szovjet—amerikai köl­csönbérleti szerződés vitás kér­déseinek rendezéséről. E megálla­podást azonban a közös közle­ménybe nem vették be. Berding elmondotta, hogy dip­lomáciai úton határozzák majd meg, mikor és hol tárgyaljanak a két ország képviselői. afelől, hogy ugyanígy jár el a többi állam is. Mindegyik tart attól, hogy valaki megtámadhat­ja. önök bizonyára tudják, hogy a szovjet kormány egy héttel ez­előtt javaslatot terjesztett az Nemzetek Szervezete elé az általános és teljes leszere­lésről és a legszigorúbb, mindent átfogó ellenőrzésről. Mire gon­dolunk? Az"" összes fegyveres erők teljes megszüntetésére. Minden­fajta fegyverzet megsemmisítésé­re, beleértve az atom-, a hidro­gén- és rakétafegyvereket is. Az államoknak csupán szigorúan kor Megvitattunk más, megérlelő­dött kérdéseket is. Sok ilyen gyűlt össze. Elsősorban kiemel­ném a második világháború ma­radványai megszüntetésének prob lémáját. Sokan megkérdezik: miért nyugtalanítja annyira a Szovjetuniót a második világhá­ború maradványai megszünteté­sének kérdése? Hiszen ez már ré­gi ügy. Megmondom önöknek nyíltan — mi nem félünk a né­met militarizmustól, de jól is­merjük gálád szándékait is, amely ösztönzi a revans-törekvé- seket. Azt akarom, hogy önök megértsenek engem: Ha valaki békét akar, nem lehet fenntarta­ni a háború maradványait. A Szovjetunió azt javasolta, hogy húzzunk záróvonalat a má­sodik világháború alá. Ezt meg lehet és meg kell tenni a német békeszerződés aláírásával. Ellenfeleink olykor így érvel­nek: minthogy a háború egy egy­séges német állam ellen folyt, a békeszerződést is csak azután le­het megkötni, ha Németország újból egyesül. Tudott dolog azon­ban, hogy jelenleg ténylegesen két német állam létezik, mind­egyik sajátos életformával. Sem az egyik, sem a másik német ál­lam nem akar lemondani társa­dalmi rendszeréről. Erővel vi­szont nem kényszeríthetjük az egyik német államot arra, hogy térdet hajtson a másik előtt. Má­juk a németek egyezzenek meg, látozott rendőrségi kontingenseik maradnának, könnyű lőfegyverek­kel. Ha viszont partnereink nem hajlandók ilyen messzemenő in­tézkedésekhez hozzájárulni, kez­detben készek vagyunk megálla­podni részleges leszerelési intéz­zed ésekben is. Örvendetes dolog, hogy sok ál­lamférfi és politikus figyelmet ta núsít e javaslataink iránt és lé­péseket tesz a nélkülözhetetlen leszerelési megegyezés irányában. Sajnos, vannak még olyan embe­rek is, akik ragaszkodnak a hi­degháborús időszak érveléséhez. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok és más or­szágok kormányai helyesen értelmezik békeszeretetből fa­kadó javaslatainkat és a ma­guk részéről szintén megteszik a megfelelő lépéseket ugyan­ebben az irányban. Az önök elnökével folytatott megbeszéléseinkben behatóan megvitattuk ezt a problémát. Az elnöknek, akárcsak nekünk, gon­dot okoz az> hogy sehogyan sem sikerül véget vetni a lázas fegy­verkezésnek. Abban a remény­ben térek haza, hogy az Egyesült Államok kormánya le tudja küz­deni az elavult előítéleteket és előbb vagy utóbb az összes álla­mokkal együtt megtaláljuk a he- lyes utat a leszerelés problémájá­nak megoldása felé. hogyan éljenek tovább, hogyan építsék kapcsolataikat. Nem jobb lenne további huza­vona nélkül megkötni a békeszer­ződést a két német állammal, s ily módon eloltani a hamu mé­lyén levő parazsat, amíg nem lob­ban fel egy újabb tűzvész? A bé­keszerződés megkötése eloltaná a pattogó szikrákat Nyugat-Berlin- ben is és így normális helyzetet teremtene. A német békeszerződés megkö­tése, akárcsak a leszerelés kérdé­sének megoldása nem könnyű, de éppen azért, mert itt nehéz kér­désekről van szó, ezeket minden halogatás nélkül meg kell olda­ni. Az önök országában tartózkod­va, megismerkedtem az amerikai nép életével, legalábbis annyira, amennyire ez ilyen rövid idő alatt lehetséges volt. Sokat lát­tam és hallottam. Rendkívül há­lás vagyok a meleg szívélyes­ségért és vendégszeretetért, ame lyet irántam, mint a szovjet kor­mány feje iránt és a kíséretem­ben lévő elvtársak iránt tanúsí­tottak. Megerősödött bennünk az a meggyőződés, hogy az amerikai nép barátságra törekszik népünk­kel, és szereti a békét, szereti ha­záját. Nagy gazdagságot hozott Tétre és magas az életszínvonala. A szovjet nép, akárcsak önök, szereti hazáját, békét akar, ba­rátságban akar élni az önök né­pével, miként a világ minden népével. Hruscsov elvtárs beszéde az amerikai televízióban H német békeszerződés kérdése ■ szovjet nép nagy eredményeket ért el törekszik népünk és ezt meg is valósítja! ■, A társadalmi és állami bérén* dezkedés kérdése, vagyis az a kér­dés, hogy szocializmusban vagy (Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjetunió népei a szocia­lizmus győzelme révén nagy eredményeket vívtak ki, és bár mi még nem vagyunk olyan gazdagok, mint önök, helyes úton közeledünk a legmagasabb életszínvonal elérése felé. Erre

Next

/
Thumbnails
Contents