Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-24 / 224. szám
4 TOLNA MEGYEI XEPÜJSÁG 1959. szeptember tW JÓTANÁCSOK TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK A termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok feladatairól A termelőszövetkezet ala.tuló közgyűlésén a vezetőség megválasztásával egyídőben választja meg a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságát is. Az ellenőrző bizottság tagjainak a száma általában három fő és általában három évre szól megbízatása. A termelőszövetkezeteknek ez a hivatalos ellenőrző szerve fontos feladatot végez egy-egy közös gazdaságban. Nézzük most, hogy mii, tartoznak egy termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság hatáskörébe, mik a feladatai? Először is az, hogy ellenőrizze a szövetkezeti vagyon kezelését, az egész gazdálkodást és betekintsen a tagokkal való elszámolásba. Az ellenőrző bizottságnak feladata és kötelessége, a közgyűlés határozatainak végrehajtását és a termelőszövetkezet alapszabályainak a betartását ellenőrizni. Az ellenőrző bizottság évente köteles legalább kétszer általános vizsgálatot tartani. Egy-egy üzemágban és munkaterületen pedig negyedévenként tart ellenőrzést, amikoris betekint a nyilvántartásba, a könyvelésbe, megállapítja, hogy a terményeket és az anyagokat a rendeltetésüknek megfelelően használják-e fel. Az ellenőrző bizottságok másik fontos feladata ügyelni arra, hogy az évvégi elszámoláskor minden egyezzen. Elsőnek azt ellenőrzi a bizottság, hogy eleget tett-e a szövetkezet állam iránti kötelezettségének, biztosították-e a tartalékalapot és a tagok munkaegységei szerint osztották-e szét a természetbeni és pénzben) részesedést. Ha az ellenőrző bizottság a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a vezetőségnek, illetve az elnöknek valamely intézkedése nem törvényes, ellentétben áll a szövetkezet érdekeivel, az ellenőrző bizottságnak joga van az elnököt, illetve a vezetőséget figyelmeztetni. Ha a figyelmeztetés nem jár eredménnyel, az ellenőrző bizottságnak kötelessége közgyűlést összehívni. Szükség szerint javaslatot tehet a járási tanács végrehajtó bizottságánál, is, amely intézkedhet a közgyűlés összehívására. A termelőszövetkezet ellenőrző bizottsága nem tartozik felelősséggel a vezetőségnek, munkájáról azonban köteles a közgyűlésnek jelentést tenni. A zárszámadási mérleg és a jövedelem fel- használása az ellenőrző bizottság jelentésé nélkül érvénytelen. Az ellenőrző bizottság tagjai az ellenőrzésben töltött időre munkaegység jóváírásban részesülnek, aminek mértékét a közgyűlés állapítja meg. De fontos kihangsúlyozni, hogy a vezetőség és az ellenőrző, bizottság tagjai és a számvitel vezetője nem állhatnak egymással házastársi, vagy rokoni kapcsolatban. Ha az ellenőrző bizottság működése közben megszegi a jogszabályokat és a tsz-nek kárt okoz — ezt az ellenőrzés elmulasztásával is okozhatja — felelősségre vonható és kártérítésre kötelezhető. Gyakorlati tapasztalat, hogy új termelőszövetkezetekben, sőt még néhány régebbi közös gazdaságban is az ellenőrző bizottságok nem mindig élnek törvényadta jo gukkal és vagy nem végezne], ellenőrzést, vagy csak formális ez a munkájuk. Pedig nagyon fontos szerepük van az ellenőrző bizottságoknak. Az ő munkájuktól is függ, hogy egy-egy termelőszövetkezetben mennyiben használják ki a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. Braun Mihály Tudományos ülés a Balassa Dános Kórházban A Balassa János Kórház és a zölte a megjelent professzorokat, Tolna megyei TIT rendezésében indított tudományos előadássorozat keretében magasnívójú tudományos ülés zajlott le az elmúlt vasárnap délelőttjén a Balassa János Kórház könyvtárhelyiségében. Az ülésen megjelentek a kórház orvosi karán kívül a rendelőintézeti és körzeti orvosok közül is számosán. Az ülés érdekességét növelte, hogy az egyik előadás a tájjellegnek megfelelően mezőgazdasági balesetekről és azok speciális kezeléséről szólt. A másik igen érdekes előadás pedig a régi egészségügyi szemlélettel szemben álló szocialista szellemű orvosi munkáról, az orvos gyógyító, megelőző tevékenységéről szólt. Dr. Novák Miklós, az országos ortopéd szakcsoport elnökhelyettese megnyitó szavaiban üdvödr. Horváth Boldizsár és dr. Láng István egyetemi tanárokat, valamint dr. Hajdú Istvánt, a fővárosi sportkórház igazgató főorvosát. Elsőnek dr. Horváth Boldizsár professzor, a Budapesti János Kór ház ortopédia osztályának vezetője tartotta meg előadását „Mező- gazdasági ortopédiai problémák'’ címmel, magas tudományos szinten, lebilincselő előadási készséggel. A másik előadó dr. Láng István egyetemi tanár volt, aki a „Mezőgazdaságban előforduló rehabilitációs problémák” címmel tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását. Az előadásokat számos hozzászólás követte, majd dr. Novák Miklós egyetemi magántanár köszönte meg az értékes előadásokat. Új színfolt megyénk kulturális életében A művelődési autó első útja: Szilfás, Mászlony, Alsó- és Felsőleperd A föld és egyéb termelőeszközök közösbe viteléről Több olyan termelőszövetkezeti tag fordult hozzánk kéréssel, akik most kezdik el a közös gazdálkodást. A kérdések többsége a föld és az egyéb termelőeszközök bevitelével van kapcsolatban. Ezért az alábbiakban közöljük a termelőszövetkezetek alapszabályának idevonatkozó részét, amely kimondja: 1. Minden tag köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatában levő összes földet — a törvényesen visszatartható háztáji föld kivételével — a szövetkezet közös használatába adni. Közös használatba kell adni a tag (családtag) legelő- és erdőilletőségét is. A termelőszövetkezet közös használatába kell adni azt a földet is, amelyet a tag (családtag) később, tehát már a termelőszövetkezetbe való belépés után szerez meg tulajdon vagy haszon- élvezet jogcímén. Kiskorú, illetőleg gondnokság alatt álló személy tulajdonában levő földet csak akkor vesz át, ha adnak beviteléhez az illetékes gyámhatóság hozzájárult. Haszonélvezettel, tartási és élet- járadéki kötelezettséggel (kiköt" ménnyel) terhelt, haszonbérbe adott, valamint haszonbérelt földeknek bevitele esetén az érvényben levő törvényes rendelkezéseknek megfelelően járnak el. A termelőszövetkezet közös hasz nálatában levő földet elidegeníteni, megterhelni, haszonbérbe adni vagy használatát — a kijelölt háztáji föld kivételével — bármilyen címen átengedni tilos. 2. A tag belépésekor köteles — a közgyűlés határozatának megfelelően — térítés ellenében a szövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban , élő családtagok tulajdonában álló' következő vagyontárgyakat: * a) az öíszes igás- és haszonállat tokát, a háztáji gazdaságban tart- ható állatok kivételével; b) a főbb gazdasági eszközöket (igáskocsi, lószerszám, vetőgép, borona, fűkaszáló-gép, melegágyi felszerelés stb.), a háztáji gazdaságban tartható egyszerűbb mezőgazdasági munkaeszközök és kézi szerszámok kivételével; a kisiparos — a közgyűlés határozatától függően — a szövetkezet által folytatott segéd- és feldolgozó üzemi tevékenység körébe tartozó gépeit, felszereléseit; c) a tag által bevitt földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot; d) a tag által termelőszövetkezetük tulajdonába adott állatok ( eltartásához az új termésig szűkei séges takarmányt; e) a háztáji gazdaság területén kívül fekvő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket, továbbá az általa bevitt föl-i deken levő és gazdasági célokat |i szolgáló egyéb létesítményeket (i (kút, csatorna, öntözőberendezés, 11 trágyatelep stb.). Az előző pontban foglaltak értelmében bevitelre kötelezett vagyontárgyak számbavételére és értékelésére a szövetkezet vezetősége az elnökből, a vezetőség az ellenőrző bizottság egy-két tagjából, továbbá az állatenyésztőből, vagy brigádvezetőből álló bizottságot alakít. A fémzároltan átadott lucerna- és vörösheremag szerződéses termelői ára A fémzároltan átadott lucerna- és vörösheremag szerződéses termelői árait a Földművelésügyi Minisztérium — az Országos Ár- hivatallal egyetértésben — az alábbiak szerint állapította meg: Kiváló minőségű, 99 százalékos tisztaságú és 90 százalékos csíra- képességű lucerna-vetőmag má- zsánkénti ára 4370 forint. I. osztályú lucerna-vetőmagért 1200 forintot fizetnek, a II. osztályúért pedig 4075 forintot. A vörösboré árát pedig a következőkben állapították meg: Kiváló minőségű, 99 százalékos tisztaságú és 92 százalékos csírázó képességű vörösheremag mázsánkénti ára 2530 forint. Az I. osztályú 2430, a II. osztályú pedig 2360 fprint. A fenti árakon felül megilleti a termelőt a 12/1959. (IV. 12) FM— ÁH számú rendelet 1. § (3) bekezdésében megállapított fémzárolt vetőmag-visszajuttatás, vagy annak pénzértéke (lucerna után 338 forint/mázsa, vöröshere után 232 forint/mázsa). Ugyanaz a termelő vagy csak fémzároltan, vagy csak fémzáro- latlanul adhat át lucerna- és vö- rösheremagot. A megállapított árak az MSZ 6386—59. számú szabványban előírt minőségű vetőmagra vonatkoznak. A legfrissebb jogszabályok Termelői szempontból nagy jelentőségű árváltozásról ad számot a földművelésügyi miniszternek a Magyar Közlöny 92. számában közölt rendeleté. Ez év szeptember 12. napjától új termelői ára van a cikóriának, a rostlenkórónak, a lencsének, a szója, a fehérhere, a mohar és a köles vetőmagjának, a rövid és a normál tenyészidejű, belföldi szár mazású kukoricának, valamint egyes gyógy- cs illóolajgyártásra használt növényeknek. Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy állami gazdaságnak és mezőgazdasági termelőszövetkezetnek egyes szerződés alapján átadott fontosabb zöldségfélék után a rendeletben meghatározott iegalacsonyobb árnál kevesebbet fizetni nem lehet. Intézkedik a rendelet a minőségi árkülönbözetek elszámolásáról, valamint a rostkender, a seprőcirok és az államilag ellenőrzött vetőburgonya termeléséhez szükséges vetőmagvak és gumók új árairól is. * A belkereskedelmi miniszternek a Kereskedelmi Értesítő 34. számában megjelent utasítása szerint a szövetkezetek termelői borkiméréseiről és a termelőszövetkezetek szabadpiaci állandó elárusító helyeiről az 1959. évi november elsejei állapotnak megfelelően, 4—4 példányban üzleti törzslapot kell kiállítani, amit legkésőbb f. évi november 15. napjáig kell eljuttatni a megyei tanács v. b. kereske- , delmi osztályához. * Miniszteri utasítás jelent meg .a Mezőgazdasági Értesítő 36. számában a termelőszövetkezetek egyszerűbb építményeihez szükséges anyagok beszerzésére folyósítható hitelekről. Az említett célra az MNB legfeljebb a következő összegű hiteleket biztosítja: 20 férőhelyes sertésfiaztatóra 32 000, 300 férőhelyes juhho- dályra 39 000, ötven férőhelyes növendékmarha istállóra 52 000 forint. A bank más célra nem ad hitelt. Kivétel az az eset, amikor az újonnan létesült termelőszövetkezet az ács- és tetőfedő-munkát csak alkalmazott felvétele által tudná elvégezni, de a munkabérhez szükséges pénze nincs meg. Nem mindenkinek van alkal- ma, hogy szemtanúja, aktív közreműködője legyen egy ilyen nagyszerű eseménynek. A múve- . lödési autó megtette első útját • Tolna megyében. Nem lehet kö• zöm bős számunkra, milyen nagy f lépés ez az általános műveltség terjesztése, a forgalomból kieső puszták népe műveltségének eme lése szempontjából. Ilyen gondolatok között indultunk el első utunkra a művelődési autóval. 'l Szilfás az első állomás a dom- “ bóvári járásban. Főként gyerekek vannak együtt, mert hiszen még csak szombat délután van, a felnőttek dolgoznak. Mikor látják, hogy »harcra« készen állunk, sietnek oda, hogy mindenkinek jusson könyv. Tóth Tibor Vili. osztályos kisfiú az első jelentkező. Érdeklődöm tőle: — Szeretsz-e olvasni, és ha igen, mit olvastál? — Igen, válaszolja, olvastam egy pár könyvet már. — Fel tudnál sorolni néhányat? — Hát, a Hetvenhét magyar népmesét, a Bűvös csengetyűt, iTimur és csapatát. A többi cí- {\mére nem emlékszem. Túl sokat (inem is olvasok, mert inkább szeretek szorgoskodni a szakácsnénivel a konyhában. Sietnem kell, mert közben so- (i kan összejöttek. Amíg válogatónak •>meginterjúvolom« az első (l felnőtt olvasót, Lisztes Ferencit n ét. Mióta él itt a pusztán? Óh, már tíz éve itt vagyok. Mivel tölti télen az estéit? Á — Nehogy azt tessék gondolni, hogy unatkozunk. Van itt munka, egy héten egyszer mozi is van, és én már sokat olvastam. (I — Nagyszerű. Mit olvasott? Mi érdekli? 11 7iet. íz — Hát mind nem tudom felsorolni, de egynéhányat talán. Olvastam Palotai Boristól az Ünnepi vacsorát, Jókaitól az Aranyembert, a Kőszívű ember fiait, Mikszáth könyveket, Gárdonyitól az Egri csillagokat. Elgondolkozva, szinte újra átélve mondja: — Külföldi íróktól is sokat olvastam. Az orosz írókat különösen szeretem, mert tudja azok az életről írnak, a valóságot írják meg. Nagyon jó, hogy kijön hozzánk a könyvtár, mert télen jobban ráérünk olvasni is — várja kezében a két könyvvel, hogy ké- rey még tőle valamit — a beiratkozásért pénzt. ■y— Nem kell fizetni, a művelődési autó ingyen kölcsönöz “** mondom, örömmel, könyveit szorongatva elindul. Jönnek-mennek az emberek, az ötvennégy könyv, amit kivittünk, megritkult, de még mindig nyüzsögnek a gyerekek. Egyik sem akarja, hogy az ő neve kimaradjon a kölcsönzési füzetből. Mász- lonyban természettudományos elő adást tart Miklós Péter a babonákról és a népszokásokról. A kicsiny pusztán nyolcvanhatan jelentek meg az előadáson. Vasárnap Alsó- és Felsőleperden szintén kevésnek bizonyult az 50 —50 könyv. Felsőleperden komolyabb szakirodalom után is érdeklődtek, amit a megyei könyvtárból fogunk elküldeni. Az első két napon 93 olvasónak 152 könyvet adtunk ki. Tehát szép eredménnyel jártunk. Köszönet illeti a puszta pedagógusait, akik nagyban hozzájárultak munkánk eredményéhez. HATVANI PIROSKA könyvtáros A munkáltatók figyelmébe! Az SZTK megyei alközpontja < értesíti a családi pótlék kifizető I1 hellyel nem rendelkező munkál- l* tatókat, hogy ha dolgozója csalá- <1 di pótlékban részesül, és valamely I1 naptári hónapban — 1959. szep- tember hónaptól — munkaviszonya alapján legalább 18 napon át munkát nem végzett, a munkáltató köteles ezt a körülményt az SZTK alközpontjának legkésőbb a következő hónap 8. napjáig bejelenteni. Az új rendelkezés szerint a ^munkaviszonyban álló dolgozó — az egyéb feltételek fennállása esettén — arra a naptári hónapra jo- l'gosult családi pótlékra, amelyben i1 legalább 18 napon át munkát végezett és munkaszerződés szerinti munkaideje a havi 96 órát eléri, vagy meghaladja. Tehát a dolgozó, ha az előírt munkanapot nem dolgozza le, egyes eseteket kivéve, családi pótlékra nem jogosult. A rendelet felsorolja azokat az eseteket, amikor a 18 munkanapba be kell számítani a munkában nem töltött napokat. így a fizetett szabadság, a táppénzes idő, a kórházi ápolás, a gyógyintézeti ápolás, az artási és cséplési munka végzésére engedélyezett fizetés nélküli szabadság, a 30 napnál nem hosszabb fizetés nélküli szabadság munkanapjai. A közöltek alapján, ha a családi pótlék jogtalan felvétele a munkáltató mulasztásának a következménye, a munkáltató a szabálytalanul kifizetett családi pótlékot teljes egészében megtéríteni köteles. A munkában töltött napokat tehát — ha a dolgozó nem felel meg a feltételeknek — első esetben 1959. szeptember hónapra vontkozóan 1959. október 8-ig kell bejelenteni. (Lásd: a Magyar Közlöny 90. számában közzétett 10/1C59. (IX. 1.) Mü. M. *z. rendelet 18—20, §-át),
