Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-20 / 221. szám
Egyetemi Könyv Psz. Szépéssy u.sf^5' wr\ \/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! TOLNA MEGYEI mmmm áBSw ■ •' ■r.V. '-mÄr* »Épp UUUUUUUUUUUUUUl í VASÄRNAP 1959. szeptember 30. IV. évfolyam 221. szám Ára: 60 FILLÉR Hruscsov elvfárs történelmi jelentőségű beszéde az ENSZ-ben A Szovjetunió javasolja az összes fegyveres erők feloszlatását, mindenfajta fegyverzet megsemmisítését New York: (MTI) Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken magyar idő szerint 19.59 órakor az ENSZ székházába érkezett. Hruscsovot az ENSZ-küldötiek számára fenntartott bejáratnál Jean de Noue, az ENSZ protokollfőnöke üdvözölte ; vezette be ni épületbe. A szovjet miniszterelnököt Hammarskjöld főtitkár, Belaun- de, a közgyűlés 14. ülésszakának elnöke és a szovjet küldöttség tagjai üdvözölték. A szovjet miniszterelnök és kísérete ezután a díszlépcsőn az ENSZ-ssékház hatalmas közgyűlési termébe ment, amelyet zsúfolásig megtöltöttek az ENSZ- küldöttségek tagjai, a sajtó, a rádió és a televízió munkatársai. Hruspsov közgyűlési beszédét — ezt a történelmi jelentőségű megnyilatkozást — az ENSZ-rá- dió egész hálózata több mint 30 nyelven sugározza a világ minden része félé. Hruscsov elvtárs beszéde Elnök Or! Tisztelt Delegátusok! Látogatásom, amelyet Dwight Eisenhower elnök úr meghívására teszek az Egyesült Államokban, időben egybeesik az ENSZ közgyűlés ülésszaka munkájának megkezdésével. Engedjék meg, hogy mindenekelőtt őszinte köszönetét mondjak a közgyűlés képviselőinek és a főtitkárnak azért a lehetőségért, hogy beszédet mondhatok az Egyesült Nemzetek Szervezetének szónoki emelvényéről. Annál nagyobbra becsülöm ezt a megtiszteltetést, minthogy a Szovjetunió ma igen fontos javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé egy égető és a népeket közvetlenül érintő problémáról — a leszerelésről. Nem volt a történelemben még olyan nemzetközi szervezet, amely be a népek oly sok remény vetettek volna, mint az Egyesült Nemzetek szervezete. Zord időben született ez a világszervezet, amikor még tomboltak a második világháború utolsó csatái és füstölögtek a romba döntött városok és falvak. Az ENSZ a sokat szenvedett embermilliók gondolatait és törekvéseit tolmácsolta, amikor legfőbb céljául azt hirdette meg, hogy az elkövetkező nemzedékeket megszabadítsa a háború borzalmaitól. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ma több mint 80 államot tömörít. Sok olyan ország is tagja, amely a múlt világháborúban az ellenséges táborhoz tartozott azokhoz az államokhoz viszonyítva, amelyek lerakták e szervezet alapját. Több mint tizennégy év telt el a nemzetközi szervezet megteremtése óta, s azt a célt, amelyért alapították, még mindig nem sikerült elérni. A népeknek még mindig állandóan aggódniuk kell a béke sorsa, saját jövőjük miatt. Hogyan is mentesülhetnének ettől az aggodalomtól, ha hol a világ egyik, hol a világ másik térségében robbannak ki háborús konfliktusok és ömlik embervér. A világ fölött, amely még nem feledte el a második világháború szörnyűségeit, újabb háborús veszély felhői sűrűsödnek, amely időnként viharos jelleget ölt. A nemzetközi feszültség nem tarthat örökké. Vagy eléri azt az izzási fokot, amikor már csak egy megoldás marad, a háború ■ vagy pedig az államok közös erőfeszítéssel idejekorán megszüntetik a feszültséget. A népek elvárják, hogy az Egye- 1 sült Nemzetek Szervezete megsokszorozza erőfeszítéseit az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés légkörének megteremtésére, a világbéke megszilárdítására. A nemzetközi ügyekben úgy lehet megoldani a vitás kérdéseket, hogy az államok nem arra vetik a hangsúlyt, ami megosztja a mai világot, hanem arra, ami közelebb hozza egymáshoz a különféle államokat. Semmiféle szociális vagy politikai különbség, semmiféle ideológiai vagy vallási nézeteltérés nem gátolhatja meg. hogy az ENSZ tagállamai megegyezzenek a legfontosabb kérdésben: abban, hogy a békés együttélés és baráti együttműködés elveit minden állam szentül és rendíthetetlenül tiszteletben tartsa. Viszont ha a nézeteltéréseket és a társadalmi különbségeket toljuk előtérbe, ez biztosan kudarcra kárhoztatja a béke megőrzésére tett valamennyi erőfeszítésünket. A huszadik században már nem lehet a középkori fanatikusok módjára hadjáratokat indítani a máshitűek tűzzel-vassal való kiirtására, mert ez az emberiség történelmének legnagyobb katasztrófáját idézné fel. Maga az Egyesült Nemzetek Szervezete megtestesíti a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés együttműködésének eszméjét. Valóban, nézzenek körül: hány különböző társadalmi rendszerű állam van képviselve ebben a teremben. A fajok és a nemzetiségek micsoda sokfélesége, a világnézetek és a kultúrák mekkora változatossága! De mivel az államok különböző módon értékelik a vitás kérdéseket, más-más módon értelmezik a jelenlegi nemzetközi feszültség okait, tudatában kell lennünk, hogy a nézeteltérések leküzdése kitartó erőfeszítéseket, állhatatosságot és államférfim bölcsességet követel a kormányoktól. Elérkezett az az idő, amikor az ENSZ- nek a béke megőrzésére tett erőfeszítéseit valamennyi kormányfő és a békéért, a biztonságért síkraszálló legszélesebb néptömegek erőfeszítéseivel kell kiegészíteni. Minden amellett szól. hogy elérkezett az államférfiak nemzetközi tárgyalásainak, ér tekezleíéinek és találkozóinak ideje, mert így meg lehet oldani sorban egymásután n megérlelődött nemzetközi kérdéseket. Ha azt akarjuk, hogy az államok között teljesen meghonosodjanak a békés együttélés elvei, nézetünk szerint végeznünk kell a hidegháborúval. A népek nem járulhatnak hozzá, hogy továbbra is fennmaradjon a hidegháború természetellenes állapota, mint ahogy nem engedhetik meg, hogy pestis- és kolerajiv-vány dühöngjön. Mit jelent a hidegháború felszámolása, mit kell tenni evégett? Mindenekelőtt véget kell vetni a háborús felhívásoknak. Mi tűrés-tagadás, egyes rövidlátó államférfiak nem hagyták abba a harcias beszédeket. Vajon nincs-e itt az ideje, hogy megszüntessék a kardesörtetést és más államot: fenyegetését? A hidegháború kétszeresen is veszélyes, mert féktelen fegyverkezési hajsza közben folyik. Ez a fegyverkezési hajsza pedig lavinaként növekszik, fokozza az államok gyanakvását és bizalmatlanságát egymás iránt. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a hidegháború olyan körülmények között kezdődött és fokozódik, amikor még korántsem sikerült eltávolítani a második világháború maradványait, amikor még nincs megkötve a német békeszerződés, s Németország szívében, Berlinben, a város nyugati övezeteiben fennáll a megszállási rendszer. Ha megszüntetnénk ezt az Európa közepében található feszültség! forrást, amely éppen a világ legveszélyesebbé válható vidékén, a farkasszemet néző katonai csoportosulások nagy fegyveres erőinek közvetlen érintkezési helyén van, ez megadná a kulcsot ahhoz, hogy egészségesebbé tegyük a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Felhívjuk az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányát, tegyen meg minden erőfeszítést, hogy reális eszközöket találjunk e cél elérésére. Ki tagadhatja, hogy a hidegháború felszámolása, a nemzetközi légkör egészségesebbé tétele szempontjából nagy jelentőségű a népek kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése? Mi azt szeretnénk, ha fejlődnék az államférfiak, a politikai, az üzleti, a társadalmi körök képviselőinek kölcsönös látogatássorozata, ha kibontakoznék a nemzetközi gazdasági, kulturális, tudományos és műszaki együttműködés. Hadd mondjam meg, hogy az ENSZ sokkal eredményesebben teljesítheti nemes hivatását, ha maga is megtisztul a hidegháború elemeitől, amelyek gyakran béklyóba verik tevékenységét. Á Kínai Népköztársaság helyzete Vajon nem a hidegháború szüleménye-e az a tűrhetetlen helyzet, hogy a Kínai Népköztársaságot, a világ egyik legnagyobb országát már több év© megfosztják törvényes jogaitól az Egyesült Nemzetek Szervezetében? Lehetetlen elképzelni, hogyan is gondolhatná komolyan valaki, hogy a legfontosabb világproblémákat tartósan és szilárdan rendezni lehet a nagy népi Kína részvétele nélkül, amely dicsőséges tizedik évfordulójához közeledik. Engedjék meg, hogy erről teljes őszinteséggel elmondjam véle- ményemet. Mindenki tudja, ha az ember meghal, végül is eltemetik, akármilyen kedves is az elhunyt. Akármilyen nehéz is megválni tőle, az élet mindenkit rákényszcrít, hogy számoljon a valósággal. A halottat koporsóba, vagy mauzóleumba teszik és elviszik az élők közül. Ez ősidők óta így volt és így van ma is, tehát miért kell az Egyesült Nemzetek Szervezetében Kína képviselőjéül megtűrni a reakciós Kína hulláját, a Csang- Kaj-sek-kllkket? Azt hisszük, rég itt az ideje, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében is úgy cselekedjünk, ahogy minden nép bánik a hullákkal. Tehát vigyük ki ezt a hullát bo2'^ az Egyesült Nemzetek szervezeteben ellogial- hassa törvényes helyét a kínai nép igazi képviselője. Hiszen Kína egyáltalán nem azonos Tajvannal. Tajvan mindössze egy kis sziget. Egy tartomány, azaz a nagy kínai állam kis része. Kínán a Kínai Népköz- társaságot értjük, amely Immár tíz éve gyors ütemben fejlődik, amelynek az egész nép által választott törvényhozó szervei vannak, s amelynek szilárd kormánya van. Ezt a kormányt az egész kínai nép elismeri. Kína hatalmas állam. Fővárosa pedig Peking. Tajvant mint a szuverén kínai állam elszakíthatatlan részét, előbb- utóbb egyesíteni fogják az egész népi Kínával. Tehát erre a szigetre is kiterjed majd a Kínai Nép- köztársaság kormányának haíalma, s minél hamarabb következik ez be, annál jobb. A népi Kína törvényes jogainak helyreállítása óriási módon növeli majd az ENS2 tekintélyét, s nagymértékben hozzájárul a nemzetközi helyzet általános megjavításához is. Szerenénk remélni, az Egyesült Nemzetek Szervezete talál magában elég erőt hozzá, hogy megszabaduljon minden hidegháborús lerakódástól és valóban a nemzetközi együttműködésnek olyan egyetemes szerve legyen, amely hatékonyan dolgozik a világbéke javára. Ám feltehetik a kérdést: a hidegháború megszüntetése, a béka megszilárdítása és az államok békés együttélése természetesen szerfelett nemes és vonzó cél, de elérhető-e, reális-e? Van-e lehetőség már most, hogy a jelenlegi adottságok mellett új alapokra helyezzük az államok viszonyát? Erről az emelvényről teljes ha" tározottsággal kijelentem, hogy a szovjet kormány az említett cél elérését halaszthatatlannak és teljesen reálisnak Is tartja. A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy megvannak a szükséges feltételek egy éles fordulathoz a nemzetközi javulás irányában, az egész emberiség érdekében a hidegháború teljes megszüntetéséhez. Fussunk át röviden a legutóbbi hónapoknak azokon a legfontosabb eseményein, amelyek összefüggnek a nemzetközi feszültség enyhülésével. Az 1959 májusában összehívott genfi külügyminiszteri értekezlet, amelyen első ízben vettek részt a két német állam meghatalmazott képviselői, már önmagában egy ú.i nemzetközi szellemnek — a realizmus és a kölcsönös megértés szellemének — kifejezője volt. Genfben természetesen még nem születtek olyan eredmények, hogy azokat a halaszthatatlan nemzetközi kérdések gyakorlati megoldásához elégségeseknek le* hetne tekinteni. De már önmagában az is jó dolog, hogy a genfi értekezlet napirendjére tűzött problémák részletes és nyílt megvitatása, amint erre az értekezlet záróközleménye rámutatott, több kérdésben közelebb hozta egymáshoz a feleket. Ez kedvező talajt készített elő az újabb tárgyalásokhoz,. amelyek a még nyitott kérdésekben megegyezést hozhatnak. A szovjet—amerikai kapcsolatok Különösen örvendetes dolog, hogy fontos lépések történtek a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésére. Aligha vonhatja kétségbe valaki is azt a tényt, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió — a két legnagyobb viiághatalom — viszonyának jövőbeli alakulásától sok tekintetben függ az egész nemzetközi helyzet fejlődése. Ez a magyaré zaia. hogy i szovjet—amerikai viszonynak a legutóbbi időkben jelentkező első új vonásai világszerte őszinte helyeslésre találnak. Kétségkívül zajlik a jég a szovjet—amerikai viszonyban és mi ennek őszintén örülünk. A szovjet—amerikai viszony javulását biztosító események sora* (Folytatás a 2. oldslen.1
