Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-16 / 192. szám
1959. augusztus lü. TOLNA MEGVEI NÉPÚJSÁG 3 A kongresszusi verseny eredménye : 48,1 tonna zománcedény terven felül »A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, mint megvalósítható célt ajánlja egész dolgozó népünknek: 1959. végére érjük el népgazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának... a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát.« A Központi Bizottság március 6-i határozata nyomán kibontakozott kongresszusi versenymozgalomban a Zománcipari Művek bonyhádi gyáregységének dolgozói is jelentős eredményeket értek el. A gyáregység dolgozói vállalták, hogy gyártmányaik önköltségét a tervezetthez viszonyítva egy százalékkal csökkentik, ami 775 000 forint megtakarítást jelent. Vállalták zománcedény-ter- vük túlteljesítését 80 tonnával, 1 280 000 forint értékben, és ezzel zománcedény-tervü- ket 103,9 százalékra, teljes termelési tervüket pedig 103 százalékra teljesítik. Á zománcedény minőségi kihozatalát az exporttermelés állandó növekedése ellenére is az 1958- ban elért szinten, 86,6 százalékon tartják. A lakosság jobb ellátása érdekében vállalták, hogy belkereskedelmi kiszállítási tervüket 104 szá zalékra túlteljesítik. A termelés mennyiségét fokozó és gazdaságosságát növelő felajánlások teljesítése érdekében elhatározták, hogy termelékenységi tervüket túlteljesítik és az egy munkás egy napra eső termelési érték mutatóját 230 forint helyett 237 forintra, az egy ledolgozott órára eső termelési érték mutatóját 32,11 forint helyett 32,94 forintra teljesítik. Az önköltségi vállalás teljesítése érdekében különböző anyag- és energiatakarékossági intézkedésekkel 585 000 forint megtakarítást kívánnak elérni. Ezeket a vállalásokat a gyáregység dolgozói többségükben teljesítették, sőt túlteljesítették az első félévben. Az első félév önköltsége 1,2 százalékkal volt jobb a tervezettnél. A felajánlott 80 tonna zománcedény túlteljesítésből 48,1 tonnát teljesítettek 789 000 forint értékben és ezzel zománcedény termelési tervüket 104,9 százalékra teljesítették. A minőségi kihozatal 86,2 százalékos volt, tehát a felajánlás teljesítésében 0.4 százalékkal lemaradtak. Teljes termelési tervüket 103 százalékra, belkereskedelmi kiszállítási tervüket pedig 105,4 százalékra teljesítették. A termelékenységi mutatók első féléves tényszámai: egy munkás egy napra eső termelési érték: 235,38 forint, egy ledolgozott órára eső termelési érték: 32,61 forint. A zománcedény minőségi kihozatalának javítása és a termelékenység további fokozása, ezek a második félév súlyponti kérdései. Az anyag- és energiatakarékossági intézkedések végrehajtásával az első félévben 285 000 forint megtakarítást értek el. Ezek az eredmények még jelentősebbek, ha fejlődésükben vizs- j gáljuk őket és összehasonlítjuk ' az előző év azonos időszakának tényszámaival. A zománcedénv- termelés 16 százalékkal, a teljes termelés pedig 12,7 százalékkal emelkedett 1958. első féléve óta. A zománcedény-termelésen belül az exporttermelés 31,7 százalékkal emelkedett. A termelékenység 8 százalékkal jobb, mint a múlt év első felében: az egy munkás egy napra eső termelési érték 217,94 forintról 235,38 forintra, az egy ledolgozott órára eső termelési érték pedig 30,19 forintról 32,61 forintra emelkedett. 1959. első félévében a gyáregység 113 tonnával több zománcedényt adott át a kereskedelemnek. mint 1958. első félévében. A gyáregység dolgozói júliusi eredményeikkel is jelentős lépést tettek a kongresszusi versenyvállalásuk teljesítésében. A második félév hátralévő időszakában még 'komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy maradéktalanul teljesítsék felajánlásukat a gyáregység dolgozói és ennek az egyre erősödő munkaverseny a legfőbb biztosítéka. _____________ I. J. S zeptemberben újtípusú, tizenhét osztályos kísérleti iskola kezdi meg működését Dombóváron Világszerte az az általános tapasztalat, hogy a jelenlegi oktatási és iskolarendszer továbbfejlesztésre szorul. Ennek érdekében valamennyi szocialista országban kísérletek folynak tizenegy-tizen- két osztályos iskolákkal. Mint Szendi János, a dombóvári gimnázium igazgatója elmondotta, szeptemberben Dombóvárott is megkezdi működését egy újtípusú. tizenkét osztályos kísérleti iskola. Három évvel ezelőtt kezdték meg a dombóvári tanítónőképző fokozatos megszüntetését, s ezzel párhuzamosan gimnáziumi osztályokat nyitottak az iskolában. Az elmúlt tanévvel a tanítónőképző befejezte működését, az új tanévben pedig az eddigiektől eltérő, kísérleti jellegű tizenkét osztályos iskola nyílik. Az új iskolatípusba kapcsolódik a volt tanítóképző gyakorló iskolája és a már működő hét gimnáziumi osztály. Külön részlege az iskolának a második évfolyamába lépő énekzene tagozatú általános iskola is. Az új iskola felállítását az indokolja, hogy biztosítsa a töretlen átmenetet az általános iskolából a középiskolába. A pedagógusok összegyűjtik ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. s ezek alapján alakulhat ki az újtípusú iskola végleges terve. Az új dombóvári iskolába hatszáz diák iratkozott be, akiket a szeptemberben kezdődő tanévre felkészülten vár az iskola. Megjelent a BELPOLITIKAI SZEMLE augusztusi száma Az alkotmány ünnepét Ortuitay Gyula írása méltatja: «Az alkotmány évfordulójára« címmel. Dr. Zala Júlia a népgazdaság féléves fejlődésének adatait elemzi. Tallós György »A márciusi párthatározat és a külkereskedelem« címmel írt cikket. Dr. Sza- kasits D. György iparunk műszaki fejlesztésének ösztönzéséről fejti ki véleményét. Baktai Ferenc »Szürke statisztika« c. cikke életszínvonalunk alakulásával foglalkozik. »Tíz éves az alkotmány« c. írás 1949 óta elért fejlődésünk főbb I mutatóit tartalmazza. kölcsi Központnak annak elbírálására, hogy a sajtótermékek meg felelnek-e a Keresztény Front elképzeléseinek s amennyiben nem, úgy a terjesztést megtiltjuk. Természetesen szó sem lehet a Keresztény Front majdani államában olyan írásművek kinyomtatásáról, amely ellentétben 'van a Keresztény Front céljaival, a pápa őszentsége enciklikáival s egyéb szent megnyilatkozásaival. — Nagyon helyes! — szólt közbe Kemenes Erzsébet. — Legalább majd többen vásárolják a mi lapjainkat. Soltész helyeselt Kemenes Erzsébetnek: — Egyetértek a betűszolgálatosok e kitűnő tagjának véleményével. Feladatunk átnevelni a mi szellemünkben az egész társadalmat. E célt szolgálja nemcsak kulturális, hanem gazdaságpolitikai programunk is. A szocialista-kommunista gazdasági rendszer rossz, ezt elve- tendűnek kell ítélnünk elvi és gyakorlati szempontból egyaránt. Ez a rendszer tarthatatlan, mert az állam kezébe adja az egész gazdasági életet, rossz továbbá, mivel csaknem egészen megszünteti a magántulajdont, rossz azért is, mivel az embert gazdaságilag kiszolgáltatja az államnak, lehetetlenné téve ezzel az igazi politikai szabadságot is, végül rossz azért, mert rossz... Nem is kor- telei- sokat. Mi a magántulajdon elvén állunk, szerintünk a tőke képviselőjét ugyanolyan megbe- csü’ós ilk!*. mint a mun’-í-ét. A ka’-v'zu Ja -drsáfi rend önmagában véve nem volt rossz. Ráadásul a földi javak magántulajdon formájában való birtoklása természetjogilag megalapozott. — Remélem, ebben sem lesz vita kö zöttünk. Úgy nézett körül, mint egy győztes hadvezér, vagy valamelyik népboldogitó szónok a Hyde- parkban. A helyeslés most sem maradt el. — Bizony már ideje, hogy visz- szaállítsuk a magántulajdont — kontrázott Szepeshelyi. — Amikor az államosítás hírét vettem, napokig zokognom kellett a magam és barátaim élete miatt. Milyen dicső nap lesz, amikor a győztes Keresztény Front ismét visszaadja számunkra, amit elvettek tőlünk! — És mi lesz a földdel? — kérdezte Szigeti Imre. — Mindazok a gazdálkodók, akiknek birtoka nem haladta meg a magántulajdon keretét mind ingatlanban, mind pedig ingóságokban — ide értve az élő és holt felszerelést is — vissza kell hogy kapják birtokukat — válaszolt Soltész. — És mi a magántulajdon kerete? — kérdezte Gebora. — A magántulajdon pedig a mamut-üzemekig, a nagybankokig és a nagybányákig terjed. Ezeknek nem áll módunkban — bármennyire is szeretnénk — visszaadni elveszett javaikat. — Nagy felzúdulás lenne ebből, hiszen ismeri^ testvéreim, menynyire megmételyezte a kommunista propaganda az embereket. De azokat a testvéreinket, akik rém kaphatják vissza, amit elvesztettek, kártalanítani fogjuk és résztulajdonosoknak bevesz- szük őket az üzemekbe. így kellett gondolkodnunk, mert mi a reálpolitika alapján állunk s számolni kellett azzal, hogy különösen a parasztok nehezményezi^ majd — mivel nem értik meg, hogy tulajdonképpen ez az ő javukat szolgálja — a földek és a gyárak visszaadását. — Ezért gondoskodtunk arról is, hogy meghatározzuk, kitől lehet elvenni a földet. Programunkban ez szóról szóra így szerepel... Soltész ismét feltette szemüvegét s egész közel hajolt a papírhoz, úgy olvasott rövidlátó szemeivel: — »Megmásíthatatlan elvként szögezi le a Keresztény Front, hogy mindazok az egyének, akik a juttatás megtörténte után a magyarsággal szembeni magatartásukkal méltatlannak mutatkoztak a nagyértékű juttatásra, el- választandók a földtől...« Mit jelent ez, kedves Előkészülők Tábora? Hát ki mutatkozott magatartásával méltatlannak? Természetes, JWJgy mindenki, aki ura és par^fcsolója, egykori földesura akarata ellenére elfogadta a földet. Hiszen a magyar földbirtokos osztály ezerszám megmutatta a történelem során, hogy szívén viseli a szegény nép sorsát s mindig az érdekében cselekszik. Ha tehát a parasztnak az lett volna az érdeke, hogy földet kapjon, a földesúr amúgy- is adott volna neki. Ha elfogadta, amit nem a földesúr adott, méltatlannak mutatkozott a juttatásra. Világos ez? (Folytatjuk.) Jó bestekhen van a fegyver Képek a lengyel! munkásőr raj vezetőképző * táborból Mindenki az előadót figyeli, aki a géppuska és a golyószóró keze» léséről beszél hallgatóinak, i Kelepel a géppuska. Vajon milyen lesz az eredmény? \ \ Kiváló lövő fekszik a golyószóró mögött. Horváth ? ajos elvíár# lövései elől nem mene hűlhetne az ellenség. A jelzők a találatokat mutatják. Amint látható, a géppuskások jó munkát végeztek.
