Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

1959. augusztus 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A szövetkezet állattenyésztője 1 959. február. A Zomba- A Szentgál-pusztai Jóbarát­ság Tsz irodájában az ezüstkalá­szos gazdatanfolyam hallgatói foglalkozásra jöttek össze. Közöt­tük foglal helyet Németh István helybeli középparaszt is. Mikor előjött a szó a tsz-ről, kijelen­tette: — Nem mondom, én is belépek majd egész biztos. Szövetkezeti paraszt leszek, de azt nem tu­dom, hogy mikor. Eltelt két hét, három hét és március 15-én a Németh István kézjegyével ellátott belépési nyi­latkozat már ott feküdt az elnöki iroda asztalán. Gyors elhatározá­sának okát itt most nem részle­tezzük. Inkább árról számolunk be, hogyan illeszkedett a közös munkába, mit tett és tesz Németh István a jövedelmező gazdálkodás érdekében. Németh Istvánról mindenek­előtt fontos tudni, hogy kiválóan ért az állattenyésztéshez. S mert olyan szükség volt a Jóbarátság Tsz-ben ilyen emberre — mint vaknak a látásra — a tagság ki­nevezte őt függetlenített állat- tenyésztőnek. Azzal bízták meg, hogy teremtsen rendet a sertés- tenyésztésben, a tehenészetben — az egész állattenyésztésben. Az újdonsült állattenyésztő ekkor ki­jelentette: — Megmutatom, ho­gyan kell dolgozni egy szövetke­zeti tagnak, aki szívén viseli a közösség érdekeit”. Becsületére legyen mondva, állja a szavát. lyfikor rábízták az állatenyész- tést, magához vette a mag­tárkulcsokat és ismertette az ál­latgondozókkal az új munka­rendet, — A takarmányt kimérve min­dennap én adom ki, az én tudtom nélkül egy szemmel sem lehet több takarmányt adni a jószágok­nak, mint amit' előírtam. De ke­vesebbet sem. Percnyi pontosság- gat kell a jószágokat etetni, amit én ellenőrzők. Aki ezt nem haj­landó elfogadni, jelentse be es akkor keresünk mást az állatte­nyésztésbe — mondta. Erre azonban nem volt szükség, mindenki a helyén maradt és Németh István irányításával nap­ról napra javult a helyzet az állat­tenyésztésben. Ez természetesen minden állatgondozónak egyfor­mán érdeme, amiről hosszabban megemlékezni most nincs mód. Ellenben arról érdemes írni, hogy a tegnap egyéni parasztja hogyan látott munkához a közösben. Az első terepszemle után Né­meth István megállapította, hogy nem szerencsés az istállók elhe­lyezése, szűkek a férőhelyek, fon­tos lenne egyet, s mást átalakíta­ni. Ezt megtervezte, jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztet­te, és az ő irányításával bővítet­ték az istállókat. Azelőtt az anya­kocák, a malacok és a hízók együtt voltak. El kellett őket kü­löníteni, mert a malacok betegeit voltak, gyógykezelésre szorultak. Az állatorvos szerepét ekkor Né­meth István vállalta és e poszton is megállta helyét. A leromlott választási malacokból egyetlenegy sem hullott el, a 9—10 kilós ma­lacokból március óta 65—70 kilós átlagsúlyú hízók vannak ma a szövetkezetben. — Hogy csinálta ezt? — kér­deztem, amire ő hosszú hallgatás után a pontos felelet elől kitérve ezt-válaszolta: — Minden titkot nem árulok el. Annyit mondok csak, hogy nekem érdekem és szívügyem, hogy ez a szövetkezet virágzó legyen és ha a helyzet azt kívánja, ezért bár­mit megteszek. Ha úgy adódik, az éjszakámat is az istállóban töl­töm. C zavainak bizonyítására Sári ^ József, a szövetkezet elnö­ke elmondott két esetet. íme az egyik: Vajúdott egy tehén és úgy látszott, nem lesz képes világra- hozni a kisborjút. Ezt az állator­vos közölte is a szövetkezetiek­kel. Az állattenyésztő, Németh István azonban sehogysem tudta magának elkönyvelni, hogy ilyen könnyen lemondjanak egy tehén­ről. Bemosakodott, beöltözött és vállalta a bába szerepét. Munká­hoz látott. S ma boldogan újsá­golja, hogy a tehén újszülött bor­jával együtt egészséges. És ime a másik eset: P. M., az egyik kocsis hirtelen támadt dühében vasvillával megszúrt egy lovat. A seb elmérgesedett, az állatorvos ennek a lónak a meggyógyításáról is lemondott. Az illető állatgon­dozó kétségbeesetten kérte Né­meth Istvánt, operálja meg a lo­vat. — Megpróbálom — mondta szűkszavúan az állattenyésztő. Ida pedig ezt mondja: — Sok fárad­ságomba és álmatlan éjszakámba került, de a műtétet végrehajtot­tam és sikerült, a lovat ma már hajtjuk. A gratulációkon és elismerése­ken kívül Németh István ezért is, meg fáradságos munkájáért is el­ismerést és az utóbbiért külön tíz munkaegységet kapott jutalmul a tagságtól. Meg is érdemli. Ő, a tegnapi egyéni paraszt bebizonyí­totta, hogy két kezével, az eszé­vel, de a szívével is a közösség ér­dekeit szolgálja. Molnár Lászlóné A napokban fejezték be a bí­ráló bizottságok a tenyészállatok kiválogatását. Az őszi kiállításra bejelentett 5100 tenyészállatból 2200 kiváló tenyészállatot java­sollak bemutatásra. A termelőszövetkezetek által bemutatott tenyészállatok, mint­egy 40 százalékát teszik ki az összes létszámnak. Az állami gazdaságok jó küllemű és kiváló tenyészértékű kollekciókat mutat nak be. Egyéni tenyésztők is el­hozzák kiváló egycdeiket Győr megyéből mintegy 35 termelő- szövetkezet, Szolnok megyéből pedig 15 termelőszövetkezet mu­tatja be kiváló tenyészállatait, A kiválogatott állatok termelése és külleme lényegesen jobb, mint az 1958. évi kiállításon bemuta­tottaké volt. A Görösgali Állami Gazdaság az 1955. évi kiállításon nagy dí­jat nyert 82. Cukor nevű tehe- nénei.- lánya is bemutatásra ke­rül. Az üsző külleme kifogásta­lan. Remélhető, hogy a jelenleg napi 60 liter tejet adó Cukornál is több tejet termel. Bemutatásra kerül a Biharke- resztesi Állami Gazdaságból a Grock nevű magyartarká törzs­bika 16 ivadékával. A bemuta­tott ivadék-csoportok szemlélte­tésén keresztül is meggyőződhet­nek majd az állattenyésztők az apaállatok helyes kiválasztásá­nak jelentőségéről. Kongresszusi versenyvállalás és tervteljesítés Tanulságok a Simontornyai Bőrgyárban Kilencszázezer forintos megta­karítást mutatnak ki a Simon­tornyai Bőrgyárban, a kongresz- szusi verseny első félévi ered­ményeként. Tekintélyes összeg ez — és ha az egyes üzemrészek vállalásainak teljesítését néz­zük és összesítjük, — valóban kitesz a megtakarítások összege kilencszázezer forintot. Ezzel szemben a vállalat az első félév­ben nem teljesítette sem terme­lési, sem termelékenységi, sem ön’-öltségcsökkentési tervét. A félesztendő alatt hárommillió fo­rinttal kevesebb nyereséget ért el a tervezettnél. A dolgozók a megtakarítással elért összegből több termelőesz­közt, technikai fejlesztést, saját maguk részére nyereségrészese­dést várnak. A népgazdaság azon bán csak a vállalat egész műkö­désében megvalósult többletnye­reségből tudja ezt biztosítani. A verseny csak akkor vezethet eredményre, ha vállalati szinten a tervei. túlteljesítése realizálja az egyes versenyvállalások telje­sítését. A párt március 6-i hatá­rozata azért ajánlotta a terme­lamvédelmista tiszt meggyilkolá­sa is az ő művük volt. Novem­ber 4-e után természetesen Auszt riába szöktek. Renner az első napokat lágerben és az utcán csavarogva töltötte el. Egy na­pon azután az Angol Menekült- ügyi Hivatal előtt összetalálko­zott volt parancsnokával, Pong- rácz Gergellyel. Pongrácz akkor már javában szervezkedett Czai- lik Péter, Várfalvi Lajos, a »Dél- budapesti Forradalmi Bizott­mány« elnöke, Buri László, a cse­peli fegyveres ellenforradalmá­rok parancsnoka és Oltványi László segítségével. Rennert még aznap megismer­tették eszelős céljaikkal: egy­részt Kéthly Annán keresztül olyan politikai nyomást akartak gyakorolni az ENSZ-re, hogy az avatkozzék be Magyarország bel- ügyeibe és az ellenforradalmat segítse győzelemre; másrészt a Magyarországon meglevő ellen- forradalmi csoportok tömöríté­sét. külföldi vezetés alá helye­zését szerették volna megoldani. Tevékenységüket összehangolni az Emigrációval, felszítani ismét a gyűlölet lángját, s részükre fegyvert szállítani — ez volt a feladat. A megbeszélésen Vár­falvi s.:ámos beadványt mutatott fel. amelyet Kétnlyhez, az ENSr.-hez és vezető nyugati ál­lamai fákhoz küldte!:. Ezekben a-,. ír .'se'bán pénzt és fegyveres segítséget kértek. A Kéthly-vcrai néhány nap múlva e’avult, mert a vezető; körét kibővítették Jankovich Istvánnal, a műszaki egyetem veit tanárával, valamint Érté­kes J'rd fel, , V: f>7' 1 , < 1 ti *- 0 d . " ' jöttével másfelé orlentálódtaK. Várfalvi »határozat alapján« fel­vette a kapcsoatot az »Anti To­talitárius«. nevű kommunistaelle­nes szervezet ügynökével: ez nagy összegű támogatást és nyomdát ígért. Az ügynök felajánlotta a bizottságnak, hogy Nyugat-Né- metország vagy Olaszország terü­letén fegyverraktárt létesítenek. Megállapodtak a pénzsegélyben is. Miközben a tárgyalás folyt, Viczián saját szakállára külön kapcsolatot keresett, amit meg is talált Mister Seeleynek, az angol Intelligence Service ügynökének, a bécsi angol követség beosztott­jának személyében. Az élelmes angol, miután biztosítékul 15 ezer schillinget adott át Várfalvinak, felajánlotta, hogy egy harminc főnyi csoport kiképzését és ellá­tását vállalja. December 17-én Renneréket kiképző iskolába vit­ték, Időközben Pongrácz kivált a csoportból és közvetlen kapcsola­tot teremtett / Király Bélával, ö lett a Királyi Eéla-féle szervezet katonai osztályának vezetője. »Alkalmas« Tolt erre, hiszen a Corvin-köz parancsnoka volt az ellenforradalom alatt. S hogy mi­lyen fontos feladatokat bíztak a katonai osztályra, arra jellemző az a körülírás, amivel e részleg munkaterületét meghatározták: Futárok és rádió útján kapcsola­tot tartanak Magyarországgal, fegyvereket és más anyagokat juttatnak el Magyarországra, fu­tárokat indító és fogadó állomá­sokat szerveznek Ausztria terü­letén. Nagyon gondosan kidolgozták a ! -.- p'ívciót. Meghatározta,, pél- f’á.vl az':, hogy Írnek kit szabad ■ .v ' ?, hon g a »Maryarc^szág­tpíj j'ia ott fegyverp.ic-i — ki­véve a hangtompító pisztolyt >— tárolni kell és egy új forrada­lom kirobbantásáig hozzányúlni tilos. Ausztriába csak annyi anya got lehet vinni, amennyit még aznap éjjel át lehet juttatni Ma­gyarországra. A futárparancsno- kokát rendszeresen váltani kell«. Renner — mint jóeszű ember — gyorsan elvégezte a rövidített kiképző iskolát. Pongrácz Ger- gelyék őt nevezték ki futárpa­rancsnoknak. E megbízatása foly­tán jutott át február 9-én a ma­gyar határon. Miegérkezése után felvette a kapcsolatot Erdélyi Ti­bor egyetemi hallgatóval, a MEFESZ egyik volt vezetőjével, Báli Sándorral, a igeloannisz gyár munkástanácsának elnökével, Zsigmond Lászlóval és Fenyőfal­vi Antallal, a Kelenföldi pálya­udvar alkalmazottaival. Előtte jött vissza Magyarországra Czaj- lik, Sörös és mások. Pcngrácz- nak is haza kellett volna jönnie egy rövid körútra, de »egysze­rűen elfelejtett« megjelenni a találkán, a bécsi Friedrich Schmidt Platzen. Inába szállt a bátorsága, s inkább a repülőtér­re sietett, hogy Amerikába utaz­zék, ottani főnökeihez. Renner Péter szépen haladt a Király Bélától kapott feladat tel­jesítésében, míg a magyar állam­biztonsági szervek le nem leplez­ték és le nem tartóztatták. Ren­ner egyike volt azoknak a ké­meknek, akiket az októberi ellen- forradalom után »gyorstalpaló« módszerekkel képeztek ki és küldtek vissza Magyarországra. Úgy látszik, az amerikai és az angol urak számára fontos volt, hogy ezeket a »gyorsan talpalt« kémeket is átdobják a magyar haláron... Renner és néhány társa ma mór legfeljebb a túl­világon elmélyedhetik azon — érdemes veibe... lEolytatjuk.) lési, termelékenységi, önköltség- csökkentési tervek túlteljesíté­sét, mert gyorsabb ütemű fejlő­désünkhöz több anyagra, áru­cikkre, a dolgozók életszínvona- lái ak emeléséhez is több ter­mékre van szükség. A Simontornyai Bőrgyárban a verseny indulásakor ez összefüg­géseket nem ismerték fel, a vál­lalás csak a takarékossági intéz­kedésekre, a termelékenység­emelkedés nyereségnövelő hatá­sára szorítkozik, nem terjed ki az importot pótló és exportgyárt­mányok, a belföldi forgalomba kerülő árult alapanyagát képező gyártmányok tervének túlteljesí­tésére, megjelölve ennek műsza­ki-technikai és egyéb eszközeit, módjait. A gyár termelési terve az első félévben jelentős mértékben megnövekedett. De ahelyett, hogy programot dolgoztak volna ki a felemelt terv teljesítésére, a »felfutásra«, hosszú időn keresz­tül az igazgatót okozták a ba­jokért, aki »túl sokat vállalt Pedig ugyanakkor, amikor , a gyár felsőbőr termelési terve 26 százalékkal növekedett, a vixos- bőré egynegyedére csökkent. Programkészítés helyett külön­böző »indokokat« szerkesztettek, a terv-nemteljesítés magyarásá­sára, mivel a terv úgyis »telje­síthetetlen«. Igaz, objektív kö­rülmények valóban befolyásol­ják a termelést. Ezek a folya­matban levő építkezések, egyes gépek évközbeni felszerelése, az import nyersbőröd egyes jellem­zőinek változása. De a gyá<- több felelős műszaki vezetőjének vé­leménye szerint ezek -nem zár­ják ki a terv teljesítésének lehe­tőségét. A terv nem teljesítésének a negyedév közbeni észlelése nem a gyártásszervezés és előkészítés elégtelenségére irányította a ve­zetők figyelmét, hanem a veze­tők személyes tulajdonságai: vezették vissza a bajok okait Lazult a vezetők közti együttmű­ködés, bizalmatlanság és bizony­talanság lett úrrá. Nem volt mén tes ettől a pártszervezet sem, ki­alakult egy olyan szemlélet, hogy miután a krómos gyárrészlegben gazdasági nehézségek vannak, nem lehet jelentős és hatásos a párt- és mozgalmi munka sem. A terv megnövekedése min­denekelőtt azt a követelményt állította volna a gyár gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői elé, hogy a munkásokhoz fordul­janak, ismertessék velük a meg­növekedett feladatokat, hogy vál lalkozzanak azok teljesítésére, javaslataikkal, véleményükkel se gíísenek. A bizalmiakat is késve — és ritkán — hívták össze. Nem foglalkoztak megfelelően a ter­melésbe került új munkásokkal, akiket külön brigádokba szervez­tek ahelyett, hogy a régi, gyakor­lott munkások közé osztották volna be .őket. Ennek következ­ménye n-.őe’-'.t.-rf’-. r-masak a tér melésnél, honom a baleseti hely­zet alakulásába« is. Júliusban például annyi üzemi baleset tör­tént, mint a megelőző négy hó­napban. A vezetésben úrrá lett kishitű­ség kapkodás és szervezetlenség eredményezte azt a jelentős mér­tékű technológiai züllést, ami a terv nem teljesítése mellett a minőség romlására is vezetett. A vegyitechnológia sablonos alkal­mazása, a kikészítési műveletek­nél a fűrészporozási, a hidrauli­kus és kézivasalási, kenési, stb. hibáv lerontották a gyártmányok minőségét. A tervhez képest a VI—VII, osztályú készbőrök ará nya kétszeresére növekedett. A Simontcmyai Bőrgyár az el­ső félévről több, mint 22 000 négy zetméter felsőboxbőrrel adós, kö­zel hárommillió forint nyereség­gel tartozik a népgazdaságnak* adós a kongresszusi versenyvál­lalás teljesítésével, adós dolgo­zóinak a nyereségrészesedés biz­tosításával. A második félévben nagyon komoly munkát' kell vé­gezni a gyár kollektívájának ez . adósságok megszüntetésére. Ki kell küszöbölni az előbbiek­ben felsorolt hibákat. A pártszer­vezet ne csak regisztrálja a ba­jokat, hanem mozgósítsa — első­sorban tagjait, de az összes dol­gozókat is — a hibák megszűnt telesére. Legyen kezdeményező, jelöljön irányt, célt. Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, jóllehet, falusi viszonyok között az ismeretségi, barátsági, rokon­sági kapcsolatok könnyen tápot adnak a fegyelmezetlenségnek, a műszaki, gazdasági vezetők ha­tékony intézkedései mellett a párt- és szakszervezet aktivistái felvilágosító munkával küzdje­nek a fegyelmetlenségek ellen. Hiszen nemcsak a gyár tervtel­jesítéséről van szó, a munka megjavításán múlik az évvégi nyereségrészesedés is. Huszonkétezer négyzetmáter..j hárommillió forint..., látszatra . nagy számok. De ha szétbontjuk munkanapokra, műszakokra, ki­derül, hogy a szokásos műszak- normákhoz képest egy-egy ter­melőegységnél, egy-egy gépen 5—10 darabbal több bőrt kell megmunkálni, hogy a negyed­éves terv teljesítése mellett be­hozzák a lemaradást. Helyes len­ne ezzel kiegészíteni a harmadik negyedév hátralévő idejére és a negyedik negyedév elejére a gyár kongresszusi versenyvállalását. Ezek megvalósításához a gyár adottságai megvannak. Nincs a gyárnak olyan munkása, aki mű­szakonként és gépenként ezt a túlteljesítést ne vállalná, és nem kételkednek ebben a termelés vezetői, irányítói sem. Ilyen kőnk rét, reális agitációs élvekre van szükség, hogy sikerüljön az adós­ság törlesztésére mozgósítani a gyár dolgozóit. Bizonyos, hogy a szervezési, irányítási munka meg javítása mellett eleget tesznek feladataiknak a gyár dolgozói, akik az elmúlt években annyi dicsőséget szereztek' gyáruknak. SCHROTTNER KAROLY KELEMEN SÁNDQ» Előzetes jelentésünk 22 Országos 2fiá!l!tásról Befejeződött a kiállításra kerülő állatok országos felülbírálása

Next

/
Thumbnails
Contents