Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

2 1959. augusztus 14. TOLNA MÉGV™ 'lÉPflJSAG Az amerikai külügyminiszterek értekezletének első napfa Santiago (DA—AFP): Mint már jelentettük, szerdán megkezdődött Santiagóban az amerikai külügy­miniszterek értekezlete. A megnyitó ülés első szónoka Herter, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere volt. Herter kijelentette, hogy a Ka­ribi-tenger térségében uralkodó feszültség miatt válság van az amerikaközi rendszerben. Ez az „átmeneti rendellenesség azonban nem fenyegeti veszéllyel a békét és a szabadságot az amerikai kon­tinensen” — mondotta. A szerdai ülésen felszólalt to­vábbá Brazília, a Dominikai Köz­társaság, Kolumbia, Salvador, Tűzoltó fecskendőkkel oszlatta szót a rendőrség a tüntetőket Llttle Rockban Little Rock (Reuter): Szerdán, az új iskolaév megkezdésekor a rendőrség gumibotokkal és tűz­oltófecskendőkkel szórta szét a tüntetőket Little Rockban. Ugyanúgy, mint 1957-ben, ami­kor a katonaságot kellett a vá­rosba küldeni a rend helyreállí­tására. A zavargások központja most is a középiskola volt. 1957- ben kilenc néger fiatalt vettek tel az iskolába. Törvényszéki dön tés alapján az idén csak két né­ger diák jelentkezett felvételre. A mintegy kétszáz főnyi tüntető előbb gyűlést tartott, majd zárt sorokban vonult az iskola felfj. A felszólításra nem oszlott szét a tömeg, s ekkor nyúltak a rend­őrök a tűzoltó fecskendőkhöz, 15 személyt letartóztattak. A város­nak egy másik részében három néger diáklány akadály nélkül le­pett be az iskolába, ahova be­iratkozott. Nyugati hírügynökségek a kubai helyzetről Havana (MTI): Az AP értesü­lése szerint Havanában szerdán folytatódtak a rendőri kihallgatá­sok a kormányellenes összeeskü­vés ügyében. A kihallgatások után több foglyot szabadon bocsátottak. Las Villás tartományban Cien- íuegos és Trinidad között az or­szágúti közlekedést lezárták a ka­tonai műveletek miatt. A kor­mánycsapatok bekerítették az ellenforradalmárok rejtekhelyeit Trinidad közelében. Havanába érkezett szerda esti hírek szerint több lázadó megadta magát. Fi­del Castro csütörtökön a katonai műveletek színhelyére repült. Valdo Medina, a kubai legfelső bíróság helyettes ügyésze szer­dán egy televíziós beszédben ki­jelentette, hogy az összeesküvés sohasem ölthetett volna ekkora méreteket, ha az Egyesült Álla­mok hallgatólagosan nem támo­gatta volna. Nem hozott újat a francia oiiiiisziettaw „tcrténelmi” ülése Párizs: (MTI) A francia mi­nisztertanács rendkívüli ülése, amelyet egyes lapok »történelmi jelentőségűnek« harangoztak be, nyolcsoros kommünikével zárult. A kommüniké szerint Debré mi­niszterelnök beszámolt algériai utazásáról, Couve de Murville pe dig a nemzetközi helyzetről, vé­gül a minisztertanács megelége­dését fejezte ki Eisenhower kö­zeli látogatását illetően. A politikai helyzet ismereté­nek teljes hiányát bizonyították azok a vezércikkek, — jegyzi meg többek között csütörtöki számában a Libération —, ame­lyek még szerdán is azt állítot­ták, hogy a minisztertanács meg­tárgyalja Franciaország algériai po’ tikáiának soronlévő lépéseit, a de Gaulle—Eisenhower talál­kozás téziseit. A minisztertanács — mint kö­zölték — augusztus 26-án ismét összeül. Hammarskjöld India közreműködését kéri Laosz kérdésében ENSZ körök közlése szerint Hammarskjöld ENSZ főtitkár érintkezésbe lépett India ENSZ képviseletével. Azt javasolta, hegy az indiai kormány bízza meg J. Deszait, az indiai külügy­minisztérium államtitkárát, utaz­zék Hanoiba és ott tisztázza, mi az álláspontja a vietnami kor­mánynak a laoszi ügyben. Mint ismeretes, Deszai koráb­ban elnöke volt a vietnami nem­zetközi fegyverszüneti ellenőrző bizottságnak. A fülöpszigeti Mckinley ame­rikai katonai támaszponton szer­dán magasrangú amerikai és fü- löpszigeti katonatisztek bizalmas tanácskozást tartottak. Bár a megbeszélés részletei nerh isme­retesek, a kiadott közlemény el­ismeri, hogy »mindkét ország ka­tonai hírszerző szervei tájékoz­tatták az értekezlet résztvevőit a legutóbbi laoszi fejleményekről«. Jól tájékozott helyen megjegyez­ték, hogy az értekezlet megvi­tatta a SEATO tagországok lao­szi intervenciójának lehetőségeit. Nagygyűlés Űj -Delhiben a laoszi békebontás ellen Uj-Delhi (TASZSZ): Szerdán a delhi béketanács nagygyűlést ren­dezett, melyen tiltakozott az 1954- es genfi egyezmény Indokináról szóló határozatainak megsértése ellen. A gyűlésen elfogadott határo­zat rriíigálinpíi'ja, hogy az indokí­nai esc'" •'.nyak sűiycsgn veszé­lyeztetik egész Délkelet-Ázsiát. A nagygyűlés résztvevői elítélték a laoszi és dél-vietnami katonai ké­szülődést, melynek irányítója az Egyesült Államok. A határozat követeli, hogy va­lósítsák meg a genfi értekezlet határozatait, vonják ki Laoszból és Dél-Vietnamból az összes kül­földi katonai tanácsadót és szá­molják fel a katonai támaszpon­tokat, T omeggyíí lés Buenos Airesben Guatemala, Mexikó és Costarica külügyminisztere is. Az általános vitát csütörtök dél­előtt folytatták. Arra számítanak, hogy élénk vitákra kerül majd sor, ha a közép-amerikai államok külügyminiszterei fejtik ki állás­pontjukat. Nem lesz népszavazás Skóciában London: (MTI) A Daily Te­legraph írja: Macmillan vissza­utasította a skót nemzeti párt­nak azt a nyomatékos kívánsá­gát, hogy a kormány rendezzen népszavazást arról a követelésről, hogy Skócia kapjon teljes nem­zeti önkormányzatot külön par­lamenttel. A miniszterelnök az­zal indokolta döntését, hogy a népszavazás veszedelmes prece­dens volna Angliában. A párt ki­jelentette, hogy a miniszterelnök válaszát kihívásnak tekinti. A mexikói haladó néppárt nyilatkozata Mexikó: (TÁ-SZSZ) A mexikói hajadó néppárt nyilatkozatot tett közzé, amely elítéli az Egye­sült Államoknak a latin-amerikai országok belügyeibe való beavat­kozását. Az amerikai államom szerveze ­te által összehívott santiagói kül­ügyminiszteri értekezletről a mexikói haladó néppárt megálla­pítja, hogy ez a konferencia csal­étek a latin-amerikai államok számára, az amerikai államok szervezete pedig nem egyéb, mint eszköz az Egyesült Államok ke­zében. A mexikói haladó néppárt fel­hívja a mexikói küldöttséget, hegy támogassa az önrendelke­zés és a benemavatkozás politi­káját. Buenos Aires (Uj Kína): A ku­bai forradalom támogatására ala­kult argentin bizottság szerdán tömeggyűlést rendezett Buenos Airesben. Hangsúlyozták, hogy az amerikai imperialista uralom éh­séget és nyomorúságot hozott La- tin-Amerikára. Elítélték az Egye­sült Államok monopolkapitalista köreit, amelyek gátolják a kubai kormány forradalmi intézkedései­nek végrehajtását és arra törek­szenek, hogy Trujillo dominikai diktátor, Batis'ta hívei és az ame­rikai államok szervezete felhasz­nálásával meghiúsítsák ezeket az intézkedéseket. A bizottság kijelentette, ha bár­ki behatolna Kubába, argentin önkéntesek ezrei sietnének Kuba Li Szin Man zsarnokoskodá- sáról Dél-Kcreában számos anekdota]járja. Ezeket a diktá­tor cselekedetei túlságosan is erősen _ táplálják. Erről szólnak az elmúlt napok eseményei is. Ismeretes, hogy az 1948. évi dél-koreai alkotmány kimond­ja, hogy az elnököt négy évre választják és csak egy idősza­kon keresztül töltheti be ezt a tisztet. Li Szin Mant azonban szemmelláthatóan nem elégíti ki a négyéves elnökösködés és kijelentette: »Az alkotmány én vagyok«, Szavai nyomán azon­nal módosították az alkot­mányt, amely lehetővé tette Li Szin Marinak, hogy addig hosszabbítsa meg elnöki meg­bízatását, ameddig jónak látja. Most új trükkhöz folyamo­dott. Szöulban összehívta az úgynevezett »liberális párt­kongresszusát. A napirenden egyáltalán nem szerepelt az el- nökkéjelölés, hiszen a válasz­tásokat jövő nyárra tervezik. A dél-koreai pártvezérek csak ősszel, vagy télen akartak hoz­zálátni a jelöléshez. Li Szin Man azonban másképp határo­védelmére. Táviratban biztosítot­ták a kubai ktírmányt az argen­tin nép elhatározásáról, hogy tá­mogatja a kubai forradalmat. Juan Marinello, a kubai népi szocialista párt elnöke szerdai rá­dióbeszédében kijelentette: az amerikai imperializmus bűntár­sakat keres a santiagói értekezle­ten, s diplomáciai cselszövéssel akar kollektív beavatkozást szer­vezni Kuba ellen. Marinello a la­tin-amerikai népek közös akció­jára szólított fel, ennek az összeesküvésnek a meghiúsításá­ra. Marinello felszólította a latin­amerikai népeket, fokozzák közös akciójukat és hiúsítsák meg az imperialisták cselszövéseit. zott. írásbeli üzenetet intézett a kongresszushoz, amelyben szo­kott önhittségével és szerény­telenségével kijelentette: »In­gadozás nélkül hajlandó va­gyok újból elvállalni az elnök­ké jelölést«. A kongresszus résztvevői szá mára mindez parancsnak hang zott. Érthető tehát, hogy né­hány perc múlva Li Szin Man jelölését »egyhangúlag támo-: gatták«. De lehetett volna-e máskép­pen? Hiszen Dél-Koreában, ahol a hirhedt »állambiztonsá­gi törvény« uralkodik, életfogy­tiglani börtönnel, vagy halálos ítélettel sújtják a Li Szin Man- rendszer ellenzékét, Li Szin Man tehát a koreai választók akaratát figyelmen kívül hagyva és lábbal tiporva, az alkotmányt, negyedszer szer zi meg az elnöki megbízatást. Ezt persze óceánontúli gazdái is támogatják, akik úgy hívják a Li Szin Man-féle Dél-Koreát, mint a »távol-keleti demokrá­cia kirakata«. Igen, Dél-Korea kirakat, amelyben zsarnoksá­got és erőszakot láthatunk. ®z erőszak és az önkény kirakata Pintér István—Ssabó Lássló TITKOS UTAKON (42) — Nálunk is elég sok problé­ma van... — De hát ott vannak a szovje­tek... Úgy tudom, Veszprémben is, méghozzá elég sokan, azok csak segítenek maguknak? — S ebben a pillanatban a lány be­kapcsolta a magnetofon készülé­ket. — Igen, sokan vannak, gyak­ran összejárunk. — Mondja, igaz az, hogy a szovjeteknek egy egészen újfajta tankjuk van? Annyit beszélik és én nem akarom elhinni, mert úgy hasonlít a régire —.tért át a kém egy fordulattal a lényeges kérdésekre. — Ott Veszprémben is vannak ilyen tankjaik. 1957-es kiadás — nevetett fel elégedetten a tiszt. — Várpalotán ilyenekkel pörköl­tünk oda az ellenforradalmárok­nak... A miniatűr magnetofon hang­talanul működött. Vagy huszonöt perce vehette a beszélgetést, ami kor a lánynak eszébe ötlött az utasítás, hogy ennyi idejű felvé­tel után legcélszerűbb kimenni a W. C.-re, hegy kicserélhesse a szalagot. Fel is állt, kiment és elvégezte a szalagcserét. Amikor visszatért, ijedten látta, hegy az étteremben igazoltatás folyik. — Gondolt egyet, s a terem köze­pén hirtelen sarkonfordult, elin­dult a kijárat felé. De az ajtó­ban is rendőrök álltak. — Osak ide megyek a mellék- helyiségbe — mondta az ajtóban álló rendőrnek. — Kérem, most nem lehet. .Vagy előbb igazolja magát és az­tán mehet. A lárjy nem tehetett mást, elő­kotorta táskájából a személyi igazolványt. A rendőr gyanúsan pislogott a pecsétre. Percekig vizsgálgatta az okmányt, s már nyújtotta volna vissza, amikor odaért az egyik nyomozó. — Áh, Mancika, maga az? — Ugyan mit keres itt? Akarom mondani, mit keresett az éjjel? Mennyit? Adja csak ide azt az igazolványt... A lány most már tudta, hogy nincs menekvés. A nyomozó ré­gebben az erkölcsrendészeten dolgozott, sokszor találkoztak »hivatalosan«. A főhadnagy meg- döbbenten konstatálta, hogy csi­nos útitársa rendőrkíséretei hagy ja el az éttermet... A prostituáltba öltött kémnő nem tudta, mit csináljon a kar­órára szerelt miniatűr magneto­fon-készülékkel. Eldobni nem tudja, legfeljebb a kocsi ülése alá dughatja. Ott is megtalálják. Összetörje? Úgy látta, hogy a mellette ülő rendőr elbóbiskolt. Félelmében letépte hát karjáról a »titokzatos karórát«, majd hir­telen mozdulattal az ülés alá lökte. — Mit dobott le, angyalka? Vegye föl gyorsan — szólt rá a rendőr. Felvette. A rendőr álmélkodva forgatta a tudomány fejlettségét példázó parányi szerkezetet. El sem tudta képzelni, mi szüksége lehet egy k...-nak erre. A lánnyal együtt bukott a ban­da is... A kihallgatások alkalmá­val derült fény a veszélyes szer­vezet tevékenységére, működé­sére. A kihallgató szobában már Renner sem olyan nagyhangú, olyan bátor és elszánt, mint ahogy azt néhány héttel ezelőtt még magáról, mint a jó kém mintapéldányáról hirdette. Lát­ta, hogy esetleg az segíthet raj­ta, ha mindent őszintén elmond, ha mindent feltár. És Renner Péter, volt térképész, megdöb­bentő tényeket ismertetett az új emigráció működéséről, a külön­böző kémszervezetek versenyfu­tásáról, azok »segélyeiről«. Sa­ját maga vallja: — Bosszúból cselekedtem. Sor­köteles katona koromban szol­gálati titoksértés miatt bezártak, és október 23-a után ezt akartam visszafizetni. Társai egy húron pendültelc vele. Sörös Imre kémkedésért ült börtönben, onnan szabadították ki az ellénforradalmárok. Czaj- lik Péter a Bimbó utcai ellenfor­radalmi csoportban harcolt, őt is a bosszúvágy fűtötte, egyéni sérelmét akarta megtorolni. Kü­lönböző terrorcselekményeket kö vettek, el valamennyien, két ál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents