Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-13 / 189. szám
2 1959. augusztus 13. TOT.N\ ymnvwi fs*V03SAG Előzetes megbeszélést tártéit az amerikai külilgymiDiszterek santiagói értekezlete Kubai lapok az értekezletről Santiago: (Reuter) Herter amerikai külügyminiszter kedden este megérkezett Santiago de Chilébe, az amerikai államok külügyminisztereinek értekezletére. Herter megérkezése után a külügyminiszterek előkészítő megbeszélést tartottak. A szerda délelőtti megnyitó ülé sen Jorge Alessandri chilei elnök és Herter amerikai külügyminisz tér szólalt fel. A chilei rendőrség közölte a Santiágoban élő dél- és közép-amerikai menekültekkel, hogy az értekezlet tartama alatt tartózkodjanak mindenféle tüntetéstől, ellenkező esetben kiutasítják őket az országból. Az értekezlet megnyílásának napján a kubai sajtó részletesen foglalkozik azokkal a javaslatokkal, amelyeket — a korábbi hírek szerint — az értekezlet elé terjesztenek és amelyeknek az a céljuk, biztosítsák az Egyesült Államok és kiszolgálói beavatkozását a közép- és délamerikai országok belügyeibe. A Hoy című lap megállapítja, amikor Chile az elmaradt kubai parlamenti választások ügyében óhajt javaslatot tenni az értekezletnek, nem szabad elfelejteni, hogy eddig sem az Egyesült Államok, sem csatlósai nem törődtek a nép »demokratikus képviseletének« kérdésével. Most a javaslat pártolói azzal az ürügygyei, hogy a forradalom óta Kubában még nem volt választás, megkísérlik Kubára olyan »kivizsgálás« vagy más rendszabályok kierőszakolását, amely csorbítaná Kuba szuverénítását. Kuba nem tartozik számot adni senkinek, mikor tartja meg a parlamenti választásokat. Kubában akkor lesznek választások, amikor ezt a helyzet megengedi, nem pedig a forradalom esküdt ellenségeinek kívánsága szerint — állapítja meg a lap. A Combate felhívja a santiagói értekezlet figyelmét, hogy legelőször a dél- és középamerikai országok gazdasági Lange norvég külügyminiszter október végén Lengyelországba utazik Varsó (MTI): Adam Rapaczlri lengyel külügyminiszter a múlt év őszén tett norvégiai látogatása idején meghívta Lengyelországba Halvard Lange norvég külügyminisztert. Mint hivatalosan közölték, Lange október 30-án érkezik Varsóba és öt napot tölt Lengyel- Országban. Náci vezetők feljegyzései egy ausztriai tó fenekén Bécs (MTI): A Stern című nyugat-németországi folyóirat néhány munkatársa hetek óta azon fáradozik, hogy kiemelje az ausztriai Toplitz See-ből a hamisított angol bankjegyeket és különböző okmányokat, amelyeket a menekülő német fasiszták, mint bűnös üzel- meik tárgyi bizonyítékait a második világháború utolsó napjaiban elsüllyesztettek. Eddig több hamis angol bankjeggyel telt ládát halásztak ki. A bécsi lapok arról adtak hírt, hogy sikerült a felszínre hozni egy ládát, amely állítólag Himmler, egykori SS-Reichsführer naplóját, személyi adatait és egyéb bizalmas feljegyzéseit tartalmazza. Ezt a hírt osztrák hivatalos helyen kedden megcáfolták, de közölték. hogy a talált iratok között vannak náci vezetők titkos feljegyzései a sachenhauseni koncentrációs táborban meggyilkolt áldozatok pontos szár.- 'vél. Az irr/.c -:at átadták r.z osztrák belügyminisztériumnak. elmaradottságának problémájával foglalkozzék. Ebben a térségben ez a legnagyobb probléma, — állapítja meg a lap — majd megjegyzi, ha az értekezlet jelentéktelen részlet- kérdéseket állítana az előtérbe, Kuba esetleg kivonja képviselőjét a tanácskozásokról. A Revolucion hangoztatja, hogy Kuba küldöttei az értekezleten elutasítanak minden Kuba elleni támadást, megmutatják, hogy e térség politikai feszültségének a gazdasági elmaradottság az oka és megvédik a »kenyeret adó szabadság« politikáját. A Pravda cikke A Pravda külön cikkben foglalkozik a santiagói külügyminiszteri értekezlettel. A lap szerint az értekezlet fő kérdése a kubai forradalom lesz. A Pravda megállapítja, hogy az amerikai érdekeltségeket nem csupán az háborította fel, hegy Kubán hatalmas haszontól estek el. Nem kevésbé —— . ---------------------------------------Tibet városi és falusi lakossága egyaránt sürgeti a reformok bevezetését. Csering Wcngdi, a Gerden kolos tor jobbágya elmondta, hogy családja már kilenc nemzedéken keresztül nyögte a rabszolgasors igáját. Eddig 13 500 khal (1 khal = =-12,5 kg) termékadósságot követel tőle a földesúr. Ezt még gyermekei, sőt unokái sem tudnák kifizetni. A reformok megszabadítják őt is az igazságtalan és súlyos tehertől. Egy másik tibeti parászt Nagc- nuka községben ezt mondta: „Az én családom az állatnál is rosz- szabb sorban élt”. Évente 105 ezüstdollár értékű robotot és adót követelt tőle a rabszolgatartó. Kína Kommunista Pártja tibeti munkabizottságának két tagja nemrégiben Dzai faluba látogatott. A parasztok jóbarátként fogadták őket és elmondották, hogy a faluból 50 család elhagyta otthonát, csakhogy megszabaduljon az embertelen népnyúzó földesúrtól. A falu lakói egytől egyig eladósodtak. Sokan már' azt kérték a földesúrtól, vegye „túszként” a etr’.ívfőt és engedje el az [ adósságot a családnak. Ez azt' félnek attól, hogy a kubai példa hatással lehet más latin-amerikai államokra is. Ez az oka, hogy a kubai hazafiak az amerikai monopóliumok fenyegetéseinek középpontjába kerültek. A most összeülő értekezlet kezdeményezőinek célja, hogy elítéljék a kubai forradalmat és megsemmisítsék vívmányait. Az amerikai reakció számára az amerikai államok szervezete az a trójai faló, amelynek segítségével Nicaragua, Dominika és a Karib tenger térségében lévő más országok nemzeti felszabadító mozgalmát igyekszik szétzilálni. A latin-amerikai kontinens népei — folytatja a Pravda — nagyon jól tudják, hogy az amerikai államok szervezete a csendőr szerepét tölti be. Ezért erősödik napról napra a Kubával való szolidaritás mozgalma. »Guatemala tragédiája nem ismétlődhet meg!« »Jenkik, ne bántsátok Kubát és Venezuelát!« — ez a követelés harsog — Horn-foktól a Rio Grandéig. jelenti, hogy az illető életfogytiglani rabszolgamunkára ítélte magát. Egy Csongje nevű paraszt is beszámolt szomorú sorsáról. Tavaly két parcella földet bérelt, amelyet családjával együtt verejtékezve megművelt. Amikor a nagyobbik részen már érett a termés, a földesúr elvette tőlük. Ekkor a kisebbik rész megművelésébe fogtak, de ennek termése majdnem teljes egészében ráment haszonbérre. Lhalu Csevong Dorje földesúr, a lázadás egyik tevékeny résztvevője, 4000 tibeti ezüsttallért követel a parasztoktól, habár a bérelt földek értéke még a 3000-et sem éri el. A 46 éves Ahlung elmondotta. hogy családja már három nemzedéken keresztül szolgálja ezt. a földesurat. Testvéreit a rabszolgatartó egyszerűen eladta vagy elcserélte más földesurak rabszolgáiért. A tibeti nép megelégelte ezt az embertelen bánásmódot. Ezért reménykedve figyeli a Tibeti Autonóm Terület előkészítő bizottságának munkáját, amely éppen ezekben a napokban Lhaszában az ország demokratikus átalakításáról tárgyal. „Akik nem haladnak az idővel66 A TASZSZ kommentárja az atom kísérletek újrakezdésének amerikai tervéről ° Genf (TASZSZ): B. Novikov, a TASZSZ tudósítója jelenti: N. Sz. Hruscsov és D. Eisenho- wer cserelátogatásának hírét nagy megelégedéssel fogadták az egész világon. A népek összekapcsolták ezt a történelmi eseményt reményeikkel, hogy enyhül a nemzetközi feszültség, megszűnik a fegyverkezési verseny, beköszönt a békés fejlődés korszaka. Nem véletlen, hogy a hír hallatára minden országban új erővel harsant fel a követelés: szüntessék meg az atomfegyver-kísérletezést. — Mint a nyugati lapoknak a napokban megjelent közleményei hírül adják — az Egyesült Államokban egyes igen felelős személyiségek az atomfegyverkísérletek felújítása mellett foglalnak állást. Ezek azt sem veszik figyelembe, hogy Genfben folynak a tárgyalások, amelyeknek célja, kidolgozni az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről szóló egyez ményt. így Anderson, a kongresszusi atomerőbizottság elnöke augusztus 5-én kijelentette: lehetséges, hogy az Egyesült Államok október 31-e után ismét megkezdi az atomfegyver-kísérleteket. McCone, az amerikai atomerő bizottság elnöke hasonló véleményt hangoztatott. Végül augusztus 6-án ezeket a kijelentéseket megerősítette McElroy amerikai hadügyminiszter, aki, amint a New York Times közli, a következőket mondotta: „Ha az októberben véget érő egyéves tilalom lejárta előtt nem jön létre megállapodás a Szovjetunióval, az atomfegyver-kísérletek kér désében kívánatos az atomfegyver-kísérletek felújítása.” Amikor az egész világ reménykedve figyeli a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődését, és megelégedéssel veszi tudomásul a szovjet és az amerikai kormányfő békeszerető nyilatkozatait, hallatszanak ezek a hangok, amelyek félelmet és nyugtalanságot keltenek a népekben. Nem nehéz megjósolni, hogy ezek a hangok csak az olyan hidegháborús bajnokoknál találnak kedvező visszhangra, mint Adenauer kancellár és a hozzá hasonlók, akik az erőpolitika régi elveire akarják építeni politikájukat. A jó államközi kapcsolatok kitartó, türelmes munkával érhetők el. Mór létrejött a kedvező alap e folyamat számára. Azok pedig, akik bármi módon is, de ragaszkodni akarnak a hidegháborús pozíciókhoz, nyilvánvalóan nem tudnak haladni az idővel, A tibeti nép reíormokat sürget Holipoiiira jutottak a ciprusi alkotmány kidolgozásával foglalkozó liizotiság tárgyalásai Nicosia (Reuter): A ciprusi alkotmány kidolgozásával foglalkozó bizottság görög és török küldöttségének vezetője megszakította munkáját és Athénbe, illetve Ankarába repült, hogy kormányával tanácskozzon, mert a bizottság munkája holtpontra jutott Ciprus leendő elnökének hatáskörét illetően. A ciprusi rendőrség szerdán házkutatást tartott Nicosiától északra két faluban ciprusi görögök lakásán. A rendőrség fegyvereket és lőszert keresett. A Ciprusra vonatkozó londoni megállapodás aláírása óta ez volt az első ilyen jellegű házkutatás. Mehmed Shehu nyilatkozata Tirana: (TASZSZ) Mehmed Shehu az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke interjút adott bolgár lapszerkesztőknek. Kijelentette, hogy az albán kormány mindent megtett azért, hogy a Ealkán és az Adriai-tenger térsége atom- és ráké tafegyvcrektől mentes békeövezetté váljék. Napjainkban az a legfőbb feladat — hangoztatta Shehu —, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket egy atomháború elkerülésére. Az albán kormány üdvözölte és támogatta N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy alakítsák a Balkán és az Adriai-tenger térségét atom- és rakétafegyver- mentes övezetté. Mehmed Shehu a továbbiakban kijelentette, hogy mivel néhány ország kormánya engedélyezi atomtámaszpontok létesítését területén, az albán kormány kénytelen lesz megfelelő lépéseket tenni a fenyegető veszély elhárítására. Mikor süllyedt el Atlantisz? Szovjet tudós érdekes hipotézise Moszkva: (MTI) A rejtélyes »elsüllyedt világrész«, Atlantisz létezése Platóntól kezdve foglalkoztatja a tudományt és az irodalmat. A szovjet tudományos kutatók közül is sokan vizsgálják ezt a kérdést. N. F. Zsirov moszkvai professzor könyvet is írt az atlantiszi problémáról. Mint a Lityeraturai Zsizny című szovjet lap a közelmúltban beszámolt erről, egy ismert szovjet tudományos ku- tatónő: J. F. Hagemeister nemrég érdekes elméletet dolgozott ki, amely kiegészíti az Atlantisszal kapcsolatos kutatások eddigi eredményeit. A kutatónő megállapításai szerint Európában az utolsó jégkorszak körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt ért véget. Az európai klíma felmelegedésének közvetlen oka az volt, hogy a Golfáram, megváltoztatva addigi irányát, északnak fordult. Hagemeister szerint az áramlat irányának megváltozása éppen Atlantisz pusztulásának következménye, az elsüllyedt kontipeng ugyanis azelőtt más irányba terelte a melegebb áramlatot. / A közvélemény segítsége szükséges Már ötször nyújtotta be a férfi a válópert. Négyszer ossz eb é- kítették őket, de most ötödszörre nem akarnak békülni. Harminc év óta élnek házasságban. Kilenc gyermekük volt és a kilencből hat ma is él. Egyszer az asszony, máskor a férfi keresi fel a pártirodát Bony kádon. Blénesi elvtárs megpróbálta. őket békíteni. De roppant nehéz dolga van. Harminc tv összegyülemlett keserűségét »teregeti ki« mindkét fél. Az asszony ■Jádja az erősebb. Azt állítja, hogy az egyik gyermekük azért született halva, mert a férje kékre-zöldre verte terhessége idején. A családból az egyik fiú disszidált, s az anyjának bánatos levelet küldött. »Ha az apám nem üldözött volna, még most is otthon élhetnék. Itt nem jól érzem magam« — írja a fiú levelében. A másik fiút állítólag legénykorában arra kényszerítette az apja, hogy ököllel nekimenjen az anyjának. A fiú nagyon megbánta tettét és térdqnállva, sírva kért bocsánatot az anyjától az egyik éjszakán, amikor az apja nem volt otthon. Ezek után az apát züllött, senki embernek gondolhatná bárki. Pedig nem teljesen az. A felesége is elismeri, hogy nem nagy ivó. Rendkívül serény ember. Egyéni gazda korában kétszer kapott mintagazda kitüntetést. A szövetkezetben is meg vannak vele elégedve, ügy mondják alapjában véve csendes ember, csak néha jön rá az »ötperc«. Hol van hát a hiba? Hogyan élhettek együtt, harminc esztendőn keresztül és miért bomlott meg az együttlét harminc év után? A lakás valóságos hadszíntér. Felében az anya él három gyermekével. A másik felében az apa. A padlás és éléskamra kulcs az apánál van. Az anya kénytelen a gyermekeknek kenyeret venni, pedig van liszt a háznál. Az anya békülne, a férj nem. Harminc év után hűtlenséggel vádolja feleségét és azzal, hogy mindent elherdál, nem tud beosztással élni. össze kellene békíteni őket! — Ez a vélemény hangzik el a szom szédok szájából, s ennek érdekében ténykedik Blénesi elvtárs is, a párttitkár. A gyermekek is ezt szeretnék. Szégyellik, hogy szüleik »öregségükre« akarnak szétválni. Ti- zetöt éves serdülőlány van a háznál és az ő nevelése szempontjából is rendkívül káros a mindennapi veszekedések »pergőtüze«. Amikor legutóbb Bonyhádon jártam, mindkét »féllel« váltottam néhány szót. Úgy vélem, gyógyíthatók a »sebek«. De csak akkor gyógyíthatók, ha'a közvélemény is beleavatkozik. A szom szédok, a barátok, a férfi és az asszony ismerősei és barátai, ha mind-mind összefognak, hogy meggyőzzék őket, akkor helyreáll a családi béke, s ez mindkét »fél« részére és a gyermekek részére is csak jót hozhat. Ha az ismerősök előbb beavatkoztak volna, nyugodtan állíthatjuk, hogy akkor ma ezek a »sebek« nem lennének ilyen mélyek. (HAYPÁL) S bmhiiI pedagéSBS-képzés központtá 1951-ben alakult meg az Állami Pedagógiai Főiskola, Mongólia egyik legnagyobb felsőfokú tanintézete. Az első tanévben a 12 tagú tantestület 200 középiskolai alsótagozatú tanárt képzett ki. Az igények növekedésével együtt fejlődött a főiskola is és az 1957'— 58-as tanévben bevezették a négyéves középiskolai tanárképzést. Jelenleg a tantestület hatszorosára, a hallgatók száma pedig 3,5-szeresére emelkedett. A főiskolán négy történelemföldrajz, természettudományos- testnevelés. fizika-matematika é« mongol nyelvkar működik.
