Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-09 / 186. szám
1959. augusztus 9. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Szólj Te is hoxsói Milyen legyen a jó kommunista? Á nyíltság jellemezze Tapasztalatból tudom, hogy az intrikus milyen sokat árthat egy pártalapszervezeten belül. Az ötvenes évek elején én is intrika áldozata lettem. Koholt vádak özönét zúdították rám. Személyes bosszújukat juttatták érvényre egyesek velem szemben, s erre a célra felhasználták a pártot. Az intrikusok a párt tisztaságának őrzőiként tetszelegtek és az én „leleplezésemet” ugródeszkának használták fel érvényesülésükhöz. A szemembe sohase mondtak semmit. Sőt még hízelegtek is. Csak a hátam mögött mondtak rám mindenféle ocsmányságot. Hosszú éveknek kellett lezajlania, amíg a párt központi ellenőrző bizottsága teljes mértékben rehabilitált. Most a mi alapszervezetünkön belül nem tűrünk semmiféle intrikát. Mindenkit rászoktattunk arra, hogy szemtől szembe mondja meg a véleményét a másiknak párton belül és párton kívül egyaránt. Manapság semmi szükség nincs arra, hogy valaki elől eltitkoljuk a véleményünket. Fontos az is, hogy a kommunistáknak ne legyenek „eltitkolt betegségeik”, vagyis más szóval a párttag ne titkolja el gyengéit a párt előtt. Mert miként az eltitkolt betegség elsúlyosbodik és sokszor gyógyíthatatlanná válik, ugyanúgy az eltitkolt hibák is súlyossá és nem egy esetben jóvátehetetlenné válnak. Mindent összegezve tehát nagyon fontos követelmény, hogy egy kommunista nyílt, őszinte ember legyen, F. P. Paks A megyei nőtanács patronálja a faddi és az iregszemcsei gyermekotthonokat Egyszerű szavak — egyszerű emberek A tamási járás 45 pártszervezetében az elmúlt két hónapban, június és júliusban kilenc párttag és 28 tagjelölt felvételéről döntöttek. A kommunisták 37 esetb en szavazták meg piros könyvecskéjük felmutatásával azt, hogy olyan tagokkal erősítik a pártot, akik elfogadják a párt céljait, politikai irányvonalát, szervezeti szabályzatát és hajlandók küzdeni a párt célkitűzéseinek megvalósításáért. A tagok és tagjelöltek pedig egyszerű szavakkal elmondották, miért akarnak a párt tagjai lenni, mi hozta őket közelebb a kommunisták pártjához. Ülést tartott a A Megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt napokban ülést tartott. Az ülés három napirendi pontot tárgyalt. Az első napirendi pontban a bolgár nőküldöttség programmjá- val foglalkoztak. A második napirendi pontként a Politikai Bizottság, illetve a Nőtanács Országos Központja értékelése alapján Takács Mihályné, a Megyei Nőtanács titkára, a nőmozgalom eddigi munkáját és az időszerű kérdéseket ismertette. Megállapította, hogy a megyében a nők politikai A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén dr. Vigh Dezső, a végrehajtó bizottság elnök- helyettese számol be a lejárt határidejű végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásáról. Ezt követően Bertha Kálmán, a tervosztály vezetője tesz jelentést a beruházások 1959. első félévi teljesítéséről és az e téren adódó tapasztalatokról. Az ülés harmadik napirendi pontjának előadója Szűcs Lajos megyei nőtanács aktivitása fokozódott és fejlődés jellemzi a nőtanácsok munkáját. Felhívta a figyelmet az elbizakodottság veszélyére. A továbbiakban a feladatokat ismertette, amely szerint a nőtanácsoknak többet kell foglalkozniuk családon belül is az ifjúság nevelésével. Az egyebek közt a Tolna megyei otthonok problémáit tárgyalták meg, s határozatot hoztak, hogy a fóti gyermekvárosban létesített óvoda mellett patronálják a faddi, valamint az iregszemcsei állami gyermekotthonokat. mezőgazdasági osztályvezető, aki beszámol a termelőszövetkezetek megszilárdításának érdekében végzett eddigi munkáról és az e téren adódó további feladatokról Végül pedig az ipari, műszaki, építés, közlekedési osztályok vezetői számolnak be a helyiipari vállalatok 1959. első félévi gazdálkodási helyzetéről, a vállalatoknál folyó kongresszusi versenyről és az újítómozgalornról. NÉHÁNY PORTRÉ Lénárth Lászlót, a magyarke- szi Széchenyi TSZ munkacsapat vezetőjét soronkívül vették fel a párttagok sorai közé. — Eddig nem voltam párttag. De mindig közel éreztem magamat a kommunisták pártjához, amely a felszabadulás után földet adott és engem is, mint a többi sokezer nincstelen földnélküli zsellért szabad emberré tett. Eddig is, mint pártonkívüli szívesen elvégeztem a reám bízott munkát. A jövőben, mint párttag Immár hagyomány, hogy a Tolna megyei kisipari szövetkezetek minden évben megrendezik kulturális és sportfesztiváljukat. A legjobb művészeti csoportok és egyéni szereplők, s a legkiválóbb szövetkezeti tag sportolók mérik össze tudásukat, erejüket, tesznek tanúbizonyságot arról, hogy a kisipari szövetkezetekben virágzik a kultúra, élénk a sportélet. A kulturális fesztivál megnyitására tegnap, szombaton délelőtt került sor Szekszárdon, a városi művelődési házban. Huszonhárom művészeti csoport közel kétszáz tagja jött el, hogy tanúságot tegyen felkészültségéről. A legjobb kisipari szövetkezeti tag szavalok, táncosok, énekesek, színjátszók adtak találkozót egymásnak. A fesztivált Gyerő András elv- társ, a KISZÖV megyei elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a seregszemlén résztvevő művészeti együttesek tagjait. Hangsúlyozta, a kisipari szövetkezetek nemcsak a termelésben, hanem a kulturális tevékenységben is megállják helyüket. Megnyitó beszéde végén arról szólt, hogy a kisipari szövetkezetek művészeti együttesei a párt művelődéspolitikai irányelveinek szellemében végzik muntöbbet akarok tenni a mozgalom erősödéséért, — mondotta egyszerűen. A taggyűlésen még Béleczki József, Máyer György és Ruzsics István tsz-tagok felvételéről döntöttek a magyarkeszi kommunisták, mert valamennyien jó munkát végeztek a tsz szervezésében. Ezért szavazott a taggyűlés úgy, hogy mind a négyen a párt tagjai lehessenek. Szili Jánost, a tamási Uj Élet Tsz t.ytját jó munkájáról ismerik. Munkacsapatvezető és mint ilyen rendet és fegyelmet tart. kájukat, amely a további eredmények és sikerek záloga. A megnyitó beszéd után Csányi Anna, a tolnai Ruházati KTSZ dolgozója lépett a függöny elé és előadta Tóth Árpád Uj isten című költeményét. Ezzel megkezdődött a Tolna megyei kisipari szövetkezetek 1959. évi kulturális fesztiválja. Az esti órákban került sor az eredményhirdetésre. Serleggel jutalmazták a fesztiválon való eredményes szereplésért a bonyhádi, a dunaföldvári, a paksi és a szekszárdi szövetkezeti bizottságot. A legjobb szereplőknek oklevelet adtak át, számos szereplőt jutalmaztak emléklappal. A fesztivál tanulságait Czank József, a megyei művelődésügyi osztály művészeti előadója, a bíráló bizottság elnöke foglalta ösz- sze, majd Gyerő András, a KISZÖV megyei elnöke átadta a jutalmakat. Az eredményes kulturális fesztivált a legjobb együttesek és szereplők esti műsora, majd a hajnali órákig tartó bál zárta be, ahol együtt szórakoztak a fesztivál szereplői és a szekszárdi kisipari szövetkezeti tagok, Nemcsak vezetője, hanem tanácsadója is munkacsapatának. Jó- néhány éve tagja a tsz-nek, s a közöshöz való ragaszkodásának számtalanszor adta tanújelét. Az ellenforradalom idején nemcsak kiállásával, hanem tevőlegesen is védte a közös tulajdont. A taggyűlésen ezeket mondták el ajánlói s egyhangúlag szavazták meg tagjelölt felvételét, ahol még három tsz-tagot vettek fel az Uj Élet Tsz pártszervezetébe, Nagy Sándor, a regölyi Népszabadság Tsz elnöke, aki a tavasz folyamán nemcsak szavakban helyeselte a tsz megalakítását, hanem tettekben is segítette. Miután ő maga aláírta a belépési nyi latkozatot, mint pártonkívüli segítette a párt politikájának végrehajtását. Riba Jánosné négy gyermekes családanya, a taggyűlésen a következőket mondotta: — Férjem már régóta tagja a pártnak. Egy elven vagyunk, s nem éllenkeztem akkor sem, amikor tsz-tag lett. Eddig én nem voltam tagja a pártnak.' De az ellenforradalom óta többször arra gondoltam, hogy nekem is a kommunisták között van a helyem. A regölyi pártszervezet taggyűlésén ez alkalommal négyszer emelkedtek szavazásra a kezek Nagy Sándort, Szentgyörgyi Gyulát, Riba Jánosnét és Csapó Jánost vették fel tagjelöltnek; Csamagó László, a Vörös Szikra Tsz tagja, s a tsz-ben folyó kulturális élet szervezője. Csamagó elvtárs KISZ-fiatal, s 1949 óta vesz részt az ifjúsági mozgalomban. Javaslói elmondták, hogy becsületes munkájáért és helytállásáért javasolják tagjelöltnek; Mint ifjú kommunista egyéni érdekeit a közösség érdekeinek rendeli alá, ő volt ugyanis a fiatalok körében a társadalmi munka szervezője. Néhány portré a harminchét tagjelölt közül. Olyan emberekről készült, akik nem csináltak úgynevezett „nagy dolgokat”. Olyanok, akik nem képzett marxisták; hanem egyszerű gondolkodású tanyai emberek, akik lelkesedésükkel és szilárd állásfoglalásukkal segítik a párt falusi politikájának végrehajtását. Pozsonyiné Á megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden tart ülést Huszonhárom művészeti csoport, közel 200 szereplő a Tolna megyei kisipari szövetkezetek kulturális fesztiválján nem bánt bőkezűen Illéssyvel. Csak két-háromszáz forintokig csurrantak tárcájából a judás- pénzek Illéssy begörbített markába. — És miért nem kért többet? -— kérdezi a rendőrtiszt, de már előre tudja a választ. — Kértem én, kérem... — Sejtettem, hiszen maga nem olyan szerény fiatalember, aki ilyen kevés pénzzel megelégszik. — De Dallam azt mondta, az én érdekemben ad ilyen keveset. Hogy fel ne tűnjék a költekező életmódom, s rajta ne vesszek. — Nagyon vigyázott a kémeire... És maga mit mondott neki erre? — Azt, hogy ha hét-nyolcszáz forintot ad, abból nem veszek villát, abból nem dáridózhatok... — Mire ő? — Mire ő azt mondta, hogy ennyit ad és kész. Ha nem tetszik, abbahagyom a munkát. De figyelmeztet, hogy már többen lebuktak, akik nem voltak hajlandók többször találkozni vele... —•. Hát ilyen »jó ember« volt a maga jóembere... Persze maguk azért nem vesztek össze, továbbra is a legnagyobb egyetértésben dolgoztak... így szokott ez lenni... Az amerikaiam vigyáznak a pénzükre, nem fizetnek többet, mint amennyi okvetlenül szükséges... Ha egyszer valaki apró »szívességet« tett nekik, akár kevesli a júdáspénzt, akár sokall ja, már nem menekülhet... Az első kémkedés újabb kémkedésetekéi jegyzi el az embert... A kém kiszámítja, hogy a hosz szú ideig tartó tevékenységéért mindössze nyolcezer forintot kapott apró részletekben az amerikai ezredestől. Ez volt a jutalom a hazaárulásért, no meg néhány használati tárgy, a karóra, a villanyborotva, a pulóver... — Mikor találkoztak utoljára? —• kérdezi a főhadnagy, amikor Illéssy már mindent elmondott... — Az ellenforradalom után... — Hol volt maga az ellenforradalom idején? — Otthon voltam, Nagykim- zsin... — Jártunk mi már Nagykinizsin... Megállapítottuk, hogy maguk akkor visszaigényelték a földjüket. Siettek, de kissé elsiették a dolgot... De hát mindegy, ez nem képezi most a maga ellen folyó vizsgálat tárgyát. Csak úgy mondtam... Jellemző... Illéssy jobbnak látja, ha elsik- lik a nagykinizsi ellenforradalmi események felett. Inkább folytatja: — Szóval, amikor visszajöttem Budapestre, elhatároztam, hogy többé nem találkozom Dallammal... —Miért? Jobb belátásra tért? A kém örül ennek a lehetőségnek, s bólint: — Igen! — Nem nagyon hiszem én ezt. Hiszen hosszú ideig kémkedett neki. Aztán meg az ellenforradalom idején is megmutatta, hogy maga az ellenség oldalán áll. Most egyszerre elhatározza csak úgy, a maga jószántából, hogy szakít Dallammal? Nem volt ennek más oka? — Nem — mondja tétova hangán a kém. — Más oka kellett, hogy legyen! — mondja határozottan a főhadnagy. — Hát féltem is... — Úgy van, félt. Látta, hogy az ellenforradalom után erős kéz zel számoljuk fel az ellenforradalmárokat. Nem akart Dallammal találkozni, mert veszélyesebbnek ítélte a helyzetet a maga szempontjából, mint 1956-ban. És ebben igazat is adok magának... Végül is, hogy találkoztak? — Dallam levélben hívott magához... — Ez volt a levél? Ezt is a házkutatáskor foglaltuk le... A kém csak messziről nézi a levelet, s bólint: — Ez... — És maga, aki elhatározta, hogy szakít Dallammal, egy rövid levélre, akár füttyszóra, sietett a gazdájához? — Találkoztunk... — ... és, ezt nem nehéz kitalálnom, az ellenforradalomról folyt a szó. Vagy, ahogy maguk mondják, a »forradalomról«... (Folytatjuk.) Levél a kisdorogi Március 15. Tsz tagjaihoz Az elmúlt napokban fejezték be a földek tagosítását Kisdorogon. 181 család választotta a paraszti élet új és jobb útját. Mint minden kezdet, az őszi megindulás is nehéz, elmélkedik a vezetőség több tagja. — „Ha mi vezetők 10— 15-en összefogunk — mondja Németh Márton —, szinte egyik évről a másikra gazdagabbá, jómódúvá tehetjük az egész község lakosságát.” Jakab Lőrinc párttitkár nagyon jól látja, amikor azt hangsúlyozza, hogy nem hiba az, ha még nem is ismerik el fáradozásukat, majd a jövő úgyis őket fogja igazolni. Göcz Márton, Jónás Gergely, Kerekes Pál, Csernik Márton az őszi munkák időbeni megkezdésének biztosításáért emelnek szót. Nagy gond ennyi ember jobb és több jövedelmét már az első évbon szinte egyik napról a másikra biztosítani, különösen amikor egyesek, mint pl. Nagy János, vagy a Legeltetési Bizottság elnöke összevissza beszélnek, azt hiszik, hogy a tsz-ben is lehet ön- kényeskedni — babaruhást játszani — mint a régi egyéni gazdaságukban. Igen helyes lenne, ha az ilyen embereknek a tsz vezetősége tudtára adná, hogy a közösségben nagyobb a felelősség, mert az egész falu több vagy kevesebb jövedelmét befolyásolja az egyes emberek munkában való részvétele és fegyelme. Helyes a vezetőség egyhangú ha tározata, hogy most a cséplés befejezése után hozzálátnak a jövő évi jövedelem megalapozásához; megkezdik a trágyakihordást, sar- júkaszálást, műtrágya-szórást és az ősziek elvetését. Az agronó- musnak, Asztalos elvtársnak is szépek a tervei a takarmánytermesztés és az állattenyésztés kisdorogi lehetőségeinek gyors kihasználásában. A vezetőség helyesen és megértőén értékeli azokat, akik idegenkednek az újtól, szidják azokat, akik áldozatokat is tudnak vállalni a tsz-ért, sőt azt is látják; hogy a jobb és kultúráltabb életet egyedül csak a tsz tudja biztosítani, helyesen bíznak abban; hogy az első eredményes év után erről mindenki meg fog győződni, ha akadnak is egyesek, akik rossz- indulatból ezt nem hiszik és cáfolják, hát egy fecske nem csinál nyarat. Befejezésül csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy minden elismerést megérdemelnek Kisdo- rog község újért harcoló, a nagyüzemi gazdálkodás kialakításán dolgozó parasztjai, sok szerencsét, eredményes *'> munkát kíván az egyik patronálójuk. Kurucz István
