Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-06 / 183. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPŰJS AG 1959. augusztus 6. Á1IASFOGLA&AS — Maga is gyakran megfordul a boltban. Nem vette még észre, hogy ez a pesti fiú, ez az egyetemista, ha csak szerét teheti, mindig ott van valamit vásárolni? — Láttam már egyszer-két- szer. Tudom, itt van a szövetkezetben gyakorlati időre. Állatorvosnak tanul. Hát, mindig kell valamit vásárolni, cigarettát, mifenét... — De nem ám csak úgy, egyszerűen vásárol — fogta a hangját titokzatosabbra Pusztai Mári néni, aki a községbe- iiek hallgatólagos beleegyezésével iparengedély nélküli foglalkozást űzött — ő lévén ugyanis a falu hírharangja. Legalább három hírügynökség és öt kémszervezet veszett el benne. Most éppen Tabajdi Mihálynét, a szomszédasszonyát traktálta a legújabb hírrel. — Bizony ... mert mindig a Fekete Sárikával szolgáltatja ki magát. Meglássa, szomszéd- asszony, ezekből még lesz valami ... — hadonászott Mári néni. —• Nem olyan biztos az — Ingatta a fejét Tabajdiné. Nem annyira meggyőződésből állította, csupán csak azért, hogy jobban fellovalja a Mári nénit. — Nem olyan biztos az. Aki manapság elmegy egyetemre, nem igen akar visszajönni utána falura. Tudom én, olvasom az újságot... meg a rádió is hányszor beszél róla. — Nem vetek neki .sokat, de nem ok nélkül megy az a gyerek a boltba minduntalan. Különben is, a Sárikával nem is járna rosszul. Megvan neki a stafirungja is, meg a bútor. De nem ám akármilyen. Üveges szekrény, meg rekamin, vagy hogy hívják. Tavaly ősszel vették ... .— Az igaz, hogy a Sárikára semmit nem lehet mondani, jó lány, a boltban is udvarias mindenkivel szemben. Hanem ez a gyerek? Ki tudja miféle? Jó, jó, tanult ember lesz, de ki tudja, miféle huncutsággal van megkenve — aggodalmaskodott Tabajdiné. — Nem rossz gyerek az. Különben is parasztgyerek, valahonnan az Alföldről. A néném mondta, tudja, ott lakik nála, de nagyon udvarias egy fiatalember. A nénémnek csak: így aranyos néni, úgy aranyos néni, mit segítsek? Nem kell vizet behozni? A Sárika sem járna vele rosszul — áradozott Mári néni. — Hanem Mári néni, miből vették a kombinált bútort a Feketéék? — fogta halkabbra a hangját Tabajdiné, és még körül is nézett, nincs-e valaki a közelben. — Hogy miből, édes gyerekem? Abból, amit a Fekete tavaly a téeszcsében kapott. Belekerült valami tizenhatezer forintba ... — adta a jólértesül- tet Mári néni. 0 már csak igazán tudta. A fiatalok mit sem tudtak arról, hogy kettejük körül hogyan szövögetik a hálót a vénasszonyok. Mári néni értesülései nem is voltak olyan alaptalanok. A nehéz kő elvettetett... Jánó Gyurkát, a fiatal állat- orvostan-hallgatót kihelyezték gyakorlatra az Uj Barázda Termelőszövetkezetbe. Az Alföld- höz szokott fiúnak az első napokban furcsa volt az erdős dombok közé beékelődött dunántúli kis falu. De olyan gyerek volt, hogy hamarosan feltalálta magát mindenütt és a harmadik-negyedik nap mór tudta, mennyi jószága van a szövetkezetnek, milyen költséggel épít istállót, górét, magtárat, hányán léptek be a tavasz- szal, mennyi a tehenészetben a fejési átlag — szóval kezdte otthonosan érezni magát. Az elnökkel, Kovács Bálinttal, egy negyven év körüli parasztemberrel és az öreg agronómus- sal,' Mártái Lajossal jól megértették egymást. A jószággondozókkal ugyancsak hamarosan összebarátkozott. Az egyik reggel — rendszeresen ott volt a reggeli, az esti etetéseknél az agronómussal együtt — beszélgetni kezdtek. — Kezdem jól érezni magamat — magyarázott Gyurka — látom, az emberek mind nagyon kedvesek hozzám, és látom, milyen szorgalommal dolgoznak. Néhány év múlva nagyon jól menő szövetkezet lesz itt, szinte kedvem támad, hogy ha végzek az egyetemen, visz- szajöjjek ide. —■ Gyere vissza, öcsém, mi szívesen látunk. Egy jó állatorvos nagyon is elkelne itt, a községben — válaszolt az agro- nómus. Mint öreg róka, akinek tenyerében volt az állattenyésztés minden csínja-bínja, látta, hogy van fantázia a fiúban. Jó szakember lesz belőle. • De elkalandoztunk kissé a tulajdonképpeni témától. Szóval, Gyurka a megérkezés utáni első napon bement vásárolni az üzletbe. A pult mögött meglepően csinos, fiatal lány állt és nagyon udvariasan kérdezte: •— Mit tetszik parancsolni? — Egy csomag ... Kossuthot. Meg öngyújtóba benzint... Másnap reggel ismét betért a boltba. Megpróbált beszédbe elegyedni a lánnyal. — Mondja, kislány, milyen szórakozási lehetőségek vannak itt a községben? Két nap óta vagyok itt, nem vagyok ismerős. — El lehet menni moziba. Délutánonként be lehet menni a KISZ-helyiségbe. Igaz, most aratáskor nem igen vannak. Aztán el lehet menni sétálni — magyarázta Sárika, kedvesen, barátságosan, ahogyan egy jó kereskedőhöz illik. A beszélgetés azzal folytatódott, melyikük milyen filmeket látott legutóbb, melyik tetszett jobban közülük. FOGAS KÉRDÉS Ugyan János! Lollobrigida mennyivel különb, mint én?... Másnap már arról beszélgettek, melyik milyennek képzeli el az ideális férjet, illetve az ideális feleséget. Hogy-hogysem, teljesen egy véleményen voltak. Azután Gyurka, ha csak szerét tehette, betért a boltba. Mert a szövetkezetben is igyekezett hasznosítani ' magát, a tehenészetben, a sertésfiaztató- ban, még a könyvelésben is. — Sárika, holnap mi lesz a programjuk? — érdeklődött Gyurka. — A két barátnőmmel az erdőre tervezünk sétát. — Nem tarthatnák magukkal? Most vásároltam egy fényképezőgépet, szeretném kipróbálni. — Miért ne? Jöjjön csak — mosolygott Sárika. * Eltelt a gyakorlati idő. Gyurka is, Sárika is nagyon rövidnek találta az egy hónapot. — Sárika, tudod, mit gondoltam? Jövőre végzek. A szövetkezetiek, de a faluban is mindenki hív, jöjjek vissza id?, foglaljam el az itteni állást. Most rajtad a sor, téged kérdezlek meg. Te is visszavársz? Tudod, az állásfoglaláshoz a te protekciód is kell. Sárika mosolygott, de ez a mosoly más volt, mint a megszokott, udvarias a pult mögött. Ez a mosoly ígéret volt. — Gyere vissza, Gyurka. Várlak. Bognár István idöjArásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: Felhőátvonulások, csütörtökön néhány helyen záporeső, zivatar. Mérséklődő északnyugati szél. A nappali felmelegedés fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 23—26 fok között. Távolabbi kilátások: melegebb, szárazabb idő. D ■ CD B CD ■ CD H CD i CD D CD ■ CD D ■ 0 ■ 0 ■ 0 a o m o ■ 0 A Bátaszéki Épületkarban- taríó Ktsz KÁRPITOS mestert, vagy jól képzett KÁRPITOS SEGÉDET keres azonnali belépésre. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a szövetkezet központjában: Bátaszék, Budai út 56. 0 IS 0 EH 0 0 0 E 0 sa 0 KB 0 B CD B CD Q CD B CD B CD B CD B CD B * ij Egyéni termetek!: j: Termelő- : j szövetkezetek!; !j ^ ij ]! Értékesítsétek tér- ]! (| menyfeleslegeiteket i1 a i1 I Tcrményforgaimi Vállalaton I» keresztül II A Terményforgalmi Válla- , lat valamennyi átvevőhelye ,l a feleslegeket a legmaga- I1 sabb napi áron vásárolja. i Az árakkal kapcsolatos bő- j vebb felvilágosítást telepe- f ink adják. T hírek Rovaroknak emelt emlékművek Hihetetlenül hangzik, de így van, kártékony rovaroknak emlékművet állítottak. A XIX. század derekán Argentínából Ausztráliába bevittek egy kaktuszfajtát, amelyet élősövényként használtak fel. A kaktusz kezdte benőni a megművelt földeket is és a farmereknek valóságos háborút kellett ellene indítani. Különböző eszközökkel irtották, de hiába, a kaktusz egyre terjedt. A far mereket már az elnyomorodás fenyegette és ekkor a dél-amerikai kaktuszevő hernyóhoz folyamodtak. A mohó kártevő tíz év alatt elpusztította a kaktuszt, a hálás farmerek pedig szobrot emeltek a hernyónak. A mexikói gyapotbimbóli- kasztó kártevése Alabama államban sok farmert arra kény szerített, hogy felhagyjon <i gyapottermeléssel és más növényt honosítson meg földjén. Az új növények termelése sokkal nagyobb haszonhoz juttatta őket, mint a gyapot. Az emlékművön ez áll: "A jólétünket megalapozó gyapotbimbó- likasztó iránti mélységes hálánk jeléül: Enterprise lakosai, Alabama állam«. Vajon, nálunk állítanak-e emlékművet akkor, ha az amerikai burgonyabogarat sikerüli teljesen kipusztítani. Mert ríz előbbiek alapján ezt is meg lehetne tenni. — öt szülésznő — Regölyből, Ozoráról, Magyarkesziről és ketten Tamásiból — a tamási járásból hathetes házi betegápolónő- képző tanfolyamon vesz vészt. A tanfolyam elvégzése után a körzeti orvos irányítása alatt végzik munkájukat. Természetesen a szülésznői teendőket is ellátják. — Cukrászdát létesített Felsőnyéken a földművesszövetkezet. 31 000 forintot fordítottak asztalok, székek, korszerű léghűtéses fagylaltgép beszerzésére. A cukrászdát a héten új helyiségbe költöztetik. Az új cukrászda megnyitását, avatását vasárnapra tervezik. — „Egyedülálló” foglalkozás. Párizs egyik külvárosában él egy szorgalmas ember, aki a kora reggeli óráktól késő estig furcsa foglalkozást űz; egy tréfás cikkeket gyártó üzem megbízásából napJ hosszat lyukakat fúr kockacukrokba. —. A szekszárdi kórházban rendszeresen tartanak könyvvásárokat. Minden ilyen alkalommal 0Ö00O00000OOOOOOQO0OOQ ) KERESÜNK könyvjóváírással 1 db. j >lassújáratú > j levegőkompresszort, | § 200—2S0 m3/ó teljesítménnyel 20 C° külső levegőhőmérséklet ! mellett 5—6 atmoszféra nyomásra j Újpesti Bőrgyár Mechanikai Osztály Budapest, i IY. Váci út 40. Tel: 292-840 AÓ0OOOOO0O0Ö0000O0O000Ü A Tolna megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat felvesz kőműves 2 szakmunkásokat 2 belépéssel. A vállalat azonnali napi 2 egyszeri étkezést, a vidék- 2 ről bejáróknak szállást biz- 2 tosít. Fizetés megállapodás 2 szerint. Nagyszékelyi Földművesszó- vetkezet főboltjába boltvezetőt. vesz fel. Jelentkezni augusz . tus 10-ig lehet a földműves- szövetkezetnél. 3000 forinton felüli értékben vásárolnak könyvet a kórház orvosai, dolgozói. A könyvhéten ötezer forint fölé emelkedett a forgalom. Az idén ez ideig 30 000 forintot meghaladó értékű könyvforgalmat bonyolított le Stokker József könyvbizományos. — Az iregszemcsei mezőgazda- sági kísérleti intézet lakatosai olyan négyzetbevető gépet szerkesztettek, amely négyzetes-fészkesen veti a silókukoricát és egyúttal a szóját is. Ezzel vetették el a szójás silókukoricát a nagyszo- kolyi és a magyarkeszi termelő- szövetkezetnél is, és a vetés kitűnően sikerült. A házilag szerkesztett vetőgépet most a gépkísérleti intézet tanulmányozza, ennek alapján kísérleteznek traktorvon- tatású vetőgép szerkesztésével, — Az Albán Népköztársaság minisztertanácsa úgy döntött, hogy megalakítják áz első albán szín- művészeti főiskolát. A színművészéti főiskola — a Nemzeti Színház mellett fog működni — ősszel megkezdj munkáját. Az első évfolyamra 30 hallgatót vesznek fel; A "tanulmányi idő négy év lesz. — Segített a koppányszántóí tanács a helybeli termelőszövetkezet raktározási problémáinak megoldásában. A kezelésében levő kastélyépület padlását és egyéb mellékhelyiségeit a Március 15 Termelőszövetkezet rendelkezésére bocsátotta terménytárolásra. — Több érdeklődő kívánságára közöljük, hogy a pécsi gép- és villamosipari technikum fogad el még pót jelentkezést az 1959—60-as tanévre. Apróhirdetések SZEKSZÁRDI Építőipari Szövetkezet rönkfűrészelést vállalj Szekszárd, Rákóczi u. 15. sz. alatt: A TOLNA MEGYEI Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat felvesz esztergályosokat azonnali belépéssel. GYAKORLATTAL rendelkező perfekt gyors- és gépírót keresünk. Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat, Szekszárd. 125-ÖS LUXUS export Csepel 7000 métert futott motorkerékpár 300-as gumikkal kifogástalan állapotban eladó. Szintai István, Alsónyék, templom mellett. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetést díj egy hónapra t|
