Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-28 / 201. szám

VXLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! (JUUUUUUUUUUUUUUV PÉNTEK ARA: 50 FILLÉR Silókukorica termelési kísérletet folytatnak a tamási Új Élet Tsz kiszislái A tamási Uj Élet Tsz-ben -1 hibridkukorica termelő ifjúsági munkacsapat működik, akik részt veszne^- az országos hibridkuko­rica termesztő versenyben.’ A termelőszövetkezet fiataljai érdekes kísérletet folytatnak a silókukorica termesztéssel kap­csolatban. Ugyanis 4 holdon holdanként 400 q istállótrágyát és 6 q műtrá­gyát adtak a silókukorica alá. A kísérlet a jelek szerint be­vált. A silókukorica magassága elkerülte a 2 métert. A kísérlete­ző fiatalokat, az iregszemcsei Tu dományos Kutató Intézet mun­katársai is segítik. Gerjeni úttörők a bölcskei Duna-part on A gerjeni úttörőcsapat 25 tag­ja egy heti táborozáson vett részt a bölcskei Duria-parton. A táborozásnál felmerülő anyagi gondok leküzdéséhez igen nagy segítséget adott az úttörőcsapat­nak az állami gazdaság, a terme­lőszövetkezet és a község vala­mennyi tömegszervezete. A két község iskolájának út­törői között a táborozás alatt szoros barátság szövődött, s ezt a barátságot a jövőben is ápolni akarják az úttörőcsapatok. Öt traktor dolgozik a kölesdi Petőfi Tsz földjén Az őszi kezdésre alakult kö­lesdi Petőfi Tsz földjein is meg­indult a munka, öt traktor vég­zi a szántást az ősziek alá. A ter­vek szerint 67 kataszteri holdon árpát és 136 holdon búzát vet­nek a termelőszövetkezet tagjai. ti vásárik örm Az újvárosi asszonyok legna­gyobb örömére a szekszárdi Ha­ladás Tsz a Béke Tsz példájára, zöldség elárusító helyet létesí­tett Szekszárdon, a Szluha György utca sarkán. Naponta reggel 7 órától este 19 óráig mindenki megvásárolhatja a friss zöldségféléket, zöldpapri­kát, hagymát, káposztát, tököt, uborkát stb. A Haladás Tsz a szerdai nappal kezdte meg az árusítást és már az első napon szép forgalmat bonyolított le. A vásárlók körében pedig jó volt a hangulat s az asszonyok közül többen arról beszéltek, hogy milyen jó, hogy nem kell a messzi piacról cipelkedni. — Még ha dinnyét és gyümölcsfélét is árusítana a tsz igen meg lennénk elégedve, — mondották. Gondolnak a jövőre A lápafői Aranykalász Ter­melőszövetkezet tagjai az ősszel kezdik meg a közös munkát, de már a tavasz folyamán gondos­kodtak arról, hogy a közös gaz­dálkodás megkezdésekor nagyobb akadályok nélkül kezdhessék meg a szövetkezeti életet. 140 hold pillangóst vetettek, hogy a közös állatállomány takarmányozása ne jelentsen különösebb gondot szá­mukra. Silót is készítenek, hogy ezzel is növeljék tákarmánykész- letüket. Az őszig még egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok ter­ményeinek egy részét közös szé­rűn csépelték el, ott ahová majd a szövetkezet állatait helyezik el, hogy az alomszalma az istállók közelében legyen. Tímár Lajos volt csendért életfogytiglani börtönre ítélte a kaposvári katonai biréság Mint már arról hírt adtunk, I Szekszárdon tárgyalta a kapos­vári katonai bíróság Timár Lajos és Gyimesi Sándor volt csend­őrök bűnét. A tárgyalás harmadik napján, tegnap reggel a bíróság helyszíni szemlét tartott Tevel és Lengyel községek között levő ci­gánytelepen, ahol 1944. november 30-án 14 ci­gányt végeztek ki. A vérengzés színhelyén újabb ta­núkihallgatásra került sor. Délután a vád- és védőbeszédek következtek. Az ügyész többek között ezeket mondotta: A vád­lottak 1944. november 29-én azért helyeselték a környéken lakó ci­gányok kiirtását, mert attól fél­tek, hogy a cigányok a felszaba­dító szovjet csapatolc megérkezése után bosszút állnak a csendőrök itthon maradt családtagjain. A félelmükben elhatározott bűncse­lekményt másnap, november 30- án délután elkövették. A védők arra hívták fel a bíró­ság figyelmét, hogy a kihallgatott tanúk vallomásai több esetben a megelőző vallomásaikkal ellenté­I tesek és ennek alapján kérték a vádlottak felmentését. A bíróság Timár Lajost, volt csendőr főtörzsőrmestert a rendel­kezésre álló bizonyítékok alapján bűnösnek mondotta ki hábo­rús- és népellenes bűntett el­követésében és ezért őt teg­nap este fél hétkor életfogy­tiglani börtönre és teljes va­gyonelkobzásra ítélte. Gyimesi Sándort, volt csendőr- őrmestert az ellene emelt vád alól a bíróság bizonyítottság hiá­nyában felmentette. A tanácsvezető bíró az ítélet in­dokolásában hangsúlyozta, hogy a tárgyalás során egyik vádlottról sem bizonyosodott be, hogy a ci­gányok agyoniövésében közvetle­nül részt vettek volna. A bizonyítékok szerint Timár adta ki a bűncselekmény el­követésére a parancsot és ezért terheli őt a felelősség. Gyimesi bűnösségét a tanúk val­lomásai nem bizonyították. Az ítélet ellen az ügyész súlyos­bításért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős, Á német békeszerződés megkötése gyakorlati síkra helyezné Németország egyesítésének kérdését ÍV. Ss. Hruscsov üzenete Adenauer kuneellárhoss Moszkva (MTI): A TASZSZ szerdán este közzétette N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének Aden­auer szövetségi kancellárhoz in­tézett üzenetét. Az üzenetet Szmirnov, a Szov­jetunió bonni nagykövete au­gusztus 19-én a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériuma útján nyújtotta át. N. Sz. Hrus­csov üzenetében hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsola- j tai jelenleg döntő szakaszban van­nak. A kérdés úgy áll — írja — meg tudjuk-e alapozni a gyakorlati együttműködést, helyreállíthat­juk-e a bizalmat, függetlenül az országaink között fennálló — főként ideológiai természetű — nézeteltérésektől? De napjainkban egyetlen józanul gondolkodó em­ber sem hiszi, hogy ezeket háború útján kell megszüntetni. Országaink gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy baráti kapcso­latokat tartsunk lenn —• folytató­dik a szovjet kormányfő üzenete. — Az intenzív gazdasági kapcso­latok mindig előnyösek voltak or­szágaink számára. Nem voltunk vetélytársak, sőt ellenkezőleg: or­szágaink gazdasága kiegészítette és kiegészítheti egymást. A gazdasági együttműködés hasznos volna mind a Szov­jetunió, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság szá­mára, a két ország népének életszínvonalát még maga­sabb fokra lehetne ezáltal emelni. Hruscsov sajnálattal állapítja meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban vannak olyan erők, amelyek a határok revan- sista felülvizsgálatának állás­pontjára helyezkedtek. Ezek azon­ban mélységesen tévednek. A kalandorpolitika megismét­lésének feltételei rosszabbod­tak. Az önálló két német ál­lam léte vitathatatlan tény és azt tagadni esztelenség volna. Hruscsov rámutat arra a tény­re, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságban erős hadsereget akar­nak létrehozni. Az NSZK vala­mennyi gazdasági erőforrásának, embertartalékának igénybevétele sem biztosíthatja azonban, hogy olyan hadsereget hozzon létre, amelyet erejére, hatalmára nézve össze lehetne hasonlítani a szov­jet hadsereggel és a Szovjetunió szövetségeseinek hadseregével. — Az NSZK hadserege még szövetségeseivel együtt sem ver­senyezhetne velünk erőben — írja Hruscsov, majd hangsúlyoz­za, hogy ezt egyáltalán nem fe­nyegetés céljából mondja. „Mindketten elég borzaimat lát­tunk ahhoz, hogy ne folyamod­junk háborúhoz. A szocialista or­szágok szünet nélküli fejlődésé­nek idején háborúval megoldani a vitás kérdéseket — ahogyan azt Nyugat-Németország milita­rista, revansista körei nyilvánva­lóan akarják — egyenlő lenne az öngyilkossággal, Nyugat-Német­ország megsemmisítésével” — írja Hruscsov. Hruscsov elemzi a vitás kérdé­sek megoldásának módjait és ügy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista orszá­gok, valamint más országok kö­zötti baráti kapcsol tok megte­remtése lehetőséget nyújtana a gazdasági élet fejlesztésére, a nép jólétének emelésére. A szovjet kormányfő üzeneté­nek további részében megállapít­ja: jelen pillanatban az akadályoz­za meg a Német Szövetségi Köz­társaság és a szocialista országok közötti jószomszédi, baráti kap­csolatok kialakulását, hogy mindeddig nem távolították cl a második világháború ma­radványait. E maradványok egyike az, hogy Németország­gal nem kötötték meg a bé­keszerződést. A háború maradványainak fel­számolása — állapítja meg üze­netében a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke — minden ál­lamnak hasznot hoz. A német bé­keszerződés megkötéséből a leg­nagyobb haszon a német népre származnék. Hruscsov üzenetében foglalko­zik azzal, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya vissza­utasító magatartást tanúsít a bé­keszerződés aláírásával kapcsolat­ban. Megállapítja: a nyugatnémet kormány által követett politika nemcsak hogy nem segíti Német­ország egyesítését, hanem ellenke­zőleg: még mélyíti a szakádékor a két német állam között. „Szilárdan meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a német bé­keszerződés megkötése gya­korlati síkra helyezné Német­ország egyesítésének kérdé­sét” — írja Hruscsov. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke irreálisnak nevezi azt a javaslatot, hogy Németor­szág egyesítését az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió hajtsa végre. Ez egye­nesen azt jelentené, hogy erőszak alkalmazását hirdetnék meg a fennálló két német állam egyiké­vel szemben. Határozottan az ellen vagyunk, hogy beavatkozzunk a németek belső ügyébe — írja Hruscsov —. Minden józan államférfi számára világos, hogy nem helytálló az a politika, amely az egyesítést ide­gen kézzel hajtaná végre, sőt a Német Demokratikus Köztársaság szocialista társadalmi rendjének felszámolása útján oldaná meg. Adenauer kancellárhoz fordul­va, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke kijelenti: ha való­ban gondoskodni akar a német nép érdekeiről, ha nem akarja el­mélyíteni az ország megosztott­ságát, akkor segítenie kell az olyan közös német szervek létre­hozását, amelyek közel hoznák egymáshoz a két német államot. Hruscsov leszögezi: véleménye szerint az ország megosztottságá­nak felszámolásához igen jó ala­pot nyújt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által java­solt konföderáció létrehozása. „Ez azonban az önök belügye, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság ügye” — állapítja meg, A szovjet kormányfő a továb­biakban arról ír, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya akadályozza Németország egyesí­tése kérdésének gyakorlati meg­vizsgálását. Hangsúlyozza: úgy látszik, hogy a szövetségi kormány több gondot fordít a Bundeswehr atom- és rakéta­fegyverekkel történő felfegy­verzésének terveire, mint az ország egyesítésére. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke újból felhívja Adenauer kancellár figyelmét azokra a veszélyes következmé­nyekre, amelyeket a Bundeswehr atom- és rakétafegyverekkel tör­ténő felfegyverzése a Német Szö­vetségi Köztársaság számára és Németország egyesítésének prob­lémája szempontjából jelent. A Szovjetunió ellen irányuló fő erők a Német Szövetségi Köztár­saság, Franciaország és Anglia te­rületén nyertek elhelyezést — ál­lapítja meg Hruscsov, majd rá­mutat arra, hogy ilyen körülmé­nyek között háború esetén a nuk­leáris fegyverek csapása a Né­met Szövetségi Köztársaság terü­letén következnék be és nem pusz­tán katasztrófát okozna, hanem minden és mindenki pusztulását. A szovjet kormányfő kifejezi reményét: Adenauer kancellár a maga részéről mindent megtesz, hogy eltávolítsa a háborús kon­fliktust okozó tényezőket arról az útról, amely Németországot köze­lebb hozza szomszédaihoz, s a baráti kapcsolatok megerősödésé­hez vezet. „Ha csalódunk ebben a remé­nyünkben és Bonn nem követi azt a józan utat, akkor szeretném, ha jó előre megtudná: arra kénysze­rülünk, hogy levonjuk a szük­séges következtetéseket, s megkössük a Német Demok­ratikus Köztársasággal a bé­keszerződést” — írja a többi között Hrucsov, majd megemlíti: a Szovjetunió példájának követésére, a béke- szerződés aláírására mindazokat az országokat felhívják, ameljek harcoltak a hitleri Németország ellen. Üzenete végén szól arról, mi­lyen nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a Szovjetunióban Hrus­csov és Eisenhower küszöbönálló tanácskozásának. Azt a meggyőző­dését fejezi ki, hogy megvan a szükséges alap a kölcsönösen el­fogadható megoldások eléréséhez és csupán közös erőfeszítésekre van szükség ennek megvalósításá­hoz. A Szovjetunió a maga részé­ről mindent megtesz annak érde­kében. hogy elősegítse a szükséges megállapodás létrejöttét. Hruscsov megállapítja: lehetséges, hogy a két világ- rendszer politikájában döntő pillanat következik be: a to­vábbi elszigetelődés helyett rátérnek a fokozatos közele­désnek, a megoldatlan kérdé­sek rendezésének útjára, abból a célból, hogy biztosítsák valamennyi ország békés egymáj mellett élését,

Next

/
Thumbnails
Contents