Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-23 / 197. szám
1959. augusztus 23. TOI.NA MEGYÉI NÉPÜJSAO 3 Ä vita tanulságai fyj ilyen legyen a jó kommu- 1 ' nista? — A kérdés mindenkihez szólt. És az emberek különféle rétegeinek képviselői: fiatalok és nyugdíjasok, párttagok és pártonkívüliek, vállalat- vezetők, munkások, értelmiségiek és parasztok igyekeztek két hétig tartó vita során választ adni a feltett kérdésre. A válaszok sokrétűek voltak. Aminthogy sokrétűek az élet követelményei is egy kommunistával szemben. Sosem volt köny- nyű dolog kommunistának lenni és nem könnyű ma sem. A Írom munista nem előjogokat, nem kiváltságokat élvez, hanem általában többet áldoz, többet dolgozik és önzetlenebbül, mint a többi körülötte levők. A vita, úgy érzem, valameny- nyiünk számára mondott valamit. Segített abban, hogy valamivel gyorsabb ütemben kialakuljanak bennünk a kommunista ember jellemvonásai. Különösnek tűnik talán, de az .első hozzászóló a szerénység kérdését állította homloktérbe. „A kommunista mindig legyen szerény.” Igen. Ezt követeli tőlünk a párt, ezt követeli tőlünk a nép, ez egyik legfontosabb erősségünk, amely megvéd bennünket attól, hogy elszakadjunk a tömegektől. A kommunista szerényen dolgozik. Nem egyéni becsvágy fűti. A népet szolgálja; olyan értelemben, hogy a népnek és elsősorban is a munkásosztálynak az ügyét szolgálja. A családi élet tisztaságával kapcsolatban is többen hozzászóltak. A hozzászólásoknak kivétel nélkül igazuk volt e tekintetben. A jó kommunistá jó családapa, jó férj, vagy édesanya és a szüleit tisztelő ember kell hogy legyen. Ha nem így van, akkor nem szeretik, megvetik a körülöttte élők s kommunista voltában való hitük is meginog. A népszerűséggel kr.pcsolat- bán megoszlottak bizonyos fokig a vélemények. Nem árt, ha tiszta vizet öntünk a pohárba: a jó kommunistának népszerűnek kell lenni. A kommunista népszerűsége azonban nem a népszerűség hajhászásá- ból ered. A kommunistát mindenkor a munkája és a dolgozó emberek jobblétéért folyó szakadatlan harca teszi népszerűvé. A tartós népszerűséget az emberek szeretetét, megbecsülését, a köztiszteletet nem elvi engedményekkel, hanem következetesen kommunista erkölcsi magatartással lehet csak kiérdemelni. Igaza van annak a hozzászólónak is, aki azt követeli, hogy a kommunisták mindenhol legyenek jelen. Ahol a kommunisták nincsenek, ott tért hódít az ellenség. A kommunistáknak az élet minden területén ott kell lenniük és minden alkalmat megragadva harcolniuk kell meggyőző szóval a tévhitek, a megalkuvás ellen. A harc ma nem fegyverrel a kézben történik, mégis szükséges mcstani harcunkhoz is a bátor kiállás és a forradalmi lendület. Llarcolnunk kell a bcnnünl * * lfcvö rossz tulajdonságok ellen, a maradiság ellen, a polgári és kispolgári tulajdonságok ellen. Ahhoz, hogy szocialista embereket neveljünk, ahhoz elsősorban is nekünk, kommunistáknak kell példamutató szocialista erkölcsű tulajdonságokat felmutatni. A szocialista tulajdon védelme, a tanulás, a nyíltság és becsületesség a nép ügyéért folyó áldozatos harc, a tiszta családi élet, a szerénység, a rendszeretet és az emberszeretet, a régi és elavult gondolkodás elleni bátor fellépés terén a kommunista példamutatás magával ragadja a tapasztalatok szerint a pártonkí- vüliek tömegeit is. A vita közelebb hozott bennünket ahhoz, hogy felismerhessük egy-egy alapszervezeten belül a jó kommunistákat. Segített abban, hogy az arra legjobban rátermettek kerüljenek a vezetésbe. És egyben útravalót is adott az új pártvezetőségi tagoknak. Nagyvonalakban vázolta előttük, hogy mi a teendőjük annak elérése érdekében, hogy jó kommunistákká váljanak. Havoál A gyönki fiatalok a gátépítésnél Folyik a termelőszövetkezetek beruházási terveinek előkészítése A beruházási tervek előkészítése előtt a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya felmérte megyénkben a termelőszövetkezetek istálló és sertésól férőhelyeit, összevetve azokat a meglevő állatlétszám és a várható szaporulat mennyiségével. A felmérés célja a beruházási szükségletek megállapítása. Vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek férőhely felesleggel rendelkeznek. Ilyen például a kajdacsi Uj Élet, a kisvejkei Szabadság és még több termelő- szövetkezet. Többségben vannak viszont azok a tsz-ek, amelyek férőhelyhiánnyal küszködnek és állatállományukat nem tudják a nagyüzemi feltételeknek megfelelően elhelyezni. A felmérés adataiból kitűnik, hogy szükség van még a megyében az 1959—1960. gazdasági év várható fejlődését is figyelembe véve 50 tehénistállóra, 70 növendékistállóra és 8 borjúnevelőre. Továbbá a sertések megfelelő elhelyezése céljából szükség van 51 sertésfiaztatóra, 94 süldőszállásra és hizlaldára. A felmérés nagyban hozzájárul a termelőszövetkezeti beruházások tervszerűbbé tételéhez. Hogy a Duna ne léphessen, ki újból a medréből, a KISZ felhívta az ifjúságot, hogy munkájával segítse a gátak építését. Ilyen önkéntesen építik a gátat Bogyisz- lón is. A tábor harmadik turnusába jelentkeztek a gyönki gimnazisták kiszeseiből tizenhármán. Két hétig ígéretükhöz híven, becsületesen dolgoztak. Napi 3,5 köb méteres norma helyett 5,3 köbméteres átlagot értek el, s ezzel megnyerték az egyes munkagödreik közötti versenyt; Egy vándorzászlóval és egy oklevéllel gyarapították a gimnázium jó hírét. Kiszistákhoz méltóan helytálltak az építőmunkában. Nyolcszáz- huszonhét köbméter földdel emelték magasabbra a gátat. Förster Alfréd II. o. tanuló — Ötöt. — És miért nem hasznosítja tudását itt Nyugaton? — Ha módom lenne rá, megtenném. De a család . .. — Akkor valamit mégsem értek teljesen. Ha ön utálja a kommunistákat, miért igyekszik ilyen nagyon? — Ezt én sem tudom megmagyarázni. — Talán az előmenetelért? Hiszen ön nagyon fontos tisztségben van ... — Meg akarom ezt tartani.;. N. Tóth már szállodájába készülődött vissza, amikor beállított Azua lakásába egy angol, így mutatkozott be: Charles Do- novan. Azua régebbről ismerhette, mert meleg kézszorítással üdvözölte. A beszélgetés tovább folytatódott, most már hármasban. Donovanról Auza mondta el, hogy angol üzletember, de rövid idő óta a dél-amerikai követségen dolgozik, mint kereskedelmi tanácsos. Egészen belemelegedtek a beszélgetésbe. Kitűnt, hogy a Kelet és Nyugat dolgairól szinte egy véleményen vannak. N. Tóth alaposan belelovalta magát, szidta a kommunistákat, a Magyar Népköztársaságot, mint a bokrot. Enrigue Real de Azua lakása e beszélgetés után egy állandó vendéggel, N. Tóth Ferenccel szaporodott. Hármasban igen jól érezték magukat. Megértették egymást. A főosztályvezetőnek feltűnt, hogy Charles Donovan igen-igen szorgalmasan érdeklődik életének egyes részletkérdései felől. De nem tulajdonított ennek semmi különösebb jelentőséget... Teltek a hónapok, tárgyalásokra járt, esténként pedig Azua lakására,,, Hosszú ideje volt már kint Dél- Amerikóban, több országot is bejárt, amikor egy este ismét összejöttek és Donovan így szólt N. Tóth-hoz: — Te a múltkor azt mondtad, hogy a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban dolgoztál. Akkor bizonyára emlékszel még az angol követség kereskedelmi tanácsosára, Mister Johnsonra. Nem? — Hogyne emlékeznék. Szőke férfi, oldalt választja a haját, s mindig egészen belehajol az ember arcába, ha beszél. Ugye? — Igen. Ö az... — Miért kérdezted? — Csak úgy. Eszembe jutott:;, Egyébként mikor indulsz haza? — A napokban kaptam értesítést, hogy három hét múlva induljak. De bizonyára találkozunk még, mert sikeres volt ez az utam, s hazatérésem után ismét kiküldenek majd. Dél-amerikai szakértővé váltam — mondta nagy nevetve a főosztályvezető. Elérkezett az indulás napja. Real de Azua és Charles Donovan meleg kézfogással búcsúzko- dott magyar barátjától. Még a repülőtérre is kikísérték. Lelkére kötötték, hogy ha legközelebb jön, feltétlenül keresse fel őket. N. Tóth Ferenc erre ígéretet is tett, hiszen olyan jól megértették egymást, olyan jó barátokat szerzett a dél-amerikaiban és az angolban. A repülőgépen jutott eszébe, hogy honvágya van. Eddig nem érezte, mert a hivatali gondoktól való mentesség, s az üzleti tárgyalások közepette kellemesen és gyorsan telt el az idő. A levegőben örömmel telített izgalommal gondolt a hazaérkezésre, a családjával való találkozásra. Géniben egy óra hosszára leszállt a gép, s hogy ne unatkozzék, elment sétálni. Indulás előtt . néhány perccel érkezett vissza, amikor a repülőtéri hangos bemondóban a nevét hallotta: — N. Tóth Ferenc urat várják a különteremben. El sem tudta képzelni, ki keresheti őt Genfben a repülőtéren. Izgatottan sietett a különterembe. Elegánsan öltözött fiatalember várta. — Levelet hoztam önnek! — Kihez van szerencsém? — Kérem, az én feladatom csupán csak annyi, hogy a levelet átadjam. N. Tóth átvette a levelet és feltépte. A papíron ennyi állt: «Zürichben, az Eden Szálló halijában üzleti ügyben feltétlenül várom. Johnson.« Miféle Johnson? És milyen üzleti ügyben? Még köszönni is elfelejtett a fiatalembernek, úgy törte a fejét. A gépen elhatározta, hogy azért sem keresi fel ezt a Johnsont. «Azt sem tudom, kicsoda, s mit akar velem. Menjen a fenébe« — kergették egymást fejében a gondolatok. Aztán egyszerre csak mint a villám, úgy hasított belé az emlékezés. Felugrott. A körülötte ülők ijedten ránéztek. A csinos stewardes is hozzá sietett, azt gondolván, hogy rosszul lett. N. Tóth agya lassan kitisztult. Hiszen ez csak a Donovan által említett Johnson lehet. De milyen üzleti ügyet akar velem lebonyolítani? No, majd meglátjuk — határozta el magát azzal, hogy Zürichben feltétlenül megszakítja útját. (Folytatjuk.) J Akiknek száma egyre több Sok ember él közöttünk manapság még, aki — ha azt látja, hogy pocsékolják a közösség — mi.idannyiónk vagyonát,— vagy elemi csapás fenyegeti a földek termését — vállat rándít, elbiggyeszti a száját és megjegyzi: «Mit törődöm vele, nem az enyémről van szó.« De most nem róluk, a közönyösökről akarok szó'ni, hanem azokról, akiknek fáj, ha pocsékolást látnak gondolkodnak — és, ha kell cselekszenek — $ akiknek száma egyre több. A minap beszédbe elegyedtem az egyik szekszárdi háziasszonnyal, aki a Babits Mihály utcában lakiy egy állami házban. Elmondotta, hogy a házat renoválták, és hogyan, hogyan se, felesleges munkaműveletet iktattak be a tervbe; Szól am a művezetőnek, ne pocsékolják az állam pénzét, mert szükség van most minden fillérre. — Megtudtam, hogy felvetése alapján a tervet módosították és »megspóroltak« néhány száz forintot. V. I. , az egyik szekszárdi hivatal tisz.viselője pedig telefonon hívott fel és felháborodását fejezte ki amiaít, hogy Szak- szárdon a? Újvárosban több, mint harmincezer forintért rend- behoziak egy üzlethelyiséget és utána újabb negyvenezer forintért másként alakították át. «Nézzen utána és pellengérezze ki az újságban azokat, akik feleslegesen dobnak ki forintokat az ablakon. Igaz, a pénzt nem az én zsebemből vették ki, de mégis.... »Legalább a közvélemény ítélje el azokat, akik azt hiszik, hogy a nép vagyona Csáki szalmája« — mondta. Neki is igaza volt, kérését teljesítettem is. ____________________ E HE TI A harmadik — nem egészen ilyen, — de hasonló esetnek Bátaszéken voltam a tanúja. Zivatar volt és a Búzakalász Termelőszövetkezet határában lecsapott a ívillám. Harcsa Lajos, és növénytermelő brigádja a zuhogó esőben elindult, hogy a villámcsapás okozta esetleges tüzet meggátolja. Szerencsére nagyobb baj nem volt. mint két kereszt zab gyulladt ki. A brigád több tucatra való férfi és női tagjai ezt pillanatok alatt eloltották, s közben bőrig áztak. De tettükkel bebizonyították, hogy úgy vigyáznak a közösség vagyonára, mint a szemük fényére. A negyedik történet augusztus 20-án — szintén a termelő- szövetkezetben — Tolnán játszódott le. Míg az egész falu ünnepelt, addig az Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai dolgoztak. A Duna mellett fekvő földről takarították be a kendert, mert árvízveszélyt jeleztek. Ezt csak azért mondtam itt el, mert egy községbeli fiatalember — mikor szemrevételezte a munkából hazafelé igyekvőket — gúnyos mosollyal jegyezte meg: «Szegények... Mintha legalább a sajátjukról lenne szó!« Erre viszont most én azt kérdezem: Vajon mi másról lenne szó, ha nem éppen a sajátjukról? De mennyire, hogy arról van szó! Máskülönben pedig aki elnézi, hogy a tűz martaléka legyen a gabona, vállrándítással intézi el, hogy árvízveszély fenyegeti a halárban lévő termést, közönyös aziránt, hogy feleslegesen pocsékolják az állam pénzét — az akár tudja, akár nem tudja, saját kenyeréből is sárbaejt egy darabot. Kellemetlen Kérdéseink A minap történt a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál. Egy férfi Berva mopedjét vitte javíttatni. Miután a javítási munkákkal a vállalat dolgozói elkészültek a motortulajdonosnak be kellett mennie az irodába. Ott egy kitöltetlen munkalapot tettek eléje azzal, hogy írja alá. A férfi aláírta. Miközben a kapu felé tolta Berváját, eszébe ötlött, hogy szabálytalanságot követett el, ugyanis a kitöltetlen munkalap aláírásával mód nyílik arra, hogy később valaki a ténylegesen ráfordított munkaidőnél többet írjon rá. A férfi nem rossz szándékú, s szerkesztőségünk se tételezi fel, hogy visszaélési szándékkal történt a kitöltetlen munkaláp aláírása, any- nyi azonban biztos, hogy a szabálytalanság elkövetésének lehetősége ilyen körülmények között fennáll. Nem lehetne változtatni rajta? Vagy a Vasipari Vállalat vezetői mindezt jónak találják? Körülbelül másfél éve felszed« tők a téglajárdát a tolnai textilgyár előtt. Nyilván azzal a szándékkal tették, hogy helyette újat építsenek. Azóta már igazán sok víz lefolyt a Dunán és — amint a járda mindenapos használói elmondják — nem kevés víz áztatta és tette járhatatlanná sokszor a kikövezetlen gyalogjáród Most csak az a kérdésünk a tolnaiakkal együtt: mikor fogják végre megjavítani? Szekszárdon az 50-es Népbolt kirakatában számos közlekedési balesetről láthatunk fényképed A képek jók, a cél is kitűnő, tanít, nevel, oktat, figyelmeztet, megmutatja mit eredményezhet a gondatlanság. Minden rendben- lévőnek látszik tehát. Csak az a baj, hogy a képek alá írt magyarázó szöveg hemzseg a helyesírási hibáktól. Például az egyik szövegben a benzin »fojik«. A dicséretes célhoz, szándékhoz méltatlan az ilyen szöveg. Mikor javítják ki? Felsönánán meghosszabbítják a kövesútat A község lakóinak régi vágya teljesült azzal, hogy megkezdték a kövesút építését. Eddig csak a templomig volt járható az út. Most meghosszabbítják egészen a Zöld Mező Termelőszövetkezet tanyaközpontjáig. A községi tanács a Zöld Mező és az Uj Élet OIOHCDBOlCDICDaOlC A Szekszárdi Cipész KTSZ 0 0 ■ 2 felkéri mindazon megrende- Q O lőit, akik több hónappal ez- B előtt javításra lábbelit ad- n ■ tak át neki és azt még min- jj 0 dég nem vitték el, hogy a ■ lábbeli kiváltása végett ha- U Q ladéktalanul jelentkezzenek “ ■ a szövetkezet Garay-téri vál- {J (1 lalkozó helyiségében. ■ JJ A félévesnél régibb ki nem Q 0 váltott javításokat ugyanis ■ — az ide vonatkozó rendel- n 5 kezések értelmében — ér- Jj U tékesíteni fogja. Termelőszövetkezettel karöltve dolgozik, hogy az esőzések idején járhatatlan utakat kikövezzék. Az útépítés azonban ennél a pontnál nem állhat meg, mert a íelsőnánai autóbuszjáratnak be kellene kapcsolódnia a Kistormás—kölesdi országúiba, vagyis az út kövezését helyes lenne meghosszabbítani egészen a kistor- mási útig. A Pécsi Sütőipari Vállalat azonnali belépéssel sütősegédet vesz fel, és ipari tanulót. Ipari tanulónak lehet jelentkezni 16-tól 18 évesig. 8 általános iskolát legalább közepes eredménnyel végezve. Jelentkezni h. i.: szeptember 1-ig. .v I.QI.QI O IQJQI.OJOI
