Tolna Megyei Népújság, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
1959. augusztus 20. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 5 A % új kenyér ünnepét köszöntik • • • Köszöntjük a tízéves állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket Szita, szita, sűrű szita, Ma szitálok, holnap sütök — hangzik az egyszerű óvodás dalocska a gyermekek ajkáról. A szekszárd-újvárosi óvodában immár hagyományossá vált augusztus 20-a, az új kenyér ünnepének köszöntése. Fehérkötényes, kendős kislányok állják körül a dagasztó- teknőt: Kákonyi Istvánná óvó néni irányításával új lisztből kenyeret sütnek; Az egyik kislány a vizet önti, a másik a sót hinti, mindegyiknek jut valamilyen szerep az új kenyér sütéséből. Maguk a kislányok viszik el a pékbácsihoz a kenyérkéket, ahol kis versikéket mondanak. Énekelne^ utcahosszat, amint a kisült kis cipókat viszik vissza az óvodába. Ezután kezdődik az igazi ünnepség. A gyermekek csendben figyelik az óvó nénit, aki arról beszél, hogy az eke felszántja a földet és ősszel elvetik a búzaszemeket, amely kikelve kalászba szökik. Learatják, kicsépelik, a molnárok a malomban meg- őrlik és a lisztből kenyeret sütnek. És elérkezik az ünnepélyes pillanat, a csendet pedig víg zsivaly váltja fel. Az óvó néni megmetszi az új kenyeret és minden gyermek kap egy-egy karéjt belőle. Az újvárosi óvodások a házi ünnepség után kis küldöttséget menesztenek a városi tanácshoz. — Itt az aratás, dübörög a gép, Zúgva-zúg a búzatenger, [boldog ez a nép — Száll a dal a gyermekajkakról, a felnőttek szemében pedig a meghatottság könnye ragyog. Száll a kacagás, dalol a világ, Kalapomon újra virít a búzavirág • Szűcs Zsuzsika átadja a cipót Kalmár elnök bábácsinak Tíz esztendősek, miként az alkotmány, amelynek születésnapját ünnepeljük. Megyénk állami gazdaságai egy évtizeddel ezelőtt indultak meg a nagyüzemi gazdálkodás útján, hogy példát mutassanak mindenkinek, akinek szívügye, hogy többet teremjen a föld, hogy köny- nyebb legyen a mezőgazdasági munka. Köszöntésünk először is hozzájuk szóljon, akik mintabirtokokat alakítottak ki az eladdig hiányosan művelt földeken, akiknek keze alaitt először vált a mezőgazdaságban is a gép az ember szolgájává, hogy több és jobb és olcsóbb legyen az élelem, hogy jobban és köny- nyebben éljünk. Köszöntjük a tízéves termelő- szövetkezeteket. Mindenekelőtt azokat a szövetkezeti tagokat, akik tíz évvel ezelőtt szembe mertek szállni a maradisággal, neki mertek vágni a járatlan útnak, akik szembeszegültek a rossz, a hazug közmondással: járt utat a járatlanért el ne hagyd. Akiknek volt hitük, volt bátorságuk az elmaradottság fá jába vágni fejszéjüket. Huszonkét termelőszövetkezet alakult tíz évvel ezelőtt, sőt a huszonkettőből egy, a bony-i hádi Dózsa Népe ma tizenegyedik születésnapját ünnepli. Huszonkét kis közösség kezdett eladdig ismeretlen, szokatlan munkálkodáshoz tíz évnek előtte, köztük a bátaszéki Búzakalász, a tamási Vörös Szikra, a tamási Uj Élet, a bá- tai Vörös Zászló, a pári Béke, a dombóvári Vörös Sugár, a gyön- ki Vörös Csillag, a kistormási Dózsa, a gerjeni Rákóczi, a bölcskei Petőfi, az alsónyóki Dózsa, a szedresi Petőfi, a zom- bai Vörös Csillag, a faddi Győzelem, a ■ csibráki Viharsarok, őket és azokat, akik ebben a felsorolásban nem szerepelnek, köszöntjük, alakulásuk tizedik évfordulóján. Göröngyös volt az út, talán botladozói, az első lépések, de az úttörőknek elvitathatatlan szerepük, érdemük van abban, hogy ma már Tolna megyében is 58 község határában hirdeti a tábla: Termelőszövetkezeti község. Tőlük, az úttörőktől vesznek lelkesedést az újaik, a fiatalok E használják fel tapasztalataikat. amikor egész megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezésén munkálkodnak. CSEPELI SZABÓ BÉLA: Új kenyér Szőke kontya nyakába omlott, sötét szeme kéken mosolygott, — rohant a kertek alatt: mellette, bő szoknyáját fogva, messze csengőn, a hírt csacsogva, két kicsi lánya szaladt. Percek alatt tarkán, fehéren, könnyű szoknyák szálltak a szélben mint ezer réti virág: Üj kenyér! Űj liszt! — röpült a hír szét, elújságolták illatát, izét: „Nézze mily szépre sütötte a láng!” Meleg kezükből aranyos-barna cipók kacagtak fel a magasba, gőzölgők, friss ropogósak: héjuk tükréből visszaverődtek a hullámzó, rőt búzaföldek, s láttuk a víg aratókat. Szikár parasztok villámló harcát, izzadt, sós testét, derengő arcát, asszonyok szeme-fényét: aranyos-barna, kerek cipócskák, bennetek ragyog az egész ország, —• tápláljátok hitét, reményét!... m aikotmany A piacon TUD JA-E bágy, és hozzálátott, felépíteni a községet. Neveiket ott lenn, a tanácsház falán őrzi márvány- tábla. Látod a késői unokák mostani életét... Látod, autóbuszok indulnak Sztálinváros- ba, Budapestre, Szekszárdra, tel ve jólöltözött emberekkel. Nézd csak! Ott fönn, ahogyan kanyarodik a Duna... Látod a növekvő, terjeszkedő kender gyárat"! Amarra látod az új lakásokat? Látod: a hajdani jobbágyok nemzedéke dolgozik, szórakozik, olvas, szeret, kirándul — olyan emberi életet él, amilyet emberek körülötted még soha. f Mert neki alkottatott meg a törvény, amely mindazt megadja nekik; úgy hívják: A Magyar Népköztársaság alkotmánya. Táborozó úttörők sze bb élete Jelenleg 330 munkásnak nyújt a gyár biztos megélhetést, s egyre nagyobb darab kenyeret. A nők egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak a férfiakkal, s többen közülük magas kitüntetést kaptak kiváló munkájukért. Puha Lászlóné, a Szocialista Munka Hőse, sokan a könnyűipar kiváló dolgozói, s vagy 40 munkásnő kiváló dolgozó. Már el is felejtették a kezet és derekat roncsoló kézi ti- lolást, a nehéz anyagmozgatást és a munkatermek poros, ápo- rodoít levegőjét. öröm itt dolgozni ebben a szép gyárban! S ez meg is látszik a férfiak derűs, kiegyen- súiyprott tclt'ntelén, az asszonyok és lányok vidám, gendta- ’an mosolyán. A község főterén a cukrászda előtt diákok csoportosulnak. Elkerülhetetlenül közibük vegyülünk, s ha már itt vagyunk, néhány szót váltunk is velük. Du- navansányi úttörők valameny- nyien, s itt táboroznak a Duna túlsó felén. Huszonnyolcán van nak és három nevelő ügyel rájuk. Igen érdekes számukra az a két hét, amit itt töltenek... A tanulás után jól esik most a pihenés. Amikor a legizgalmasabb, leg maradandóbb élményükről érdeklődünk, megoszlanak a vélemények. Van akinek a számháborúzás, van akinek az éjjeli portya tetszett a legjobban. Végül megegyeznek, hogy mindkettő bővelkedett izgalmakban és diákos romantikában. A táborozás költségeit a fiúk az év folyamán gyűjtötték ösz- sze, de hozzájárult a költségek fedezéséhez az iskola is, a tanév alatt rendezett előadások be vételéből... Dunaföldvárra város nézésre jöttek. Megismerkednek a város nevezetességeivel, no meg a cukrászda készítményeivel. Hasonló célú látogatást tesz nek Sztálinvárosba is... Amikor arról érdeklődünk, hogy ki tanul tovább, szinte valamennyi nyolcadikos jelentkezik. Egyik tanár, a másik orvos, a harmadik mérnök, lakatos... szeretne lenni. A viziőrs tagjainak pedig az a titkos vágya, hogyha nagyok lesznek, igazi hajón utazhassanak a Dunán... A szórakozóhelyeken A szabad idejüket szívesen töltik szórakozással a dunaföldváriak is. Ott a mozi, a Kék Duna, a Stefánia, a Kiskulacs... Hoffman Jánost, a Kék Duna és a Stefánia üzletvezetőjét kérdezzük, milyen tapasztalatai vannak e tekintetben. — Vasárnaponként mindkét hely zsúfolt. A Kék Dunában cigányzenekar játszik, a Stefániában dzsessz-zene van, ki-ki oda mehet, amelyiket jobban kedveli. Szombat, vasárnap esténként mindig kevésnek bizonyul a férőhely. A földváriak nagyon szeretik a Stefániát, igaz, Pesttől Mohácsig talán nincs is ilyen szép kerthelyiség. Nagyon szép kilátás nyílik a Dunára. — És kikből áll a vendégsereg? — Legnagyobbrészt fiatalokból, de szívesen szórakoznak itt az idősebbek is. Legtöbbjük munkás, de minden réteg képviselve van. Sok a szórakoznivágyó, és kevés a hely. Ezért nyílik bent, a község központjában — még az idén — fővárosi színvonalú étterem, eszpresszó és szálloda. Az étteremben villany-hűtőszekrény, villanypult — szóval minden felszerelés korszerű lesz. Az étteremnek jövő nyárra nagyon szép kerthelyisége is lesz. Régóta szükség van már erre a korszerű szórakozóhelyre, mert ma már nem tudunk mindenkinek helyet biztosítani. Sokkalta többen járnak szórakozni, mint tíz évvel ezelőtt. Négy szomorúfűz fogja körül % ... hogy a 338 országgyűlési kép- az ártézikutat, amelyet díszes Jé viselőnk közül 169 a munkás, 75 kiképzése után emlékműnek j ja paraszt, 78 az értelmiség, és 16 néz az arrajáró ismeretlen.Uaz egyéb; Olasz munkások építették 1907-; ' ben. A kút kőmedencéje olasz| j — hogy a Magyar Népköztársa- kisvárosok hangulatát idézi. Ift.»ság alkotmányának kihirdetése a kút körül zajlik a piac. Idős!’«*3 több mint duplájára: 2,8 miinénik ülnek a kis batyuk között.Klóról M millió főre emelkedett a Egyik néni előtt edényekben ] csupa szekfű. Fehér, rózsaszín piros, bordó, kedves ajándék, szép szobadísz. Fiatalasszony] válogat egy csokorravalót. Csáki ennyit árul el: — Születésnapra lesz... — Tudja kedvesem, az itteni< emberek nagyon szeretik a virágot. A múlt héten kétezer szálat adtam el. A szekfűs néni mellett üres• ládák, úgy látszik, már minden j elkelt. — Paradicsomot, paprikát barackot hoztunk, de el is fogyott minden. Pedig most nincs is piaci nap, csak amolyan közönséges. Piaci napokon sokkalta nagyobb a forgalom. Sok mindent hoznak az itteniek a piacra, de fogy is minden. Van bőven mit, miből vásárolni, Arább, a piac végén, valóságos dinnyevásár, kocsirakomány dinnye válogatnak, alkudoznak, azt itt, a piacon lehet, honnan származik a dinnye Iff, , , tmf.-------- t___»»___________..^„.vlekkal, az N ézem a kocsitáblát: Menyhárt József Baracs, Fejér megye. Bognár István Bűnt Géza Gyenis János ^társadalmi biztosításban Jlők száma; hogy 1938-ban minden ezer «csecsemőre 131 halálozás, 1949-ben |91, 1958-ban pedig 58 halálozás ljutott; ... hogy 1957 és 58-ban — két év Ralatt — 93 000 új lakás épült az ^országban; ... hogy jelenleg háromszor any- Jnyi műtrágyát gyártunk, mint tíz Révvel ezelőtt; ... hogy 1949 és 1958 között Í3 316 000-ről 6 625 000-re emelke- ídett Magyarországon a sertés- jállomány; ... hogy az elmúlt tíz esztendőiben a szénbányászat több mint [kétszeresére, a kohászat majdnem [háromszorosára, a gépipar több mint négyszeresére, a villamosmért pénz is van hozzá — ma-1 (energia ipar több mint két és fél- gyarázza bőbeszédűen a ládákj ,szeresére emelte termelését; mögött tronolo fiatalasszony. ; ■ külön,!' —bogy 1949-től napjainkig az Egy I jipari munkások reálbére 45 szá- közöttj Izalékkal emelkedett. A lakosság Mert < jösszes fogyasztása 60 százalékkal, Vajon $»az ipaj-cikk-fogyasztás 100 százalékkal, az élelmiszier-fogyasztás I Í50 százalékkal emelkedett; i j . | ... hogy a felszabadulás óta meg- yháromszorozódott az egyetemi és «főiskolai hallgatók száma.
