Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

Kmr$. Jtatvw» ii. TtrtLrtrA ihewiei flETUJSAG s Töliis min! 71 vagon pisinél vásárost fel sneiféniilien a TerményforgaEmi Vállalat Az MSZMP márciusi határozatának végrehajtásáért ,,Fcl kell számolni az állami vezetésben még fellelhető sab­lonos, lélektelen ügyintézést, az újtól való idegenkedést, a bü­rokratizmus maradványait, az irányítás egyenetlenségét.” (Idézet az MSZMP márciusi határozatából.) — Szívesen megyünk a tanács­házára, amikor ügyes-bajos dol­gunk akad — mondja Lenner Bé- láné zombai háziasszony. A ta­nács dolgozói a v. b.-elnöktől kezdve az adóügyi csoportnál dol­gozó beosztottakig, de a tanács valamennyi dolgozója barátságo­san és figyelmesen foglalkozik a \ felekkel. \ Lennerné állítását mások is megerősítik. A tanácsapparátus munkájából ugyanis a párthatáro­zatnak megfelelően fokozatosan tűnnek el az állami vezetés terén még fellelhető hibák, a sablonos ügyintézés, a lélektelenség és a bürokratizmus maradványai. Kezdjük azzal, amiről személye­sen is meggyőződtünk. Sem a ta­nács v. b.-elnökeinél, sem pedig a titkárnál nincs elfekvő akta, el­intézetlen, panaszos ügy. A lakos­ság szóbeli panaszaival is — amelynek többsége lakásügy — érdemben foglalkoznak. Sok ember fordul meg az adó­ügyi csoportnál, ahol kétszer, és ha kell, még többször is türelme­sen adnak magyarázatot a felme­rülő problémákra. Leggyakrabban az adózás kivetésével kapcsolat­ban fordulnak felvilágosításért az adózó felek. A zombaiak földte­rülete Ugyanis átnyúlik a szom­szédos községek határaiba. így előfordult az, hogy a zombai és a szomszédos községek pénzügyi cső portjai is kivetették az adót. Ilyen esetben a feleket nem küldözgetik jobbra-balra, hanem hivatalból gyors intézkedés történik. Az adóügyi csoport szorosan együttműködik a pénzügyi állan­dó bizottsággal, s kölcsönösen jó a tájékozottságuk. Ennek követ­keztében eredményes a munkájuk. A pénzügyi csoport minden kényszerintézkedés nélkül, rend­szeresen teljesíti a tanács bevételi terveit. A tanács másik igen látogatott területe a mezőgazdasági szak- igazgatás, amelynek felelőse Bá­bel József v. b. elnökhelyettes. — Munkánk végzésében az MSZMP márciusi határozatát tart juk szem előtt, s legfontosabb fel­adatunk a meglevő tsz-ek megerő­sítése, valamint az őszi kezdésre alakult Parasztbecsület Tsz közös munkájának a kialakítása. A Pa­rasztbecsület Tsz tagjai készülnek az őszi kezdésre. Közösen takarí­tották be a 10 holdon termett lu­cernát, amelynek holdankénti át­laga közel 20 mázsát adott. A ter­més olyan jónak mondható, hogy az első kaszálással busásan meg­térül a befektetés — mondotta Bábel elvtárs. A Teveli Gépállomás traktoro­sai megkezdték a tsz-tagok föld­jein a tarlószántást. Az eke nyo­mán egymásután tűnnek el az egyéni gazdálkodásra jellemző ha­tármezsgyék. A felszántott földek egy részén a tanács javaslatára másodnövényt termelnek a közös állatállomány takarmányozására. A mezőgazdaság átszervezésén kí­vül egyéb adminisztrációs munkát is végeznek, igazolásokat, hagya­téki ügyek intézését stb. A zombai tanács hivatali appa­rátusában négy párttag dolgozik. A négy párttag összefogva a pár- tonkívüliekkel, napi munkájuk végzése közben állandóan szem előtt tartják az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határoza­tát, amely többek között a vezetés megjavítását és a mezőgazdaság szocialista átszervezését tűzte ki feladatul. Vannak olyanok, akik a iá­tól nem látják az erdőt, vagyis más szóval mondva, egy-két jelenségből általános követkéz tetőseket vonnak le. Pedig ah­hoz, hogy az általános követ­keztetésig eljuthassunk a je­lenségek egész sorozatát kell aprólékosan megvizsgálnunk. A napokban beszéltem egy parasztbácsival, akinek a fia mindenáron Bonyhádra szeret­ne menni, hogy valamelyik gyárban munkát keressen, de ő nem engedi. —• Meg kell nézni az Sz. Pis­tát — mondogatja a bácsi. — Az is szolid, rendes gyerek volt amíg itthon dolgozott. A Megyeszerte csépelik az árpát, a búzát, megkezdődött a gabona felvásárlása. Eddig több mint 35 vagon árpát és több mint 20 va­gon búzát vásárolt fel a termelő- szövetkezetektől és az egyénileg gazdálkodó parasztoktól a Tolna megyei Terményforgalmi Vállalat. Felvásároltak a termelőszövet­kezetektől ezenkívül még 6 vagon vetőmagbúzát és 10 vagon vető­mag őszi árpát is. A vállalat raktárkapacitása ele­gendő lenne a felvásárolt termé­»városban« meg kiforgatták a jóságából... Lezülött... Még a ruházata is olyan, mintha bo­hóc lenne és úgy szívja ma­gába a szeszt, mint a szivacs a vizet. Sz. Pistával kapcsolatban sajnos nem tudtam véleményt mondani, mivel nem ismerem. De megígértem a bácsinak, hogy megnézem a többi bony­hádi munkásfiatalt is... Mert beszélgetésünk során a bácsi is belátta, hogy mint ahogy egy fának a tanulmányozásából nem lehet megállapítani az .egész erdő milyenségét, ugyan­úgy egy gyári fiatal viselkedé­séből sem lehet következtetni a munkásfiatalok általános ma­gatartására. s nyék elhelyezésére: a 4743 vagon raktárkapacitással szemben a csúcstárolási időszak átlagos kész­lete 4194 vagon. Nehézséget okoz azonban az a körülmény, hogy a raktárak elhelyezkedése a me­gyében nem egyenletes. Van olyan község, ahol nagyobb raktár van és van, ahol kisebb raktár van a szükségesnél. A vállalatnak ezért komoly gondot okoz az ésszerű szállítások és átcsoportosítások megszervezése, amelyekkel meg tudja oldani a raktározási nehéz­ségeket. A »maflasarokról« az egyre intenzívebb KISZ kulturális élet elvonja a fiatalokat. Ugyanis akik néhány hónappal ezelőtt a »maflasarki« korlá­tokat támasztották és »leszólí­tották« a sétálgató lányokat, azok nagy része már nem ér rá ácsorogni, hanem a kultúrcso- porton belül tölti szabadidejé­nek jelentős részét. Az olyan fiatalokért is harc folyik, akik a gyáron kívül rossz társaságba keveredtek. Ezeket igyekeznek kivonni a meg nem felelő társaságból oly módon, hogy a gyári KISZ- esek barátkoznak meg az ide­gen társaságba szakadó fiata­lokkal és elhódítják őket a rossz társaságtól; A munkásfiatalokról „Rajtunk múlik, hogy a munkások politikai nevelése milyen eredménnyel végződik46 Kibővített elnökségi ülésen vitatták meg a szakszervezetben az MSZMP Tolna megyei Bizottságának művelődésügyi határozatát Tegnap mintegy ötven fő —1 gyárak, vállalatok vezetői, szak- szervezeti elnökök és az SZMT elnöksége — megtárgyalta mi­lyen feladatok hárulnak a szak- szervezetekre az MSZMP Tolna megyei Bizottságának művelődés ügyi határozatából. A kibővített elnökségi ülésen részt vett Dara­dics Ferenc elvtárs is, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A vitaindító előadást Egyed Mihály, az SZMT kultúrfelelőse tartotta. »A határozat sok olyan feladatot tűzött ki — mondotta többek között Egyed elvtárs —, melyet a munkásosztály politikai és általános műveltsége emelése érdekében a szakszervezeteknek kell megoldani és végrehajtani«. Majd részletesen kitért a szak- szervezetek előtt álló részlet- feladatokra. A nagyszámú hozzászóló rész­letesen elmondta véleményét a határozatból eredő feladatokkal kapcsolatban. Zádori László, a MEDOSZ munkatársa elmondot­ta, hogy két mezőgazdasági ösz­töndíjast kellene küldeniök egye temre, de mindezideig az alap- szervezetek nem jelöltek ki meg­felelő személyt erre. Bajza An­na, a selyemfonógyár kultúrfele­lőse elmondotta, hogy a munká­sok kérésére az ősszel iskolát szerveznek a gyárban, és rend­szeres programot dolgoznak ki a munkások nevelése érdekében.' Czank József az egységes irányí­tás fontosságát méltatta, Fuxber- ger István elmondotta, hogy az üzemi iskolához a szemléltető esz közöket helyileg készítik el. Bit­ter János vállalati igazgató a munkáskáderek továbbképzésé­nek fontosságáról beszélt. Bárd, Flórián a szakszervezetek és a művelődésügyi osztály kapcsolata ról szólt. Ezután Daradics Ferenc elv- társ, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára szólt a szakszer­vezeti és gazdasági vezetőkhöz. »A változás, a kultúrforradalom érezteti hatását, az emberek nap­ról napra gazdagabbak tudásban, jobban, gyorsabban megy így a munka« — monäotta többek kö­zött Daradics elvtárs, majd így folytatta: »Csak üdvözölni lehet azt, hogy a szakszervezetek ilyen széles körben, a felelősség tuda­tában vitatják meg a párt hatá­rozatát... A feladatok nagyok előttünk, azt csak együtt, közös erővel tudjuk végrehajtani, az országos üggyel egyetemben... El­ső feladat, hogy a kultúrházakat tegyék rendbe, az igényeknek megfelelő műsort kell a dolgozók nak adni. Rendkívül mértékben rossz hatással van a nevelési ügyünkre az, hogy a gyárak mun­kásainak többsége kétlaki, a munkás szabadidején nem tanul, nem szórakozik, hanem helyette a földjén dolgozik. Felvilágosító, jó szóval meg lehet ezeket az em­bereket győzni arról, hogy ők munkások!« »Rajtunk múlik az, hogy a párt határozatából a szakszerve­zetekre eső feladatot hogyan old­juk meg. A mi munkánk fog visszatükröződni abban, ha a munkások politikai és szakmai nevelési ügye eredményes lesz« — fejezte be hozzászólását Dara­dics elvtárs. Ezután Egyed Mihály vála­szolt a hozzászólásokra, majd pe­dig Schrottner Károly, az SZMT elnöke tett jelentést a kongresz- szusi verseny eredményeiről. Pintér István—Ssahó Lásxló- 7< ' TITKOS UTAKON 'ví fl'TZr­(19) Az egyik Baross térinek azon­nal volt ötlete, kinél kell kezde­ni.- Elmondta, hogy amikor a kórházba jött, hallotta: fekszik itt valami Harangi Zoltán nevű »ÁVH-ás besúgó, azt ki kell nyírni«. — Inkább ártatlan ember pusz tuljon el, mintsem hogy kétes alak maradjon a kórház terüle­tén, ahol kiváló búvóhelyet le­het berendezni olyan orvosok se­gítségével, akik a szabadság szent ügye mellett törtek lándzsát — hangoskodott egy szuszra Péch Géza, de megzavar­ta őt Pásztor a Köztársaság téri gyilkolásban tüntette ki magát először, s amikor meghallotta, hogy a kis társaságban miről fo­lyik a szó, azonnal »intézkedni akart«. Megállapodtak abban, hogy Harangit egy-két napra el­altatják, addig kivizsgálják az ügyét s majd azután döntsenek sorsa felől. Gyorsan két fiatal fegyverest rendeltek Harangi szó bája elé, hogy azok őrizzék a beteg holmiját, amíg Péch és Pásztor felkísérik a második emeleti sebészetre, hogy ott dr. Lambrecht Miklós főorvos elal­tassa. Harangi természetesen til­takozott az eljárás ellen, s csak a főorvosi közbeavakozásra volt hajlandó elaltatni magát. Az or­vosról elhitte, hogy — orvos! Lambrecht ugyanis — visszaélve orvosi hivatásával — azt hazudta Haranginak, hogy kezelés céljá­ból kell őt elaltatni. Miután az idős embert elaltatták, ruháiét megmotozták. Az iratok között olyan adatokat találtak, amely kétségessé tette előttük, hogy Ha­rangi valaha is kapcsolatban ál­lott volna a belügyminisztérium­mal. Harangi Zoltán ugyanis 1956 nyarán szabadult a börtön bői, ekkor rehabilitálták, mint volt politikai foglyot. Péch Gé- záék ennek ellenére úgy hatá­roztak, hogy a pincébe egy kis Bonyhádon járva, sok mun­kásfiatallal beszéltem és kiala­kult előttem egy hiteles kép a fiatalok életéről, A mintegy 580 főt kitevő if­júmunkások nagy része — öt­venkét százalék — paraszti származású. Legtöbben a cipő gyárban dolgoznak. A gyár KISZ-szervezete egy­re nagyobb befolyást gyakorol az ifjúságra. A számítások sze­rint a legutóbbi félév során mintegy 500 óra társadalmi munkát végeztek a gyár fia­taljai. A bonyhádbörzsönyi Vö rösmarty Tsz gabonaföldjére aratni is kimentek munkaidő után a fiatalok. Paksi András, a cipőgyár KISZ titkára, beszélgetésünk során elmondta, hogy a kiszis- ták miként harcolnak a huli­ganizmus ellen. szobába zárják a beteg embert és reggel kivégzik, mondván: biz­tos, ami biztos. Éjszaka azonban Harangi Zol­tán magához tért kábultságából — úgy látszik, kevés altatót ad­lak be neki — s valamilyen úton-módon kiszökött a kórház­ból. Péch Gézáék rendkívül meg­ijedtek, hogy Harangi esetleg le­leplezheti tettüket és főhadiszál­lásukat, ezért elhatározták, hogy illegális székhelyüket máshová tesziÉ át. A Lenin körút és a Ma jakovszkij utca sarkán levő bér­ház egyik lakását szemelték ki erre, amely egy disszidált isme­rősük tulajdonában volt. A la­kást olyan hamis papírokkal fel szerelve foglalták el, amelyok azt tanúsították, hogy a három- szobás lakás Péch Géza és csa­ládja tulajdonát képezi. Ez a la­kás lett később egy nagyarányú földalatti szervezkedés központ­ja. Itt agyalták ki azt az össze­esküvést, amelynek a népi de­mokrácia állami szervei 1957 őszén vetettek véget... December első napjaiban Péch Géza az utcán összetalálkozott egy régi Vig utcai ismerősével, Csontos Erzsébettel, s noha vi­lágos nappal volt, sok járókelő haladt el mellettük, nagy csóko- Icdzással adtak kifejezést afelet­ti örömüknek, hogy a sors ijs- mét összehozta őket. A régi, bi­zalmas viszony arra indította A munkásfiatalság nagy ré- sze tanul. Legtöbben a hathó­napos »átképzős« tanfolyam hallgatói. A fiatalabbak há­roméves iparitanuló iskolát vé­geznek. Az elmúlt tanítási év­ben ketten, ez évben pedig ha-, tan iratkoztak be a cipőipari technikumba. A gyári könyvtár olvasóinak zöme fiatal. Egyre inkább növekszik az olyan if­júmunkások száma, akik sza­badidejük jelentős részét haj­landók a közösségi munkára feláldozni. Ez tehát a valóság! Az Sz. Pistához hasonló típus egyre kevesebb. Nincs tehát ok arra, hogy a fiatalokat féltsék a gyár tói. A bácsinak, aki fiát vissza­tartja, mert félti, hogy »elrom­lik«, azt tanácsolom, nézzen alaposabban széjjel Bonyhá­don, s akkor megváltozik a vé­leménye a munkásfiatalokról; H. T. Péchet, hogy földalatti kém­hálózatának kiépítéséről szóló terveit közölje Csontos Erzsébet­tel. Egy körúti eszpresszóban, fe­kete mellett mondta el a leg­utóbbi találkozásuk óta eltelt idő történetét s további terveit. De még bele sem kezdhetett mon­dókájába, amikor az »utca lá­nya« megakasztotta az egyéb­ként folyékonyan beszélő, úri körökben jártasságot mutató Péch Gézát, mondván: — Király Béla mellett dolgoz­tam a szabadságharc alatt. Máris megkaptam Ausztriából az utasí­tást, hogy a volt szabadságharco­sokat szervezzem meg, s ugyan­akkor létesítsek egy illegális földalatti szervezetet, amelynek legfontosabb feladata Király Bé­la utasítása szerint a következő: A Magyarországon fellelhető fegy veres csoportok felderítése,, azok egyesítése egy központi parancs­nokság létrehozásával, újabb fegyveres akciók kirobbantása, a szabadságharcos csoportok fegy­verekkel, rádióadó-vevőkészülé­kekkel, propagandaanyaggal, pénzzel, gyógyszerekkel és ru­házattal ellátása. Az októberi ese mények során megsebesült sza­badságharcosok Nyugatra szök- tetése s nagyfokú, magas készült- ségű hírszerzés minden fellelhe­tő katonai objektumról, kato­nai csapatok elhelyezéséről, le­gyenek azok oroszok vagy ma­gyarok, az ország politikai kosi-

Next

/
Thumbnails
Contents