Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

TOLNA MEGYÉT NtfPflJSÄG

1953. július 1?.

Több mint 10 millió forint az iskolai politechnikai oktatás támogatására, 20 millió forint az egyetemek műszaki fejlesztésére

A Művelődésügyi Minisztérium második félévi terveiből

Ä Művelődésügyi Minisztérium 1959. évi beruházásainak összege — a régi termelői árak alapján — az oktatásügy és a gyermeknevelés céljaira egüttesen megközelíti a 480 millió forintot «

Az óvodahálózatban, eredetileg az évre tervezett 35Ö0-on kívül, további 7000-es férőhely fejlesztésére adott lehetőséget a kormány.

Különös tekintettel a termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődésére, az állami beruházásból az év végéig 1085 tanterem készül el.

Az Országos Tervhivatal a napokban újabb 1,5 millió forintot bocsátott rendelkezésre. így lehetőség nyílik további 15 új tanterem létrehozására, többek között Dorogon, Kiskunlacházán, Mezőtúron és másutt. Számolni lehet azzal is, hogy ugyancsak az év végéig további 200—250 tanterem épül fel helyi erőforrásokból és társadalmi hozzájárulással.

Az 1959—60-as tanév elejére körülbelül 150 új iskolával bővül az oktatásügyi hálózat.

Mintegy tízmillió forintot kapnak az államtól az általános iskolák a politechnikai oktatás továbbfejlesztésére. Ugyanezt a célt szolgálja az a 750 000 forint, amelyet munkagépek, szerszámok, s egyéb felszerelések beszerzésére a középiskoláknak ad a Művelődésügyi Minisztérium. Az ősszel megnyíló 11 új felsőfokú tanítóképző és három óvónőképző intézet épületeinek átalakítására, korszerű berendezésére, felszerelésére mintegy 14 millió forintot költenek. Ezeknek a felsőfokú oktatási intézményeknek a fejlesztését 1960-ban folytatjuk.

Az egyetem műszaki részlegeinek és gépparkjának fejlesztésére 1959-ben 20 millió forintot irányoztak elő.

A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem izotóp laboratóriuma munkálatainak befejezése ez év utolsó negyedére várható. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egye temen belső átalakítással biztosítottál!: a Sopronból átköltözött bányászkar tanszékeinek elhelyezését. Az átköltöztetett tanárokat,

oktatókat egyrészt kész lakások várják. Újabb tizenöt lakás építését előreláthatólag még az idén megkezdik. Az évben egyébként OTP-kölcsönből 150 pedagóguslakás épül országszerte.

Fontos gyermekvédelmi beruházásokat is végrehajtanak az év második felében. A fóti gyermek- városban felszerelik a központi fűtéshez szükséges távvezetékhálózatot.

A Vöröskereszt több mint egymillió forintot adott a gyér mekváros központi egészség- ügyi épületének céljaira.

Ez előreláthatólag szintén elkészül az év második felében. Megkezdik 240 férőhelyes kollégium, valamint iskola építését is. Az év második felében konyhával, ebédlővel bővítik és központi fűtéssel szerelik fel a martonvásári gyermekotthont. A kőszegi gyógypedagógiai intézet fejlesztésére hétmillió forintot költenek. Miskolcon az év második felében ugyancsak hétmillió forintos költséggel megkezdik a gyengénlátók intézetének építését.

ECapálatlasml hagf ©tt kukorica

Amikor megláttam az országút mellett a végtelennek tűnő kukoricatáblát, e kérdéssel fordultam kísérőmhöz, Kovács Jánoshoz:

— Hányszor kapálták meg ezt a növényt?

ö csodálkozva nézett rám és a világ legtermészetesebb hangján, kimérten, röviden válaszolt.

— Ebben kézimunkaerő egy per cet sem dolgozott.

— De hiszen olyan szép tiszta... akkor hát mit csináltak vele? — okvetetienkedtem tovább. Ekkor a Kajmádi Állami Gazdaság igazgatója teljes részletességgel elmondta a kukorica agrotechnikáját. Ez röviden így foglalható össze.

A Kajmádi Állami Gazdaságban üzemszervezési kísérletek foly nak abból a célból, hogy kutassák: miként lehet a mezőgazda- sági termelést olcsóbbá tenni. Na mármost azt is megpróbálják, milyen termést ad a kukorica, ha lcapálatlanul hagyják. Persze azért annak elejét veszik, hogy a gyomok a növényen élősködjenek, elszívják tőle a tápanyagot. A következőképpen :

A kukoricával egyidejűleg vegyszert juttattak a talajba, aminek a hatására a föld gyomtalan olyannyira, hogy a 82 holdas táblában még mutatóban sincs egy szál sem.

— Ezek szerint az élet megcáfolja, hogy a kukorica kapásnövény — rukkoltam elő a megjegyzéssel.

— Hát igen, — így az igazgató,

de sietve hozzátette: A talajt

azért meglazítottuk, természetesen géppel.

— Hogyan vetették a kukoricát, hogy egyelni sem kellett?

— Szintén géppel. Az elmés szerkezet egyenként juttatta a talajba a kukoricamagokat, a kelési százalékkal így is elégedettek vagyunk.

— Hogyan vélekednek a szakemberek a növény fejlődésének jelenlegi stádiumáról?

Országos hírű szakemberek is megfordulnak a gazdaságban és egyik sem mulasztotta még el megnézni ezt a kukoricatáblát. Az egybehangzó vélemények szerint a kukorica fejlődése jó, sokat ígér. Ha 40 mázsa lesz a holdankénti átlagtermés, akkor nem is leszünk elégedettek. De amit most mutat,

abból arra következtetünk, hogy 50—60 mázsa is meglesz — adta meg a választ és búcsúzóul megjegyezte:

— Ha így haladunk, még én is megérem (közel jár az ötvenhez), hogy kilométereket kell gyalogolni egy szocialista nagyüzemben, hogy az ifjú nemzedéknek megmutathassuk, milyen is az a vadrepce. amivel manapság még mindig nagyon sok baj van.

Dorogi Erzsébet

KOMMENTÁR

Mellékkörülmények

fi

Engedjék meg, hogy idézetekkel kezdjem a mondanivalómat. Az idézeteket pedagógusok, járási és megyei, állami funkcionáriusok közti párbeszéd során jegyeztem fel:

„Ha ebbe a községbe helyezzük magát, akkor közel lesz a szüleihez és megoldódik a problémája?”

„Ha ebbe a községbe helyezzük, az megfelelő lesz a felesége részére is, mert az ő foglalkozása...”

„Inkább X községet javasolnánk magának, mert ott tudunk biztosítani megfelelő lakást is, mivel maga családos ember.”

„Jó kérem, igyekszünk elintézni azt is, hogy a felesége állást kapjon és akkor nem lesz ilyen családi jellegű akadálya annak, hogy elfogadja a kinevezést.”

Ezeket az idézeteket azért jegyeztem fel, mert nagyon sok elgondolkodtató dolog van ezekben. Mindenekelőtt arról tanúskodnak, hogy nem mechanikusan végzik a kinevezéseket, áthelyezéseket azon az alapon, hogy „egy ember — egy ember” — ide egy tanerőre van szükség, X nevelőt ide helyezzük, s ha neki megfelelő, akkor jó, ha pedig nem — sajnáljuk, de tovább minket nem érdekel a dolog.

Alapul veszik, hogy az áthelyezés mennyiben feiel meg az áthelyezettnek, családi körülményeinek. Természetes dolog, hogy egy családos nevelőnek az új munkahelyen lakásra is szüksége van, ha felesége is dolgozik, nyilvánvaló, hogy továbbra is képesítésének megíeA következő nemzedék elátkoz bennünket

hangulatának összefoglalása Nyu gat számára. Ne is folytasd tehát tovább. Te ugyan vezető szelepet fogsz betölteni ebben, de az utasításokat én adom. Én állok legközvetlenebb kapcsolatban a bécsi központtal, s minden u+a sításukat végre kell hajtani, mégpedig maradékalanul, a szent cél érdekében.

Péch azonnal vállalkozott erre. Találkozást beszéltek meg másnap délelőttre az írószövetség Kertész utcai klubhelyiségében. Csontos Erzsébet, hogy tanúbizonyságot tegyen a földalatti szervezkedésben való jártasságáról, kiterjedt kapcsolatáról, bemutatta Péch Gézának Berényi István újságírót. Hármasban beszélgettek, s Csontos Erzsébet bi zalmasan közölte Péch-hel, hogy Berényi az írókat és újságírókat képviseli. Megállapodtak abban, hogy sürgősen megjelentetik az »Élünk« című illegális lapot, amelynek kinyomtatására és sok szorosítására már loptak egy stencilgépet. A beszélgetés rövid volt. Csontos Erzsébet, mint egy kiszolgált őrmester, határozottan adta ki az utasításokat, pattogtak szavai, mint kisdobon a borsó. Még aznap átmentek mindketten a 2-es számú női klinikára, ahol működött már egv földalatti csoport. Csontos Erzsébet ugyanis azt tervezte, hogy Péch Gézát teszi meg a budapesti csoportok vezetőjéül s

ezért szükségesnek tartotta, hogy bemutassa neki az összekötőket. Itt a női klinikán ismerkedett meg Péch — Csontos Erzsébet révén — Békési Bélával és Rácz Józseffel, akik az itt működő ellenforradalmi csoportot vezették.

— Holnapra várjuk a bécsi futárt — közölte a jelenlevőkkel Csontos — aki meghozza a szükséges utasításokat és a pénzt.

—• Mennyi pénzre számítasz? — kérdezte Péch Géza.

— ötszázezret kértem. Nem tudom, mennyi érkezik.

— Mit csinálsz majd* a pénzzel? — szólt közbe Békési, akit az alvilágban csak »Bagolyénak titulálták, ö már tizenkétszer volt büntetve közönséges bűncselekményekért, „s valahányszor kiszabadult a börtönből, mindig megtalálta az útját-módját annak, hogyan kerüljön vissza. No, nem azért, mintha olyan nagyon akarta volna. De könnyebb nek vélte a lopást, a rablást, mint a tisztességes munkát. Egyébként az ellenforradalom idején a Corvin közi parancsnok Ságnál teljesített futárszolgálatot.

— Ez a pénz az induláshoz kell. Mindenkit ellátunk megfelelő összeggel, ne szenvedjenek hiányt semmiben. Tartalékolunk egy alapot, amelyet arra_haszná- lunk majd, hogy lepénzeljük a

különböző személyeket, akiktől adatokat, híreket és munkánkhoz szükséges eszközöket kaphatunk. Egyébként az összeg elrejtésére megfelelő helyet kell találni, mert ha esetleg elcsípnek bennünket, akkor áruló jel lenne ilyen nagy összeg.

— Mit várhatunk még külföldről? — szólt közbe ismét Péch Géza.

— Valószínű, hogy a holnapi futár már egy nagy hatósugarú rádióvevőkészüléket is hoz magával s így titkos hullámhosszon állandó kapcsolatot teremthetünk a bécsi központtal. Értesítést kaptam arról is, hogy a közeljövőben harminc adóvevőt, nagymennyiségű fegyvert és lőszert kapunk.

— Hogyan tudják ezt beküldeni az országba? — kíváncsiskodott az egyik.

— Ezt nem kötöm az orrodra — válaszolta Csontos —, de azt megsúghatom kis szívem, hogy megfelelő kapcsolataink vannak egyes szállítási szervekkel...

Az épületes beszélgetés után. amely tele volt tűzdelve az alvilágban használatos és nyomda- festéket nem tűrő fordulatokkal, szóvirágokkal — felkerekedtek, hogy megállapodásuk szerint hoz zákezdjenek a szervező munkához. Péch Géza azt a közvetlen feladatot kapta, hogy egy csoporttal menjen ki a budai hegyekbe, s kutasson fel barlangokat, ahol elhelyezhetik majd a már készletükben levő, de eddig lakásukon rejtegetett fegyvereket, lőszert s az ellenforrada lom során rabolt különböző holmikat. Mert tudni kell, hogy bármennyire is gyűlölték a rend szert ezek a börtöntöltelékek, po litikai kalandorok, kapitalista és .grófi ivadékok, azért nem vetették meg az erőszakosan szerzett »ingyen holmikat« sem. Péch lakásán például tizennyolc darab 6x5 méteres perzsaszőnyeg, harmincöt írógép, tíz magnetofon, két zenegép, negyvenöt kész ruha és rengeteg egyéb lopott holmi várta az elszállítást jobb rejtekhelyre. A lakásban mozdulni sem lehetett a rengeteg rablott holmitól. De ugyanígy volt ez a többiekkel is. A »szabadságharc« alatt ezek az urak máról holnapra meggazdagodtak. Jól kellett hát őrizni a leendő jólét alapjait — nehogy rábukkanjanak. Két nap múltán Csontos Erzsébet Péch Géza szárnysegédjévé szegődtetett egy fiatal, 25 éves bárófiút. Atzél Endrének, a bárófiúnak »derék« édesapját a felszabadulás után há borús bűntettekért a Román Nép köztársaságban kivégezték. Elképzelhető, hogy milyen inspirációkat adott a továbbiakban Péch Gézának ez a bárófi-szárnyse- géd.

(Folytatjuk.)

lelő munkahelyen akar dolgozni. A kezdő, nőtlen pedagógusoknál pedig éppen az ellátásuk, megélhetésük szempontjából nem mindegy, hogy szüleiktől kétszáz kilométerre kapnak-e állást, vagy saját falujukban, esetleg annak környékén, ahonnan gyakran s kis útiköltséggel hazajárhatnak.

Mindezeket figyelembe veszik és ma már egyre inkább természetes dolog, hogy addig nem helyeznek út egy nevelőt sem, amíg nem tudják biztosítani az olyan körülményeket, hogy a család ne szenvedjen hátrányt. Hadd tegyem hozzá mindjárt, / hogy ez nem is olyan egyszeri)/ dolog, mint ahogyan az embejí- leírja. Az oktatás irányítóinak bizony megsokszorozza a munkáját, mert nem olyan egyszerű dolog sem a lakás biztosítása, sem pedig az egyéb magánjellegű kérelmek teljesítése. De az oktatás vezetői mégis fáradoznak, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy egy áthelyezés ne hátrányos, hanem lehetőleg előnyös legyen az oktatási érdekek mellett magának a nevelőnek és családjának is.

Mert ez nálunk így természetes.

S az idős pedagógusok a megmondhatói, hogy a múltban tö- rődött-e valaki egy tanító-család magánjellegű problémáival. Ha egy 1 tanítónak a sok pályázat után sikerült álláshoz jutnia, az élete végéig hálás lehetett a tisztelendő úrnak, s akiknek jóvoltából állást kapott. Egyéni érdekek? Ezekre nem is mert gondolni. Egy tanítónak nem lehettek feltételei, csak annak, aki állást adott neki. Ha mégis netán — nem ismervén a követkéz ményeket — feltételeket határozott meg, már-eleve reménytelen volt a pályázat, hiszen ott volt helyette a másik pályázó, aki örömmel fogadta el feltétel nélkül az állást, csakhogy az oklevéllel a zsebében ne kelljen napszámba járnia.

Érdemes ezekről a „mellék- körülményekről” is beszélni.

Áthelyezik az aufóbusz-megéSlót Győnkön

Gyönk község fejlesztési tervében szerepel az autóbusz-megálló áthelyezése. Erre azért van szükség, mert a forgalom évről évre növekszik a községben, s különösen a központban a megállóhely már akadállyá vált. Köztudomású, hogy Gyönk járási székhely, s nap mint nap a környező falvakból sokan bejárnak, tehát az ő érdeküket is szolgálja az áthelyezés.

Ezt figyelembe véve el is határozták a falvakban tanácsüléseken, hogy a községfejlesztési alapból segítik a gyönki tanács kezdeményezésének megvalósítását. így a gyönkiek 20 000, a környező falvak pedig együttesen 30 000 forinttal járulnak hozzá az áthelyezéshez.

A megfelelőbb, alkalmasabb helyre való költözés segítéséhez a helyi földművesszövetkezet is segítséget nyújt. Mintegy 5000 forintos beruházással büfét rendez be, ahol az autóbuszra várakozók kellemesebben tölthetik el a várakozást.

Az új megállóhelyen lesz váróterem és diszpécseri iroda is, mely utóbbiban az érdeklődők megfelelő felvilágosítást is kaphatnak az autóbuszok menetidejéről és I más problémákkal kapcsolatban«

„Szedae Mardom” című teheráni lap kiszámította, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott kölcsönnek csupán az évi kamata 4 320 000 dollár. Irán 17 eszendeig lesz kény télén fizetni ezt az összeget a kölcsön törlesztése mellett.

Az Aram című lap „Hová vezetnek bennüket a végnélküli kölcsönök?” című vezércikkében ezt írta: „A következő nemzedék elátkoz bennünket, ha vissza kell majd fizetnie ezeket a kölcsönöket”.

Az Egyesült Államok arra kényszeríti Iránt, hogy jóval erején felül költsön katonai előkészületekre. Az államkincstár egyre ürül, az iráni katonai támaszpontokat építő „Morrison Nudson” amerikai társaság pedig-nagy profitot vág zsebre. Az „Aram” című teheráni lap nemrég azt írta, hogy a nyugati országoktól kapott kölcsönök a „helyi és a külföldi vállalkozók és közvetítők zsebébe vándorolnak”.

Az amúgy is magas kamatra folyósított amerikai kölcsönök egyre növelik Irán állami adósságait. A