Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-09 / 159. szám

1959. július 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 8 Félévi gyorsmérleg a Tolnaiiémedi lenssrpár termékeinek Minőségi- és hozam alakulásáról Á termékek minőségének ala­kulásáról, a termelékenységről, a hozam növelésének lehetőségeiről beszélgettünk a Tolnanémedi Ken dergyárban. A gyár vezetője szel­lemesen így jegyezte meg kér­désemre a gyár előtt e téren álló feladatokat: „A minőség javítása olyan, mint az üzemi étkezés, min dig lehet és kell is javítani”. Ez­után nem maradt más, mint ala­posan megnézzük, mit tesznek a némedi elvtársak, hogy a gyár ter­melése gazdaságos legyen, és a termékek jó minőségben kerülje­nek ki a raktárból. Az idei első félévi eredménye­ket összehasonlítottuk a múlt év azonos időszakával. S ebből az igazságot tudtuk meg: sokat tesz­nek a gyárban azért, hogy sza­vuk ne csak frázis legyen. Már a múlt év őszén megkezdő­dött az a munka, melynek gyü­mölcse most érik. Akkor a gyári hozzáértő dolgozókat küldték ki a termelőkhöz a kender átvételé­re. Osztályozva küldték a kórót a gyárba, és a telepen is e szerint kazalozták be. A tavasszal, az áztatás megkez­désekor is azt vették figyelembe, hogy mi az a súly, ami egy mázsa kóróból mint rost jelentkezik. En­nek vizsgálatához a kapott ada­tok alapján a következő tábláza­tot lehet összeállítani: Hónap Szálhozam Összrost Kóc 1958 1959 1958 1959 1958 1959 Január 4,84 6,51 19,43 19,46 14,5 12,95 Február 6,62 7,33 20,13 20,60 13,51 13,27 Március 7,7 8,46 20.3 19,35 12,6 10,89 Április 6,9 8,49 20.4 19,6 13,5 11,11 Május 7,26 8,3 21,74 19,26 14,48 10,96 Június 7,57 7,51 20,82 20,46 13,25 12,95 A fenti táblázat figyelmes fa­állása a termeléshez. Érdekelté nulmányozásából meg lehet álla­pítani, hogy az idén az eredmé­nyek jobbak, mint a múlt évben voltak. Az egy mázsa kenderkóró ból nyert rosthozam változó, ál­talában az idén csaknem egy egész százalékkal nőtt a hozam. És kedvezően alakult a szál és kóc aránya is. Ez a több és nagyobb értékű áru kedvezően hat a gyár nyereségére is. Általában két szá­zalékkal kevesebb kócot gyártot­tak és ugyanennyivel több szál­kendert. Az eredmény, a javulás számot­tevő. Ugyanis az elmúlt évi tech­nológiát alkalmazzák jelenleg is. Kisebb jelentőségű ésszerűsítések történtek a hozam növelése érde­kében, de ezek mellett nagyobb jelentőségű a munkások hozzá­tették a turbinán dolgozókat — minőségi premizálással — a ho­zam növelése, a minőség emelése tekintetében. Különösen március hónap óta javult jelentősen a ho­zamszázalék. Ez kapcsolatban van azzal is, hogy a kongresszusi versenyt ez időben kezdték el. A június havi visszaesés természe­tes következménye annak, hogy alacsonyabb osztályú kórót dol­goznak fel. Júliusban már jelen­tős javulás várható, ugyanis a gyengébb kórót nagyrészében már feldolgozták. Újabban különös nehézségeket állít a gyár elé a fonoda. Az eddi­gi szokásos, turbina által tilolt kendert nem veszik át, csak úgy, ha a gyárban a gép után kézierő­vel még egyszer áttilolják. Ez Szekszárd város KISZ fiataljainak éleiéből BAKTA A baktai állami gazdasági üzemegységben az új KlSZ-szer- > vezet kezdeményezésére teljesen újszerű munkaverseny indult be a munkacsapatok között. Az egész üzemegységben 12 munkacsapat dolgozik, melyből három a KISZ- szervezet kezdeményezésére jött létre és KISZ fiatalokból áll. A KISZ munkacsapatok a Ságvári, Petőfi és a Dózsa nevet viselik. Már elkészült a végső értékelés a június havi versenyről, amely­ben a KISZ fiatalok nagy büsz­keségére, a három KISZ munka­csapat közül különösen kettő igen szép helyezést ért el. A Ságvári csapat holtversenyben egy felnőtt csapattal az első, a Petőfi csapat a harmdik és a Dózsa csapat a tizedik helyen áll. A KISZ fiata­lok közül a legjobban, legszorgal­masabban és legfegyelmezetteb- ben dolgozó fiatalok: Eszenyi Irén, Morvái Rozália, Weisz Ka­talin és Höffler Mihály volt ed­dig. Dicséretet érdemelnek a baktai fiatalok, s jó lenne, ha másutt is követnék példájukat. VASIPARI VÁLLALAT A Mátrai Antal KISZ szerve­zet KISZ tagokból álló tanulóbri­gádja több mint 30 000 forint ér­tékű társadalmi munkát végzett a szekszárdi termelőszövetkezetek gépeinek a megjavításán az idő­sebb szakmunkások «besegítéséi­vel. Sőt június 30-án a KISZ szervezet fiataljainak az irányí­tásával a szekszárdi Béke Tsz ben több mint negyvenen vettek részt a gyors betakarítás elősegí- tése céljából az ősziárpa össze­hordásában és keresztberakásá­ban. Ezenkívül rendszeresen részt vesznek a KISZ szervezet fiatal­jai a téglahordásban is, hogy a vállalat új telepe minél hama­rabb felépüljön, h’.szen ezzel fog megoldódni helyiségproblémájuk is. Derekasan dolgozna!: ezek az ifjúmunkások, s szinte vaiameny- nyiük elismerést érdemel, Külö­nösen elismerést érdemel vezető­jük: Máté József, a KISZ titkára, aki igazi kommunista lelkesedés­sel, a tőle telhető legnagyobb energiával dolgozik. BELVÁROS A szekszárdi belvárosi KISZ szervezet lelkes fiataljai vikend- házat fognak építeni a közeljö­vőben Taplóson. A munkálatokat körülbelül 3 000 forint érték ki­vételével társadalmilag, saját ere­jükből végzik. A KISZ fiatalok és vendégeik részére a tervek szerint augusztusban már meg is nyílik a kedves kis szórakozó és pihenőhely. többletkiadást jelent energia- költségben, munkabérben stb. És ez visszaesést is jelent bizonyos tekintetben a fejlett, korszerű gyártási eljárástól, a j gépesítés révén kiszorított kézi munkához. Az e téren keletkező többletkia­dást exporttermék terven felüli gyártásával pótolják. Az első fél­évben 200 mázsa szálkendert és 300 mázsa kerderkócot gyártottak export minőségben. A második félévben előreláthatólag 700 má­zsa exportkendert gyártanak majd. A minőség javítása, a hozam növelése lassú, de biztosan előre­haladó folyamat. A jövő évi mun kára már most megkezdték az előkészületeket. Az idén is a kóró- beszállítást a tavalyihoz hason­lóan szervezik meg, azzal a kü­lönbséggel, hogy most még na­gyobb figyelemmel, jobb szakem­berekkel végeztetik ezt a munkát. S a munkások versenye is ezt a célt szolgálja, a technikai feltéte­lek biztosítása mellett azonban ennek van a legnagyobb szerepe a munka javulásában. P. J. Kereskedelmi érdekességek NÖVEKSZIK A FORGALOM Megyénk területén évről évre növekszik az áruforgalom, vagyis a dolgozók évről évre több áru­cikket vásárolnak. 1955-ban 109,68, 1956-ban 133,78, 1957-ben 131,99, 1958-ban 1.34,93 százalék volt a forgalom, 1954-hez viszonyítva. Az összforgalmon belül igen jelentősen növekedett az iparcik­kek forgalma. MEGFELELŐ A RUHÄZATI CIKK-ELLÁTÁS A megyei tanács kereskedelmi osztályától nyert értesüléseink szerint állandóan csökken a hi­ánycikkek száma. Jelenleg mint­egy 60 000 méter karton, 40 000 méter flokon, 150 000 méter ágy­nemű és egy egész sor nagy meny- nyiségű egyéb cikk van a nagy- és kiskereskedelem raktáraiban a szezonigények kielégítésére. E- mellett állandóan van feltöltés is a/különféle cikkféleségekből. A szezoncikkekből mindenekelőtt említésre méltó a klót, amelyből kellő mennyiség áll rendelkezés­re. Az aratási és cséplési idény­re mintegy 15 000 klotnadrág vár vevőjére. Trikóingből, gyermek vászonruhákból, férfi tropikál és vászonöltönyökből ugyancsak megfelelő az ellátás. Mintegy 20 százalékkal emelke­dett a szőnyeg és 10 százalékkal az ágygarnitúra-ellátás. Minden cipőfajtából lényegesen több árut értékesített a kereske­delem, mint a korábbi időszakok­ban bármikor. Meg kell azonban említeni, hogy a szezonjellegű cik­keknél nem volt kielégítő az áru­készlet. így például nem volt és nincs elég gyermekszandál, női és férfiszandál stb. Ez kizárólag az igények növekedésével magya­rázható. Gyermekcipőből például sokkal nagyobb mennyiséget hoz­tak forgalomba, mint a korábbi időszakokban, de ez sem volt elég. Minden nap benépesedik a bátasséki Búsakalúss Tsz új klubhelyisége 'T'avasszal, amikor az egész megyében nagy lépé­sekkel haladt előre a termelő­szövetkezeti mozgalom, a báta- széki Búzakalász Tsz tagsága és földterülete többszörösére nőtt s jelenleg a 7000 holdas gazda­ságban 1100 család dolgozik, A falu szövetkezeti község lett, ami nemcsak azt jelenti, hogy a dolgozó parasztság zöme a nagyüzemi gazdálkodást válasz­totta, hanem azt is, hogy a Bú­zakalász Tsz a falu gazdasági és kulturális központjává is vált. Kulturális központtá is, s a szövetkezet vezetőségéntfz gondoskodnia kellett arról, hogy megteremtse a mind ma­gasabb kulturális szintre emel­kedő szövetkezeti parasztság művelődési, szellemi igényei kielégítésének lehetőségét. Korábban is működött már a szövetkezetben klub, a szövet­kezet központi épületében, a megnövekedett (agság számára azonban ez a helyiség kicsi lett. A megoldás természetesen nem volt egyszerű, mert olyan helyiségről kellett gondoskod­ni, ahol több száz embert el le­het helyezni. Ekkor sietett a községi pártszervezet a terme­lőszövetkezet segítségére s fel­ajánlotta a község központjá­ban levő székházát az új klub céljaira. Ttt rendezték be az új klubot, s ekkor mutat­kozott meg, hogy az egész falu szívén viseli a Búzakalász Tsz gondját. A kisipari szövetkezetek egy­más után ajánlották fel segít­ségüket: az egyik a termek ki­festését vállalta, a másik víz­tartályt készített s itt volt a tér melőszövetkezetet patronáló Be loiannisz gyár is, amely pom­pás csillárokat adott az új klubnak, sőt kisebb munkákkal is segítette a megvalósulást, így készült el nemcsak a me­gye, hanem az' országnak is egyik legszebb termelőszövet­kezeti klubja. Itt van a televízió, akinek kedve van hozzá, rádiót hall­gathat, kártyaterem, olvasó­szoba, csinos kerthelyiség, kug­lizó szolgálja a tsz tagjainak szórakozását, pihenését. — Persze nemcsak a tsz tag­jaiét, — mondja Tamási Ist­ván, a klub gondnoka. — Vas­utasok, kisiparosok, értelmisé­giek is betérnek a klubba, egy kis beszélgetésre, szórakozásra. A klub az egész községé. I~íe sajnos, ez is kicsi. A több mint ezer tsz-tag közül nagyon sokan töltik }tt estéiket, egy pohár sör mellett, elbeszélgetve. Vasárnaponként i—500 ember is van a klubban, s ilyenkor már nem jut min­denkinek. hely. — Kultúrált szórakozási le­hetőséget akartunk biztosítani tagjainknak — mondotta Báli Zoltán elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Úgy érezzük ez si­került is. Minden nap benépe­sedik a klubhelyiség, ahol a szolid sörözés mellett sok min­denről szó esik az emberek kö­zött. Természetesen a munká­ról is, a politikáról is. És ez a jó, mert így vitában, baráti bei szélgetések közben mindent megtárgyalhatnak az emberek. Jó cél vezette a Búzakalász Tsz vezetőit, amikor a rossz emlékű kocsmázás helyett ele­gáns, minden igényt kielégítő klubot hozott létre. Mert ez­zel megtette az első lépést, hogy eltűnjék a különbség a falu és a város szórakozási le- netőségei között. (cs) Pintér István—Sxabó Lássló titkos Utakon (13) Az átvirrasztott éjszaka után a két férfi másnap délelőtt is­mét összejött Ábrányi lakásán. De most már megjelent az egyik megbízó, egy civilruhás amerikai tiszt is, aki ugyancsak jól beszélt magyarul. Szemmelláthatóan ő vitte a szót — elvégre ő volt a ke nyéradó gazda. — Kutasson csak emlékeze­tében, kiben bízik meg Magyar- országon a legjobban — szólt eny hén rikácsoló hangján Ábrányi Aurélhoz, miközben állandóan az arcát dörzsölgette. — Van több barátom is, akik­ben megbízom. — Most csak egyetlen egyről van szó. Olyant kutasson fel az emlékezetében, akire az életét is teljes lelki nyugalommal rábízná. A csend ránehezedett a szoba­ra. A volt magyar újságíró pe­dig ■ emlékezetében matatott. Mindannyian hallgattak, csak időnként töltöttek egymásnak a jó erős konyakból. Ilyenkor az amerikai mintha feléledt volna. Úgy lökte magába az italt, mint beteg ember a fájdalomcsillapító aszpirint. —• Van egy gyermekkori pajtá­som, aki most elég rongyul áll, talán azzal kellene felvenni az érintkezést — szólalt meg Ábrá ■ nyi. — Nézze, egyet jegyezzen meg most, amikor ebben a szakmában a kezdeti lépéseket teszi — vá­gott Ábrányi szavába az ameri­kai. — Amikor megbízható em­bert keres, akkor mindig azt tartsa szem előtt, hogy az Illető­nek legalább a következő tulaj­donságokkal kell rendelkeznie: legyen megátalkodott ellenfele annak vagy azoknak, akik ellen dolgozni fog; ez a gyűlölete táp­láljon benne olyan bátorságot, amely minden félelmet legyűr; legyen szemfüles, talpraesett, mű veit és okos; legyen állandó szak­mája s igyekezzék fontos beosz­tást szerezni magának, jól meg­tanulni ellenfeleinek nyelvét (itt nem az anyanyelvről van szó, hanem arról, hogy illeszkedjék bele azok gondolatvilágába, mu­tassa magáénak azok felfogását, stb.) végül legyen rászorulva a pénzre is, vagy ha nincs rászorul­va, akkor szeresse nagyon a jó­módot... Ha ilyet talál, csak ak­kor szóljon. —• Tudok ilyet ajánlani, azt. akiről már az előbb is beszélni akartam. Atkáry Arisztid. Régi jó barátom, szinte gyerekkori paj­tásom. Együtt nőttünk fel. Afelől nem lehet kétségül:, hogy a rend­szert gyűlöli... — Halálosan? — vágott közbe Struzziero. —• Efelől megnyugtatom önö­ket. Egész élete a régi rendszer­től függött. Jómódban élt, gazda­gok voltak. Amolyan aranyifjú volt. Most trógerol, holott apja 1945 előtt a Schönwald Vegyé­szeti Gyár egyik főrészvényese, az IG Farben-Industrie magyar- országi fiók-vállalatának elnöke és ezenkívül egy vegyészeti gyár tulajdonosa volt. Arisztid 1945 után — úgy tudom, az államosí­tásokig — az apjától örökölt gyá­rat vezette. Ekkor még volt egy kevéske az »átmentett« vagyon­ból, de Arisztid, gyorsan nyaká­ra hágott régi értékeinek. , ! — Most nincs állása? — Úgy tudom, nincs. — Akkor ezt nagyon meg kell gondolni... — Azt hiszem, azért egyik cso­portfőnöknek alkalmas lesz ő — ellenkezett Ábrányi. — Majd ki­építi a kapcsolatokat, vállal va­lami fedőmunkát, s akkor nyu­godtan tud dolgozni. Széles isme­retségi köre van, sok barátja »mentette át magát«. — Ezen ti »szellemességen« mindhárman na gyot kacagtak. — Párttag barátai vannak? *— Úgy tudom, igen. Hallot­tam valami Darvasról, aki az egyik fontos minisztérium vala­milyen részlegében mint főmér­nök nagyon jelentős beosztást tölt be. — Hát akkor egyelőre marad­junk Atkárynál, s állapodjunk meg abban, mi is lesz Struzziero úr pontosan feladata — vette át ismét a beszéd fonalát az PTT1PTV~‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents