Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

1959. július 8.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Egy pártszervező hétköznapjai

— Tarr elvtárs? Lement a pártház építéséhez — kapom meg kérdésemre a választ a községi tanácsházán.

— Igen, itt volt egy jóidéig, — mondják ott —, de elment. Talán a kultúrház építésénél van. Ha ott sincs, akkor a tsz-ben kellene megnézni.

A kurdi Uj Élet Tsz irodájában napközben nemigen lehet találni embereket. Mindenki dolgozik. Ki erre, ki arra, kapálnak, aratnak, még az iparosokat is mozgósították az aratásra. Az aratók között ott találjuk Szigetvári Józsefet, a tsz asztalosát is. A szétszórt kisparcellákon megdőlt a gabona, nehezebben megy az aratás, s nem lehet gazdaságosan kihasználni a gépeket sem. Márpedig sürgető a munka, érett a gabona, és az időjárás miatt is igyekezni kell az aratással.

Tarr Viktor elvtárs körzeti pártszervezővel végül is

A HATÄRBAN TALÁLKOZUNK.

Éppen a dalmandi gépállomás egyik traktorosával, Törő Istvánnal vitatkozik, aki a nehézségekről beszél és arra kéri Tarr elvtársat, intézkedjék, hogy legalább 3—4 tsz-tagot küldjenek ki segíteni. A gépállomási emberek ugyanis a szalma lehúzását végezték és amint mondották — ha megkapják a 3—4 segítséget, azok elvégezhetnék a kazalozást — utána pedig a traktorosok hozzákezdhetnének, a tarló szántásához.

— Legyenek türelemmel, elvtársak — mondja a pártszervező. Az operatív intézkedés Kenedi elvtárs, a tsz agronómusának, illetve a brigádvezetőnknek a feladata. Ezt pedig még nekem is tiszteletben kell tartani, ugyanis nem lenne ésszerű, ha az egyik intézkedést agyoncsapnánk a másikkal. Mindenesetre hasznos és ésszerű a javaslat, s meg fogjuk beszélni az elvtársakkal — nyugtatja meg a gépállomásiakat.

Tarr Viktor eltvárs — ahogy mondják a községben — „nyughatatlan” ember. Állandóan jön- megy, intézkedik, s ennek ellenére nem végez felületes, futómunkát. Három hónappal ezelőtt még a tanács élén állt, v. b. elnöke volt Kurd községnek, most pedig öt

Gyilkos orvosok

A Sunday Times legutóbbi szá. mában tudósítás jelent meg arról, hogy Nyugat-Németország- ban százhúsz olyan ■ orvos folytat gyakorlatot, akik a háborúban SS-ek voltak és a koncentrációs táborokban embertelen, legtöbbször halálos kimenetelű »kísérletekent« végeztek a foglyokon. A konzervatív brit újság szerint: »■Hertha Oberhäuser, aki a R avensbrück-i táborban százszámra »kísérletezett« a szerencsétlen női foglyokon, most a dán határ közelében lévő Stock- seeben nőgyógyászati gyakorlatot folytat. Dr. Hermann Pook, Himmler fogorvosa, aki előszeretettel húzta ki a foglyok arany- fogait, jelenleg Nyugat-Berlinben tart fenn orvosi rendelőt. Dr. Heinrich Plaza, a halálos injekciók »szakértője« jól menő orvost praxissal rendelkezik Bajorországban. A bonni egyetem egyik katedráján Siegfried Ruff professzor ad elő, aki a foglyokon próbálta ki, mennyi időre van szüksége az embernek ahhoz, hogy fagyhalált haljon.

— Igazi „pünkösdi királyság”.

Egy amerikai utazási iroda ügyfeleinek különleges javaslatot tesz: „Éljen egy napig úgy, mintha milliomos lenne!” Aki ezer dollárt lefizet (csekélység!), az egyetlen napra luxus-Cadillac autót, pompás úszómedencével ellátott villát, nagy kiszolgáló személyzetet és egyéb örömöket kap, melyeket 24 órán keresztül élvezhet." A villa ruhatárában a megfelelő toalettek is rendelkezésre állnak, a hozzávaló nercbundával és ékszerrel egyetemben. A 24 óra leteltével azonban véget ér az „álom”, oda az ezer dollár és a milliomosság.

község, 11 pártszervezet és 7 tsz gondja nehezedik vállaira.

— Gyulaj, Csibrák, Duzs, Mu- csi és Kurd községek tartoznak a körzetemhez. Az öt községben hét működő termelőszövetkezet van, egy pedig Dúzs községben szintén megalakult és az ősszel kezdik meg a közös munkát — mondja, miközben az előtte fekvő jegyzetfüzetben lapozgat.

A feljegyzések alapján, — ahogy beszél a községekben előforduló problémákról, — látszik, hogy úgy

ISMERI KÜLÖN-KÜLÖN MINDEGYIKET,

mint a tenyerét:

Gyulajon általában jól működnek a termelőszövetkezetek. Ennek egyik összetevője az, hogy a pártszervezettel és a tanácsi szervekkel jó az együttműködés — mondotta.

Tisztában van a tsz-ek taglétszámával, az ott folyó munkákkal, a tsz-pártszervezetek életével. Igen jelentős az, amit már Tarr elvtárs javaslatára valósítottak meg Gyulajon. A tanács apparátusában dolgozó kommunisták egy-egy tsz pártszervezetének tagjai, ott végeznek pártmunkát. Balogh Gyula elvtárs, a tanács v. b.- elnöke például az Uj Barázda Tsz pártszervezetéből — ahol családtagjai és rokonsága tagként dolgoznak, átment egy másik tsz- pártszervezetbe. így senki nem mondhatja és nem vetheti szemére azt, hogy elfogult, vagy engedményeket tesz az Uj Barázda Tsz- nek, mivel a családi szálak az Uj Barázda Tsz-hez fűzik.

A másik községben, amely szintén szövetkezeti község, az egymás iránti megbecsüléssel volt baj. Az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatása nem megy máról holnapra.. Általában, de különösen a szövetkezeti községek ben előtérbe kell hoznunk a politikai nevelőmunkát, a kommunista munkastílus kialakítását — mondotta.

MÉLYEN ÉS ALAPOSAN

elemzi Tarr elvtárs a községek hangulatát, az emberek megnyilvánulását, s ennek alapján keresik a megoldásokat. Egy és ugyanazon probléma másként adódik a gyakorlatban Mucsiban, vagy Du- zson, Gyulajon, vagy Kurdon. Munkájában elsősorban azt tartja szem előtt, mi az, amellyel közelebb lehet hozni az embereket egymáshoz. A második pedig az, hogy őszintén és világosan ad választ a kérdésekre, legyenek azok népszerű, avagy népszerűtlen feladatok. Áz egyik tsz-ben például külön foglalkoztak a vezetők felelőssége és a kollektív vezetés kérdésével. A tsz elnöke tapasz- *

talt és erős kezű vezető, ami nem is baj. A baj abból származott, hogy az erőskéz politikáját lassanként felváltotta az önkényeskedés, amelyet a tagok méltán kifogásoltak. A tsz elnöke kommunista és Tarr elvtárs úgy beszélgetett vele a hibáiról, mint egyik kommunista vezető beszél a másikkal: kertelés nélkül, nyíltan. Másutt a helyi ismeretek felhasználásával a pártszervezetben megnyilvánuló befeléfordulással foglalkozott és példával bizonyította be, hogy léhet, sőt kell is erősíteni a pártszervezetet.

Az a célunk, hogy a pártszervezetek erősítésével

ÖSSZEKOVÁCSOLJUK AZ ERŐKET,

hogy ezzel biztosítani tudjuk a további fejlődést — mondotta.

Tarr Viktor elvtárs pártszervező négy hónappal ezelőtt egy község gondjait hordta vállán, mint községi tanácselnök. Néhány hónap óta megnövekedett a gondja és felelőssége. És ezt a gondot, felelősséget kommunistához méltóan és becsülettel igyekszik elvégezni.

Pozsonyi Ignácné

Kiváló konstrukció az SZKM 3. típusú új szovjet kombájn

A megye gépállomásai is kaptak és a közeljövőben még kapnak is azokból az arató- és cséplőgépekből, melyeket terven felül ad a Szovjetunió a magyar mezőgazdaságnak. Az SZKM 3. típusú új szovjet kombájnt tegnap mutatták be a gépállomási szakembereknek. A gépek precíz munkájáról nagy elismeréssel nyilatkoztak a szakemberek. Azoknak pedig, akik nem vehettek részt a bemutatón, Sipter Géza, a gépállomások megyei főmérnöke elmondja, hogy milyen is az új SZKM 3-as szovjet kombájn.

— Az új gépet felszerelték azokkal a modern berendezésekkel, amelyek minden igényt kielégítenek. Az arató és cséplő- rész aránya nagyon kedvező. 1,19 méteres dobhoz 3,2 méteres vá- gószélesség van, míg a magyar kombájnoknál 4 méteres vágószélességhez 0,9 méteres dob van. A vágószerkezet talajvezérlésű. Hidraulikusan állítható a motolla sebessége és magassága fokozat nélkül. Nagyon ésszerű a kasza- | meghajtás, ahol csak egyesirányú váltakozó mozgás van és a kaszafej nem tud tömi.

— A dobkosár a vezetőállásból egy emelőkar és excenter segítségével állítható. A szalmakocsi rászerelt és a tömörítő-villák a kocsiban egész keményre nyomják össze a szalmát. A kocsi ürítése automatikus. Érdekes a magtartály csigarendszere. A gépen jó hatásfokú, nagyteljesítményű Diesel-motor van. A sebességváltás is nagyon korszerű. Három sebesség van előre és egy hátra. A sebesség 1.03 kilométer óránkénti sebességtől 17,75 kilométer óránkénti sebességig fokozható egy variátor segítségével fokozat nélkül.

— A kormányzása is könnyű ennek a 10,39 méter hosszú gépnek. A hátsó kormányzott kerekeknél is vannak munkahengerek és a hidraulika segíti a kormányzást.

— Ebből a felsorolt néhány adatból is kitűnnek a gép jó tulajdonságai — mondotta Sipter elvtárs.

Jó munkát fiatalok

„A fiatalokban él a vágy, hogy rendkívüli feladatokat, nagy erőfeszítéseket igénylő tetteket hajtsanak végre.”

(Részlet az „Ifjú kommunista” különkiadásából.)

A PÉCSI CEMENTIPARI

Vállalat dombóvári telepén a KISZ-fiatalok munkájáról az elismerés hangján beszél mindenki: az üzemi pártszervezet

titkára, a szakvezetés és a szak- szervezet egyaránt.

— Kiválóan megállják helyüket a kiszisták — mondja Szűcs Károly elvtárs, az üzemi párt- szervezet titkára. — Két hónappal ezelőtt indult el nálunk a kongresszusi verseny, s azóta legtöbbjük megmutatta tudását, ügyességét. Itt van például Bor- sányi Béla ifi keverő brigád, rajtuk, az ő jó munkájukon múlik a gyártási folyamat biztosítása. A fiatalok megállják helyüket, naponta nyolcvan köbméter betont állítanak elő.

A Pécsi Cementipari Vállalat dombóvári telepén a fiatalokat vonzzák a nehéz feladatok s nem ijednek meg a maguk árnyékától. A gyártásnál dolgozó leány brigádok is — egyformán a fiúkkal — keményen dolgoznak a vállalás teljesítéséért. Ónodi Irén, Törő Mária, Vincellér Irén brigádvezetőkkel az élen ugyancsak kitesznek magukért. Somos elvtárs, a dombóvári telep igazgatója arról beszél, hogy a fiatalok nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkában is jó teljesítményt érnek el, s fokozódott a termelés. A kongresszusi verseny beindulása előtt 210—220 födémbélést gyártott le a három-három főből álló leánybrigád. Mostanában pedig aem ritka a brigádonkénti napi 240—250 darabos teljesítmény. A mennyiségek növekedésével együtt a selejt is csökken, a legutóbbi értékelés szerint mindössze 0,5 százalék volt.

UGHY FLÓRIAN ELVTARSRÓL,

a KISZ-szervezet fiatal titkát á- ról úgy beszélnek a telepen, mint a kötelességtudás mintaképéről. Egyszerű szerénységével hatni tud a fiatalokra, de elöl- jár a vállalások teljesítésében is. Legutóbb elromlott a keverőgép kiömlő csatornája, s ez azt jelentette, hogy egy-két napra leáll a termelés. Ughy elvtárs társadalmi munkában vállalta a meghibásodott gép kijavítását (ő ugyanis üzemfenntartó lakatos), amelyet rövid két nap leforgása alatt el is készített egy társával úgy, hogy bármely idős és tapasztalt lakatosnak is becsületére válhatott volna. — Ez nagy dolog volt — mondják az üzemiek, s különösen nagy dolog volt az, hogy Ughy elvtárs úgy végezte el ezt a javítást, hogy a termelés úgyszólván egy percre sem állt meg:

A PARTSZERVEZET

céltudatosan foglalkozik a KISZ- fiatalok politikai nevelésével, s a legjobbak közül már nem egy tagja, vagy tag jelölt je lett "a pártnak. Jó munkájukért Vörös Lajos és Gebhardt István ifiket párttagnak, Kufcsák Sándort és a KISZ-titkárt, Ughy Flóriánt tagjelöltnek vette fel az üzemi pártszervezet.

Mind a négyen már évek óta tagjai a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, ahol kommunista szellemben nevelődve érdemeket szereztek a párttagságra.

P. I.

Pintér István—Szabó László

(12)

Steiner Lajos — aki »nagy ember« lett — egy percig sem gondolkozott azon, hogy eleget tegyen-e Király Béla kérésének vagy sem. Felvette a kapcsolatot Rédelyvel és Osváth Györggyel, a »Magyar Szabadságharcos Szövetség« másik két vezetőjével. Steiner Lajos vállalta, hogy a sző vétség részére szervezőmunkát végez, s tagja lett annak a bizottságnak is, amelyet azért hoztak létre, hogy a »Magyarországi Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetséget« Nyugat-Németország- ban hivatalosan elismertessék és bejegyeztessék.

Közben, míg Steiner Nyugat- Németországban tevékenykedett, továbbra is azon törte a fejét, hogy miképpen lehetne visszajönni Magyarországra — »győztesen«. Persze ezek csak álmok voltak túlságosan veszélyesnek

tartotta ezt. Ink&bb Gyulait, az öccsét, Steiner Jánost biztatta: »menjenek haza »otthon« még nincs elveszve minden«.

Gyulai és Steiner útnak is indult. Indulásuk előtt töviről- hegyire mindent megbeszéltek a CIC nyugat-németországi embereivel. Jócskán kaptak feladatokat, ellátták őket megbízásokkal. A »finomabb munkát« Gyulaira ibízták — hiszen őt már régebben ismerték — és Steiner János különben is túl »darabos« volt nekik. Az utóbbit inkább terror akciókra biztatták, Gyulait szervezéssel, hírszerzéssel bízták meg.

Sem Gyulai, sem Steiner János nem tudta végrehajtani feladatát. Amikor 1956 decemberében illegálisan átszöktek a határon, a magyar hatóságok leleplezték és letartóztatták őket...

Steiner Lajos Nyugat-Németor- szágban értesült öccse és Gyulai letartóztatásáról. Bánatában a sárga földig leitta magát. Különben is, kezdett kényelmetlen lenni a számára ez az egész his- ória. Nem volt ő ahhoz az uram- bátyám stílushoz szokva, ami a nyugat-németországi emigráns vezetők között dívott. A Klauzál téren egész más stílus járta. Király Bélához fordult hát, s kérte, hogy ajánljon valami neki megfelelő elfoglaltságot. Király postafordultával válaszolt — igazán nem lehet azt mondani, hogy hálátlan volt Steinerrel szemben —, s azt ajánlotta, lépjen be Steiner a Labour Service-be. Ez a fegyveres testület egy amerikai szervezet keretében működik; van ott minden, ami szem-szájnak ingere, az Isten is Steiner Lajosnak teremtette. Steiner be is lépett a Labour Service-be, de ott sem érezte jól magát. Végül is elszántan jelentkezett a bécsi magyar követségen. Elmondta: inkább hazajön és a bíróság elé áll, de nem folytatja tovább az, emigráns életet.

így történt, hogy Gyulaival együtt a vádlottak padjára került mindkét Steiner is. Magyar bíróság mondta ki felettük' az ítéletet; a Magyar Népköztársaság nevében, amely ellen annyit vétettek...

A PARÁNYI FÉNYKÉPEZŐGÉP

Ábrányi, ez a magas, karcsú, középkorú férfi idegesen sétált fel és alá szobájában. Már harmadik hónapja nem kapott értesítést Magyarországról: ki lesz az új szervező, holott a határidőt vasárnapra adta meg. S ma csütörtök van. Lárvaszerű arcán — az ő munkájában szokatlan — idegesség jelei látszottak. Homlokát a hideg ablaküveghez szorította. Lent az utcán, a bécsi Ringen, gyönyörű kocsik suhantak tova, emlékezetébe idézve a nagy lehetőséget, ö is nagy élet után vágyódott, amikor 1949 augusztusában elhagyta Magyarországot. Jó élet, autók, nők, gazdagság — ez az, amit kiérkezése után megcsillantottak előtte, amikor megbízták azzal, hogy építsen ki Bécsben egy kémközpontot, amelynek munkája Magyarország felé irányul.

Telt az idő. Már késő este volt, amikor élesen felcsörrent a lakásajtó csengője. Az ajtónyílásban megjelent az olasz, akit négy napja várt. Ábrányinak nagy kő esett le a szívéről. Az első szálak tehát megvannak. Nagy reverendával fogadta az eddig még so-