Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-07 / 157. szám
¥0ffMÄ MEOTM WETÜJTSAG v8in>. fttttua üi 2 Magyar jegyzék az USA fsudapesti ivelségéfiez Manolisz Glezosz levele Karanmnlisz miniszterelnökhöz A Magyar Népköztársaság külügyminisztériumában július 6-án a következő jegyzéket adták át az Amerikai Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjének: »A Magyar Népköztársaság kül ügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége iránt és kormánya utasítására a következőket közli: A Magyar Népköz- társaság kormánya sajnálattal állapítja meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya nem irészesítette kellő figyelemben mindmostanig azokat a magyar részről tett javaslatokat, amelyek egyfelől felhívták figyelmét a két ország . kapcsolatai terén mutatkozó bizonyos abnormis tünetekre: az Egyesült Államok kormányának, hivatalos és titkos szervezeteinek, budapesti követsége egyes diplomatáinak a magyar nép érdekei ellen hosszú sorozatokban elkövetett akcióira, másfelől felajánlották a tárgyalások lehetőségét a vitás kérdések rendezésére s a kapcsolatok normalizálására. A két ország kapcsolatai romlásának folyamatát nem a Magyar Népköztársaság idézte elő, hanem az szervesen hozzátartozik az Egyesült- Államok jelenlegi kormányának általános külpolitikai törekvéseihez. Ha Európa, Ázsia, Afrika, Latin-Amerika bármely pontján akármelyik népelnyomó kormány zat ingadozik, vagy bárhol reakciós és ellenforradalmi erők szervezkednek a népek szabadsága ellen, ezek mindig biztosan számíthatnak az Egyesült Államok jelenlegi vezető köreinek támogatására. Amikor a magyar nép létét az ellenforradalom veszélyeztette, az ellenforradalmi erők támogatására az ország-világ előtt 20 millió dollárt ajánlott fél áz Egyesült Államok kormánya. Amint az Egyesült Államok kormánya minden eszközt és ürügyet igyekszik felhasználni a gyarmati rendszer bomlásának megállítására, illetve a letűnt vagy letűnő tradicionális gyarmati hatalmak örökségének új formák között való átvételére, a különböző rendszerek békés egymás mellett élését elősegítő tárgyalások megakadályozására vagy az elkerülhetetlen tárgyalásokon a megegyezés megnehezítésére, éppen olyan makacsul szeretné a magyar népet is felhasználni hidegháborús céljaira. Mindez méltatlan az Egyesült Államok népeinek haladó hagyományaihoz, 1776 július 4-hez, a philadelphiai függetlenségi nyilatkozathoz és Washington György em lékéhez. A népek szabadságának ügye helyett az Egyesült Államok mai külpolitikája a legkegyetlenebb és legmaradibb reakció támogatója lett. A Magyar Népköztársaság kormánya türelmes módon, a diplomáciai lépések egész sorozatával, legutóbb a külügyminisztérium 1999. január 27-1 jegyzékével igyekezett az Egyesült Államok kormányának a magyar nép iránti magatartását józanabb irányba terelni. Az Egyesült Államok részéről a legutóbbi válasz az volt, hogy még a tárgyalásokra tett ajánlatokat Is fenyegetésnek minősítette ég visszautasította. A Magyar Népköztársaság ennek ellenére, ezt követően Is türelmesen várta, hogy az Egyesült Államok kormánya tesz javaslatot a saját maga által elképzelt és mind a két ország érdekeinek megfelelő kapcsolatok normalizálására, miután a két ország kapcsolataiban a romlás az Egyesi!" i Államok részéről indult el és az Egyesült Államok kormánya utasította vissza a Magyar Népköztársaságnak a viszony normalizálására tett javaslatait. A türelmes és jogos várakozás beteljesedésé helyett ennek éppen az ellenkezője történt. Az Egyesült Államok kormánya tóvá bb folytatta, sőt fokozta a ne •mzelirü ■z! szervezetekben a Ma.iT vT-.i.’ i :c öz’.áfcr.rás ellen 'a dip’c TV ' ' 0 ’ leülte" hal ü: ry.?. nem égjezieineiü akcióit, r— e£zel időnként saját képviselőit is mélyen fonák helyzetbe sodorva. A magyar külügyminisztériumnak természetesen nem feladata az Egyesült Államok kormánya reputációját félteni, vagy védeni. De nem mulaszthatja el rámutatni arra, hogy az Egyesült Államok kormánya a Magyar Népköztársaság elleni erőlködéseivel milyen fonák helyzetbe kerülhet. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet legutóbbi genfi ülésszakán a gyűlés elnöke kénytelen volt figyelmeztetni az Egyesült Államok képviselőjét, mert ez felszólalása során nem a gyűlésteremben levő delegátusokhoz, a közgyűlés alkotó tagjaihoz, hanem a karzatön ülő hazaáruló elemekhez beszélt. Ismeretes, hogy az ülésszakot megelőzően nemcsak az északatlanti szövetséghez és a délkelet- ázsiai paktumhoz tartozó országok kormányaira, s ezek mellett a latin-amerikai országokra, hanem még más országok korma- i yaira is nagy gazdasági és politikai nyomást igyekezett gyakorolni az Egyesült Államok kormánya a Magyar Népköztársaság delegátusai elleni állásfoglalás érdekében. Ennek ellenére a több mint négyszáz résztvevő közül az Amerikai Egyesült Államok 3 delegátusán kívül csak két személy vállalkozott magyar- ellenes felszólalásra és még az Egyesült Államokkal katonai paktumban levő államok, így a NATO-tagállamok közül is többen tartózkodtak attól, hogy az Egyesült Államok által követelt javaslatot megszavazzák. Az Egyesült Államok kormányának ezek az egyre csúfosabb manőverei voltaképpen mindig leleplező jellegűek, mert most is elárulják, hogy míg a Szovjetunió, a viliig haladó erőivel együtt hatalmas erőfeszítéseket tesz a nem zetközi feszültség enyhítése, a népek boldogabb élete érdekében, sőt a megegyezés lehetőségét egyes nyugati hatalmak is értékes állásfoglalásokkal segítik elő, addig az Amerikai Egyesült Államok kormánya új hidegháborús porondok létrehozására és a nemzetközi feszültség szítására keresi az alkalmat. Ennek az általános külpolitikának sajátos vetülete az, amivel az Egyesült Államok kormánya, számos hivatalos és titkos szervezete, némely diplomatája a Magyar Népköztársaság területén kísérletezik. A Magyar Népköztársaság kormánya meg tudja érteni, hogy egyes amerikai nagytőkés vezető körök nem örülnek annak, hogy Magyarországon nem sikerült a tőke uralmát restaurálni, hanem egyre gaz dagabban bontakozik ki a munkások és parasztok hatalma, — ennek következtében a magyar külügyminisztérium azt is megérti, hogy az Egyesült Államok budapesti követségének egyes tagjai keserű gyűlölettel nézik a magyar nép életének sikeres fejlődését, de minden ilyen megértés ellenére sem tűrhetik a magyar nép államhatalmának képviselői, hogy hol nyíltan, hol titkos úton és a diplomáciai kapcsolatok leple alatt a magyar nép életrendje ellen állandó aknamunkát folytassanak. Ezzel kapMoszkVa (TASZSZ): A TASZSZ New York-í tudósítója írja: a szovjet kiállítást már az első napokban mintegy kétszázezer amerikai tekintette meg. Mindjárt az első napokban sok amerikai szakember kereste fel a szovjet kiállítás géprészlegét. Valamennyien elismerően nyilatkoztak a szovjet szerszámgépipar ■technikai színvonaláról. A Journal of Commerce című lap ipari I rovatvezetőjének Véleménye sze- | r;nt „a kiállítás azt mutatja, hogy 1 a szovjet géptervezők a legkorszerűbb megoldásokat választót- i ták,” csői atban a magyar külügyminisztérium számos figyelmeztetést közölt már az Egyesült Államok budapesti követségével, az aknamunkák mégis tovább folynak. Titkos amerikai szervek újabb ügynököket dobtak Magyarországra. A követség egyik attaséja az utóbbi időben már arra is ragadtatta magát, hogy egy másik NATÓ-ország követségének az attaséját is bevonta és magával vitte illegális hírszerző útjára, ezzel kellemetlenséget okozva egy másik követségnek is. Az utóbbi időben egyenesen foko zódtak nemcsak Budapesten, hanem vidéken is az Egyesült Államok követsége egyes diplomatáinak olyan illegális tájékozódási manőverei, amelyek sértik a diplomáciai kapcsolatokat. Az akciók minőségét súlyosbítja, hogy ezek nemcsak kémtevékenységre — amelyek önmaguk bán sem egyeztethetők össze a diplomáciai kapcsolatokkal —, ha nem az államrend ellen is irányulnak. Ilyen előzmények után és ilyen helyzetben, miután az ed- digi "tapasztalatok alapján nem lehet remélni, hogy az Egyesült Államok kormánya intézkedéseket tesz a magyar nép elleni akciók megszüntetésére, a Magyar Népköztársaság kormánya kénytelen a Magyar Népköztársaság államrendje és a magyar nép védelmében az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége sze mélyzetenek az ország területén való közlekedését részleges korlátozásnak alávetni. Az intézkedés részleteit a követség ezzel egyidőben megkapja. Az intézkedés megtételében a Magyar Népköztársaság kormányát a két ország kapcsolatai megjavítására irányuló jóakarat vezeti. Meg kívánja ugyanig akadályozni az intézkedéssel azt. hogy a követség egyes tagjainak a Népköztársaság érdekeit sértő akciói a két ország kapcsolatainak további romlásához vezessenek. Ebben az intézkedésben és további törekvéseiben is a Magyar Népköztársaság kormányát a különböző rendszerekben élő or szágok békés kapcsolatainak politikája vezeti a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. Éppen ezért kormánya megbízásából szükségesnek tartja a külügyminisztérium határozottan kifejezni, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya kész a most bejelentett intézkedést abban a pillanatban feloldani, amint kétségtelen jeleit látja ennek, hogy az Egyesült Államok kormánya az abnormális tünetek megszüntetésére intézkedéseket tesz a kapcsolatok normalizálása érdekében. A Vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére vezető kezdeményező lépést a Magyar Népköztársaság kormánya az Egyesült Államok kormányától szívesen várja és bármikor elfogadja. Ezt az alkalmat is megragadja a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma, hogy nagyrabecsülését fejezze ki az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége iránt. P. Naumov, a Pravda külpolitikai szemleírója rámutat: A New Yorkban rendezett szovjet kiállítás, valamint KoZlöv amerikai látogatása különösen nagy érdeklődést keltett az amerikai közvéleményben. Ennek legfőbb magyarázata az amerikai népnek az a törekvése, hogy megtudja az igazat a Szovjetunióról. S mind e mögött érezhető a hidegháborús szellemtől való elfordulás, a világ két legnagyobb állama közötti békés együttélés szükségességének felismerése. Az athéni sajtó közli Manolisz Glezosz levelét Káramanlisz görög miniszterelnökhöz. A levél többek között így hangzik: „Miniszterelnök úr! Néhány nappal a július 9-ére kifőzött tárgyalás előtt szükségesnek tartom, hogy önhöz forduljak, természetesen nem mint vádlott, hanem mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőségének tagja. Hiba volna azt hinni, hogy a küszöbön álló tárgyalás egyes emberek, vagy egyes csoportok Sorsát érinti. Az ország demokratikus törvényei ülnek az athéni bíróság vádlottai- nák padján a halálos ítélet árnyékában. Hiszen a törvények ellen irányul az az összeesküvés, amelynek egyik áldozata vagyok én is. Miniszterelnök úr! Há képes arra, hogy szembe nézzen az igazsággal, el fogja ismerni, hogy hazánkban senki, szerintem ön sem hisz a „kémkedés” mítoszában. A vádlottak elismert hazafiak, akik életük legszebb 'évelt és minden erejüket a nép és Görögország szolgálatának szentelték és szentelik. Ha egyáltalán van valami bűnük, csak abban bűnösök, hogy szenvedélyesen kívánják a békét és hazánk felvirágzását, a népek barátságát és valamennyi görög egységét. Ez pedig azt je- lennti, hogy engesztelhetetlen elPárizs, (MTI): A Francia Kommunista Párt politikai irodája felhívással fordult a köztársaság híveihez július 14-ének megünneplésére. A degaulleista kormány katonai és gyarmatosító jellegű parádékkal akarja elleplezni július 14-e megünneplésének republikánus jel legét — mondja a felhívás. — Miután lerombolta a polgári demokrácia intézményeit és hagyományos formáit, az elnöki rendszer napról napra újabb támadásokat intéz a francia nép szociális és demokratikus vívmányai ellen. A felhívás felszólítja a köztársaság híveit, hogy a francia nép dicsőséges hagyományaihoz híven avassák a nemzeti ünnepet a szabadlenfelei annak a politikának, amelyet az ön kormánya folytat és amely, hadd mondjam ki teljes nyíltsággal, a legnagyobb veszedelembe taszítja hazánkat. Ami üldöztetésünk okait illeti* őszintén meg szeretném mondani, hogy az ön kormánya tragikus tévedésben van, ha azt hiszi, hogy erőszakkal és rendkívüli intézkedésekkel elfojthatja a vele szemben álló eszméket és a jobb jövő követelését, ön, miniszterelnök úr, mint görög, természetesen tudja, hogy hazánkban bármilyen üldöztetés ellenére akadnak bátor emberek, akik készek büszkén védelmezni a népet és a demokráciát. Mint mai politikus, ön feltétlenül tudja, hogy eszménk ellen csak még jobb eszmékkel, nem pe dig puskagolyókkal lehet harcolni. Glezosz ezután rámutat, hogy a per értelmi szerzői a külföldi imperialistákat és a görög oligarchákat képviselik, éket akarnak Verni a népi erők közé, hogy jobban befoghassák az országot a maguk szekerébe. Végezetül Glezosz követeli, hogy helyezzék hatályon kívül a kivételes törvényeket, engedélyezzék a kommunista párt legális működését és adjanak ki amnesztia rendeleteti ságjogok megvédésének, a demokrácia helyreállításénak és megújításának nagy napjává. Lemondott Ben Gurion Telaviv,- (MTI): A TASÍ2SZ jelenti, hogy Ben Gurion izraeli miniszterelnök vasárnap este benyújtotta lemondását Ben Cvi elnöknek. Ben Gürion tíz éve miniszterelnök. Mint ismeretes, a kormánykoalícióban támadt széthúzás miatt kényszerült lemondásra. Ezt a nézeteltérést a nyugatnémet hadseregnek szánt izraeli fegyverszállítás kérdése okozta, Nagy sikere van a New York-i szovjet kiállításnak Vasárnap éjfélkor megtörtént a Saar-vidék és Nyugat-Hémetország gazdasági egyesítése Saarbrücken, (DPA, Reuter): Vasárnap éjfélkor megszüntették a vámhatárt Nyugat-Németország és a Saar-vidék között és így két és fél évvel a politikai egyesítés után végbement a Saar-vidék gazdasági bekebelezése a Német Szövetségi Köztársaságba. Dr. Röder saar-vidéki miniszterelnök július 5-én éjfélkor a 209 kilométer hosszúságú határ eltörlésének jelképezésére Eichhelscheid határ- állomáson felemelte a vámsorompót. A saar-Vidékiek hétfőtől kezd ve megkapják az új fizetési eszközt, a német márkát. Az 1956. szeptember 29-éh megkötött Saar- vidéki szerződés értelmében a Saar-vidék és Franciaország között nagyrészt vámmentes marad a kereskedelem. A Reuter hírügynökség tudósítója megjegyzi, hogy árukkal mag- lakott német teherautók hosszú sora várakozott a határnál, hogy éjfélkor benyomulhasson az új piacra. A „Saar-kérdés" törté nefe Párizs (AFP): A Saar-Vidéket 1015-ben a „100 hap” folyományaként csatolták el Franciaországtól. E területi átengedést kizárólag stratégiai okokból határozták el, Csak jóval később történt, hogy PorosZország, majd Németország gazdasági okokból igyekezett megtartani a Saar-vidéket, Franciaország pedig Ugyanilyen okokból visszaszerzésére törekedett. Franciaország számára 1919- ben a versailles-i szerződés tárgyalásának idején érkezett el az alkalom. Megmutatkozott azonban, hogy nehéz egyszerűen an- nektálni egy német lakosságú területet. A döntés úgy szólt, hogy 15 évre- kitolják a probléma megoldását, s ekkor a Saar-vidék"la- kosságát felhívják, hogy döntsön Franciaország, Németország, vagy a Népszövetség gyámsága között. Az 1935. január 13-án megtartott népszavazáskor a Saar-vidék több mint 90 százaléka a Hinden- burg elnököt követő Hitler Németországa mellett döntött. Hitler bukása után szükségessé vélt, hogy a Saar-kérdést újból rendezzék, s minthogy úgy tűnt, hogy az egyszerű bekebelezés Franciaország részéről nem hajtható végre, úgy döntöttek, hogy a területet gazdaságilag Francia- országhoz csatolják. Politikailag a Saar-vidéknek függetlennek kellett lennie. A pénzegység a francia frank lett és a területre érvényessé váltak a francia gazdasági és pénzügyi törvények. Az Európa kiépítésére felállított tervek azonban új fejlődést hoztak. 1956. szeptember 29-én a francia és német kormányfő egyezményt kötött Bonnban. Az egyezmény előirányozta, hogy a Saar-vidéket Németországhoz csatolják két szakaszban. fl Francia Kommunista Pirt politikai Májának lehívása július 14-e meglnnepiésúre
