Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

K"9. július 5. tolna nfpüjs'g KozSov Kaliforniába érkezett San Francisco (MTI): Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Kozlov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének első «helyette­se, kíséretével szombaton repülő­gépen Sacramentóba érkezett, majd innen autóval San Francis- cóba utazott, ahol három napig tartózkodik. A San Franciscó-i A Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete egyezményes alapon először az idén szervezte meg egyetemi és főiskolai hallgatók külföldi gya­korlatait. Ezen a nyáron ötszáz fiatal számára válik lehetővé, hogy a tantervben előírt termelési gyakorlatra szánt idő egy részét külföldi országokban töltse. A Szovjetunióval, a Német Demok­Kína fővárosa a fejlődés olyan időszakát éli, amikor mind erő­teljesebben bontakoznak ki a jö­vő Pekingiének körvonalai. A lenyűgöző méretű lakóházak és középítkezések máris lényegesen változtatnak a háromezer éves múltú város arculatán. Az egy­kori császárváros, amely csodála­tos építészeti remekkel, kulturá­lis emlékekkel büszkélkedhet, hosszú időn át megrekedt a fej­lődésben. A felszabadulás 1949- ben modern, korszerű építkezést szinte nem is talált Pekingben. A város a császári palotáktól elte­kintve lényegében egészségtelen, szűk sikátorokból, falakkal körül­vett földszintes házak rengete­géből állt. A felszabadulást köve­tően a politikai, gazdasági és kulturális élet fellendülése nyo­mán gyors ütemben kellett pó­tolni a mulasztásokat, s felszá­molni az örökségbe kapott elma­radottságot. Az elmúlt tíz esz­tendő alatt Peking fogyasztó vá­rosból ipari termelő várossá vál­tozott. Nemcsak sok új gyár, de sok új lakás, sőt több lakónegyed épült fel a városban. Eddig már egymillió ember jutott új, kor­szerű otthonhoz Pekingben. Fokozatosan tüntetik el Pe- kingből a szűk sikátorokat és az apró házakat. Helyükön széles ut cákat, utakat, parkokat létesíte­nek, s többemeletes lakóházakat építenek. A főútvonalakat, a jö­vő nagy gépkocsi-forgalmára gon dolva nyolcvan-száz méter széles­re építik. A távlati tervek igye­keznek elkerülni a zsúfoltságot, a túlzott központosítást. A jövő Pekingje lényegében zöldövezetekkel körülvett épü­letcsoportokból áll majd. Az egy, illetve hat kilométer szé­les zöldövezeteket nemcsak fák, bokrok alkotják, hanem virágos­kertek, sőt mezőgazdasági műve­lés alá vett területek is. A szűk­nek bizonyult város számára a terjeszkedés legkorszerűbb mód­ját választották: Szputnyik-elő­városokat alakítanak itt, ame­lyek majd gyűrűként övezik Pe- kinget. Egy-egy ilyen szputnyik- város 50 000—100 000 lakosú lesz, s ipari üzemek, tudományos in­tézetek, felsőoktatási intézetek, A II. „Csajkovszkij” Nemzetközi Zenei Versenyt 1962-ben, Moszk­vában rendezik meg. A szervező bizottság már megalakult, amely­nek elnöke Dmrtrij Sosztakovics, városházán Christopher polgár- mester fogadta Kozlovot. Hang­súlyozta, hogy ez a város nagyon jól megfelelne a csúcsértekezletre. Kczlov erre azt válaszolta, hogy a Szovjetunió képviselői szívesen mennének San Franciscóba. ha a csúcsértekezletet ott tartanák ratikus Köztársasággal, Csehszlo­vákiával, Lengyelországgal, Bul­gáriával és Romániával kötöttünk megállapodást ilyen termelési gya korlatokra, természetesen ezekből az országokból is körülbelül ugyanannyi fiatal jön hozzánk. A kölcsönös látogatások most kez­dődtek meg és egész nyáron át tartanak, iskolák, kórházak, színházak, mo zik, üzletek, stb. is épülnek majd itt. Peking központja és a köréje épült szputnyikvárosok között igen szoros kapcsolat lesz. Kor­szerű műutak, vasutak, Metro és helikopter járatok kötik majd ösz- sze a jövő Pekingjének város­részeit. Az évezredes építészeti reme­kek, kulturális emlékek nemcsak helyet kapnak az új Pekingben, hanem minden eddiginél pompásabb, káprázatosabb külsővel éke-. sitik majd a kínai fővárost. A műemlékek védelménél a »megóvni, újjáépíteni, áthelyez­ni, lebontani« négyes elvet al­kalmazzák. A régi kínai építészet remekeinek megóvására, mint amilyen a Téli és a Nyári Palota, évente több milliót költ a kínai kormány. Egyes műemlékeket új jáépítenek, hogy azok a modern követelményeknek is megfelelve szolgálják a várost. A híres pe­kingi Pejhaj-tavat átívelő kőhíd szélességét például nyolc méter­ről karminckettőre bővítették, hogy a híd megfeleljen a korsze­rű közlekedés követelményeinek. A Pejhaj-tó új kőhídján, amely természetesen megőrizte ősi jel­legét, stílusát, ma a város egyik széles sugáxútja fut át. A város fejlesztése megkívánta, hogy egyes műemlékeket áthelyezze­nek. A régi Pekingben a nagyobb utak mentén több díszes kapu állt. A közlekedést akadályozó számos ilyen kaput parkokba he­lyeztek át, vagy oda, ahol nem állják útját a növekvő forgalom­nak. Eltávolítják a várost övező régi falakat, amelyek az idők fo­lyamán alaposan megrongálód­tak és többhelyütt már beomlás- sal fenyegetnek. Hasonlóan jár­nak el néhány életveszélyessé vált városkapu esetében is. A Pekingben folyó lakóház- és középítkezések nagyon gyors ütemben haladnak. Különösen szembetűnő a fejlődés ezekben a hónapokban, mert számos nagy építkezést igyekeznek befejezni október elsejére, a Kínai Népköz- társaság születésének 10. évfor- I dulójára. tagjai ismert szovjet zeneszerzők és zeneművészek. A második ver­seny érdekessége, hogy a fiatal zongora- és hegedűművészek mel­lett csellisták is indulnak. Szabadságot Glezosznak! Újabb tiltakozások A TASZSZ újabb jelentései szerint világszerte fokozódik a til­takozás Glezosz fogvatartása el­len. Prága A Nemzetközi Diákszövetség titkársága nyilatkozatban köve­telte. hogy a görög kormány he­lyezze szabadlábra Manolisz Gle- zoszt. A nyilatkozat felhívja a világ diákságát, tegyen meg min­dent Glezosz életének megmenté­séért. Hanoi A vietnami nép tömegszerveze­tei erőteljesen tiltakoznak a Gö­rögországban készülő politikai gyilkosság ellen. Helsinki A Ny Tid című lap emlékeztet Glezosz legendás világháborús hőstettére és megállapítja: világ­szerte százmilliók követelik Gle­zosz szabadlábra helyezését. Peking A kínai népi békebizottság I. Pál görög királyhoz intézett táv­iratában követelte, azonnal he­lyezzék szabadlábra a görög nép nemzeti hősét. A szovjet családok átlagos költségvetése Ezzel a problémával foglalko­zik a kievi statisztikai igazgató­ság. A statisztikusok segítségével mintegy háromszáz család vezet pontos nyilvántartást kiadásai­ról és bevételeiről. A családokat a lakosság minden rétegéből vá­lasztották ki, hogy ilymódon va­lóban átfogó képet nyerjenek. Az eddigi munkáról Marija Poliscsuk, a statisztikai igazgató­ság vezetője a következőket mon­dotta: — Az elmúlt hét évben érde­kes adatokat kaptunk az átlagos családi költségvetés változásairól. Ez idő alatt egy családtag jöve­delme 37 százalékkal emelkedett. A tényleges növekedés ennél sok­kal nagyobb, hiszen ide tartoznak még a többszöri árleszállítások, s az egyéb szolgáltatások is. Kiev lakói jobban táplálkoznak és több iparcikket vásárolnak, mint eddig. Selyemből egy-egy család ötször, készruhából másfél­szer, cipőből pedig egyharmaddal többet vásárol, mint hét évvel ezelőtt. A családok átlagos költségveté­sére vonatkozó adatokat jól hasz­nosíthatjuk, amikor tervet készí­tünk a kereskedelem és a város- gazdálkodás fejlesztésére. Román plexiüveg A kiskapusi Nicolae Toclu Vegyipari Üzemben nemrég új részleget helyeztek üzembe, amely első ízben, állítja elő Romániában a plexiüveget. Az új részleg fedezi majd az ország egész plexiüveg szükségle­tét és minőségben is felveszi a ver senyt a külföldi gyártmányokkal. Negyvennyolc tonna zománcedény terven felül A Bonyhádi Zománcgyár dol­gozói — a kongresszusi verseny indulásakor — többek között nyolcvan tonna zománcedény gyártását vállalák az év végéig terven felül. Az esztendő első felében, tehát június 30-ig e vál­lalásuknak több, mint felét tel­jesítették. Az esedékes terven fe­lül 48 tonna zománcedényt gyár­tottak. A tervtúlteljesítés eredmé­nyeképpen nemcsak a hazai üzle­tekbe került több zománcedény, hanem exportra is. Ugyanis csu­pán a második negyedévben kilenc tonnával teljesítették túl a múlt évihez viszonyítva is felemelt ex­porttervet, ezzel másfélszer annyi export-zománcedényt gyártottak, mint a múlt év hasonló időszaká- baOj , meg. Megkezsiödteic síz egyetemi és főiskolai hallgatok Hifii termelési gyakorlatai Milyen less a jő vő Pekingje? Szputnyik-elővárosok, zöldövezet ek, Metro a távlati tervekben Újból megrendezik a Csajkovszkij nemzetközi zenei versenyt Megkezdte íaisícsiozisif a Beaota&his jogászok tezetizi Szövetségének titkársága Szombaton Budapesten megkezd-1 Er. Münnich Ferenc, a Minisz- te tanácskozását a Demokratikus , ícrtanács elnöke szombaton fogad- Jogászok Nemzetközi Szövetségé- j (a a Demokratikus Jogaszok Nem­nek titkársága. A háromnapos 'fit- zcóküzi Szövetségé budapesti tit­kársági ülés napirendjén fontos kársági ülésének résztvevőit. A nemkel közi kérdések szerepelnek, I Minisztertanács elnöke szívélye- mint a dél-lcoreai koncentrációs j sen elbeszélgetett a külföldi ven- táborok ügye és Manolisz Glezosz . dégekkel és sok sikert kívánt az védelme. " I ülés munkájához. Nyolcszáz tagú szovjet küldöttség a bécsi VIT-en Július 24-én érkeznek Magyarországra a szovjet fiatalok Moszkva (MTI): A szovjet ifjú­ságot Bécsben nyolcszáz tagú kül­döttség képviseli, ifjúmunkás-újí­tók, fiatal kolhoztagok, agronó- musok, mérnökök, értelmiségiek, egyetemi hallgatók. Küldött lesz Bécsben az ismert szovjet film­színésznő, „A negyvenegyedik” c. film hősnője, Izolda Izvickaja is. Több nagyobb együttes, közöt­tük a moszkvai ifjúsági szimfoni­kus zenekar, az ötven tagú lenin- grádi ifjúsági balett-együttes is, és számos kisebb együttes szere­pel majd Bécsben. Százhuszonkét tagú sportkül­döttség utazik a Szovjetunióból a VII. VIT-re. A szovjet kulturális küldöttség 12 önálló hangversenyt ad Bécs­ben és a fiatal szovjet művészek 38 nemzetközi hangversenyen sze­repelnek. Gazdag anyagot küldnek a szovjet fiatalok a VIT nemzet­közi képzőművészeti, fotóművé­szeti, gyermekrajz- és bélyeg­kiállításra. A kulturális versenyek zsűrijé­ben több kiváló szovjet művész foglal helyet. A szovjet VIT-küldöttség vona­ton utazik Moszkvából a magyar határig s július 24-én reggel érke­zik Záhonyba. A küldöttek Ma­gyarországról autóbuszon folytat­ják útjukat Bécs felé. A július 26-i megnyitóra előre­láthatólag mintegy húszezer fia­tal érkezik Bécsbe a világ minden tájáról. Traktoros nélkül szánt & traktor A végtelen sZűzföldi táblákon fáradhatatlanul dolgozik a trak­tor, az eke nyomán széles réteg­ben fordul ki a föld. A gép már elérkezett a , tábla végébe, most fordul. Egyedül. A traktor fül­kéje üres. A gépet automatikusan irányítják, másolóberendezés, elektromos jelfogók segítségével. Iván Loginov, a pavlodari te­rület »Irtisszkij« szovhozának gépkezelője, új lapot nyitott a mezőgazdaság gépesítésének és automatizálásának történetében. Az automatikusan irányított trak­torok ma már nemcsak Kazah­sztánban, hanem Ukrajnában, a Don mentén is egyedül szántják a földet. A kiállítás látogatói nagy érdeklődéssel szemlélik a Loginov-berendezéssel felszerelt »Sz-80« és »DT-54« traktorokat. Milyen eredményekre vezettek a tavaszi kísérletek? Jó lenne elbeszélgetni Iván Lo- ginovval. Alma-Étában közölték velünk, hogy az újító Sztálin­grádban tartózkodik. Kiderült azonban, hegy Loginov Sztálin­grádból a Don menti Rosztovba, az észak-kaukázusi kísérleti gép­állomásra utazott. Végül, ha te­lefonon is, de mégis csak sike­rült beszélgetnünk vele. — Nagyon örülök, hogy az au­tomatikus vezérlőberendezéssel felszerelt traktorok ott vannak a kiállításon — mondja Loginov., Sokan érdeklődnek, vajon a ve­tés, a betakarítás elvégezhető-e az automatikus berendezés segít­ségével. Igen. A kísérletek bebi­zonyították, hogy a traktor egy­aránt jól irányítható akár eké­vel vagy kultivátorral, akár vető­géppel vagy kombájnnal dolgo­zik. A kiállítás alkalmából még egy szer szeretnék köszönetét mon­dani a sztálingrádi és a cselja- binszki gyárak mérnökeinek, tech nikusainak, munkásainak, akik sokat tettek annak érdekében, hogy a traktorok automatikus vezérlőberendezése elkészüljön.,.. Szakácspárkai Hosszú rúdon vagy nyolc bogrács léig, a bográcsok alatt pattogva ég a venyige. A bog­rácsok körül egyszerre hét sza­kács szorgoskodik. Nem min­dennapi esemény — hét sza­kács méri össze »erejét«, ki tudja főzni közülük a legízlete- sebb halászlét. Szamosujvári Rudolfné és Bujovits Lenke, a szekszárdi Kispipából, Finta Sándomé, a Kulacsból, Varga István, a tol­nai Dunából, Bán Istvánná, a paksi Békéből, Gábriel Sán­dor, a dunaföldvári Kulacsból jött a versenyre, míg Dallas Józsefné »helyből« indult, lé­vén a Sörkert szakácsnője. A versenyzők összeszedték minden tudásukat, szakismere. tűket, hogy igazán ízes, zama­tos halászlével rukkoljanak ki a Sörkertben erre az alkalomra összegyűlt szép számú közön­ség előtt. Volt is dolga a bírálóbizott­ság tagjainak. Eléjük — egy kü lön helyiségben tartózkodtak — a megszámozott tálakban vit­ték a kóstolót. — Igen jó a hatos... — A négyes is... — A hármas a legízletesebb. Kár, hogy egy kissé elsózta... Vitték az ötös számú tálat. — Ez igen. Ez a legjobb. A nyolcas számú tál került legutoljára a bírálóbizottság elé. Kitűnő az is. Egyeztetik « pontozást. Kiderül, hogy az ötös számú tálat valamennyien a legmagasabb, tíz ponttal ér­tékelték. A nyolcas számú mind össze huszonöt század ponttal szorult a második, helyre. A harmadikra holtversenyben a négyes és a hatos számú ha­lászlé került. Vajon kik lehet­nek a nyertesek? Ennek jobban szurkolt a bírálóbizottság, mint maguk a versenyzők. — Az ötös számú versenyző Gábriel Sándor. A nyolcas Kun Istvánná, a négyes Bujovits Lenke, a hatos Szamosujvári Rudolfné. A hármas Varga Ist­ván. Az első helyezett jutalma hatszáz, a másodiké négyszáz forint. Az erkölcsi siker Varga. Ist­váné. Vigasztalják is: — Pj, Pista, kár hogy kissé megsóztad. Különben megnyer­ted volna a versenyt. A te főz- töd volt, a sózástól eltekintve a legízletesebb, a legjobb. — Hát mit csináljak? Én úgy szeretem az ételeket, kissé só­sán. A versenyzőknek még csak ezután'kezdődött a verseny. A közönséggel. Mert nem győzték olyan gyorsan főzni a halászlét, mint amilyen gyorsan a vendé­gek fogyasztották. Elfogyott vagy natszáz adag. (

Next

/
Thumbnails
Contents