Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. július 4. Világszerte hangzik a követelés: szabadságot Glezosznak! itt az ideje, hogy egyszer és mindenkorra megjavítsuk a nemzetközi helyzetet Frol Kosslov beszéde a washingtoni országos sajtóklub villásreggelijén Washington (TASZSZ): Az ame­rikai országos sajtóklub és a Ten­gerentúli Írók elnevezésű újság­író szövetség csütörtökön Wash­ington legnagyobb szállodájában villásreggelit adott Frol Kozlov- nak, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettesének tisztele­tére. Kozlov a villásreggelin részt­vevő háromszáz neves amerikai és külföldi szemleíró és tudósító előtt beszédet mondott, amelyet a National Broadcasting Company televíziós hálózata közvetített. A szovjet minisztertanács első el­nökhelyettesének szavait meleg taps fogadta. — Ilyen nagyszámú hallgatóság előtt mint a mai, csak a legfon­tosabbról akarok beszélni. Arról, ami elsősorban nyugtalanítja né­peinket — mondotta bevezetőül Frol Kozlov. Ez pedig mindenekelőtt az a kérdés, hogyan fejlesszük és erő­sítsük az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös megértését és barátságát. Nem engedjük, hogy az amerikai—szovjet kapcsolatok a hidegháború alapján fejlődje­nek. Itt az ideje, hogy egyszer és mindenkorra határozottan megjavítsuk a nemzetközi helyzetet. A népek felvirágzását és boldo­gulását nem a fegyverkezési ver­senyre és az ellenségeskedés szí­tásának bizonytalan talajára, ha­nem a kölcsönös bizalomra, a kü­lönböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés együtt­élésének szilárd alapjára keli építeni. — Uj, kommunista társadalmat építünk — folytatta a továbbiak­ban Kozlov, — úgy gondoljuk, hogy ez lesz a földön a legigazsá­gosabb társadalmi rend. De sen­kire nem kényszerítjük és nem szándékozunk rákényszeríteni ezt a rendszert. Ez politikánk és cse­lekedeteink leglényegesebb alapja. A Szovjetunió és az Egyesült Államok különböző társadal­mi rendszerei nem akadályoz­hatják a két nép jószomszédi és őszinte viszonyának fejlő­dését. Ezek a különbségek nem gátoltak bennünket abban, hogy szövetsé­gesek legyünk a fasizmus ellen vívott harcban, nem szabad kö­zébünk állniuk most sem, amikor jóviszonyunk kialakításáért, a há­borús veszély elhárításáért har­colunk. Eisenhower elnökkel folytatott megbeszélésére utalva Kozlov ki­jelentette, hogy nem elegendő csu­pán óhajtani a békét. Most jobban mint valaha, tevékenyen harcolni kell érte. Kozlov emlékeztetett a szovjet kormány legutóbbi intézkedéseire, amelyek a béke megszilárdítását és a népek jobb megértését szol­gálták. Utalt arra, hogy a Szov­jetunió kétmillióval csökkentette fegyveres erőinek létszámát, csök­kentette fegyverzetét, katonai ki­adásait, megszüntette katonai tá­maszpontjait idegen államok te­rületén. Vajon mindez — tette fel a kérdést — nem jóakaratunk bi­zonyítéka? — Készek vagyunk kivonni csapatainkat az NDK, Magyaror­szág és Lengyelország területéről, ha a nyugati hatalmak kivonják csapataikat Nyugat-Némeíország és a többi európai szövetségesük országából. Hajlandók vagyunk az atom- és hidrogénfegyverek teljes betiltására, sőt megsemmisítésére — mondta Kozlov. — Javasoljuk továbbá a hagyományos fegyver­zet jelentős csökkentését. Barát­sági és együttműködési szerződés megkötését indítványozzuk az önök országának. Vajon mindez nem jóakaratunk bizenyítéká? Ja­vasoljuk a meglévő katonai cso­portosulások megszüntetését, vagy legalább is megnemtámadási szer­ződés megkötését a NATO és a varsói szerződés szervezete között. Javasoljuk, hogy tegyr.uk vonlot a második vi- lágl'f&'-á titán — kössük meg a német békeszerződést és rendezzük a nyugat-berlini helyzetet. A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese ezután a német és a nyugat-berlini kérdés­sel összefüggő szovjet javaslatok­kal foglalkozott. Kijelentette, hogy ezek nem jelentenek ultimá­tumot. Javasoljuk — mondotta Kozlov —, hogy egy vagy másfél évig paritásos alapon dolgozzék a két német állam képviselőiből alakított bizottság és indítványoz­zuk, hogy határozzák meg Nyu- gat-Berlin ideiglenes státusát. Ha ez idő alatt a németek nem egyez­nek meg egymással és nem való­sul meg a békeszerződés, amely önmagában megoldaná a nyugat- berlini kérdést, ismét tárgyaláso­kat javaslunk erről a kérdésről. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelmének fejlesz­téséről szólva Kozlov megjegyez­te, hogy jelenleg majdnem telje­sen szünetelnek a két állam ke­reskedelmi kapcsolatai, de nem a szovjet fél hibájából. Kozlov utalt Hruscsovnak Eisenhowerhez intézett ismeretes üzenetére, amelyben a szovjet kormány kőnk rét programot terjesztett elő a szovjet—amerikai kereskedelem fejlesztésére. A Szovjetunió — mondotta — olyan erős hatalom, olyan sok őszinte barátja van világszerte, hogy felépíthetjük a kommuniz­must a tőkések segítsége nél­kül is. Lhasza: (Uj Kína) Június 28-án ^Lhaszában megkezdődött a tibeti autonóm terület előkészítő bízott ságának második teljes ülése. Az ülésszakon a pancsen láma elnököl. Az ülésszakon a pancsen Erna elmondotta, hogy a tibeti de­mokratikus reformokat békésen hajtják majd végre. A felső ré­tegek azon tagjainak, akik támo­gatják a reformokat, helyeslik és tevékenyen részt vesznek meg­valósításukban, biztosítják meg­élhetésüket és politikai sátusu- kat. A láma-kolostorokban is meg­szüntetik a feudális elnyomást és a kizsákmányolás különféle for­máit. A pancsen láma után Csang Kuo-nua, az előkészítő bizottság alelnöke közölte, hogy a demok­ratikus reformokat két szakasz­Hétéves tervünket saját erőinkre alapoztuk, és ha mégis állhatato­san javasoljuk a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, ezt azért tesszük, mert a kölcsönösen elő­nyös kereskedelem országaink jó­viszonyának és a viszony fejlesz­tésének legjobb módszere. Sajnos, a nemzetközi helyzet égető kérdéseinek megoldását és a kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztését célzó javaslataink nem találtak kellő megértésre az Egye­sült Államok kormánya részéről. De nem szabad elcsüggednünk. Kétségkívül sok időre és fáradságra vart szükség, hogy lényeges javu­lást érjünk el az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió viszo­nyában. A szovjet—amerikai kulturális és tudományos csereegyezmények megkötése — mondotta Kozlov — bizonyos mértékben elősegíti a megoldást. Nagy megelégedéssel vesszük tudomásul a tudományos és a műszaki csere szélesedését. Megörvendeztet bennünket az a tény is, hogy az utóbbi években bővülnek a kapcsolatok országa­ink államférfiat, politikusai és egyszerű emberei között. Kozlov befejezésül hangoztatta, reméli, hogy a két ország és nép között kialakuló kapcsolatok azok a kis patakok, amelyek folyammá duzzadva végül is megrepesztik és elsodorják a hidegháború jegét. Felszólalása után Kozlov vála­szolt a jelenlevők kérdéseire. bán valósítják meg: az első szakaszhan teljesen.fel kell szá­molni a lázadást. Tömöríteni kell a népet a lázadók ellen, harcolni kell a fizetetlen kényszermunka és a rabszolgatartás ellen, csök­kenteni kell a kamatokat és a bérleti díjak összegét. A máso­dik szakaszban szét kell osztani a földet a parasztság között. A falvakban meg kell szün­tetni a régi igazgatást, meg kell alakítani a parasztok szerveze­teit, amelyek majd a demokra­tikus reform időszakában gyako­rolják a legalacsonyabb szinten a kormányhatalmat. Gondot viselnek majd a keres­kedelemre és az iparra, oltalmaz­ni fogják a vallásszabadságot. Az előterjesztett javaslatokat az ülés résztvevői megvitatják. Mint ismeretes, július 9-én tárgyalja a katonai bíróság Ma­nói isz Glezosznak, a görög nép nemzeti hősének »kémkedési« perét. A készülő gyilkosság el­len napról napra erősödik a til­takozás világszerte. MOSZKVA Kliment Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke számos levelet és táviratot kap az ország legkülön­bözőbb részeiből. A társadalmi szervezetek és magánszemélyek arra kérik, lépjen közbe Mano- lisz Glezosz életének megmenté­séért. LONDON A nemzetközi Glezosz-bizott- ság angol tagjainak felhívására Angliából sok levél és távirat ér­kezik Karamanlisz görög minisz­terelnökhöz. Az angol közvéle­mény képviselői felháborodásu­kat fejezik ki, hogy Glezoszt ka­tonai bíróság elé állítják és kö­Az ország valamennyi egyete­mén, főiskoláján és más felsőfo­kú tanintézetében megkezdődtek a felvételi vizsgák. Az 1959/ 1960-as tanévre 7500 hallgatót vesznek jel a felsőfokú taninté­zetek nappali tagozataira. Ebben az évben is számottevő a túlje­lentkezés. A budapesti orvostu­dományi egyetemre, a budapesti bölcsészettudományi karra és jo­gi karra, az állatorvosi főiskolá­ra például háromszor annyian je­lentkeztek, mint ahány új hall­gató számára hely van. Az el­múlt évekhez hasonlóan nagy­mérvű, körülbelül tizenkétszeres a túljelentkezés a művészeti fő­iskolákon, elsősorban a színház- és filmművészeti főiskolán. Ugyanakkor a miskolci nehéz­ipari műszaki egyetemre — kü­lönösen a gépészmérnöki karra — és egyes mezőgazdasági aka­démiákra — nincsenek megfelelő számú jelentkezők, örvendetes, hogy ebben az esz­Pénteken délben a Ferihegyi repülőtérről elutazott Varsóba az európai békekonferencián részt­vevő magyar küldöttség. A dele­gáció tagjai: Dezséry László új­ságíró, a küldöttség vezetője, dr. Magyarországra megy, a kommu­nizmus, a népi demokrácia ellen harcolni. Felkeresték Mr. Lángot, a tá­bor amerikai parancsnokát. A táborparancsnok végighall­gatta őket. — Nagyon megértem az Önök lelkesedését és magam is így tennék az Önök helyében! — mondta. — A magam részéről minden támogatást megígérek. Csakhogy a hazatérésnek bizo­nyos technikai feltételei is van­nak. Ebben a kérdésben nem dönthetek, nem intézkedhetem egyedül. Legyenek nyugodtak, rövidesen fel fogja Önöket ke­resni az az úr, aki ebben illeté­kes ... Az illető, akiről Mr. Lang be­szélt, rövidesen meg is érkezett. Jankins néven mutatkozott be, s az amerikai légihaderő tisztjének mondta magát. — Nos, uraim? — kérdezte Mr. Jankins. Gyulai volt a csoport szószóló­ja, ő mondta el terveiket. Okvet­lenül haza akarnak menni, még­pedig nem üres kézzel, hanem fegyverrel. Harcolni akarnak, s ehhez fegyver kell. Anyagi segít­ségre van szükség. Ezt kérik az amerikai hadseregtől. Mr. JanHrrs ünnepélyes volt, mint egy methodista lelkész: vételik, biztosítsa a görög ' kor­mány Glezosznak a vádlottat megillető szabad védekezési jo­got, BERLIN A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség titkársága a görög kormányhoz intézett táviratában közli, hogy a fasizmus ellen har­coló férfiak és nők milliói til­takoznak a Görögországban ké­szülő politikai gyilkosság ellen és követelik, tegyék át Glezosz ügyét polgári bírósághoz, enged­jék szabadon a görög nemzeti hőst. PEKING Liu Ning-ji, a kínai Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke a görög szakszervezetekhez küldött táviratában kifejezte a kínai dol­gozók szolidaritását a Glezosz szabadságáért küzdő görög mun­kásokkal és hazafiakkal, tiltako­zott a görög kormány önkénye ellen. tendőben tovább javult az egye­temekre és a főiskolákra igyek­vő fiatalok között a munkás- és dolgozó paraszt származásúak aránya. A jelentkezők harminc százaléka kitűnő, illetve jeles, negyvenöt százaléka jó ered­ménnyel tett érettségit. A felvé­teli vizsgák általában július 20-ig tartanak. A vizsgák befejeztével a felvételi bizottságok egyénenként bírálják el a jelentkezőket, s a döntésről július 25-ig írásban ér­tesítést küldenek. A jelentkezések aránytalansá­ga következtében olyan karokon, ahol a túljelentkezés különösen nagymérvű, számos jóképességű fiatalt is vissza kell majd utasí­tani, akik a felvételi vizsgán ugyan megfeleltek, de társaiknál gyengébb eredményt értek el. A felvételi bizottságok sérel­mesnek tartott döntése ellen az illető egyetem rektorához nyújt­ható be fellebbezés. Földvári Aladár debreceni egye. temi tanár, Lacsán Mihályné, a Szegedi Cipőgyár dolgozója és Mándoki Sándor, a karcagi Béke Tsz elnökhelyettese. — Uraim, örömmel üdvözlöm mindnyájukat! Ilyen fiatalembe­rekre van szüksége Európának! Mindent megteszek, hogy segít­ségükre legyek. Ebben az ügyben azonban én nem dönthetek, ha­nem a parancsnokaimhoz, sőt esetleg az amerikai kormányhoz kell fordulnom. Mindenesetre most megyek, tájékozódom, de rövidesen visszatérek! Mr. Jankins elment, s még az­nap visszatért a lágerbe. Ekkor csak Gyulait kérette magához, őt tekintette a csoport vezetőjénék. — Sajnos, Mr. Gyulai, rossz hírt kell önnel közölnöm. Nem egyezhetünk bele abba, hogy most hazainduljanak. Tájékozód­tam és ... hát Magyarországon a mi erőink még meglehetősen gyengék. Még nem alakult ki tel­jesen a helyzet... Ha megerősö­dünk, s a helyzet számunkra megfelelően alakul, akkor lehet szó segítségről. Az amerikai légihaderő tisztje búcsúzóul megadta a telefonszá­mát: — Ha valamire szükségük van, ha újabb fejlemények lesznek, hívjon fel... Másnap, október 25-én Gyulai felhívta Jankinst: — Mr. Jankins, állandóan a rádió mellett ülök — mondta a telefonba. — Úgy látjuk, hogy Pintér István—Szabó László mm UTAKON 9. Gyulai úgy látszik, Mr. Wil- liamsnak is megnyerte a tetszé­sét, mert újabb megbízást ka­pott. Felszólították, hogy a bécsi magyarok követségén jelentse be hazatérési szándékát. Gyulai nem mert ellenkezni, de a félelemtől borsózó háttal tett eleget a fel­szólításnak. Ráadásul a tervezett hazatérés újabb kényelmetlensé­get is jelentett a számára. A vi­szonylag kényelmes szállodai szo­bából vissza kellett költöznie _ a lágerbe, hogy ne legyen gyanús, hogy ne kutassák miből él, miből telik szállodára, amikor a haza­térési kérelmét elbírálják. Hazatérési kérelmének elinté­zése előtt Nyugat-Németországba került, ahol a Walka-láger pries - csén fekve Gyulai gyakran álmo­dozott arról, hogy melyen »hős­tetteket« fog elkövetni, ha haza­jöhet. s utána, ha megint vissza­megy Nyugatra, a jutalom bizo­nyára nem marad el. Kap annyi pénzt, hogy szépen berendezked­het, aztán már kényelmesen dol­gozhat, nem kell ilyen veszélyes vállalkozásba fognia. Magában azonban titokban azt gondolta, hogy bárcsak elutasítanák haza­térési kérelmét. Sehogysem aka­rózott neki ilyen veszélyes külde­tésbe indulni. Ugyanebben a lágerben lakott azon a reggelen is, amikor a ma­gyarországi ellenforradalmi meg­mozdulás hírét meghallotta. Még feküdt, amikor az egyik lágerlakó berobbant a szobába: — Hallottátok? Magyarorszá­gon felkelés van! Vége a kom­munistáknak, nemsokára mehe­tünk haza valamennyien! Gyulai nagyon bátornak érez­te magát, s nemsokára néhány társával együtt elhatározta, hogy Megkezdődött es tibeti cmtesiém terület előkészítő bizottságának második teljes ülése Elutazott a magyar küldöttség a varsói békekonferenciára Július 20-ig tartanak az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák Mit kell tudni az idei felvételekről ?

Next

/
Thumbnails
Contents