Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-04 / 155. szám
1959. július 4. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Asszonyoknak — lányoknak Prágában O Hogyan öltözködnek, milyen a divat Drezdában f Lipcsében ■ Nők könyve Magyarországon már történtek kísérletek arra, hogy a kizárólag, vagy elsősorban a nők életében felmerülő problémák egy csoportjára népszerű kézikönyvben adjanak választ. De a múlt régi „aranykönyvei” — „házi mindentudói” a mi asszonyaink számára már elavultak. A mai dolgozó nőnek más a helye és szerepe a társadalomban, mint a múltban volt, problémáinak tehát jelentős része megváltozott. A mai élet követelményeit szem előtt tartva 14 szerző — egy részük a Nők Lapja munkatársa — vállalkozott arra, hogy hasznos segítője, útmutatója, szórakoztatója és érdeklődést felkeltője lesz a dolgozó nők ezreinek. A színesen, érdekesen megírt kötet témakörei többnyire két részből állnak. Egyrészt kultúrtörténeti érdekességeket közölnek, szórakoztatva irodalmi és történelmi ismereteket adnak, másrészt gyakorlati tanácsokkal, háztartási ismeretekkel, öltözködési és kozmetikai ötletekkel stb. segítik az érdeklődőt. A mű végén az olvasó értékes összefoglalót kap a nőket érintő összes jogszabályokról, amelyek e munkában találhatók először egybegyűjtve és rendezve. A nagy érdeklődésre számot tartó kötetet számos szakrajz, fénykép és ábra fűszerezi. (Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom: nem vagyok divatszakértő, csak arról tudok beszámolni, amit láttam, ha nem lesz elég szakszerű a beszámoló, úgy azt hozzá nemértésemnek kérem betudni.) Először talán Prágáról. Nagyon sok nőt látni nadrágban. Nem halásznadrágban, ez itt nem divat, hanem szűkített szárú pantallót hordanak, különböző színekben. S a nadrághoz alacsony sarkú szandált. Egyetlen nőt sem láttam, aki a pantallóhoz magas sarkú cipőt viselt volna. Nem divat a tűsarkú cipő. Vagy azért, mert még nem ért el idáig, vagy mert már megunták a prágai lányok, asszonyok. Ellenben nem szépek a cipők, ormótlanul vastag a sarkuk és a formájuk is kifogásolható. Nagyon sok a perion, szilon blúz, amin nem is lehet csodálkozni. Az öltözködés elég szürke. Sok a kivágott, sőt mélyen kivágott blúz, valamennyi műanyagból. A nők rövid hajat viselnek, kevés az ékszer s mértéktartóan festik magukat, Drezdában és Lipcsében már sokkal színesebb, változatosabb a nők öltözéke. A lányok, fiatal- asszonyok térdközépig érő szoknyát hordanak, különböző színekben. Igen gyakori a fekete szoknya fehér blúzzal, vagy fekete blúzzal. Ezt derekukon piros, vagy arany színű öv egészíti ki. Ehhez az öltözethez remekül megy világosszőke hajuk. Lipcsében szürkébbek, Drezdában színesebbek a női ruhák. Mindkét városban divat a lófarok frizura, de ezt a nyaknál csattal letűzik. Nagyon ritka az egész ruha. Kesztyűt általában nem hordanak a nők. A blúzok kivágottak, de mértéktartóan. Zoknit, harisnyát nem hordanak a lányok. A szoknya egészen bő, alatta keményített alsószoknyát viselnek, keskeny nylon csipkével. Mint hölgy útitársainknak elmondták, az alsószoknya anyaga szúnyogháló. Ezt kikeményítik és úgy tartja a szoknyát, hogy a krino- linra emlékeztet. Csak persze jóval rövidebb, mint mondtam, térdközépig ér. Nagyon sok a magas sarkú papucs. A lábfejen csak egy pánt tartja, hátul a saroknál semmi. Nincs tűsarok, a papucsok sarka középvastag. A papucs rendkívül kecses járást kölcsönöz a nőknek, kénytelenek vigyázni a járásra, óvatosan lépkednek, kifeszített lábfejjel. Találóan „gazella járás”- nak nevezte ezt valaki. Szép vonalat ad a lábnak, rendkívül köny nyed a járás. Szűk ruhát alig látni s nem találkoztam egyetlen zsák-, vagy hordóruhás nővel sem. Úgy látszik, a német lányoknak jobb az ízlésük, mint a mieinknek. A szoknyák anyaga általában karton, vagy valamilyen a kartonhoz hasonló anyag, s a kartonblúz sem ritka. Ez mindenesetre érdekes a műanyag hazájában. Hogy a férfiak ne sértődjenek meg, róluk Is néhány szót. Az NDK-ban az idősebb férfiak általában úgy öltözködnek, mint náIzléses gyermekruhák a MÉSZÖV divatbemutatójáról lünk. A fiatalok nem a nadrágba begyűrve, hanem kívül hordják az inget, illetve a blúzt. Az ingek, blúzok színesek, tarkák és úgyszólván valamennyi műanyagból készült. Amennyiben zakót vesznek magukra, alája feltétlenül mellényt húznak. Még férfit is láttunk papucsban, csak persze, ez a papucs nem magas, hanem alacsony sarkú volt. Nem divat a kalap és sapka. A nadrág szára enyhén szűkített, de nem csőnadrág. Nagyon sokan hordanak rövid szarvasbőr nadrágot, amely feltűnően olcsó. (I) jó a helyzet..: A harc Magyar- országon kiszélesedett, mindenki bekapcsolódott, aki nem akar népi demokráciát. Jankins helyeselt: — Mi is úgy látjuk, hogy Magyarországon számunkra kedvezően alakulnak a dolgok! — Akkor, Mr. Jankins, a szaván fogjuk... Kérjük, ígéretéhez híven, gondoskodjék segítségről. — Azonnal jövök! — mondta az amerikai tiszt, s megérkezvén, óvatos hangot ütött meg: — Gondolkozzanak, Mr. Gyulai azon, hogy nem lenne-e bölcsebb a hazatéréssel még egy kicsit várni? Tudja, a katonák nem nagyon szeretik a politikusokat és viszont, de sokszor segítenek egymásnak. A politikusaink igyekeznek olyan helyzetet teremteni, hogy a háborús agresszió vádja nélkül megindítható legyen az amerikai beavatkozás ... Gyulai közbevágott: — Mi menni akarunk! Nem később, hanem most! És azt hiszem, ezzel az Önök érdekeit is szolgáljuk! Mr. Jankins gondolkozott: — Kétségtelenül! Csakhogy kényes dolog ez, vigyázni kell! De majd találunk valami megoldást. Mr. Jankins nyomatékosan felhívta Gyulai és valamennyi hazatérni szándékozó figyelmét arra, hogy ha hazatérnek, minden olyan papírt és igazolványt semmisítsenek meg, ami Amerikát kompromittálhatná. S aztán elbúcsúzott: — Sok sikert, uraim! Veszélyes helyre indulnak, de remélem, szerencséjük lesz. Én nagyon bízom abban, hogy Magyarországon továbbra is jól mennek a dolgok. Ne feledjék, hogy ha bajban vannak, akkor miránk, amerikaiakra mindig számíthatnak! Mi igazán nem vagyunk hálátlanok, önök segítik a mi céljainkat és cserében mi segítjük az önök felkelését... Két óra sem telt el Jankins távozása után és két civilruhás férfi jelent meg a táborban. Egy nyugatnémet magáncég alkalma- zottaiként mutatkoztak be. Közölték, hogy a hazatérni szándékozók számára autóbuszt tudnak biztosítani. — És mit kell fizetni érte? — kérdezték a hazatérők. A két civilruhás férfi fölényesen közölte: — Ez nem önökre tartozik. Önök beszállnak, s a határon tesszük le önöket. Mégpedig olyan helyen, ahol akadálytalanul átjuthatnak. Nem kell félniük attól, hogy a határrendészeti hatóságokba ütköznek, erről is gondoskodtunk már. A költségeket természetesen nem önök, hanem mások fizetik. A csoport elindult. Bécsen keresztül közelítették meg a magyar határt. Minden úgy történt, ahogy a két civilruhás férfi a Walka-lágerben mondta: senki nem akadályozta a határátlépésüket. Gyulai Lajos október 30-án érkezett meg Budapestre. A városban ekkor már csak szórványosan lehetett lövöldözést hallani. Az ellenforradalom időlegesen győzött, és ahol fegyverzaj hallatszott, ott »ávó,sokra«, kommunistákra vadásztak. Gyulai, amikor egy vöröskeresztes jelzésű teherkocsira felkéredzkedett és végigrobogott a városon, úgy érezte magát, mint egy győztes hadvezér. Most igazán szívből sajnálta, hogy nem indult útnak néhány nappal előbb, mert akkor még ő is kivehette volna a részét a »balhéból«. Megtudta, hogy a VII. kerületi rendőrkapitányság épületében »nemzetőrök« vannak. Egyenesen odament, s a parancsnoknál jelentkezett: — Gyulai Lajos vagyok, most jöttem Ausztriából! Szolgálatra jelentkezem. Katonásan összevágta a bokáját. A parancsnok megölelte: — A magyarok istene hozott, Gyulai testvér! Ilyen harcosokra július közepén átallják a több mint egymillió forint költséggel épült hetven méter bosszú vasúti raktárt Kéé évvel ezelőtt kezdték meg az új nagy befogadó raktár építését a dombóvári vasútállomáson. A raktár építését sürgette az is, hogy Budapest-Nyugati pályaudvar átrakóképessége az utóbbi évek megnövekedett áruforgalmát nem tudta lebonyolítani. A távlati tervek szerint a dombóvári raktárból osztják el a dél-dunántúli és Nyugat-Magyarországra északról érkező árukat, ezzel tehermentesítik a Nyugati pályaudvart és meggyorsítják az áruk cél- hozérésének idejét. A hetven méter hosszú fedett raktár lehetővé teszi, hogy 14 vagonnal többet tudjanak egyszerre kezelni, mint ez ideig. A raktár átadására július közepén kerül majd sor. A raktározási főnökség dolgozói már az átadás előtt átvették és használják a korszerű szociális berendezéseket, fürdőt, öltözőt, ebédlőt, A raktár, irodaház és szociális berendezések építési költsége több mint egymillió-kétszázezer forintba került, Megjelent a „Tolna megye 1919—1959” című képes album Az MSZMP Tolna megyei Bizottság agit.-prop. osztálya kiadásában megjelent „Tolna- megye 1919—1959” című képes album. Az album történelmünk egyik legdicsőbb fejezete a Magyar Tanács- köztársaság harcainak, mártírjainak állít emléket, képekben, versekben és prózában. „Legyetek szilárdak!” — írja Lenin elvtárs, a magyar munkásokhoz küldött üzenetében. És legjobbjaink szilárdan, az életük árán is helytálltak. Az album második része a fel- szabadulás utáni fejlődést mutatja be, amikor a mártírok álma valósággá válik. „Itt most már a mi kezünk épít” — idézi Ady verssorát, s az üzemek, gyárak, lakóházak építését illusztrálja. Képekben és írásban a mezőgazdaság szocialista átalakításának eredményeiről, majd a párt és a kormány tagjainak szekszárdi látogatásairól emlékezik meg. A szép kivitelű albumot, amely iránt megyeszerte nagy az érdeklődés, Perecsi Ferencné, az agit.- prop. osztály politikai munkatársa állította össze, s ötezer példányban került kiadásra; Termelőszövetkezeti kisfitmeket készít a szekszárdi városi művelődési ház A szekszárdi városi művelődési ház fotoszakköre a városi tanács támogatásával kisfilmeket készít a járás termelőszövetkezeteinek életéről. A körülbelül félórás filmek egy-egy szövetkezet életét, munkáját mutatják be, s elsősorban a gazdakörökben rendezett előadásoknál használják fel őket. Az első termelőszövetkezeti filmet a szekszárdi Béke Tsz életéről, mun kájárói készítik. Mindenki arat a váraljai Alkotmány Tsz-ben A váraljai Alkotmány Termelőszövetkezet a bonyhádi járás egyik legkisebb közös gazdasága: mindössze 30 munkabíró tagja és alig több mint 300 hold földje van. Ennek a kis közösségnek ezekben a napokban nagy feladatot kell megoldani. Az aratás idején közel 90 holdról kell bevan nekünk szükségünk. Egyelőre menj a körletbe, később megkapod a beosztásodat! Gyulait kinevezték az operatív szákasz helyettes parancsnokának. Később pedig, amikor az operatív csoport parancsnoka, Földvári György megsebesült, ő lett a parancsnok. Az operatív csoportban Gyulai kénye-kedvére tevékenykedhetett. Ausztriában, amikor a lágerben éhes gyomorral a priccsen hánykolódott, sokszor gondolt arra, hogy mit fog csinálni, miután hazatér. Milyen édes lesz majd a leszámolás a kommunistákkal, akik miatt elhagyta az országot, s idegenben »kellett« tengődnie. Most pedig kedvére dolgozhat, összeszedheti az államvédelmistá- kat, a kommunistákat, házkutatást tarthat náluk, amelyből valami haszon is származik ... Amúgy is »le van égve«, nem árt, ha a házkutatások során felru- házkodik és némi készpénzre is szert tesz... Ö vezette azt a házkutatást, amelyet a Tárogató úton tartottak. Egy idős asszonyé volt a lakás, akit azzal vádoltak a »nemzetőrségét« felkereső feljelentők, hogy »ávósokat« rejteget a lakásán. (Folytatjuk.) takarítani a gabonát. Nem jelentett volna ez különösebben nagy gondot, ha a gabona nem dől meg annyira, mint amennyire megdőlt. Úgy tervezték ugyanis, hogy csak az egy-két holdas kisparcellákon aratnak kézzel, a gabona túlnyomó részét a gépállomással takaríttatják le. Sajnos azonban a 86 holdnak most már csak egy kis hányadát lehet géppel aratni, elő kell szedni a kaszákat. — A vezetőség és a tagság úgy határozott, hogy aki csak tud, mindenki arat most a szövetkezetben, — tájékoztat bennünket Imrő Éva, a szövetkezet könyvelője. — Ez idő szerint 10 pár aratónk van, s ezek kora hajnaltól késő estig a gabonaföldeken dolgoznak. Kommer Ferenc, Csuma József, a többivel együtt minden áldott nap megjelenik most munkára. Még az elnökünk, Borbély Sándor is kaszát ragadott. Fele, ségével és lányával szintén arat. Csak az a négy személy nem vesz részt a gabonabetakarítás-i bán, akik a kertészetben dolgoznak, mert itt is sok a munka. Egy szóval: a gabonát le kell és le is fogjuk aratni időben, hiszen mindannyiónk kenyeréről van szó — folytatta a könyvelő. A szövetkezet tagságán kívül a bonyhádi gépállomás is elkövet mindent a váraljai Alkotmány Tsz gabonabetakarításának sikere érdekében. Puszpán István, a gépállomás egyik műszaki dolgozója mondotta el, hogy az őszi ároa egy részét egy oldalra vágták le az aratógéppel és így megpróbálkoznak majd a búza aratással is. r
