Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-28 / 175. szám

2 TOLNA MEGYEI NßPÜJSÄG 1959. július 28. Hruscsov miniszterelnök és Nixon alelnök nyílt és nagyon élénk beszélgetést folytatott egymással Moszkva: (TASZSZ) Richard M. Nixon, az Egyesült Államok alelnöke és felesége a vasárnapot a szovjet kormánynak Moszkva környéki villájában töltötte. A Nixon-házaspár N. Sz. Hruscsov- nak, a szovjet Minisztertanács el­nökének és feleségének vendége volt. Nixon alelnök társaságában volt dr. Milton Eisenhower, L. E. Thompson, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövete és több más amerikai vendég. N. Sz. Hruscsov és R. Nixon őszinte és nagyon élénk beszélge test folytatott. Érintették azokat a kérdéseket, amelyekről a Géni­ben folyó külügyminiszteri érte­kezlet jelenleg tárgyal, vala­mint a szovjet—amerikai kap­csolatok kérdéseit is. A beszélgetésben részt vett: F. R. Kozlov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnö'k- helyettese, A. I. Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, V. V. Kuznyecov a külügyminiszter első helyette­se, valamint G. A. Zsukov, a kül­földi kulturális kapcsola ok ál­lami bizottságának elnöke; Amerikai részről részt vett a beszélgetésben dr. Milton Eisen­hower és L. E. Thompson. Nixon amerikai alelnök az esti órákban visszatért a fővárosba. Visszaérkezése után a moszk­vai amerikai nagykövetség az alábbi nyilatkozatot adta ki: »Nixon alelnök úgy véli, vasár­napi megbeszélése hasznos volt, mert alkalmat nyújtott az őszin­te és átfogó vitára, higgadt és tárgyilagos légkörben. Az alel­nök véleménye szerint a beszél­getés — az időszabta korlátok között — a fő kérdések teljest megvitatása volt.« Mint az AFP jelenti, Nixon a vasárnap esti órákban megkezd­te részletes jelentésének össze­állítását Hruscsovval folytatott vasárnapi beszélgetéséről. A je­lentést haladéktalanul továbbít­ják Eisenhower elnöknek és Her tér amerikai külügyminiszternek, A7i AFP meg nem erősített érte­sülése szerint Nixon a jövő hét elején •— Lengyelországban teen­dő látogatása után, Genfbe szán­dékozik utazni, hogy ott Herter külügyminiszterrel tanácskozzék­találkozás Szívélyes A Pravda cikke Hruscsov és Nixon vasárnapi találkozásáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda hétfői, július 27-i száma »Szívé­lyes találkozás« címmel közli Ju- rij Zsukov tudósítását. Napfényes, derült vasárnap, R. Nixon, az Egyesült Államok al­elnöke feleségével és kísérete tagjaival a szovjet kormány nya­ralójában a park fasorában sé­tál. melyet a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke bocsátott az amerikai vendégek rendelke­zésére. Déli egy órakor érkezik N._ Sz. Hruscsov elvtárs feleségével, majd F. R. Kozlov és A. I. Mi­kojan elvtársak ugyancsak fele­ségükkel, továbbá más személyi­ségekkel. A szovjet és a külföldi tudósí­tók körülveszik a szovjet^ kor­mány vezetőit és a vendégeket, fényképfelvételeket készítenek róluk, szorgalmasan jegyezget- nek. Hruscsov elvtárs észreveszi, hogy egy amerikai újságíró buz­gón feljegyez minden elhangzó szót, s megjegyzi: — írja csak, írja! De pontosan jegyezze fel mindazt, amit hall, mert egyes kollégái nem ponto­san azt írják, amit hallanak. At$ írták például az amerikai lapok­ban, hogy Nixon jár meg én az amerikai típushóz konyhájánál a kiállítás megnyitásának napján folytatott beszélgetésünk alkal­mával már-már odáig jutottunk, hogy megsértjük egymást. — Hruscsov elekor Nixonhoz for­dult: — Sértve érezte magát? — kérdezte. — Egyáltalán nem — Válaszol­ta az alelnök. — Éppen ellenkezőleg, beszél­getésünk nagyon érdekes volt. Ekkor N. Sz. Hruscsov ismét az amerikai újságíróhoz intézte szavait: hogy nyíltan beszéljek, ne kön- törfal azzak. Mindketten úgy véljük, hogy éppen ilyen nyílt és őszinte módon kell megvitatnunk né­zeteltéréseinket. — Helyes — mondotta N. Sz. Hruscsov. Nixon hozzátette: — Mindig azt mondottam saj­tónk képviselőinek, hogy nem szándékozom közölni a szovjet kormány vezetőivel folytatott nem hivatalos beszélgetéseim tartalmát. Ami azonban e be­szélgetéseket illeti, a nyivánosság előtt kijelenthetem, hogy ezek nyíltak és egyenesek, de nem harcias jellegűek. — Más szóval — jegyezte meg N. Sz. Hruscsov — Nixon úr meg én tudjuk, mit kell mondanunk a konyhában, s mit a dolgozó- szobában. A jelenlévők általános helyes­léssel fogadják ezeket a szavakat. A szovjet kormány vezetői és az amerikai vendégek ezután el­hagyták a nyaralót, s megindul­tak a folyóparti kikötőhöz, ahol motorcsónakok álltak. A Moszk- va-folyó partját véges-végig el­lepték a fürdöző, napfényben sütkérező moszkvaiak. Amint megpillantják a szovjet , kormány vezetőit és a vendégeket, elébük futnak, lelkesen megéljenzik őket. N. Sz. Hruscsov Nixon al- elnökhöz intézi szavait: — Nézze csak, ilyenek azok az emberek, akiket az Önök kong­resszusi határozata a »kommu­nizmus rabjainak« nevez! Hát raboknak látszanak? Az egész tömeg vidáman fel­kacag. — Nem kell bennünket felsza­badítani — mondja az egyik für- dőző Nixon alelnökhöz fordulva. — Nem vagyunk rabok — mondja egy középkorú asszony, aki majd kicsattan az egészség­től. — Boldogan élünk. A két fiam éppen most végezte el a fő­iskolát. Szép a mi életünk. — Kinek van önök közül főis­kolai, vagy középiskolai végzett­sége — kérdezi N. Sz. Hruscsov. Karok erdeje emelkedik a ma­gasba. .— Milyen a víz, hideg? — kér­dezi Nixon alelnök. —■ A víz remek, jöjjön füröd- jék velünk! N. Sz. Hruscsov bemutatja a fürdőző moszkvaiaknak Nixon alelnök feleségét és dr. Milton E:senhowert, az Egyesült Államok elnökének fivérét. A moszkvaiak szívélyesen köszöntik őket. A szovjet kormány vezetői és a vendége]c hosszú sétautat tesznek motorcsónakon a Moszkva fo­lyón. Mindenütt rengeteg a für­dőző. A vendégek figyelmét fel­kelti, hogy igen sok magán 'sze­mélykocsi van a parton: a moszk vaiak jöttek el kocsikon a város­ból. Amint a fürdőzők megpillant­ják a szovjet kormány vezetőit, lelkesen köszöntik őket. A motor­csónak megáll. Hruscsov elvtárs bemutatja a moszkvaiaknak az amerikai vendégeket. A folyó hűl lámái elkapják, magukkal sodoi-- ják a káltást: »Éljen a szovjet —amerikai barátság! Hurrá!» Nixon alelnök orosz nyelven kiáltja: »Béke és barátság!« N. Sz. Hruscsov elvtárs hozzá­fűzi: —• Helyes, béke és barátság! S az idegen területeken levő kato­nai támaszpontok megszüntetése is hozzá! Enélkül a béke és a ba­rátság nem biztosítható! A moszkvaiak lelkesen helyes­lik Hruscsov elvtárs szavait. Fel­kiáltások hallatszanak: »Üdvözöl­jük az amerikai ifjúságot! Éljen a barátság!« Itt-ott véleménycsere hallható az amerikai kongresszus határoza tárói. A moszkvaiak szükséges­nek látják, hogy emlékeztessék Nixon urat: Ez a sértő határozat semmiképpen sem egyeztethető össze sok amerikai politikus sza­vaival, hogy békében és barát­ságban akarnak élni a Szovjet­unióval! Majd újra meg újra fel­hangzik a kiáltás: »Béke és ba­rátság! Éljen a béke!« A motorcsónakázás végetér. A kikötőnél az összesereglett moszk vaiak szívélyesen búcsúztatják a szovjet kormány vezetőit és az amerikai vendégeket. A nyaralóba visszatérve, Hrus­csov ebédet adott Nixon alelnök és kísérete tiszteletére. Az ebéd alatt és után élénk, nyílt beszél­getés folyt. Érintették mindazo­kat a kérdéseket, amelyekről a genfi külügyminiszteri értekez­let tárgyal, valamint a szovjet— amerikai kapcsolatok kérdéseit is. Napnyugtával a szovjet kor­mány vezetői szívélyesen elbú­csúztak az amerikai vendégektől, s jó útat kívántak országjárásuk­hoz. Manolisz Glezosz levele a világ jóakaratű embereihez — Akkor hát írja ezt meg, ez­zel meg is cáfolja az amerikai újságírók közléseit. Egyetértek Nixon úrral, be­szélgetésünk valóban a leg- szívéüyesebb, legérdekesebb beszélgetés volt. Mindketten nyíltan és egyenesen kifej­tettük nézeteinket, írja meg, hogy ezt Hruscsov mondotta, s Nixon helyeselte. — Egyetértek ezzel — vála­szolta Nixon, s hozzáfűzte, hogy volna ehhez még egy szava. — Köztem és.Hruscsov úr között természetesen vannak őszinte és nyílt nézeteltérések. Egy dolog­ban azonban azonosak vagyunk: akárcsak ő, én is arra törekszem, Athén: (TASZSZ) Manolisz Glezosz levelet intézett a világ jóakaratű embereihez, akik Gle­zosz és a többi görög hazafi sza­badságáért harcolnak. Levelében megállapítja, hegy az ellenük le­folytatott bírói tárgyalás. 15 napja alatt minden becsületes ember megismerte az igazságot, s újra megbizonyosodott róla, hogy a-/ igazság azoknak oldalán van, aki-? két üldöznek. Görögországban, ahol a demok rácia egyker megszületett, ma a fasiszta 375-ös törvény bilincsei­be veri a demokráciát. Glezosz szíve mélyéből köszíi netet mond azoknak, akik a gö rög szabadsághősök mellé álltak. Glezosz levelét az Avgi című görög lap július 26-i száma kö­zölte. Megemlékezés Ság vári Endre halálának IS. évfordulóján A KISZ Központi Bizottsága, a budapesti és a II. kerületi KISZ bizottság hétfőn megemlékezést rendezett a Budakeszi út 5. szám alatti cukrászda kerthelyi­ségében — ahol 15 évvel ezelőtt Ságvári Endre mártírhalált halt. A délutáni órákban ugyancsak megemlékezést tartottak a Kere­pesi temetőben s megkoszorúzták Ságvári Endre sírját. Ugyancsak délután került sor a fővárosi tanács udvarán a meg­emlékezésre, ahol a tanács dol­gozói, valamint a tanács KISZ alapszervezete helyezett el koszo­rút Ságvári Endre mellszobránál. Á Béke Világtanács titkárságának nyilatkozata a Szaharában tervezett atomfegyver- kísérletekről Amikor a világ közvéleménye azt követeli a Genfben tárgyaló három hatalom képviselőitől, hogy jussanak megegyezésre az atomfegyver-kísérletek megszün­tetése ügyében, egyúttal aggódva kénytelen megállapítani, hogy a francia kormány ragaszkodik szándékához: atomfegyver-kísér­leteket akar végrehajtani a Sza­harában — hangzik a nyilatko­zat. Ez a terv nyílt kihívás Afrika és a világ népeivel szemben. Ha az említett kísérleteket végre­hajtják, súlyosan veszélyeztetik a szaharai és más afrikai népek ‘életét, amelyet genetikai követ­kezmények is fenyegetnek. Az Egyesült Államok kormá­nya — amint legutóbbi hivatalos nyilatkozatai újólag bizonyítják — mindenképpen bátorította és támogatta a francia kormány al­gériai kolonialista és militarista politikáját. E bűnös szándékok nagy és ál* landóan növekvő felháborodást keltenek minden népben, de kü­lönösképpen az afrikai népekben. Az afrikai és ázsiai népek szoli­daritási mozgalma, az afrikai né­pek értekezlete, továbbá sok po­litikai és egyéb szervezet, a saj­tó, hivatalos körök és kormá­nyok Afrika-szerte erélyesen til­takoznak e térvek ellen, s köve­telik, hogy a francia kormány mondjon le róluk. A Béke-Világtanács titkársága újólag és erélyesen tiltakozik. Teljes támogatásáról biztosítja az afrikai népeket, amelyek jelentő­sen erősítik a békéért vívott vi­lágméretű harcot, s felhívja a bé­kéért és a nemzeti függetlensé­gért küzdő erőket: zárják még szorosabbra soraikat, legyenek szolidárisak az afrikai népekkel, hogy e terveket kudarcba kár­hoztathassák. (MTI) A Pravda kommentárja Herter nyugat-berlini látogatásáról Moszkva: (TASZSZ) Herter amerikai külügyminiszternek az a törekvése, hogy Nyugat-Berlint, »szabadnak tüntesse fel, nem bírja el a kritikát — írja hétfői számában a Pravda, kommentál­va az amerikai államférfi nyu­gat-berlini útját és azt a repülő­téri nyilatkozatát, amelyben örö­mét fejezte ki afölött, hogy ellá­togathat »Szabad Berlinbe«. Bár­mennyire hangoztatja is a nyu­gati sajtó, hogy Nyugat-Berlin »szabad« város írja Gubanov, a Pravda tudósítója — a nyugat- berliniem naponta meggyőződhet­nek ennek ellenkezőjéről. Nyugat-Berlinben egész város­negyedeket foglaltak le a meg­szállók, ők rendelkeznek a leg­jobb lakásokkal, de egy pfenning lakbért sem fizetnek. Jóllehet, Nyugat-Berlinben nagy a lakás­ínség és a hajléktalanok ezrei évek óta várnak lakáskiutalásra, a megszálló hatóságok városi költségen egész lakótelepeket építtetnek maguknak. Herter nyugat-berlini látogatá­sának célja az volt, hogy részt vegyen a Pelsten-Alée átkeresz­telésének ünnepségén. Ezt az ut­cát ugyanis most John Fost er Dullesról nevezték el. Helyi újságírókörök azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Herter nem véletlenül utazott Nyugat-Berlinbe éppen akkor, amidőn Genfben a berlini kér­désről tárgyalnak. — A látogatás csak kísérlet volt arra, hogy d dolgot úgy tüntessék fel, mintha Nyugat-Berlin lakossága minden tekintetben támogatná az idejét múlt megszállási státus állandó« sítására törekvő amerikai kor* mánykörök politikáját. Kubában megünnepelték a július 26-i forradalmi mozgalom hatodik évfordulóját Fidel Castro bejelentette, hogy kormányfő marad Havana: (MTI) Mint az Uj Kí­na jelenti, a kubai nép vasár­nap megünnepelte a július _26-i f orradalmi mozgalom 6. évfordu­lóját. Sokszázezres tömeg özön- lötte el az utcákat. Vasárnap délelőtt megemlékez­tek azokról a hősökről, akik éle­tüket áldozták a forradalomért. Havana főterén katonai díszszem­lét tartottak a forradalom emlé­kére. Castro felszólalásában hangoz­tatta, hogy a nép kérésére tovább ra is vállalja a miniszterelnöki feladatokat. Eszméink diadalmas­kodni fognak, mert a nép bí- z% a forradalomban — mondotta Castro. A forradalom emlékére július 26-át kormányrendelettel nem­zeti ünneppé nyilvánították. Szakértők tanulmányozzák a mekésiyesi szárazmalmot és olajütőt Valószínűleg számos Tolna me­gyei, különösen környékbeli olva­sót is érdekel a Baranya megyei I Mekónyes községben lévő száraz- i malom és olaj ütő ügye. Itt, Me- kényésen van ugyanis hazánk utolsó üzemképes, ősi szerkezetű olajütőjé: A lóval huzatott száraz­malmot és vele kapcsolatos olaj­ütőt néhány évvel ezelőtt leállí­tották és azóta pusztul. Az Épí­tésügyi Minisztérium Város- és , Községrendezési Főosztálya, illet­ve az Országos Műemléki Felü- ‘ gyelőség megbízása alapján az igen becses népi műemlékjellegű malmot és olajütőt szakemberek megvizsgálták. A kutatók javas­lattal fordultak az illetékes ható­ságokhoz az ipartörténeti szem­pontból is fontos építmény és szer­kezet megmentése érdekében, ugyanis azt a végpusztulás fenye­geti. Remélhetőleg rövidesen intézke­dés történik a malom és olajütő megmentésére és restaurálására, úgyhogy azt a környékbeli Tolna megyei községek lakói ja megte­kinthetik;

Next

/
Thumbnails
Contents