Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-25 / 173. szám
2 TOLNA megyei népüjsAg 1959. július 25. Á genfi értekezlet előremozdult — hangoztatják nyugati sajtókörökben Genf: (MTI) A nyugati külügyminiszterek csütörtökön úgy beszéltek, mintha nem a másik tárgyaló félhez intéznék szavaikat, hanem a tárgyalóterem ablakán át propagandabeszédet tartanának — állapította meg Töplitz államtitkár, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének sajtóértekezletén. Vonatkozik ez Selwyn Lloyd beszédének egy részére is, ugyan akkor azonban azt is meg kell állapítani — mutatott rá Töplitz —, hogy a brit külügyminiszter beszédének második felében megegyezési hajlandóságot juttatott kifejezésre a nyugat - berlini kérdés határidőhöz kötött rendezését illetően. »■Míg az utóbbi napokban általános volt a pesszimizmus, csütörtökön megcsillant egy reménysugár« — írja a Tribüné de Lausanne a csütörtöki ülésről. Genfi sajókörökben általában azon a véleményen vannak, hogy a csütörtöki ülés valóban a propaganda szólamok jegyében kezdődött, de hogy az ülés befejezése után mégis reménykedőbbé vált a hangulat, ez — tárgyilagos megfigyelők egyöntetű véleménye szerint — annak köszönhető, hogy a szovjet — és az NDK-kül- döttség vezetői nem bocsátkoztak meddő polémiába, hanem megmutatták az utat, amely kivezetheti az értekezletet a jelenlegi egyhelyben topogás állapotából. Elismeri ezt a New York Héráid Tribüné tudósítója is, aki azt írja, hogy »miután Gro- miko hozzájárult a berlini kérdés és az egész német kérdés párhuzamos megtárgyalásához (megjegyzendő: a párhuzamos tárgyalás gondolatát maga Gro- miko javasolta. — A szerk.) a genfi konferencia második szakasza elmozdult első holtpontjáról és immár nem beszélnék komolyan a tárgyalások küszöbön álló befejezéséről. »Növekszik Genf ben a remény« — címet adja a Times genfi tudósítója beszámolójának, amelyben egyebek között ezeket írja: — A genfi értekezlet előre mozdult, igaz, hogy csigalassúság gal, mindazonáltal határozottan előremutató irányban. A tudósító Selwyn Lloyd beszédét elemezve rámutat: Bizonyos különbség mutatkozott az ő és a többi nyugati miniszter álláspontja között. A brit külügyminiszter közvetve utalt arra, hogy érdemes lenne meghatározott időszakra is megegyezésre jutni a berlini kérdésben, ha »a nyugati jogok ez időszak leteltével nem csorbulnának«, Herter és Couve de Murville viszont úgy látszik meghatározatlan tartamú megegyezést szeretne e kérdésben. A tudósító ugyanakkor rámutat: józanul nem várható, hogy a Szovjetunió hozzájáruljon a berlini helyzet meghatározatlan ideig való fenntartásához, s kiemeli: talán e jelentős fejlemény A lottó e heti nyerőszámai: 13, 26, 46, 77, 86 3 Komlói Áll. Építőipari V. £ M ► ^ azonnali belépésre keres f lakásépítkezéshez. Jelentkezés mindkét helyen az építés3 ács, kubikos és í férfi-segédmunkás < 3 dolgozókat a bonyhádi isko2 laépítkezéshez és dombóvári £ ► ► t l-4 vezetőségnél. 3 i ffVfyTVTVTVfyf TTfV'fTTTTtTtTTVT1'>» nek tekinthető, hogy csütörtökön este az amerikai küldöttség szóvivője közvetve szintén meghatározott időre szóló megegyezés lehetőségére utalt. Az AP jelentése szerint Herter és Murville arra számít, hogy a genfi értekezlet tanácskozásait még a jövő héten, sőt a rá következő hét elején is folytatják. Selwyn Lloyd az angol miniszterelnök csütörtökön elhangzott nyilatkozatának szenemében jelezte, hogy szívesen Génfben marad. A DPA értesülése szerint a nyu gatnémet küldöttség is arra számít, hogy legalább tíz napig, de esetleg tovább is eltartanak a tárgyalások. Hightower, az AP tudósítója úgy értesült, hogy az angol külügyminiszter újabb kísérleteket tesz valamilyen megegyezés nyélbeütésére. A külügyminiszter nyugati társaitól eltérően, még mindig bízik az értekezlet sikerében. Álláspontját megerősíti Macmillan angol miniszterelnök csütörtöki nyilatkozata. A nyugati hatalmak nem akar-| nav komolyan tárgyalni — írja a Pravda tudósítója a genfi ér tekezletről. Á Pravda cikke Naumov, a Pravda tudósítója a genfi külügyminiszteri értekezlet munkájáról írva kiemeli, hogy a nyugati hatalmak nem kívánnak komolyan tárgyalni. A nyugati hatalmak halogató taktikát folytatnak. Példa erre a július 22-i ülés, amelyen Herter amerikai külügyminiszter minden egyébről beszélj:, csak arról nem, amiért a miniszterek ösz- szeültek. Herter beszédét az az uszító szellem jellemezte, amelynek jegyében most kampányt folytatnak az Egyesült Államokban a szocialista országok ellen. ügy látszik, hogy az Egyesült Államok külpolitikájának vezetői egy cseppet sem törődnek azzal, hogy nyugodt és kedvező lég kört teremtsenek a genfi tárgyalásokon — jegyzi meg a Pravda I tudósítója. Együtt ebédelt a négy külügyminiszter Genf: (Reuter) Herter amerikai külügyminiszter pénteken ebéden látta vendégül Gromiko szovjet, Selwyn Lloyd angol és Couve de Murville francia külügyminisztert. A négy politikus zártkörű megbeszélést folytatott, amely a Reuter jelentése szerint, eldöntheti a kelet—nyugati értekezlet sorsát. A három nyugati külügyminisz tér az ebéd előtt Brentanoval tárgyalt. Illést tartott esz Elnöki Tcméos A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén úgy határozott, hogy az Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést július 29-én délelőtt 11 órára összehívja. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott az 1960. évi népszámlálásról. A törvényerejű rendelet előírja, hogy az ország területén az általános népszámlálásnál az 1959. december 31. és 1960. január 1. közötti állapotot kell alapul venni. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságának feladata. Az összeírást és az adatoknak a felülvizsgálását közvetlen a helyszínen a vég rehajtó bizottságok által alkalmazott számláló biztosok és felülvizsgálok végzik, akiket tennivalóik ellátása során közhivatalnokoknak kell* tekinteni. Az Elnöki Tanács felhatalmazta a forradalmi munkás-paraszt kormányt, hogy a termelőszövetkezeti községekben és városokban a legelő- és apaállatgázdál- kodási feladatok ellátását átmenetileg az 1955. évi 10. számú törvényerejű rendelettől eltérően szabályozza. Ezt az intézkedést a termelőszövetkezeti mozgalom nagyobb arányú fejlődése, a közös állattenyésztés és állattartás megnövekedése tette szükségessé. A Minisztertanács előterjesztésére az Elnöki Tanács módosította a tankötelezettségről és az általános iskoláról szóló 1951. évi 15. számú törvényerejű rendelet. Ezután az Elnöki Tanács — az 1957. évi 22. számú törvényerejű rendelet alapján — hozzájárult négy egyházmegyei apostoli kormányzó kinevezéséhez, majd folyó ügyeket tárgyalt. Pintér István—Sxabó I.ászló TtTKOf UTAKON (25) Kollényi és Visnyey, közvetlenül Gehlen tábornok irányítása alatt, hallatlan aktív lett és a leg- megveszakedettebb módszereket is igénybe vette, csakhogy ügynököket tudjon átdobni Magyarországra, a magyar nép lázítására és hírszerző tevékenységre. Visnyey ez ideig legalább száztíz ügynököt szervezett be, képzett ki és dobatott át a magyar határon. Mindig amerikai kísérettel. Visnyey Sándor nagy fiú lett Nyugaton! 1954-ben Münchenbe költözött. Most már kizárólag a „nagy ha- lak”-kal foglalkozott, vagyis azokkal, akik feltétlenül alkalmasak ügynöki munkára. 1954 október végén segédei egy embert hoztak elé: Wenczel Lászlót, aki néhány héttel korábban szökött ki Magyarországról. Visnyey italokkal traktálta és lelkére kötötte, hogy csak neki dolgozzon. Az életéről, sorsáról pedig ő fog gondoskodni. Wenczel nem akart kötélnek állni. Visnyey ekkor eltaszította magától.. És jaj volt azoknak, akiket nem fogadott kegyeibe Visnyey. Mert mi történt ezután Wen- czellel? Az ausztriai Klostenmarien- bergbe toloncolták vissza a csendőrségre. Itt „kezelésbe vették”, majd tovább adták a felettes szervednek, s Oberpullendorfban a csendőrség vezetői hallgatták ki szökésének okairól, körülményeiről. Ujjlenyomatot vettek tőle fényképet készítettek róla, minden adatát beírták a nyilvántartásba, Az MSZMP titkársága fogadta a hazánkban tartózkodó szovjet pártmunkás küldöttséget A V. J. Szemicsasztnij-nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet pártmunkás küldöttséget pénteken fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt titkársága. A baráti beszélgetés után a titkárság díszebéden látta vendégül a delegáció tagjait. A díszebéden jelen voltak: Marosán György, Kállai Gyula, Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és a Központi Bizottság osztályvezetői, részt vett az ebéden T. F. Stikov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Az athéni ítélet visszhangja az emberek millióinak felháborodását harsogja Már néhány napja annak, hogy a görög hadbíróság kihirdette ítéletét Manolisz Glezosz és társai perében, a szégyenletes bírósági döntést követő tiltakozó hullám azóta nemcsak hogy nem csillapodott le, hanem mindinkább terjedt. ATHÉN Az AFP péntéken délelőtt részletes athéni sajtószemlét közöl. Ebből kiderül, hogy még a jobboldali Ethnosz című lap is szegényesnek tartja a vádlottak ellen felhozott bizonyítékokat. A Vima című független lap ezeket írja: „Egyes körök, különösen a külföldiek felvetik a kérdést: ha Glezosz nem kém, akkor miért nem mentették fel?’ Mint az athéni lapok rámutatnak, a per tárgyalásán jelen volt külföldi jogászokban az a meggyőződés alakult ki, hogy a hadbírósági tárgyalás mindenekelőtt politikai per volt és a vádirat a kémkedések, vagy a katonai titkok megszerzésének, illetve továbbításának egyetlen tényét sem mutathatta ki. Az Ane- kszartitosz Tiposz című baloldali lap követeli, hogy a király részesítse kegyelemben Glezoszt és enyhítse a többi elítélt büntetését) ROMA Az Avanti című lap szerint Glezosz és társai életének megmentése a nemzetközi közvélemény sikereként könyvelhető el. MOSZKVA Szerte a Szovjetunióban a gyűlések résztvevői Görögországba küldött távirataikban követelik az ítélet megsemmisítését, Manolisz Glezosznak és társainak sza- badonbocsátását. PEKING A Renmin Ribao hangsúlyozza: „A kéthetes per megmutatta, hogy politikai komédiáról volt szó, amit a görög reakció szervezett. A VIT-re utasó koreai fiatalok nyilatkozata A Japánban élő koreai fiatalok VIT-küldöftségének tagjai magyarországi átutazásuk alkalmából nyilatkoztak az MTI munkatársának: — Japánban 600 000 koreai állampolgár él, — mondotta Szán Dák Tak, a delegáció vezetője — akik abban az időben kerültek oda, amikor Japán gyarmatosította Koreát. A mi delegációnk tíz tagja már Japánban született. A kint élő koreaiak állandó harcot folytatnak a hazatérésért. Genfben most tárgyal a japán és a koreai vöröskereszt a hazatérésről, s bár az elvi megegyezés megszületett, a japánok mindent elkövetnek, hogy további akadályokat gördítsenek a koreai állampolgárok hazatérése elé. A Japánban élő koreaiak fele — 300 000 — fiatal, akiket mi képviselünk majd a világifjúsági találkozón. Ez az első eset, hogy Japánban élő koreai állampolgárok külföldre utazhattak. Eddig a Japán kormány mindig meggátolta az utazásainkat. A Japánban élő koreai fiatalok VIT-küldötfcei végül baráti üdvözletüket küldték a magyar fiataloknak. Készülnek a tankönyvek A tanév kezdetét megelőző idő szakban mindig nagy feladatok megoldását követelik a nyomdák tói. Az idén is kilencmillió példányban kell készíteniük tankönyveket a különböző iskolák számára. Az állami nyomdaipar 1700 tonna papírt használ fel a tankönyvekhez. Valamennyi könyvnyomda részt vesz ebben a munkában, meg a helyiipari vállalatok is. A nyomdák dolgozói a kongresszusi versenyben igyekez nek helytállni: a tankönyvek 60 százaléka júliusig elkészült. mint ezt hasonló esetekben teszik Ezután szabadon bocsátották. A disszidens Wenczel Bécsbe ment, hogy munkát vállaljon. Jelentkezett is egy munkaközvetítő hivatalnál, de ott nem tudtak mun kát adni neki. Ekkor felkereste a bécsi Caritast, ahová már régesré- gen elért Visnyey Sándor keze. Többször is bement oda s rájött, csak annak adnak segítséget, aki propaganda anyagot hajlandó szolgáltatni a Szabad Európa Rádió részére. Két alkalommal is olyan nyilatkozatot kértek tőle, amelyben gyalázza Magyarországot. Miután ezt nem tette viszonzásképpen megtagadták tőle a segélyt. De úgy látszik, Wenczel unalmassá vált állandó könyörgéseivel, mert amikor harmadszor jelentkezett a Caritasnál — Visnyey Münchenből érkezett utasítására — lefogták és egy villába vitték. Három amerikai és egy magyar tolmács vette kezelésbe. — Legyen esze és tegyen nyilatkozatot. Ha megteszi, akkor megszűnik minden anyagi gondja... A nyilatkozatban el kell mondania, hogy Magyarországon milyen kom munista terror van... Egyébként ne nyugtalankodjék, a felolvasandó szöveg már itt van készen. — De kérem, énnekem egészen mások voltak a tapasztalataim. Én családi okok miatt szöktem át a határon — válaszolta Wenczel László. — Ne akaratoskodjék, mert kitaposom a belét — fortyant fel az egyik amerikai, aki „kerékbetörte” a magyar nyelvet. — Tudunk mi másképen is beszélni és viselkedni, ha nem engedelmeskedik — s ebben a pillanatban hatalmas lapát tenyerei éles csattanástól kísérve már ott ültek Wenczel László arcán. — Beszélsz te piszok dög kommunista, vagy kifacsarom a szívedet, mint egy citromot... — üvöltötte az „ami”. Wenczelt félholtra verték, de nem tudták rávenni arra, hogy hazug nyilatkozatot adjon hazája ellen. Ekkor a két amerikai kiment a szobából, de egy óra elteltével visszatértek. Valamilyen faalkotmányt cipeltek a szobába. Wenczelt lefektették egy rekamié- ra, fejét a faalkotmányra helyezték, haját rákötötték egy kiálló csavarra, aztán az ékbefogott fejet szorítani kezdték. Wenczel László homlokán kidagadtak az erek. Agya pattanásig feszült az iszonyatos szorítástól. A három amerikai és a tolmács nagy röhö-
