Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-25 / 173. szám
T959. július 25. loiiKA megtoi népújság 9 Asszonyoknak — lányoknak A „hordhatatlan“ ruhák divatbemutató] a Még a legnagyobb szalonokban is előfordul, hogy a ruhatervezők fantáziája olyan túlzott kreációkat hoz létre, amit a legmerészebb, leginkább feltűnésre vágyó nők sem hajlandók megvásárolni és az ilyen eladhatatlan ruhakészletek persze csökkentik a nagy nyugati divathazak profitját. Legutóbb Balmain, Laroche, Desses, Estérel nagy párizsi divatházak új módszert alkalmaztak a »hordhatatlan« ruhák eladására. Ezekben a szalonokban újabban divatbemutatókat rendeznek, amelyeken a manekenek csakis olyan ruhákat mutatnak be, ame lyek túlzott vonalaik, színösszeállításuk, vagy más okok miatt eladhatatlanoknak bizonyultak. Egy szakértőkből álló zsűri kiválasztja a »lehetetlen« ruhák közül a »legesleglehetetlenebbet«, s miután a modellek, amelyeket eddig senki sem akart megvásárolni, az érdeklődés középpontjába kerültek, persze azonnal akadnak nők, akik most már »mindenáron« hordani akarják őket. Egy dáma reggeli toalettje Kleopátra korában Kétezer évvel ezelőtt ön, asz- szonyom, a múlt éjszaka nem vánkoson nyugtatta volna fejét, hanem különleges fej támasztón, hogy el ne rontsa frizuráját. De még így is egész éjszaka rabszolgák álltak volna feje felett, hogy vigyázzanak álmára és meg akadályozzák a hajköltemény elromlását. Ennek ellenére szépsége érdekében ébredés után mégis keresztül esett volna a szükséges ceremóniákon. A rabszolgák különleges olajban főtt agárlábból, datolya mag vakból és egy szamár patájából készült kenettel dörzsölték volna be a haját. De e furcsa szer rendszeres használata ellené re sem lehetett önnek, asszonyom, elegendő saját haja ahhoz, hogy a divatos frizurát el lehessen készíteni. Éppen ezért a rab szolganők fejéről levágott és szantálfa dobozokban tárolt fonatokkal egészítette ki hajviseletét:'Vagy 24 ilyen hajfonatot aggatott volna fel magára, hogy az tán e frizuráját lótuszvirággal, vagy néhány keselyűszárnyból való tollal díszítse. Esetleg parókát viselt volna apró, ráaggatott illatszer golyócskákkal, amelyek nek illata átjárja a parókát és kü lönös varázst kölcsönöz a megjelenésének. A hajviselet egy-két órát tartó ápölása után megkezdődhetik az arc kikészítése. Először is porrátört alabástromból, szódából, sóból, mézből és viaszból készült keverékkel kellett megadni a kikészítés »alapját«. Ezután alsó szemhéját szép zöld színre festeni, majd szénnel körülrajzolni az egész szemnyílást és a szemek sarkából egészen a füléig fekete vagy zöld vonalat húzni. Mondanunk sem kell, hogy a szemöldököt gondosan »szedni-« kellett, ajkait vörösre festeni, láb- és kézkörmeit pedig szépen kifényesíteni és hennával színesíteni. No de ez már manapsag is ismerősen cseng! Néhány jótanács a nyári nagytakarításhoz Matrac fertőtlenítése Készítsünk langyos vizet, s tegyünk bele kevés szublimátot. Ezzel az oldattal kell a matracokat többször átkefélni, ,s utána két-három napra a levegőre, nyitott ablakba vagy erkélyre tesz- szük. Ha a rúgó nyikorog az ágyban, szorosabbra kell srófolni. Ha a fakeret nyikorog, kenjük be olajjal. Molyos toll tisztítása Ha molyos tollat akarunk meg- • menteni, öntsük ki egy nagy, száraz üstbe, s lassan melegítsük benne fel. Ha a pelyhek emelkedni kezdenek, keverjük meg óvatosan bottal. Egy idő múlva kivesszük a tollat és széttereget- jük. A moly és pondró a földön összegyűlik. Ha a könnyű pely- het összeszedjük, ott találjuk alatta. Olajfolt a szőnyegen Ha a szőnyeg színe nem nagyon kényes, forró szalmiákos, szappanos vízzel keféljük, míg a folt el nem tűnik. Kényes színeknél a következő módon járunk el: Egyenlő részben benzint és mag- néziát veszünk s péppé keverve, a foltra kenjük, száradni hagyjuk, s lekeféljük róla. Ha a folt régi, meg kell ismételnünk az eljárást. Női dolgok Szüfrazsettek emlékünnepe Londonban Londonban július 13-án domborművet lepleztek le Christabel Pankhurst tiszteletére, aki anyjával, Emmeline Pankhurst-el együtt a múlt század végén a nők egyenjogúsításáért harcolt. Az ünnepélyen megjelentek a régi szüfrazsett mozgalom veteránjai, akiknek jelvényei még azt is feltüntetik, hogy meggyőződésükért annakidején mennyi börtönbüntetésben volt részük. Az ünnepségen Lord Kilmuir lordkancellár mondott beszédet. Kifejtette, hogy mai szemmel nézve szinte érthetetlen, hogy annakidején a férfiak milyen ostoba előítéletekkel vetettek gátat a női egyenjogúság megteremtésé nek. Az ünnepség végén a »Nők indulója« című szüfrazsett, dalt énekelték. VIII. Henriket meg lehet érteni A moszkvai Állami Nagycirkusz együttese londoni vendég- szereplése alatt ellátogatott a híres Mme. Tussaud-féle panoptikumba is. Borisz Jasin, a cirkusz nagy sikereket arató törpe bohóca a tör ténelmi viaszfigurák között felfedezte VIII. Henrik alakját az általa kivégzett hat felesége körében. A királyasszonyokat végignézve a jóhumorú Jasin így szólt: »Most mór meg tudom érteni VIII. Henriket«. Jó példával „járt“ elöl A francia szaksajtó szerint a távgyaloglók feleségei a leghűségesebb sportfeleségek. A Strassburg—Párizs maratoni távgyaloglásnál Jacqueline Gluny több mint hároin- száz kilométer távon végigkísérte férjét, Edmondot. Az asz- szony részben autón, részben robogón, nagyrészt azonban gyalog tette meg az utat. Amikor Edmond ereje kimerülni látszott, Jacquieline mindig ott volt mellette és a szó szoros értelmében jó példával »járt elől«. Az egyik francia női magazin körkérdésére Jacquelinet »1. sz. francia sportfeleségnek« választották meg. gés, kiabálás közepette végezte a műveletet, — Beszélsz kutya, vagy meg- döglesz — így az egyik. Wenczel száján hörgésbe torzultak a szavak. Csak a kezével tudott inteni, hogy beszél. A szorítás engedett... Eléje tolták a nyilatkozatot és aláíratták vele. — Olvasd fel a magnetofonba... — szólt rá a másik. De már nem tudott beszélni. Gurgulázó hangok törtek elő a torkából. Ekkor kezébe nyomtak hatvan Schilling Júdáspénzt és út- rabocsátották. Meg a fülébe duruzsolták, hogy ennél jóval többet is kaphatott volna — mármint pénzt —, ha a nyilatkozatot fel is olvassa a rádióban, illetve a magnetofonszalagra. Amikor elhagyta a villát, nem tudta hányadán áll és hol van. Késő éjszaka volt. Betámoiygott a városba. De elcsípte a rendőrség és egy disszidens táborba toloncol- ták. Itt nyugton hagyták néhány napig, s volt ideje a töprengésre. Szánta-bánta már, hogy elhagyta az országot. Ám most visszatérni, egyet jelentett volna azzal, hogy lecsukják. Különben is, ott van feleségének a családja, aki szinte kiüldözte őt az országból... Talán a legjobb volna Amerikába menni... Azt hallotta, hogy ott mégis csak van életlehetőség... — Szóval1 ön az Egyesült Államokba akar kivándorolni? — szólt hozzá egy alkalommal a disz- szidens tábor egyik vezetője. — Majd továbbítom kérését. Még aznap este felkeresték, s gépkocsival elvitték Nürnbergbe. Először a Walka-lágerbe tették, majd néhány óra múlva tovább szállították az Alser Strassen levő egyik amerikai villába. — Ha Amerikába akar kivándorolni, azt előbb ki kell érdemelnie — ezek voltak az első szavak, amelyet hozzá intéztek. Rövidesen megtudta, hogy ez az ártatlannak látszó villa nem egyéb, mint az amerikaiak egyik kémiskolája. — Önt kiképezzük és illegálisan viszaküldjük Magyarországra. Két szer egy hetet kell odahaza töltenie, tehát kétszer kell átszöknie a határon, oda és vissza. Utána megkapja az amerikai állampolgárságot. Ezen gondolkozhat egy fél napot. Wenczel csaknem egy esztendeje volt kint Nyugaton, s ez alatt a rövid idő alatt megjárta a szenvedések iskoláját. „Ennél már csak jobb jöhet” — gondolta magában s elhatározta, hogy eladja magát. Meg is vásárolták testét, lelkét. Amikor ismét jelentkezett az irodán, tapasztalhatta, hogy már mindent tudnak róla. Ismerik magyarországi életét, s egyesztendős nyugati tartózkodásának minden napjáról, minden órájáról tudnak. Oktatójául egy Mister John nevű, magyarul jól beszélő, amerikai egyenruhás katonatisztet jelöltek ki. Az oktatás rendkívül körültekintő volt; kiterjedt mindenre, attól kezdve, hogy naponta két órát tornáztatták, egészen addig, hogy a zsebmetszőknél divatos, kisujjra szerelt borotvaéles penge használatára oktatták. Megtanították arra, hogyan szerezzen hazatérése után gyorsan kémanyagot katonai alakulatok elhelyezéséről, azok számáról, fegyverzetéről, tisz tek nevéről, képzettségéről, az alakulatok politikai beállítottságáról. Megtanították a miniatűr fényképezőgép kezelésére, am-ely- lyel katonailag fontos objektumokat kellett későbbi tevékenysége során lefényképeznie. Mint általában a kémeket, őt is jól kioktatták a rejtjeles vázlatok készítésére. Egyszóval pénzt, időt és fáradságot nem kímélve oktatták. Eközben ismét elteli egy év. Élzte szinte már megszokottá, vált ebben a Tejtermelésben első a megyében a madsesai Igazság Tsz Hagyományként elkönyvelt dolog már az a madocsai Igazság Tsz-ben, hogy az egyéni dolgozó parasztokkal igyekeznek kapcsolatukat állandóan erősíteni. Ennek szellemében segítik is őket «nindenben, amiben tudják. Itt van most az aratás, cséplés ideje. Köztudomású, hogy Mado- csa községben élénk állattenyésztési munka folyik. Ilyenkor cséplés előtt azonban a takarmány eléggé szűkében van mindenütt. Alig várják a gazdák, hogy a leghamarabb etetésre kerülő árpát csépelhessék. Ebben segít a tsz az egyénieknek. Az őszi árpa cséplése még nem indult meg, de a tsz őszi árpáját kombájn vágta le, így leghamarabb ők jutottak takarmányhoz. S mivel jó termést takarítottak be — egy holdról több mint 16 mázsát — szívesen kölcsön adnak azoknak a gazdáknak, akik még nem csépeltek, de állataik neveléséhez szükségük van az abrakra. Ezek szerint eddig több mint 20 mázsa őszi árpát adtak kölcsön az egyéni dolgozó parasztoknak a madocsai Igazság Termelőszövetkezet tagjai. A madocsai Igazság Termelő- szövetkezetben nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre, nevezetesen a tehénállomány hozamának növelésére. Ennek meg is van az eredménye, mert a megye termelőszövetkezeteinek törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehénállománya ez év első féléves termeléséről szóló jelentés mindnyájuk örömére hirdeti, hogy elsők a megyében. Nem nagyhangú dicsekvésként* de önérzetesen és jóleső érzéssel mondják a tagok: »megelőztük még az aparhanti Március 15 Termelőszövetkezetet is.« Tud mindenki róla, hiszen az örömhírt vivő értékelési lap mindnyájuk kezében megfordult. Az értékelés szerint az első félévben a 16 törzskönyvezett tehéntől egyenként 1996 kg tejet fejtek átlagosan, 4,17 százalékos zsírtartalom mellett. Ez pénzben annyit jelent, hogy csak az államnak eladott tej- mennyiségért közel 70 000 forintot kapott a termelőszövetkezet; Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tsz-tagok eddig mintegy 40 000 forintot vettek fel munkaegységeikre előlegként. Azt is meg kell említeni, hogy itt előleget csak az vesz fel, akinek nagy szüksége van rá. De legtöbben jobban szeretik, ha év végén egyszerre vehetnek fel nagy összegeket; A „Holt lelkek" modern változata Angliában nemrég kétévi fegy- házra ítélték a skót származású Birrel Davidsont, aki ötvennyolc nemlétező embert ölt meg. Az élelmes skót biztosítási ügynök kitöltetlen halotti bizonyítványokat szerzett, majd nemlétező emberekkel életbiztosítást köttetett, ö maga fizette be gondosan a biztosítási díjakat, de nem mulasztotta el levonni a saját szokásos provízióját sem. Időről időre egy-egy »biztosított« nevére halotti biz^yítványt töltött ki és behajtotta a vállalattól az életbiztosítás összegét. A csalás végül is Davidson bűnös felületessége miatt derült ki: három hónap alatt ugyanis két ízben »ölte meg« ugyanazt a személyt. Ezentúl én Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy soha életemben nem lottóztam. Megrögzött lottó- ellenes voltam világéletemben •— vagyis amióta létezik a lottó. A múltkoridban mindez napvilágra került. Erre a Lottó-iroda csinos hölgyei minden erejüket megfeszítették, hogy meggyőzzenek a lottózás előnyeiről és vásároltassanak velem legalább egy szelvényt. Tapasztalt lottó-ügynökök is próbálkoztak — mindhiába. — Maradtam a régi lottó-ellenes még akkor is, amikor végül már magányos villában. El nem hagyhatta, csak valamelyik oktatójának társaságában. De akkor aztán fenékig üríthettek az élet poharából. A pénz nem számított. Bírják az amerikai Rockefellerek, s majd megizzadnak érte az amerikai munkásmilliók. Olyankor, amikor egy héten kétszer, kísérővel elhagyta a kémiskola épületét, mindig az ötlött az agyába, hogy sivár életének gépies napjaiban csak ez az egyetlen öröme. Hasonszőrű, kiképzendő társaitól mindig elkülönítették, tehát mindent oktatóival együtt kellett csinálnia, úgy, ahogy a többiek is mindig a kiképzőkkel végezték feladataikat s azokkal jártak ki a városba. Az ilyen napokon durrogott a pezsgő, s a mámo ros „szabad esték” mindig egy- egy nőnek a lakásán fejeződtek be. Ocsmányul, piszkosan, leré- szegedve, egy szobában oktató és tanítványa a két nőcskével... Mert a szemfüles amerikai oktatók még itt is figyelték tanítványaikat, nehogy véletlenül is fecsegjenek a nőcskéknek, akik egyébként valamennyien az amerikai kémiskola „tulajdonát” képezték, csakúgy, mint a tanítványok. (Folytatjuk.) is lottózom maradinak és hasonlónak titulál. tak. De most már én is lottózni fogok. Ennek pedig az a magyarázata, hogy két budapesti lapban igen örvendetes dolgot olvastam hirdetés formájában. Ez pedig a következő: »A Magyar Rádió két műsorszáma között soronkívül közli a holnapi lottóhúzás nyerőszámait«. A szöveg melletti képen egy televízió is látható, amelyből négylevelű lóherrel a kalapja mellett felém tekint egy figyelmeztető valaki. Mondanom sem kell, hogy meg örültem s felkiáltottam: »Szüret, gyerekek, megoldódnak az anyagi gondjaim«. A rádióból megtudom a holnapi (!) lottóhúzás nyerőszámait. Ezekután vásárolok egy szelvényt, szépen ráírom a rádióban közölt számokat s kész az ötös találat. Hát nem megéri ez háromharmincért? Kérem, én rossz üzletember vagyok, de így most már én is lottózni fogok. Persze azért óvatos duhaj maradok továbbra is, mert azért a pénzzel nem lehet babaruházni. Először is megérdeklődöm, hogy nincs-e véletlenül valami félreértés. Azaz, hogy biztosan közölni fogják-e »ma« a »holnapi« lottóhúzás nyerőszámait. Ha igen, akkor megkérdezem azt is, hogy ez minden héten így lesz-e s ha így lesz. akkor minden gondolkodás nélkül felhagyok az újságírás sál, megírom a felmondólevelet s csak lottózni fogok. Minden héten kitöltők egv szelvényt és min den héten öt találatom lesz a rádió jóvoltából, mert az a hirdetés szerint közölni fogja velem előre a nyerőszámokat. B. F.
