Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-24 / 172. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. július 24, Varsóban aláírták a lengyel—szovjet közös nyilatkozatot Varsó. (TASZSZ) mint már jelentettük, Varsóban szerdán este aláírták a lengyel-szovjet közös nyilatkozatot. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tárgyalások és baráti megbeszélések során a két fél megvitatta a szovjet-lengyel testvéri együttműködés további bővítésével és elmélyítésével kapcsolatos fontos kérdéseket, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéséit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a nézetek minden kérdésben teljesen azonosak. A nyilatkozat utal a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatásaira különböző városokban, iparvállalatokban, mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és kulturális intézményekben. Kiemeli a lengyel nép sikereit, amelyeket önfeláldozó munkával, a Lengyel Egyesült Munkáspárt kipróbált vezetésével, a Szovjetunió és a többi szocialista ország testvéri segítségével ért el. A nyilatkozat a továbbiakban méltatja az 1945. évi szovjet-lengyel barátsági, kölcsönös segély- nyújtási és együttműködési szerződés nagy jelentőségét. Megállapítja, hogy szüntelenül erősödik és fejlődik a két nép barátsága, amely mélységesen eszmei közösségen, a proletár nemzetköziség lenini elvein alapul. Ennek konkrét kifejezője a két ország sokoldalú politikai, gazdasági és kulturális együttműködése. A Szovjetunió önzetlen testvéri segítséget nyújtott és nyújt ma is Lengyelországnak a népgazdaság legfontosabb ágazatainak fejlesztésében, sok ipari létesítmény építésében. A két félnek az a véleménye, hogy a gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában rendkívül fontos a szocialista országok helyes és célszerű munkamegosztása, különösképpen a szakosítás és a koo- perálás, a népgazdasági tervek egybehangolása. A testvéri lengyel-szovjet barátság elmélyítése nagymértékben elősegíti a szocialista tábor egységének megszilárdítását. a békés együttélés eszméinek győzelmét, — hangoztatja a nyilatkozat. A két fél kifejezte eltökéltségét, hogy továbbra is erősíteni fogja a szovjet-lengyel barátságot, együttműködést és kölcsönös segélynyújtást, még szorosabb ösz- szefogásra törekszik a szocialista tábor országai között. A két küldöttség ismét megállapította, hogy a béke fenntartása és megszilárdítása a legfontosabb probléma, amely az egész haladó emberiséget foglalkoztatja. A küldöttségek hangsúlyozzák hogy csakis a békés együttélés, a két rendszer békés versengése háríthatja el a háborút. A szocialista tábor léte és erejének szüntelen növekedése szilárd gátat emel minden olyan kísérlet útjába, amelynek célja, hogy az erő helyzetéből döntéseket kényszerítsenek a világra. A nyilatkozat a továbbiakban elítéli az agresszív imperialista körök hidegháborús politikáját, s hangsúlyozza: A két küldöttség nagy figyelemmel tanulmányozta a Németországot érintő kérdéseket. Egyhangúlag megállapították, hogy a legfontosabb, halaszthatatlan megoldást követelő kérdés a német békeszerződés megkötése, a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolása. Komolyan veszélyezteti a békét az a helyzet, amelyet a békeellenes erők — különösen az európai politikai helyzet kiéleződésére törekvő nyugatnémet kormány — kihasználnak. Nyugat- Némctország militarizálása különösen veszélyes jelleget ölt, mivel az NSZK kormánya rakéta- és atomfegyverekkel szereli fel a Bundeswehrt. Kétségtelen, hogy a nyugatnémet militarizmus, amely az erőpolitika atlanti koncepciójára támaszkodik és további nemzetközi feszültségre számít, vezető helyre tör Nyugat-Európában, hogy azután imperialista katonai és gazdasági terjeszkedésbe kezdjen. A szovjet és a lengyel küldöttség úgy vélekedik, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet bizonyos mértékig pozitív munkát végzett. Az értekezleten sok kérdésben jobban megmutatkozott a felek álláspontja, pontos kép alakult ki a nézeteltérésekről és kísérletek történtek az álláspontok közeledésére. Ugyanakkor saj nálattal kell megállapítani, hogy a nyugati hatalmak álláspontja miatt a genfi értekezleten ezideig nem sikerült megegyezni a német békeszerződés megkötéséről és a nyugat-berlini helyzet rendezéséről. Mindkét fél azt tartja, hogy a jelenlegi alapvető kérdések megoldása szempontjából nagy jelentőségű lehetne a kormányfői értekezlet: megvitatná a nemzetközi helyzet leghalaszthatatlanabb kérdéseit, megfelelő határozatokat hozna és igy kétségtelenül elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülését. Mindkét fél hangsúlyozza, hogy Lengyelországot és Csehszlovákiát különleges jog illeti meg a német kérdés és az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések megvitatásában való részvételre. A nyilatkozat kiemeli, hogy a Szovjetunió és a Lengyel Népköz- társaság továbbra is következetesen harcol a német békeszerződés megkötéséért. A mai körülmények között mind a két német állammal alá kell írni a békeszerződést. Ha pedig a nyugati agresszív körök meghiúsítják ezt, akkor a Szovjetunió és a Lengyel Nép- köztársaság békeszerződést ír alá a Német Demokrtikus Köztársasággal és az a meggyőződése, hogy az európai béke és biztonság megszilárdításában ténylegesen érdekelt többi állam is aláírja a béke- szerződést az NDK-val. A küldöttségek megállapítják: a nyugat-berlini megszállási rendszer kérdésének legmegfelelőbb megoldása Nyugat- Berlin szavatolt szabad várossá változtatása lenne. Ha a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország jóakarata ellenére nem szüntetik meg Nyugat-Berlinben a rendellenes helyzetet, akkor a Szovjetunió és Lengyelország támogatja a Német Demokratikus Köztársaságot azokban az intézkedésekben, amelyeket szuverén jogainak keretei között szükségesnek tart majd a nyugat-berlini rendellenes helyzet kiküszöbölésére. A szovjet és a lengyel kormány maradéktalanul támogatja az NDK-nak azt a javaslatát, hogy a két német állam kössön egymással megnemtámadási szerződést, s mondjon le az atom- és rakétafegyverről. Ugyanakkor a szovjet és a lengyel kormány újból megerősíti: az Odera—Neisse-határ az egyetlen törvényes, igazságos és sérthetetlen határ Lengyel- ország és Németország között. A nyilatkozat újból rámutat, hogy a szovjet és a lengyel kormány támogatja a varsói szerződés és az északatlanti szerződés országai között megnemtámadási szerződés megkötésére irányuló javaslatot. A két fél kijelenti: támogatja a lengyel kormánynak azt az indítványát, hogy létesítsenek Közép-Európában atom- és rakétafegyvermentes övezetet. A két fél támogatja a balti-tengeri békeövezet létrehozására irányuló javaslatot és a balkáni atomfegyvermentes övezet megteremtésének tervét is. A nyilatkozatban a felek együttműködésükről és támogatásukról biztosítják a gyarmati és félgyarmati sorban élő népeket, amelyek hősiesen harcolnak hazájuk szabadságáért és függetlenségéért. A felek maradéktalanul támogatják a nagy kínai nép igazságos és szuverén jogát, hogy felszabadítsa és egyesítse országának minden te rülecét, ideértve Tajvant és a partmenti szigeteket. — A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Lengyel Egyesült Mun káspárt vezetői tájékoztatták egymást a két párt munkájáról, megvitatták a két párt kapcsolatainak kérdéseit, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Az élet teljesen igazolta, hogy helyesek a kommunista és munkáspártok 1957 novemberében Moszkvában kiadott nyilatkozatának következtetései. — A két párt szent kötelességének tartja — hangzik tovább a nyilatkozat —, hogy továbbra *s kérlelhetetlenül harcoljon a re- vizionizmus ellen, mert a jelenlegi szakaszban ez a fő veszély a kommunista és munkásmozgalomban, továbbá a dogmatizmus és a szektánsság ellen, mert ezek elszakítják a pártot a tömegektől. A tárgyalásokon konkrét intéz kedéseket is megvitatnak az SZKP és a LEM'P kapcsolatainak további erősítésére. A közös nyilatkozat végül kidomborítja a szovjet párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásának nagy jelentőségét a lengyel—szovjet barátság elmélyítése, a szocialista tábor országainak együttműködése és a béke megszilárdítása szempontjából. Hírek és kommentárok a genfi értekezletről Genf: (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a külügyminiszteri értekezlet szerdai plenáris ülése »nem hozta közelebb egymáshoz a szembenálló nézeteket". Egy DPA-jelentés hangoztatja, az ülés után nyugati részről kijelentették, hogy »nem történt haladás« és a hangnem »észrevehetően hűvös volt«. Tájékozott körök szerint a külügyminiszterek egyelőre nem terveznek újabb zárt ülést. Berding külügyi államtitkár, az amerikai küldöttség szóvivője szerdán este hangoztatta, hogy a nyugati külügyminiszterek tanulmányozzák Gromiko szerdai kijelentéseit és »á csütörtöki ülésen újabb észrevételeket tesznek majd«. Berding szerint >-a szerdai ülés nem volt eredményes«. Peter Hope, az angol küldöttség szóvivője úgy értelmezte Gro miko szavait, hogy a Szovjetunió »változatlanul ragaszkodik Berlin és a német vegyesbizottság kérdésének összekapcsolásához, amit a nyugatiak nem fogadhatnak el.« Az angol szóvivő is bejelentette, hogy kormánya tanulmányozza a szovjet külügyminiszter beszédét. Hasonló értelemben nyilatkozott Pierre Baraduc francia szóvivő is. Eckardt, a nyugatnémet küldöttség szóvivője sajtóértekezleten hangoztatta, hogy »a Szovjetunió álláspontja a szerdai ülésen sem módosult«. Brentano nyugatnémet külügyminiszter, aki — mint ismeretes' — szerdán Bonnban a miniszter- tanács ülésén beszámolt a genfi értekezletről, — az esti órákban visszaérkezett Genfbe, — jelenti a DP A. Moszkvába érkezett Nixon amerikai aleinök Moszkva: (MTI) Richard Nixon, az Egyesült Államok al- elnöke csütörtökön délután Boeing-707 típusú katonai repülőgépen Moszkvába érkezett, hogy a szovjet fővárosban megnyissa az Egyesült Államok kiállítását. Nixon gépének megérkezése előtt egy órával a vnuko- vói repülőtéren leszállt egy másik Boeing-707 típusú személy- szállító gép, amely mintegy száz amerikai újságírót hozott Moszkvába. Nixon fogadására a vnukovói repülőtéren megjelent Kozlov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Lobanov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, Zuskov, a Minisztertanács mellett működő külföldi kulturális kapcsolatok bizottságának elnöke, Bobrovnyikov, a moszkvai vá rosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, továbbá több más személyiség. Jelen volt a moszkvai diplomáciai képviseletek szá mos vezetője és tagja. Az amerikai aleinök repülőgépe pontban 3 órakor állt meg a repülőtér főépülete előtt. A gépből kilépő Nixont, — aki feleségének, továbbá Milton Eisenho- wernek, az Amerikai Egyesült Államok elnöke testvérének és személyes tanácsadójának, valamint más politikai személyiségek kíséretében érkezett Moszkvába elsőnek Frol Kozlov, a Szovjet unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese üdvözölte. Hangsúlyozta: a moszkvai amerikai és a New York-i szovjet kiállítás lehetővé teszi, hogy a két ország népe jobban megismerje és megértse egymást, s azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a világ békéjének fenntartásához. Kozlov kifejezte reményét, hogy Nixon és kíséretének látogatása hozzájárul a kölcsönös együttműködéshez és elősegíti a két ország kapcsolatainak fejlődését. Nixon válaszában köszönetét mondott a meghívásért, s átadta a Szovjetunió népének Eisenhower elnök és az egész amerikai nép üdvözletét. — Tudjuk, hogy bármiféle ki-t állítás korlátozott lehetőségeket jelent csupán és nem lehet ősz-* szehasonlítani azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket elsőkézből szerezhetünk, — állapította meg Nixon. — Egyetértünk önökkel unnak a közmondásnak az igazságában, hogy »jobb egyszer meg látni, mint százszor hallani«. Kijelentette még, hogy már régóta személyesen kívánt megismerkedni a Szovjetunióval, mH vei az amerikaiak hosszú idő óta csodálják a szovjet képzőművészet, tudomány és irodalom nagy szerű eredményeit. »Mindenekelőtt sohasem felejtjük el azokat^ a hősies erőfeszítéseket, áldozatokat, amelyeket a második világháborúban szövetségesünk, a szovjet hadsereg hozott« — mond ta. Nixon hangsúlyozta, szeretné felhasználni a lehetőséget arra* hogy a Szovjetunió vezetőivel találkozzék, s jobban kifejtse az Egyesült Államok politikáját s törekvéseit. Szeretne találkozni Hruscsovval és a Szovjetunió kor mányának más vezetőivel, s hangoztatta: egyenes, becsületes beszélgetést, vitát szándékozik folytatni mind a Minisztertanács elnökével, mind az egyszerű gyári munkásokkal, mert ez elősegíti a jobb megértést.« Nem lennénk becsületesek, ha nem ismernénk el, hogy jóllehet Alaskát mindössze 40 mérföld választja el a Szovjetunió partjaitól és Moszkvától New York-ig az út ma már tíz óránál is kevesebb ideig tart. nagy és komoly problémák választják el egymástól országainkat. Az amerikai aleinök kijelentette, minden erőfeszítésével azon lesz, hogy látogatásával elősegítse a problémák tisztázását, s olyan légkör kialakulását, amely ben a politikai ellentétek nem keverik konfliktusba a két népet. Éljen a béke!«: — fejezte be beszédét Nixon. Folytatódik a harc Gksosz szabadságáért Az athéni hadbíróság ítélete mélységesen felháborította a világ közvéleményét — írja a TASZSZ athéni tudósitója. Ismeretes, hogy a hadbíróság ítélete még a királyi ügyész szigorú vádindítványánál is súlyosabb volt. A görög reakció Glezoszt a börtönbüntetés, a deportálás és a politikai jogfosztás együttes időtartamára, vagyis 17 évre ki akar ja zárni Görögország politikai életéből. A Csehszlovák Távirati Iroda je lentése szerint Frantisek Zupka, a Csehszlovák Szakszervezeti Tanács elnöke levelet intézett Fo- tisz Makriszhoz, a Görög Szakszervezeti Szövetség főtitkárához. Zupka négymillió szervezett dolgozó nevében kéri Mak- riszt, járjon közbe Glezosz és vádlott társainak azonnali szabadlábra helyezéséért. Mint a TASZSZ jelenti Géniből, a külügyminiszteri értekezletről 27 újságíró táviratot intézett a görög hatóságokhoz és követelte Glezosz szabadonbocsá- t"sát. A 27 újságíró a következő 16 országot képviseli: Szovjetunió, Kína, Magyarország, Anglia, Franciaország, Kanada, India, Olaszország, NDK, NSZK, Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Románia és Svájc. Éhségsztrájkba léptek a szabad algériai kormány fogságban levő tagjai Párizs: (Reuter) Ahmed Ben Bella, a szabad algériai kormány miniszterelnökhelyettese, aki a kormány négy másik tagjával együtt a Bel Ile francia szigetbörtön foglya, szerdán társaivá együtt éhségsztrájkba lépett. — Mint ismeretes, a Párizs melletti Fresnes börtönbe zárt majdnem négyszáz algériai már ha: napja folytat éhségsztrájkot. Vorosiíov és Hruscsov üdvözlő l-ávirala Nasszerhez Moszkva (TASZSZ): Kliment Vorosiíov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és Nyikita Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke az egyiptomi forradalom évfordulója a’ kalmából üdvözlő táviratot ka dött Gamal Abdel Nasszernek, a Egyesült Arab Köztársaság élne kénen.
