Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

p « m TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. június 13. A szovjet javaslatok jó alapot nyújtanak a megegyezés eléréséhez A külügyminiszteri értekezlet pénteki ülése Genf: (MTI) A külügyminisz­teri értekezlet hivatalos pénteki ülése délelőtt tíz órakor kezdő­dött és csaknem három óra hosz- szat tartott. Az ülésen Selwyn Lloyd brit külügyminiszter el­nökölt. Elsőnek Selwyn Lloyd szólalt fel. Bírálta a Szovjetunió szer­dán előterjesztett javaslatait és azt állította, hogy azok »vissza­vetették« a tárgyalásokat. Han­goztatta azonban, hogy az angol küldöttség komoly tárgyalásokat óhajt. Kiemelte, hogy az utóbbi két hétben a külügyminiszterek hasznos tárgyalásokat folytattak Nyugat-Berlin kérdéséről, s úgy látszott, hogy »korlátozott hala­dás érhető el egy korlátozott (fronton«. Véleménye szerint a 'fő nehézséget azonban »a jo­gok kérdésében mutatkozó véle­ményeltérés« okozza. Hozzáfűzte: »Még mindig azt hiszem, hogy az emberi találékonyság felkutathat olyan formulát, amely megoldást hozhatna ezen a ponton. Hozzá­tette azonban: meg kell érteni, hogy »nyugat nem mondhat le jo gairól és nem vonulhat vissza jo­gi álláspontjáról.« Ezután Herter amerikai külügy miniszter tett rövid nyilatkoza­tot, amelyben kijelentette, hogy kielégítőnek találta azt a beszél­getést, amelyet a csütörtöki nap folyamán Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel folytatott. Fel­kérte a szovjet külügyminisztert, hogy a pénteki hivatalos ülésen ^ismételje meg azt, amit a csü­törtöki találkozó során neki mon dott, hogy »a tárgyalások foly­tatása szempontjából pontosan tudhassuk, hol is állunk«. Gromiko beszéd© Ezután Gromiko szovjet kül­ügyminiszter emelkedett szólás, ra. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az új szovjet javaslatok nem jelentenek sem ultimátu­mot, sem diktátumot. A javasla­tok a Szovjetunió álláspontját rögzítik, s alapul szolgálhatnak a nyugat-berlini kérdés és az össz- német bizottság kérdésének meg­oldásához. A szovjet kormányképviselője hangsúlyozta; a Szovjetunió sohasem ír alá olyan okmányt, amely örö­kössé tenné a megszállási rendszert Nyugat-Berlinbcn. A Szovjetunió a megszállási rend szer fenntartását súlyos veszély nek tekintené Berlin és Európa . békéje szempontjából. Gromiko ezután néhány meg­jegyzést fűzött a nyugati részről hangoztatott állításokhoz, rámu­tatott: az mondták a tárgyalá­sok során, hogy a nyugat-berlini csekély létszámú helyőrség sem­miféle katonai fenyegetést nem jelent. De ha ez így van, miért ragaszkodnak a nyugati hatalmuk ahhoz, hogy csapatokat tartsa­nak Nyugat-Berlinben. A nyugati hatalmak képviselői azt állít­ják, hogy nyugat-berlini csapa­taikra azért van szükség, hogy megőrizhessék Nyugat-Berlin tár sadalmi rendjét. A nyugati ha­talmaknak ez az álláspontja azonban nem egészen világos, amikor Nyugat-Berlint senki nem fenyegeti támadással vagy el­foglalással. Ami az össznémet bizottságról szóló szovjet javaslatot illeti, a nyugati hatalmak képviselői töb bek között azzal indokolták e ja­vaslat elutasítását, hogy az egy esztendős határidő elfogadhatat­lan számukra. Gromiko ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy a nyugati hatalmak javas­latai között is szerepelt egy két és félévben megszabott időtar­tam: nem logikus a nyugati ha­talmak álláspontja, 'amikor egy részt maguk is megszabnak bi­zonyos időhatárt, más esetben azonban nem hajlandók megsza­bott időtartamot elfogadni Az ENSZ-ben sok állam van képviselve s azok lakossága kü­lönböző lélekszámú, ennek elle­nére mindegyik állam csak egy szavazattal rendelkezik és min­den tekintetben egyenlőséget él­vez. E konferencián is különböző lélekszámú országok vesznek részt, de teljes egyenjogúság alap ján. ' A nyugati képviselők bírálták azt az elgondolást is, hogy az össznémet bizottságra kell bízni a német újraegyesítés ügyét. Ez­zel kapcsolatban a szovjet kül­ügyminiszter kijelentette, az a benyomása, hogy a nyugati tár­gyaló fél meg akarja kerülni az össznémet bizottság létrehozásá­nak kérdését, elvesztette érdek­lődését a kérdés iránt, mihelyt a Szovjetunió elfogadta az ere­detileg a nyugatiak által java­solt gondolatot. A szovjet delegáció azonban azt a reményét fejezi ki, hogy a nyugati hatalmak felülvizsgálják majd magatartásukat ebben a kérdésben, s lehetővé válik, hogy megegyezésre jussanak. Gromiko ezután rámutatott, hogy a legújabb szovjet javasla­tokkal kapcsolatban a nyu­gati hatalmak képviselői semmi kivetni valót nem ta­láltak abban, hogy két ízben is megpróbálták ugyanazokat a javaslatokat előterjeszteni. Megismételték: »Vagy elfogadja a Szovjetunió a megszállási rend szer fenntartására vonatkozó ja­vaslatainkat, vagy pedig nem lesz semmiféle megegyezés.« Valóban furcsa helyzet ez — folytatta Gromiko — a nyugati küldöttek kétszer is előterjesz­tik javaslataikat, s azt mond­ják, hogy vagy elfogadjuk, vagy nem lesz megegyezés, de ezt a magatartásukat nem tartják sem ultimátumnak, sem diktátumnak. Amikor azonban a Szovjetunió valóban új javaslatokat terjesz­tett a konferencia elé — előbb a keddi nem hivatalos ülésen, majd a szerdai hivatalos ülésen — a nyugati küldöttek egyszerre olyan kifejezéseket kezdtek hasz nálni, mint »ultimátum«, »diktá­tum«, »nyomási kísérlet«. Hang­súlyozta, nincs semmi értelme az ilyen erős szavak használatának, nem lehet kétféle mértékkel mérni. Néhány nyugati hatalom kép­viselője azt mondotta, ha nem jutunk megegyezésre a jelenlegi értekezleten, nem lesz kormány­fői találkozó. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter a kö­vetkezőkben szögezte le a szovjet kormány álláspontját: »A szovjet kormány úgy véli, a csúcsérte­kezlet nem lehet alkudozás tár­gya. A szovjet kormány hasz­nosnak tartotta a csúcsértekezle­tet. és most is annak tartja. Úgy véli, egy vagy több ilyen értekez­let sikeres megtartása forduló­pontot jelenthetne a nemzetközi kapcsolatokban. Ha a nyugati ha­talmak készséget mutatnak a függőben levő kérdések megol­dásának keresésére, e megoldá­sokat meg is lehet találni,'ha egyáltalán van valami kapcsolat a genfi külgyminiszteri értekez­let és a csúcsértekezlet között. Ez csak abból állhat, hogy semmi­féle akadályt nem szabad gördí­teni az államfők értekezletének útjába.« Gromiko ismét hangsúlyozta: A szovjet kormány megegyezésre kíván jutni a jelenlegi értekez­leten. »Ha valamely állam mester­séges akadályokat gördítene a csúcsértekezlet elé — je­lentette ki a szovjet küldött­ség vezetője, az az állam a következményeket illetően, súlyos felelősséget vállalna.« Ami Lloydnak azt az állítását illeti, hogy »nevetségesnek tű­nik« a szovjet javaslatoknak az a pontja, amely szerint atom, vagy rakétaberendezést nein sza­bad Nyugat-Berlin területén lé­tesíteni, Gromiko felhívta a brit külügyminiszter figyelmét arra, helyesen tenné, ha alaposan át­gondolná ezt a kérdést, ha ugyanis valóban így áll a hely­zet, vagyis hogy nyugati részről magától értetődőnek tartják, hogy Nyugat-Berlinbe nem visz­nek atomfegyvereket és rakétá­kat — akkor miért nem mondják ki ezt nyíltan. A szovjet külügyminiszter be­fejezésül hangsúlyozta, a szovjet küldöttség komoly tárgyalásokat óhajt folytatni és minden lehető módon hoz­zá kíván járulni, hogy a kon­ferencia munkája — akár csupán korlátozott területen is — sikerrel járjon. Ezután rövid párbeszéd alakult ki Lloyd és Gromiko között, a szovjet javaslat előterjesztésének módjával kapcsolatban. A brit külügyminiszter kijelentette: Tu­domásul veszi, hogy a szovjet ja­vaslatok nem jelentenek semmi­féle kísérletet arra, hogy »nyo­mást gyakoroljanak« a többi tár­gyaló félre. Herter amerikai külügyminisz­ter is fűzütt ehhez néhány kiegé­szítő megjegyzést. A külügymi­niszterek végül elhatározták, hogy hétfő délután 15 óra 30 perckor nem hivatalos ülést tar­tanak. Harlamov, a szovjet küldöttség .szóvivője a pénteki ülés után tar­tott sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva kijelentette, vélemé­nye szerint a pénteki ülés légköre nyugodt volt: Feltétlenül jobb és kedvezőbb, mint néhány eddigi ülésé. így például a szerdai ülésé amelyen éles szavak hangzottak el. A szovjet küldöttség határo­zottan kifejezi azt a készségét, hogy folytassa a tárgyalásokat — mondotta Harlamov. Ha a nyugati tárgyaló fél alaposabban megfontolja a szovjet javaslatokat, felis­meri, hogy azok nagyon jó alapot nyújtanak a megegye­zés eléréséhez. Előtakarékossági akció külföldi társasutazásokhoz Az Országos Takarékpénztár az IBUSZ-szal közösen előtaka­rékossági akciót indít, hogy meg­könnyítse a külföldi társasutazá­sokhoz szükséges összeg össze­gyűjtését Az előtakarékosságban >részvevőknek az IBUSZ bizto­sítja a helyet. Az utazási előtakarékosságban minden bérből- és fizetésből élő dolgozó részt vehet. A külföldi tár sasutazásokra jelentkezők az ■UUSZ-irodákban közölhetik eló- takaré kos sági szándékukat. Olt •'Utazási előtakarékossági betét­füzetet kapnak, amelynek befi­zetési lapjain havi részletekben bármelyik OTP fióknál, vagy pos tahivatalban egyenlíthetik ki az utazás költségeit. A havi részle­teket úgy állapítják meg, hogy a költségeket az utazás előtt leg alább 30 nappal befizessék. Az első részletet a jelentkezésekor, a többit minden hónap 5-ig kell befizetni. Az olyan vidéki város­ban, ahol nincs IBUSZ iroda, az előtakarékossági külföldi társas­utazásokat a tanácsi idegenfor­galmi hivatalok bonyolítják le. Ki a felelős a genfi külügyminiszteri értekezlet esetleges kudarcáért — A Pravda cikke — Moszkva: (MTI) A svájci, 's nyugatnémet és az amerikai saj­tó — jelenti a TASZSZ — kísér­leteket tesz, hogy előkészítse a nyugati országok közvéleményét a genfi külügyminiszteri érte­kezlet esetleges kudarcára. S ezért a Szovjetuniót igyekszik odaállítani bűnbakként. A Prav­da pénteki számában tényekkel bizonyítja, hogy éppen ellenke­zőleg, a nyugati hatalmak a fe­lelősek egy esetleges kudarcért. 1. A szovjet küldöttség az ér­tekezlet elé terjesztette a német békeszerződés tervezetét, majd a tárgyaláson kiegészítéseket fű­zött hozzá. Ezek a kiegészítések számoltak a nyugati hatalmak kívánságaival. A nyugatiak azon bán semmiféle kézzelfogható ja­vaslattal nem álltak elő. 2. A szovjet megbízott java­solta, hogy a két német állam kö zeledésének előmozdítására ala­kítsanak össznémet bizottságot. Ez a gondolat a nyugati »csomag tervben« is szerepelt. A szovjet javaslat hallatára a nyugati kép­viselők: mégis elálltak a kérdés megvitatásától. 3. A szovjet fél minden lehe­tőt megtett, hogy Nyugat-Berlin kérdését minden ország, köztük a nyugati hatalmak érdekeinek fi gyelembe vételével oldják meg. A nyugati megbízottak azonban min dent elkövettek a megegyezés megakadályozására. 4. Június 10-én a szovjet kül­döttség újabb kísérletet tett, hogy előbbre vigye az értekezle­tet. Gromiko külügyminiszter hi­vatalosan bejelentette, hogy a Szovjetunió számolva a nyuga­tiak álláspontjával, hajlandó el­fogadni a nyugati hatalmak nyu­gat-berlini megszállási jogainak fenntartását egy átmeneti időre. Ez alatt (egy év alatt) a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság megalakíthatná az össznémet bi­zottságot, vagy más elfogadható formát találhatna az együttmű­ködésre. Az új szovjet javaslatot, mely 'közeledést jelentene a nyu­gati hatalmak álláspontjához, a nyugati hatalmak ürügyként akarják felhasználni a tárgyalá­sok légkörének élezésére, 5. A szovjet küldöttség teljes megértést tanúsított a nyugati hatalmak álláspontja iránt, és fi­gyelembe vette egész sor elgon­dolásukat, mind a békeszerződés, mind Berlin kérdésében. A nyu­gati képviselők részéről ilyesmi nek még a nyoma sem mutatko­zott. Sőt, egyes nyugati miniszterek az utóbbi időben kezdik féléiévé, nííeni a hidegháborús módszere­ket, durva és méltatlan támadá­sokat intéznek a Német Demok­ratikus Köztársaság és társadal­mi rendszere ellen, a legfantasz­tikusabb koholmányokat röppen­tik fel a világ első békeszerető német államról. Mit mondhatunk a genfi érte­kezlet esélyeiről? — teszi fel vé­gül a kérdést a Pravda. Még min dig nem késő, hogy pozitív ered­ményre jussanak legalább egyik­másik kérdésben. Az új szovjet javaslatok célja éppen ez és most teljesen a nyugati külügy­miniszterektől függ az értekezlet kimenetele, a nemzetközi feszült ség enyhülése, vagy fokozódása. Legújabb jelentés a nicaraguai harcokról Managua: (MTI) A nicaraguai felkelők rádióállomása csü- törtököa este újabb győzelmek­ről adott hírt. Cáfolta, hogy a fór radaimárok főereje feladta a küz delmet, s bejelentette, hogy a fel kelők dr. Jose Medina Cuadva parancsnoksága alatt harcoló egysége az Öropendolas hegysé­gében megfutamította a kormány csapatokat. A rádiójelentés sze­rint az Atlanti-óceán partvidé­kén újabb forradalmi akció kez­dődött. A TASZSZ jelenti, hogy az El Populär című lap közlése sze­rint az uruguayi Blanco-párt a szocialista párt, a katolikus párt és az uruguayi kommunista párt, valamint több más párt parla­menti képviselőcsoportja nyilat kozatot adott ki. A nyilatkozat, hangsúlyozza, hogy uruguayi kép viselőház kívánja 0 nicaraguai nép szabadságát es demokrá­ciáért vívott harcának diadalát. Az Uj Kína hírügynökség je­lentése szerint Venezuela, San Salvador és Costa Rica nemzet- gyűlése szintén határozatában tá­mogatja Nicaragua népének har­cát. ESEMÉNYEK SOROKBAN New York (TASZSZ). Amint a New York Times havanai tudó­sítója jelenti, Fidel Castro kubai miniszterelnök a televízióban be szédet mondott, s a külföldi tőke- beruházások ellen foglalt állást. Jobban szeretnénk, ha a külföld inkább kölcsönt adna nekünk, s iparunk a kubaiak kezében ma­radna — mondotta. * Moszkva (MTI). A Magyar Di­vatáru Külkereskedelmi Vállalat júniusban magyar konfekciós di­vatbemutatót rendez Leningrád- ban, Rigában és Kijevben. A be­mutató anyaga már a szovjet fő­városban van. A moszkvai szakemberek kéré­sére a Magyar Népköztársaság moszkvai külkereskedelmi ki- rendeltsége zártkörű divatbemu­tatót rendezett a szovjet konfek­cióipar szakemberei és a belkeres­kedelem képviselői részére. A magyar konfekcionált áruk bemutatója nagy sikert aratott. * Washington (TASZSZ). Dillon amerikai külügyi államtitkár be­szédet mondott a Harward-egye­temen. Beszédéből kiderült, hogy az amerikai kormányköröket ag­godalom tölti el a Szovjetunió hatalmas népgazdasági eredmé­nyei és a hétéves terv nyomán várható sikerei miatt. Dillon elismerte, hogy az ame­rikai gazdasági fejlődés jelenlegi ütemét véve alapxil, a Szovjet­unió a legközelebbi történelmi időszakban utoléri és megelőzi az Egyesült Államokat. »Tagadha­tatlan, hogy a Szovjetuinó gaz­dasága gyorsabban fejlődik, mint az Egyesült Államoké.« Ä lottó e heti nyerőszámai: A lottó 24. játékhetén 3 38? 357 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra. Egy-egy nyerőcsztályra ennek megfelelően 1 439 009 forint jut. A hévízi Béke Étteremben meg tartott sorsoláson az alábbi szá­mokat húzták ki: 19, 51, 65, 84, 89

Next

/
Thumbnails
Contents