Tolna Megyei Népújság, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-25 / 147. szám

I * t TOT,NA MEGWB1 NÉÍMÜJSÍ/J 1959. június 2j. Végétért a Lengye! Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának második plénuma Varsó: (TASZSZ) Mint a PAP jelenti, kedden befejeződött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának második plénuma, amely a mezőgazdaság 1959—65-ös fejlesztésének fel­adataival foglalkozott. A vitában húszán szólaltak fel. Megérkeztek az első SzK 3~as szovjet kombájnok A magyar kormány kérésére a Szovjetunió több ezer mező- gazdasági gép, köztük 500 kombájn szállításával segíti területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezeteink megszilárdítá­sát, első aratásuk zavartalan, gyo rs elvégzését. Az első SZK 3-as típusú szovjet kombájnok hétfőn éjszaka és kedden délelőtt ér­keztek meg a záhonyi vasútállomásra, ahonnan az előzetesen el­készített elosztási terv szerint már úinak-is indultak. Július 1-én kezdődik a berni magyar követség támadóinak pere Genf: (MTI) A svájci lapok rö- viden hírt adnak róla, hogy Bern ben július 1-én kezdődik az es­küdtszék előtt Nagy Sándor és Papp Endre pere. Nagy és Papp, mint ismeretes, tavaly támadást intézett a berni magyar köveség ellen. Kettőjük közül már csak Papp van életben. Mint a Tribü­né de Lausane írja, a berni bün­tetőtörvénykönyv 29. szakasza ér telmében esküdtszék illetékes az ügyben, mert olyan bűncselek­ményről van szó, amely elsősor­ban politikai jellegű. A közvéle­mény nem szerezhet tudomást a vádiratról, ezért a per megkezdé­se előtt csupán feltételezések van nak. Úgy tudják, hogy a vád főbb pontjai: mások életének veszélyeztetése, magánlaksértés, magántulajdonban okozott kár valamint erőszakkal való fenyege­tés. Herter beszámolója a genfi értekezletről Washington: (TASZSZ) Az Egyesült Államok külügyminisz­tere kedden beszámolt »az ame­rikai népnek a genfi külügymi­niszteri értekezletről". A beszá­molót a rádió és a televízió is közvetítette. Herter azt bizonygatta, hogy a genfi értekezleten állítólag »a Szovjetunió hibájából nem értek el semmi jelentős haladást«. A külügyminiszter kijelentette, hogy a berlini kérdést csak a né­met újraegyesítés keretein belül oldhatják végérvényesen meg. Herter hangoztatta, hogy az Egyesült Államok véleménye sze­rint elengedhetetlenül szükséges, hogy a külügyminiszteri értekez­let a szünet után elérjen »bizo­nyos fokú haladást«, s ezzel biz­tosítani lehessen a kormányfői értekezlet megtartását. Sajnos — fűzte hozzá Herter — ezideig ilyen haladás nem mutatkozott Genfben. A külügyminiszter tudtul adta, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is rá akarja erőszakolni a Szovjetunióra »csomagtervében" foglalt javaslatait Még mindig remélem — mondta Herter —, hogy a Szovjetunió ismét komo­lyan megvizsgálja ezt a javasla­tot. Herter szavai szerint a genfi értekezleten előtérbe kerültek a berlini státusra vonatkozó esetle­ges megegyezés pontjai. A külügy miniszter azt mondotta, hogy vé­leménye szerint e pontokat ille­tően lehetséges a megegyezés, ha a Szovjetunió kész »hozzájárulni, hogy fennmaradjon a nyugati ha­talmak által védelmezett Nyugat- Berlin." „ÜL SzovjeUmióx&ak nyugalom és béke kell* Nemrégiben a nyugatnémet »Westphälische Rundschau« című lapban megjelent Walter Poller főszerkesztő cikke a Szovjetunió­ról. A cikk szerzője, a nyugatné­met szociáldemokrata lapok szer kesztőivel együtt, a közelmúltban a Szovjetunióban tartózkodott. Poller véleménye szerint a nyu gatnémet szociáldemokrata lap- szerkesztők szovjetunióbeli uta­zása nagyban hozzájárult a »Ke­let és Nyugat közötti bizalmatlan ság felszámolásához«, »A Szovjetunió gazdasági fejlő­dése rendkívül gyors ütemű — ol vashatjuk a cikkben. — Jelenleg a Szovjetunióban gazdasági épí­tés folyik és ehhez'minden körül mények között nyugalom és béke kell. Másképpen ez az építőmun­ka, amelyet gigantikus erőfeszíté sekkel, tervszerűen végeznek, el­képzelhetetlen lenne«. »Oroszország nyersanyagban a világ egyik leggazdagabb orszá­ga — írja a továbbiakban Poller. — Éppen ezért képes arra, hogy teljesen önállóan vigye győzelem re ipari forradalmát Kiapadhatat lan természetes energetikai tarta­lékokkal rendelkezik, amelyek lo hetővé teszik, hogy kielégítse az emberek létigényeit«. Poller hangsúlyozza: meggyőző dése szerint a szovjet nép eltö­kélt szándéka, hogy hazáját a vi­lág legfejlettebb ipari hatalmá­vá, a legmagasabb életszínvonal és a legrövidebb munkanap or­szágává változtatja. Befejezésül Wladislaw Gomulka a LEMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. A plénum elfogadta a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és az Egyesült Pa­rasztpárt főbizottságának »A me­zőgazdaság 1959—65-ös alapvető feladatairól« szólp határozati ja­vaslat-tervezetét. Az Egyesült Parasztpárt főbi­zottságának 11. plénuma is elfo­gadta a tervezetet. A határozati javaslat végső szövegét a meg­jegyzések és módosítások figye­lembevételével a két párt veze­tősége állítja majd össze. ESEMENYEK SOROKBAN Párizs (MTI): A fresnes-i bör­tön algériai rabjai — a Monde értesülése szerint ötszázan — már hatodik napja folytatják éhség- sztrájkjukat. * Brüsszel (^ASZSZ): A Három hét óta sztrájkoló háromezer ant­werpeni hajógyári munkás hétfőn a város utcáin tüntetett a vállal­kozók újabb mesterkedései ellen. * Moszkva (TASZSZ): Mario dél Monace, a milánói Scala világhírű tenoristája kedden Leoncavallo „Bajazzók” című operájában Ca- nio szerepét énekelte a Moszkvai Nagy Színház kamaraszínházában. * Portaup Rinoe (AFP): A Do­minica! Köztársaság haiti nagy­követe kedden közölte, hogy a dominicai katonai attasé lakóhá­zát a hajnali órákban golyózápor­ra] árasztották el. A tettesek el­menekültek. Mint ismeretes, jú­nius első napjaiban a nagykövet ellen követtek el merényletet. * Stealheim (Reuter): A norvégiai stalheimi szállodatűz halálos ál­dozatainak száma huszonnégyre emelkedett. * Párizs (MTI): Visnycvszkij „Optimista tragédia” című művé­nek előadásával mutatkozott be a párizsi Nemzetek Színházában a leningrádi Puskin Színház. A pá­rizsi sajtó az előadást az idei szín­házi fesztivál kimagasló eredmé­nyeként üldvözli. ♦ Kairó (Reuter): Hailé Szelasszié, Etiópia császára szerdán ötnapos hivatalos látogatásra Kairóba ér­kezik. Lemondásra szélátották fel Frondizit Feszültség Argentínában Buenos Aires (MTI): Roman Ji- rr.enez, az AP tudósítója jelenti, hogy Isaac Rojas ellentengernagy, volt alelnök kedden este tartott sa j tóértekezletén felszólította Frondizi elnököt, hogy mondjon le és ezzel vegye elejét egy esetle­ges katonai államcsínynek. Rojas ellentengernagy haditengerészeti vezetője volt annak a felkelésnek, amely 1955-ben megdöntötte Pe­ron diktatúráját. A kormány szóvivője — folytat­ja a tudósító — nyomban vála­szolt az ellentengernagynak és ki­jelentette, hogy Frondizi nem tá­vozik, s a kormány minden ere­jével meg fogja hiúsítani a fel­kelést. Rojas ellentengernagy hangsú­lyozta, ha Frondizi nem mond le, akkor néhány napon vagy néhány j héten belül felkelés tör ki Argen­tínában. Tízéves a magyar—csehszlovák műszaki tudományos együttműködés Prága (MTI): Június 26-án nyí­lik meg Prágában a magyar— csehszlovák műszaki tudományos együttműködési bizottság 12. ülés­szaka. Az ülésszak egybeesik az együttműködés alapját képező egyezmény aláírásának tizedik év­fordulójával. A magyar—csehszlovák műszaki tudományos együttműködési bi­zottság a 10 év alatt 1300 esetben hozott konkrét határozatot a ta­pasztalatok átadásáról a tudo­mány és technika különböző terü­letein. A tapasztalatok átadása eddig mindkét oldalon sokmilliós meg­takarítást eredményezett és meg­gyorsította egyes iparágak fejlő­dését. A gyártási dokumentációk átadásán kívül 2500 magyar és csehszlovák szakember járt tanul­mányúton a szomszédos baráti or­szágban és több esetben került sor technikusok, üzemi szakmunkások kölcsönös kiképzésére. A magyar gépipar fejlődése számára különösen értékes volt a csehszlovák részről kapott se­gítség. Segítettek a csehszlovák szak­emberek a borsodi vegyikombinát tervezésénél, üzembe helyezésénél és a magyar szakmunkások kikép­zésénél. Csehszlovák tapasztala­tokat vettünk át a bányaiparban. A fejlett iparú Csehszlovákia is nem egy területen kapott értékes segítséget Magyarországtól. Szoros együttműködés alakult ki a két ország tudományos intézetei között is. Korán aratunk a* idén: érdemes másodnövényt vetni a tarlókba A Földművelésügyi Miniszté­rium takarmány gazdálkodási osz­tályára érkező íelentések szerűit igen jó takarmánytermés ígérke­zik országszerte. A korai szántó­földi takarmányok első termését általában betakarították és kaszál jak a réteket. Sokhelyütt késle­kednek azonban az utak, gátak mentén nőtt gazdag fűtermés be­takarításával. Pedig már sürget az idő: a kitűnő takarmány el­vénül, sokat veszít értékéből. Mi­vel az idén korán lekerülnek a gabonafélék, a tarlójukban érde­mes másodnövényként takarmány féléket termeszteni. V 1 álönösen fontos, hogy a ta­vasszal alakult új termelőszövet­kezetek használjá'i- ki közös ta­karmány alapjuk kialakítására a másodvetésű takarmányokat. A takarmánygazdálkodási szakem­berek szerint legjobb ha már most elkészítik évi takarmány­mérlegüket: a közös állatállo­mány igényeinek figyelembevéte lével megtervezik a folyamatos takarmányellátást, illetve a telel tetéshez szükséges takarmányok termesztését és tárolását. -A má­sodvetésekhez szükséges takar­mánymagvakból bőséges készlet van s előreláthatólag mindenütt kielégíti az igényeket. Az Humanité a Francia Kommunista Párt kongresszusáról Az Humanité hasábjain Etiénne Fajon rámutatott: a tizenötödik kongresszus komoly, a kommunis­tákra súlyos felelősséget rovó helyzetben ül össze. Az előző kongresszus óta súlyos csapást szenvedett el a munkásosztály és a demokrácia. A monopóliumok­nak sikerült lerombolniuk a köz­társasági intézményeket és létre­hozni a tőke diktatúráját gyakorló elnöki hatalmat, amely magában hordja a fasizmus veszélyét. A Francia Kommunista Párt a múlt év viharaiban világosan lá­tóét, s a szabadság legbiztosabb bástyájaként az ellenzék leglénye­gesebb eleme volt és marad. Pintér István—Sxahó Lásx\ó , V -vL"'■ v:*'* *#*&<*? 5? •-V TITKOS UTAKON (2) Csaszkóczy László gondolta ki, hogy van neki egy ismerőse, aki internált a Mosonyi utcában, az biztosan kapcsolatot tud teremte ni a nyugatiakkal. Emlékszem még jól a nevére is, Würzburger Imrének hívták. Sikerült elintéz­nünk, hogy meglátogathassuk az internálótáborban. Ott néhány gyorsan elsuttcgott mondattal beszéltük meg a következőt: mi segítünk Würzburgernek, hogy megszökjék, ő pedig szökése után kapcsolatot teremt számunkra a nyugati államok képviselőivel. A szökés sikerült. Würzburger állta volna az ígé­retet, de mégsem tarthatta meg. Alig hogy megszökött, a nyomára akadtak: letartóztatták. Képzel­heted, hogy milyen idegesek vol­tunk. Hiába-tettük ki magunkat a veszélyhek, s hiába segítettünk a szökésben. Attól féltünk, hogy Würzburger a kihallgatása során elszólja magát, s a mi nyomunk­ra is ráakadnak. Letartóztatnak bennünket, mielőtt még valamit tehetnénk. Szerencsére ez az utób bi nem történt meg. Würzburger hallgatott, így egyelőre tovább folytathattuk a szervezkedést, nem akadtak a nyomunkra. De a nyugati kapcsolat hiánya nagyon nehézzé tette a dolgun­kat. Valaki más után kellett néz­nünk, aki nyugati kapcsolatokat teremt számunkra. Szerencsére Csaszkóczy kifogy hatatlan volt az ötletekben és az ismerősökben. Ö internálva is volt, s ott szerzett jónéhány olyan ismerőst, aki hasznunkra lehetett és akire számíthattunk. Csaszkóczy hozott össze bennün­ket Perjéssy György volt csendőr főhadnaggyal. Arra gondoltunk, hogy Per­jéssy kitűnő ember, igazi csendőr tiszt, ő bizonyára nem tétlenke­dik, vannak kapcsolatai. Sike­rült is találkoznunk vele. Perjéssy valódi magyar úr volt: — Uraim, a haza egyszer há­lás lesz önöknek — mondotta ne künk, amikor találkoztunk. — önök igazi magyar urak módjá­ra viselkednek, úgy látjuk, hogy az annak idején elvetett mag a magyar hadapródiskolások lel­kében nem hullott rossz talajba. Biztosíthatom önöket, hogy nin­csenek egyedül, s rövidesen ösz- szehozom önöket egy másik szer vezkedés vezetőjével. így, erőin­ket összefogva, nagyobb kilátá­sunk van arra, hogy diadalmas­kodjunk az ellenség felett, s át­véve apáink örökségét, kezünkbe vegyük ezeréves országunk sor­sának irányítását... Amikor elváltunk Perjéssytől, azt mondta, hogy rövidesen érte­sít bennünket. Értesítést azonban mindmáig nem kaptunk, mert Perjéssy nem értesíthetett ben­nünket. Amint később megtud­tuk^ letartóztatták. Sírni tudtam volna e hír hal­latára a dühtől és az elkesere­déstől. Egymás után tartóztatják le szervezkedéseink vezetőit és tagjait, mi pedig tétlenkedünk, és még azt sem tudjuk, hogy való­jában mihez kezdjünk. Pedig egyre többen voltunk. Ve lünk tartott már Mikófalvy Fe­renc is. Bizonyára ismered, ő is ott volt a hadapródiskolán. Régi magyar katonacsalád sarja, az apja ezredes volt. A kormányzó úr őfőméltósága annakidején so- ronkívül léptette elő. Ezzel a Mikófalvyval sokat nyertünk. Rengeteg ismerőse volt a régi magyar tiszticsaládok körében. Ö hozta közénk Bánáfhy Imrét is, egy volt tábornok fiát. A fiú mindenre elszánt volt, az al ma nem esett messze a fájától. Mikófalvynak volt még egy sereg hadapródiskolás ismerőse, olya­nok, akikről mi elfeledkeztünk, vagy akiknek nem tudtuk a cí­mét. Az ő segítségével került hoz zunk Juhász Gyuri is. Nem ő, nem volt hadapród is­kolás, az apja se volt katonatiszt. Az öreg Juhász gyümölcs- és de- ligyümolcs nagykereskedő volt. Őszintén szólva, az elején töp­rengtem, hogy bevonjuk-e őt is a csoportba, vagy sem, de azután rá álltam. Mikófalvy győzött meg. Azt mondta, hogy ezekben a ne­héz időkben nem lehetünk olyan szigorúak, mint annakidején, ami kor a tiszti kaszinó tagjait vizs­gáltuk felül. Kérlek alássan, így utólag átgondolva a dolgot,’iga­za volt Mikófalvynak. Elvégre nemcsak az a lényeg, hogy ki honnan jött, hanem az is, hogy hajlandó-e velünk egy úton to­V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents