Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

1958. május 17.

TOLNA MEGYEI NÉPIT JSAC

3

Vizsgát tettek a pedagógus továbbképző tanfolyamok propagandistái

A héten lezajlottak a pedagógus ideológiai továbbképző tanfolyamok propagandistáinak évvégi vizsgái. A különböző szakokon tett vizsgák azt igazolják, hogy a propagandisták az elmúlt oktatási évben jó munkát végeztek, általában elsajátították a tananyag alapvető tételeit, és sok vonatkozásban sikerült alkalmazniuk a tanultakat a mai viszonyokra. Hogyan zajlott le a nemzetközi és a magyar munkásmozgalommal foglalkozó tanfolyam vizsgája?

A tanult anyag sokrétűsége (utópista szocialisták, a kapitalizmus valamennyi ellentmondásainak kiéleződése Oroszországban a századfordulón, a nemzetközi munkás- mozgalom három irányzata a századforduló után, valamint a magyar vonatkozású tételek, mint például az agrármozgalmak a múlt század végén, a kapitalizmus kialakulása és a magyar munkásosztály helyzete 1890-ig, a munkásmozgalom fellendülése az 1916-os években stb.) lehetőséget adott arra, hogy bebizonyítsák a propagandisták, eredményesen sajátították le a tananyagot. Adatokkal, tényekkel érveltek feleleteik során. A vizsgatételekre adott válaszok joggal arra engednek következtetni, hogy a napokban a pedagógusok részére megyeszerte tartandó vizsgák eredményesek lesznek. Néhány dologra azonban szükséges felhívni a figyelmet, bármenynyire is eredményes volt a vizsga.

Feltétlenül szükséges, hogy a tanult anyagból — amely magában

foglalja a munkásmozgalom történetét 1917-ig — a mai viszonyokra is alkalmazzák az elsajátított általános elveket (például a revizioniz- mus). Helyes, ha a vizsgák során felmerül például a parlamenti harc, hogy vessék össze, mit mondott erről a II. Internacionálé működésének első időszakában, mit vallottak erről az opportunista szociáldemokrata pártok és jó, ha tisztázzák, mit jelent a parlamenti út, amiről az SZKP XX. kongresszusa szólott. A vizsga során az egyik elvtárs a XX. kongresszuson elhangzott tételt kompromisszumos megoldásnak tekintette.

Miért helytelen ez a nézet? Azért helytelen ez, mert figyelmen kívül hagyja azt az alapvető körülményt, hogy gyökeresen megváltozott a századfordulótól a nemzetközi helyzet, s azt, hogy egymagában nem elegendő megszerezni a parlamentben a mandátumok 51 százalékát. A világon számos munkás- és szociáldemokrata párt szerzett már parlamenti többséget, mégsem valósult meg a munkáshatalom, mert azok többé-kevésbé tőkés érdekeket szolgáltak és szolgálnak. Mi szükséges az 51 százalékos parlamenti többségen túl ahhoz, hogy utána valóban szocialista forradalom bontakozhas- sék ki? A XX. kongresszus ezzel kapcsolatban a következőket mondja:

»A jelenlegi körülmények között a munkásosztálynak több kapitalista országban reális lehetősége van

arra, hogy vezetése alatt egyesítse a nép túlnyomó többségét és biztosítsa a fő termelőeszközöknek a nép kezébe adását. A jobboldali burzsoá pártok és az általuk alakított kormányok egyre gyakrabban buknak meg. Ilyen körülmények között a munkásosztálynak, maga köré tömörítve a dolgozó parasztságot, az értelmiséget, minden hazafias erőt, s erélyesen visszaverve az opportunista elemeket, akik nem képesek szakítani a tőkésekkel és a földesurakkal való paktálás politiájával — megvan a lehetősége ahhoz, hogy megverje a reakciós, népellenes erőket, szilárd többséget szerezzen a parlamentben, s azt a burzsoá demokrácia szervéből az igazi népakarat eszközévé tegye.«

Hol itt a kompromisszum?

A magyar munkásmozgalomról tanultak sok vonatkozásban alkalmazhatók lennének a megye munkás- mozgaftnára is (például a XIX. század végén lezajlott parasztmozgalmak), de az idevonatkozó feltett kérdésre sem hangzott el a felelet a vizsga során. Márpedig a propagandisták részére nincs jobb alkalom arra, hogy megismerkedjenek a megye munkásmozgalmával, mint a propagandista konferencia. Erre feltétlenül nagyobb gondot kell fordítani a következő oktatási évben.

Több pontatlan megfogalmazás volt, és néhány elvi jellegű kérdésnél merültek fel hiányosságok, amiket a propagandistáknak az általuk levezetendő vizsgákig tisztázniuk kell.

IFJÚ KOMMUNISTÁK ÍRJÁK---------------------------------------------*--------------------------------------------S

okrétű munka jellemzi a kisvejkei KISZ-szervezet életét

Kisvejke kis község a bonyhádi járásban. Kevés a fiatal, szervezetünk is, mindössze 15 tagból áll. Van egykét fiatal, aki kívülálló, de együtt dolgoznak és szórakoznak velünk, így közösen több szép eredményt értünk el. Az ősszel közös kiránduláson voltunk Budapesten, megnéztük a mezőgazdasági kiállítást. A kirándulás anyagi alapját jól sikerült színdarab és szüreti mulatság bevételéből fedeztük. A választások előkészületeiben is többen részt vettünk. Segítettünk a kisgyűlések szervezésében, zeneszóval és virággal köszöntöttük az új tanácstagokat. Szép és emlékezetes volt az új választók gyűlése is. Agitációs munkánkkal segítettük a falu szocialista átszervezését. A lányoknak, mert nálunk ők az aktívabbak, tánccsoportjuk van. Sokat táncoltunk már itthon is és részt vettünk a „Szabó Erzsébet” kulturális seregszemlén is. Több zárt körű mulatságot rendeztünk, melyek közül nagyon jól sikerült, szép, családias volt a hagyományos „Kásavasárnap”. Most anyák napja alkalmával zenével és virággal köszöntöttük az édesanyákat. Hogy ilyen eredményeket elértünk, azért sokat köszönhetünk Farkas János népművelési felügyelőnek, ki mindig közöttünk van és segít nekünk. Nagyon szívén viseli a fiatalok sorsát.

A nyári munkánk nehéz lesz a nagy elfoglaltság miatt, de azért megszervezzük a női röplabda-csapatot, ami eddig még nem volt és szeretnénk több idős családnak segíteni. Egy nagyobb kirándulást is tervezünk a nyár végére. A télen már mint tsz KISZ-szervezet fogunk dolgozni.

Rideg Irén

KISZ-titkár

Együtt szórakoznak a tsz és egyéni parasztfiatalok Adorján-pusztán

INNEN —ONNAN

Pártban a községi és a termelőszövetkezeti pártszervezetek a Tamási Járási Pártbizottság intézkedése nyomán egyesültek, ugyanakkor az erdőgazdaságban dolgozó kommunisták új pártszervezetet hoztak létre.

*

Az üzemek párttitkárai, a tömegszervezeti vezetők, valamint az üzemek gazdasági vezetői május 13-án a Dombóvári Járási Pártbizottságon megbeszélést tartottak, amelyen megvitatták a járás termelőszövetkezeteinek patronálását.

*

A járás három termelőszövetkezeti községét: Nakot, Gyulajt és Kur- dot három budapesti üzem patronálja. Az elmúlt héten az üzemek képviselői elmentek a termelőszövetkezetekbe, ahol megállapodtak a patronálás konkrét formáiban és megjelölték a legfontosabb tennivalókat.

»

A nyári mezőgazdasági munkák-^ ra való felkészülésről adott számot < a Varsádi Gépállomás pártszervezete a gyönki járási párt-végrehajtói bizottsági ülésen. A pártbizottság < megállapítása szerint a gépállomás j kollektívája a tavasz során dicsérendő munkát végzett a termelőszövet- J kezetek földjén. Ebben a munkában ( példát mutattak a kommunisták.

*

A bonyhádi Dózsa Népe Termelő- szövetkezet versenyfelhívást juttatott el az aparhanti Március 15 Termelőszövetkezet tagjaihoz. A bonyhádi járás két régi termelőszövetkezetének vezetői, értesüléseink szerint, 16-án találkoztak és megbeszélték a párosverseny pontjait.

*

Mintegy háromszázan vettek részt a Sárszentlőrincen tartott pártnapon — jelenti a Paksi Járási Pártbizottság. A járásban az elmúlt héten több helyen rendeztek pártnapot, amelyen sok pártonkívüli is részt vett.

*

Pálfáról a közelmúltban egy 40 tagú parasztküldöttség látogatott el Sztálinvárosba, ahol három üzemet tekintettek meg. A látottak nagy tetszést váltottak ki a szövetkezeti küldöttekből, akik közül többen először láttak ipari nagyüzemet működés közben. A látogatás végén a pálfai parasztok meghívták a sztá- linvárosi munkásokat szövetkezetükbe.

*

Titkári értekezlet volt Pakson, amelyen a termelőszövetkezetek elnökei, a gépállomások és állami

gazdaságok igazgatói is részt vettek. Megvitatták a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jelenlegi helyzetét, majd a pártszervezetek munkáját értékelték. Mindkét tárgykörben megfelelő intézkedések, megtételére indítványokat terjesztettek elő.

*

Regölyben nagyarányú társadalmi munka folyik. Az április 2-i munkakezdéstől eddig közel 1000 ember és 450 fogat vett részt.

*

A járás hároméves művelődési tervezetét tárgyalta meg az elmúlt napokban a Dombóvári Járási Párt- bizottság. A végrehajtó bizottság tagjain kívül jelen voltak a járás kulturális vezetői is. A- végrehajtó bizottsági ülésen elhangzott javaslatokkal kiegészítve, illetve módosítva a tervezetet június 6-án kibővített járási pártbizottsági ülésen vitatják meg.

Táncfesztivá! lesz Banyhádon

Nagy sikerrel zárultak a Szabó Erzsébet járási kulturális seregszemlék. Azok a népi együttesek, népi tánccsoportok és cigányegyüttesek, amelyek a legkiválóbb teljesítményt nyújtották a járási versenyeken, részt vesznek a megyei döntőnek számító bonyhádi tancfesztiválon, amit a KISZ Tolna megyei Bizottsága május 24-én rendez meg.

Hat népi együttes vesz részt a táncfesztiválon, közöttük lesz a várdombi német együttes is. A bátaiak „A halálra táncoltatott menyasszony” című népi táncballadát mutatják be.

Minden bizonnyal tetszeni fog a táncfesztivál közönségének a bonyhádi és a grábóci cigányegyüttes bemutatója is. \

A 11 népi tánccsoport is színvonalas számokkal készül a nagy vetélkedésre.

Ezelőtt még pár hónappal .nem , hitte volna senki, hogy nálunk jó j szervezeti életet lehet élni. Szerve- | zetünkbe bevontuk a tsz-en kívül ! álló egyénileg dolgozó parasztfiatalo- I kát, akikkel a legnagyobb egyetér- I fősben dolgozunk. Társadalmi mun- I kával építettünk magunknak röp- j labdapályát és elkezdtük a játékot,

! ami nagyon gyengén ment. ígéretet I tett a járási KISZ bizottság, hogy ! részünkre hetenként egyszer edzőt biztosít. Edző nem lett, de minden héten egy-egy elvtárs eljön, aki megtanítja velünk, hogyan kell a labdát

engedelmességre bírni. Ezeken az ed zési napokon készülünk a VIT verseny próbáira is. Szervezetünk 500 forintot fizet a VIT-alapra.

A KISZ kezdeményezésére a meghirdetett országos kukoricatermesztési versenyre három ifjúsági munkacsapattal az országos silózási versenyre egy silózási brigáddal neveztünk be. Ezenkívül a tsz vezetősége a tagság határozata alapján 'alapszervezetünk 5 hold földet kapott, s a megtermelt áruval szabadon rendelkezünk.

Szabó Julianna

A baktai fiatalok terveiből

Idén februárban határozta el hét lelkes baktai parasztfiatal, hogy meg alakítja az állami gazdaság KISZ- szervezetét.

Megszervezték, hogy a szakmunkás oktatáson a KISZ tagok is részt vegyenek, s a szervezet sikerei közé tartozik a jól sikerült április 4-i ünnepség is. A szervezet munkájának rendszeressé tétele érdekében a fiatalok javaslatára nyári programot ál lított össze a vezetőség, amelyet a legutóbbi taggyűlésükön megtárgyaltak,

A fiatalok elhatározták, hogy vasárnaponként végzett munkával anya gi alapot teremtenek a szervezet részére. Egyik vasárnap permeteznek, a másikon kapálnak, a harmadikon

kötöznek. Ezzel a munkával párhuzamosán ifjúsági brigádokat szervez nek, és versenyt indítanak a brigádok között. A verseny értékelésének legfontosabb szempontja a végzett munka minősége._ Aztán, ha majd lesz pénzük, autóbuszt bérelnek, és irány a Balaton! Nem egy fiatal jut el majd így életben először a magyar tengerhez.

Nem feledkeznek meg a szórakozásról sem. Tervük szerint az egyik vasárnap vendégül látják a kakasdi fiatalokat, s a két szervezet ezúttal számháborúban méri össze erejét. A küzdelem színhelye a Sötétvölgy lesz. Arra is gondoltak, hogy majd közösen mennek színházba, moziba.

Miről beszélnek a negyven esztendős levelek ?

Budapest, Szekszárd és a frontok élelmezése

Sok, nagyon sok feladatot kellett megoldania a Magyar Tanácsköztársaságnak. E sok feladat közül kettő azonban nem tűrt pillanatnyi halasztást sem. Az egyik a haza vedel mezése az intervenciós csapatok ellen, a másik pedig a lakosságnak élelmiszer és közszükségleti cikkekkel való ellátása.

A munkáshatalom a közélelmezés i megoldásánál elsősorban a mezőgaz dasági jellegű megyékre támaszkodott. Tolna megye is jelentős szere- (pet játszott ebben az időben.

A megye lakossága becsülettel teljesítette azt, amit tőle joggal elvárt ia proletárállam, a nép. Erre mutat la többi között az a beszámoló is, lamit Bertók Róbert, közellátási népbiztos tartott a Megyei Intézőbizott- [ság 1919. június 15-i ülésén. Referátumában rámutatott, hogy 1919-ben .közel 3000 vagon gabona, 4000 sertés, 200 vagon burgonya, sok szarvas i marha, nagymennyiségű tej, tojás Ikerült Tolna megyéből a budapestiek élelmezésére és a Vörös Hadisereg ellátására.

A termelőszövetkezetek jelentős mértékben hozzájárultak a közellátás biztosításához. Egy idevonatkozó levél szerint a »Szilfási termelőszövetkezetnél igénybevett 20 mázsa borsó, 1 mázsa köleskása, 2 mázsa árpakása, 1 mázsa búzadara, és 1 má zsa mák Tolnavármegye Intézőbizottságának múlt hó 26-án kelt 139/ j5-1919. sz. rendelete alapján Szek- ) szárd város részére szállíttatott le.«

A felsőleperdi termelőszövetkezet 70 000 kiló csövestengerit, a nosztá- nyi termelőszövetkezet pedig 10 000 kiló csöveskukoricát, 1000 kiló zabot, 300 kiló árpát és 300 kiló köleskását ajánlott fel.

Május 18-án az Igazság című lap a következőt közölte: »A kiskajdacsi termelőszövetkezet a szekszárdi proletárgyerekek részére kéthetenként 100 liter tejet ajánlott fel. A termelő- szövetkezet intézőjg Deák Mihály kö telező nyilatkozatot tett, hogy Szekszárd közönsége számára nagyobb mennyiségű baromfit és piaci cikkeket is fog szállítani.« Másik helyen pedig így számol be a termelő- szövetkezetek által felajánlott élelmiszerek szállításáról: »A fácánkerti termelőszövetkezet 280 kiló borsót, 500 kiló babot, 500 kiló rozslisztet és 103 kiló árpagyöngyöt szállított be Szekszárdra közélelmezésre«

Az élelmiszerek drágasága igen sok gondot okozott a helyi és a megyei tanácsoknak, mert az árak gyor san felszöktek. Végül is sikerült a közellátási és ármegállapító bizottságokon keresztül az arádat is lejjebb szorítani. Ezek a bizottságok hétről

hétre meghatározták, hogy adott községben, járásban egyes cikkféleségeknek, mi a legmagasabb ára.

A hatósági, termelőszövetkezeti és az ipari termelőszövetkezeti áruk árát a megyei kormányzótanács majd amikor ez megszűnt, akkor a megyei intézőbizottság szabályozta.

»Lefelé a lépcsőn, harc a drágaság ellen« címmel cikket közölt az Igazság április 13-i száma. »Biztató jel az irányban a Megyei Kormányzótanács azon ténye — írja a lap — mellyel vágómarha rekvirálás útján a hús árát csaknem felére szállította le. Ez a cselekedet hatalmas lépés a közélelmezés javítása felé, s éppen ezért az a legteljesebb elismerésre méltó.«

A parasztoktól kereskedelmi úton akarta beszerezni az állam a szükséges mennyiségű húst, gabonát s csak végszükségben rekvirált tőlük élelmiszert. Felajánlotta a Megyei Intézőbizottság a többi között a falvak lakosságának, hogy beszerzi a szükséges iparcikkeket, amelyek a falunak szükségesek (cukor, só, petróleum, gyufa, ruha, bőr, stb.) és azt meghatározott mennyiségű élelmiszerért átadja. Ez az akció különösen májusban bontakozott ki erőteljesen. A közélelmezés biztosításáról, a falu iparcikkel történő ellátásáról számos levél maradt fenn. Az árucsere, ha közvetett formában is, bizonyos mértékig hű képet ■ ad a

munkás-paraszt szövetség alakulásáról is. Pusztahencséről Lauf Sándor május 14-én a többi között ezeket írja:

»... amennyire szegény községünk népe tudott adni, azt megadta, rte csak azzal a kikötéssel, hogy valamelyik budapesti gyárban alkalmazott elvtársak részére adják, és ha tudnak valamit cserébe adni, mert nálunk is rém nagy hiányunk van házi cikkekben«.

A Megyei Intézőbizottság a jelentésre a többi között az alábbiakban válaszolt:

»Egyúttal Pusztahencse község lakosainak az élelmiszercikkekben szú kölködő proletártestvéreik iránt tett alakjában is megnyilvánított meleg együttérzésükért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki.«

Alig sikerült még csak a megye- székhely közellátásának megszervezése, máris új feladatot kapott a Megyei Intézőbizottság: Budapest és a front élelmezéséből az eddigieknél nagyobb arányban kellett részt vállalnia Tolna megyének. Az élelmiszer begyűjtésére ezúttal is a cserét választották, de most már kiterjesztették az egész megyére.

Az árdrágítókkal szemben, valamint a közellátást veszélyeztető bűn cselekmények elkövetése miatt a forradalmi törvényszék Szekszárdon saó mos büntetést hozott.

K. BALOG JÁNOS