Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

2 * TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. május 17. Az NDK küldöttsége szévlvöjéeek sajtóértekezlete Genf: (MTI) Kegel követ, az NDK küldöttségének szóvivője pénteki saj tóértekezletén néhány megjegyzést fűzött azokhoz a nyugati «engedmé­nyekhez«, amelyeket Selwyn Lloyd angol külügyminiszter emlegetett a nyugat «-csomag-tervével« összefüg­gésben. A szóvivő megjegyezte, a nyugat azt állítja, hogy jelentékeny enged­ményeket tett, s engedménynek mi­nősíti például az össznémet bizottsá­got, viszont az NDK kezdettől fogva síkraszállt össznémet szervek meg­teremtéséért. Ezeket az össznémet szerveket paritásos alapon kell meg­teremteni. Aligha lehet komolyan be szélni valamiféle engedményről, ha azt követelik, hogy ebben a bizott­ságban a szavazatok aránya 25:10 le gyen a Német Szövetségi Köztársa­ság javára — hangoztatta Kegel. Az értekezlet egyik résztvevője megkérdezte a szóvivőt, elfogadná-e az NDK kormánya azt az elgondo­lást, hogy Berlint el kell hagynia. Kegel válaszában kifejtette, nem arról van szó, hogy Berlin keleti fe­lében kell a helyzetet megváltoztat­ni »mert változásokra csupán Nyu- gat-Berlinben van szükség.« »Berlin az NDK fővárosa és nem áll szándé­kunkban lemondani fővárosunkról« — mondotta, s megjegyezte, hogy az NDK küldöttsége a többi között eb­ben a kérdésben is kifejti részletes álláspontját. Német lap vélemények a genfi értekezletről Berlin: (MTI) Eddig két terv fek­szik a tárgyalóasztalon: a Szovjet­unió és a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának béketerve, va lamint a Nyugat béketervnek álcá­zott csomag-terve, amely különböző kérdésekkel kapcsolatos összetákolt javaslatokat tartalmaz — írja vezér­cikkében a Neues Deutschland. A nyugat a militaristákhoz hozzá sem akar nyúlni, sőt támogatni akarja őket, mégpedig két és fél éven át. Éppen annyi ideig, amennyire Strauss bonni hadügyminiszternek a nyugatnémet hadsereg teljes harci erejének kialakításához szüksége van... E nyugati »béketerv« azzal kezdi, hogy kiterjesztenék a nyugat­berlini megszállási rendszert egész Berlinre. A »csomag-terv« nem meg­oldás. Ezt azok is jól tudják, akik a »csomagot« az asztalra helyezték. Hasonló a véleményük a nagy nyu­gatnémet lapoknak is. A Sueddeutsche Zeitung pénteki vezércikkében a többi között így ír: »nagyon is nagy igényekkel léptek fel a nyugati hatalmak, amikor azt gondolták, hogy a Genfben előter­jesztett tervet egységes egészként kell megvitatni és nem szabad fel­bontani, nyilvánvalóan nem fogják tudni megakadályozni, hogy a ,pso- rnagot felbontsák és részleteiben vizs gálják. A Frankfurter Rundschau leszö­gezi: »A Genfben tartózkodó nyugat­német küldöttség egyre nagyobb ag­godalommal figyeli, milyen közel ke rült ma már a világ ahhoz, hogy Ke- let-Németországot de facto elismer­je.« A szociáldemokrata sajtószolgá­lat megállapítja: »Aligha vitatható, hogy mindkét német állam küldött­ségének részvétele az egykori győz­tes hatalmak külügyminiszteri érte­kezletén a második világháború utá­ni történelem új szakaszát nyitja meg.« A nyugatnémet lapok egyébként továbbra is határozottan elítélik,! hogy Brentano bonni külügyminisz­ter nem vesz részt a külügyminisz­terek értekezletének ülésem. A ham burgi Die Welt például maró gúny­nyal kommentálja von Brentano gen fi szereplését: »Brentano egy Grand Seigneur légkörében él Genf kapuja előtt és legfeljebb azzal foglalatos­kodik, hogy a fotóriporterek utasítá­sait teljpesíti Először például egy kék kerti heverőben fényképeztette le magát, amint újságokat olvas, majd megjátszotta az államférfiúi gondokba merült külügyminisztert. A Vorwärts, a német szociálde­mokrata párt központi hetilapja ke­vésbé humoros oldaláról fogja fel a dolgot és ezeket írja: »A történelem ben aligha találunk példát arra, hogy egy állam saját tekintélyének jelentéktelenségbe süllyesztésére tö­rekedjék. A bonni küldöttség genfi magatartása végső fokon mérhetet­len károkat okoz a német ügynek. Egymillió munkás sztrájkol Argentínában Buenos Aires (MTI) Nyugati hír- ügynökségek egybehangzó jelentése szerint pénteken nyolcvanegy szak- szervezet felhívására több mint egy­millió argentínai munkás lépett sztrájkba. A huszonnégy órás sztráj­kot a megélhetési költségek állandó emelkedése miatt és az immár húsz napja sztrájkoló banktisztviselőkkel vállalt szolidaritás jegyében szer­vezték. Mint a Ruter Iroda jelenti, pénte­ken este Buenos Aires központjában a rendőrség könnyfakasztó bombák­kal próbálta szétszórni a sztrájkolok tüntető tömegét. A sztrájkolok kö­vekkel dobálták meg a rendőröket és az incidensnek több sebesült ál­dozata van. Zavargásokról érkeztek hírek a vidéki városokból is. Cor- dobában a tüntetők ellen kivezényelt rendőrség több lövést adott le. Bue­nos Airesben pénteken négy bomba robbant, s az egyik több mint három órára megbénította a helyiérdekű vasút forgalmát. Mint ismeretes, a sztrájkokkal egy idejűleg kormányválság keletkezett Argentínában. Lemondott a külügy­miniszter, valamint a kereskedelmi, a pénzügyi és a közlekedésügyi mi­nisztérium államtitkára. A DPA je­lentése szerint új külügyminiszterré Taboada-t, Argentína uruguayi nagy követét nevezték ki. Ugyanakkor ki­nevezték a három lemondott állam­titkár utódját is. Brazíliai tudósítók Buenos Aires-i értesülése szerint a kormány részleges átalakítása jobb ratolódást mutat. Az egy évvel ez­előtt megválasztott Frondizi elnök gazdasági politikája — mint sajtó­jelentések közlik — csalódással tölti el a választók tömegeit és egyre feszültebbé teszi a helyzetet Argen­tínában. ESEMÍRYEI SOROKBAN Prága (CTK): A Rudé Pravo New York-i tudósítója a lap pénteki szá­mában riportot közöl „Az amerikai nép és a béke” címmel. A riport be­számol a hétköznapi amerikai embe­rek vágyairól és törekvéseiről. A tu­dósító emlékeztet annak a legutóbbi közvéleménykutatásnak az eredmé­nyeire, amelyben a megkérdezettek 71 százaléka a Szovjetunióval Való tárgyalások mellett foglalt állást, el­lene pedig csak 18 százalék szavazott. * Ottawa (TASZSZ): Norstad tábor­nok, a NATO fegyveres erőinek fő- parancsnoka Kanadába érkezett. A kanadai sajtó kommentárjaiban hangsúlyozza, hogy Norstad követelni fogja a kanadai kormánytól, szerel­jék fel atomrakéta-fegyverekkel az Európában állomásozó kanadai gya­logsági dandárt és légihadosztályt. Továbbá lássák el új technikai fel­szereléssel az Európában állomásozó 12 kar.adai repülőrajt. A rendszerint jól értesült Globe and Mail című lan szerint Norstad követelni fogja, hogy a kanadai kormány szerezzen be 209—300 új típusú repülőgépet, 200 —400 millió dollár értékben. London (TASZSZ): A londoni la­pok capetowr.i jelentéseket közölnek a Délaírikai Upió hatóságainak a bennszülött lakosokkal szemben al­kalmazott kegyetlenkedéseiről. E je­lentések szerint a rendőrök elfogtak három, lopással gyanúsított bennszü­löttet és a következőképpen „hall­gatták ki” őket. Lábuknál fogva egy fára akasztották és kegyetlenül meg­botozták őket, majd az egyiket lábá­nál fogva odakötözték két ellentétes irányba állított rendőrautóhoz és el­indították a kocsikat. A szerencsét­len embert a két kocsi szétszakította. • Genf (Reuter): Herter amerikai kül ügyminiszter szombaton reggel repü­lőgépen Rómába utazott, hogy tár­gyaljon az olasz kormány vezetőivel a genfi értekezlet menetéről. A nyu­gati források szerint szó lesz arról is, hogy Olaszországot esetleg meghív­ják az értekezletre. * Washington (AP): Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Dulles egészségi állapota romlott. Elutazott Moszkvába a magyar írók küldöttsége A harmadik szovjet írókongresz- szus tanácskozásaira szombaton reg­gel öttagú magyar íróküldöttség uta­zott Moszkvába. A delegációt Bölöni György Kossuth-díjas író, az iro­dalmi tanács elnöke vezeti. Tagjai: Dobozy Imre Kossuth-díjas író, Jan kovich Ferenc Kossuth-díjas költő, Héri Zoltán és Tolnai Gábor, az Eötvös L óránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának pro­fesszorai. Egyedül kétszáz hektáron Nicolae Simion 10 esztendeig a Camarasescu birtokon dolgözott. Az istállóban aludt, naphosszat éhezett, de a verejték, a munka és a nélkü­lözés hiábavaló volt, sohasem vál­hatott valóra régi vágya: sohasem lehetett a maga ura. Sorsának kereke 1946-ban nagyot fordult. Az ivanesti állami gazdaság traktoristája lett és a parasztok na gyón megbecsülték szorgalmas mun­káját. Hamarosan megalakultak az első olyan brigádok, amelyek a kö­vetkező jelszót hangoztatták: »öten, öt traktorral, ötszáz hektáron!« Si­mion nagy örömmel csatlakozott eh­hez a mozgalomhoz, s nemsokára észrevette, hogy többre képes, mint amennyit a terv számára előír. Ek­kor elhatározta, hogy egy új moz­galmat kezdeményez, melynek jel­szava: »Egyedül 200 hektáron!« A gazdaság vezetősége egyetértett kez­deményezésével és ilymódon Si­mion ősszel 100 hektáron vetett bú­zát, tavasszal pedig ugyancsak 100 hektáron kukoricát. Minden mezei munkát — a szántástól az aratásig — a traktorista egyedül végzett. Mindez tavaly történt. S az ered­mény? Hektáronként 2569 kiló bú­zát, s 3960 kiló kukoricát termesz­tett. Ugyanakkor a hektáronkénti termelési költséget nagymértékben csökkentette. A szorgalmas munka eredményei a jövedelemben is megmutatkoztak. Tavalyi kiváló terméseredményeit és megtakarításait 18 000 lejjel jutal­mazták. Ekkor kapta meg a Munka­érdemrendet is. Simion érdekes módon szervezi meg munkáját, hisz nyáron szinte egyidőben kell learatnia a búzát és megkapálnia a kukoricát. Módszere a következő: először megkapálja a kukoricát, hogy az aratás idején a kukorica gyommentes legyen. Eh­hez minden szükséges gép a ren­delkezésére áll. Az aratást pedig a »C-1« típusú kombájnnal végzi, amely egyidőben több műveletet vé­gez. Meg kell még említeni, hogy a traktorista nagy gondot fordít a gé­pek karbantartására, s ezzel magya­rázható, hogy tavaly 1500 hektáron alkatrészcsere nélkül végzett normál szántást. Nicolae Simion eredményeivel be­bizonyította, hogy rászolgált a kom­munisták bizalmára, akik nemrég so­raikba fogadták. ■ a Uiést tartott a Tolna megyei képviselőcsoport A Tolna megyei képviselőcsoport szombaton a paksi járási művelődési házban tartotta május havi ülését. Az ülésen résztvett a megyében lakó képviselőkön kívül Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Tömpe Ist ván, a földművelésügyi miniszter el­ső helyettese és Bognár József egye­temi tanár. A képviselőcsoport ülése, melyen felszólalt Benke Valéria művelődés­ügyi miniszter is, a megye ifjúságá­nak helyzetét vitatta meg, Bárd Fló­rián, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya vezetőjének referátu­ma alapján. Az ülés részletes ismertetésére la­punk keddi számában visszatérünk. Befejeződtek a magyar—lengyel műszaki tudományos együttműködési bizottság tárgyalásai Varsó: (MTI) Varsóban befejeződ­tek a magyar—lengyel műszaki tu­dományos együttműködési bizottság 15. ülésszakának tárgyalásai. A ha­tározatok alapján Lengyelország se­gítséget nyújt Magyarországnak töb bek között a szénbányászat gépesíté­I sében, a kohászat, a vegyipar és a í gépipar több területén. Magyarország segíti a lengyel nép gazdasagot, elsősorban a gépipar, könnyűipar és élelmiszeripar terü­letén, valamint a népgazdaság egyéb ágaiban. Még sokáig tart a háború Algériában Kairó (MTI): Az algériai felszaba­dító hadsereg szóvivője, aki néhány napos tartózkodásra érkezett Kairó­ba, válaszolt az MTI tudósítójának kérdéseire. Egyebek közt elmondot­ta: felszabadítottuk és ellenőrizzük Algéria minden hegyvidékét. Jelenleg azon fáradozunk, hogy kiterjesszük a hadsereg ellenőrzését néhány sík­ságra is. Nagyjából elmondhatjuk, hogy Algéria területének egyharmad j része van ellenőrzésünkben. A váró- ] sokban a francia közigazgatás az úr, de csak látszólag, mert a városi al- j gériaiak nagy része is állandóan érintkezésben áll a mi hatóságaink- | kai, s önkéntes adót is fizet a had- | seregnek. Eddig gerillaháborút foly- i i tattunk, de harcunkat magasabb | színvonalra emeljük, amint megtesz- i szűk a szükséges előkészületeket. A francia hadsereg mindenesetre szá­molhat néhány meglepetéssel. De Gaulle egyik legutóbbi beszé­dében kijelentette, hogy az algériai háború hamarosan befejeződik. A háború nem fog befejeződni a közel jövőben, hanem még hosszú ideig fog tartani. Mindazok a célok, amelyekért a háborút elindítottuk, még ma is előttünk állanak. De Gaulle nemcsak fegyveres, hanem lé­lektani háborút is vív. A háború kez­dete óta a francia államférfiak szám­talanszor bejelentették az algériai há ború közeli végét. Ugyanezt teszi de Gaulle. A francia államfőnek szüksége van arra, hogy ismételten felkeltse a reményeket országában, mert tudja, hogy a franciák már be­lefáradtak a háborúba. Nagy tömegek kutatják Kínában az ugrásszerű gazdasági fejlődés törvényszerűségei! Kínában nagy tömegek kapcso­lódtak be abba a kutatómunkába, amely feltárja az ugrásszerű gazda­sági fejlődés törvényszerűségeit. A vizsgálat fontos célja, hogy megke­ressék azokat a módszereket és for­mákat, amelyekkel a következő év­ben még nagyobb fejlődést érhetnek | el. Kína Sanhszi tartományának I egyik körzetében több mint egymil- | lió ember vesz részt ebben a mun­I kában. A körzeti kommunista párt j és állami szervek eddig több mint ] II 500 000 írásbeli jelentést kaptak. I Ezekben a levélírók közlik legfon­tosabb tapasztalataikat és észrevéte leiket, összeeezik véleményüket g végzett munkáról, az eredményekről a hibákról és a feladatokról | Néhány évvel ezelőtt ezt a kutató- I munkát minden bizonnyal kizárólag állami és pártkáderek végezték vol­na. A mostani új helyzetben azonban egyszerűen nem lehet ezt a munkát a vezetőkre bízni. Az emberek öntevé­kenyen kapcsolódnak be a mozgalom- j ba, s ezáltal megkönnyítik a vezetők í munkáját. A párt és az állami káde- 1 rek csak a legfontosabb elemző és értékelő munkát végzik, feldolgozzák a tömege!-: által rendelkezésre bocsá­tott hatalmas mennyiségű értékes anyagot. A Sanhszi tartományi kommunis­ták meggyőződése, hogy az újfajta kutatómunka eredményes lesz, s a jövő esztendőben a kínai népgazda­ság az idei tanulságok alapján még nagyszerűbb eredményeket ér majd el. Látogatás a Skoda-gyárban A prágai területen levő Mladá Bo- leslav városka semmiben sem külön­bözik a sok száz hasonló cseh kis­várostól. Tiszta, rendezett utcák, szép nagy főtér, néhány messziről észrevehető, magasbanyúló gyárké­mény... Azaz, valamiben mégis csak különbözik. Feltűnően sok az autó. A szivárvány csaknem minden színében pompázó Octávia, Octávia-szuper tí­pusú kocsik hátsó üvegén „próba­járat” feliratú kis tábla lóg. Karéi Kaplan, a Mladá Boleslav-i gyár szervezési irodájának előadója a következőket mondja a világszerte híres gyár munkájáról: „Valamennyi háború után gyártott gépkocsitípu­sunk bevált, a termelés évről évre emelkedik, s ezért az üzem jelenlegi méretei hiár távolról sem felelnek meg a követelményeknek.” Tekintettel a nagy hazai és kül­földi keresletre, tervbe vették, hogy a Mladá Boleslav-i gépkocsigyárat rövid időn belül új öntödével, ková­csoló és lakkozóműhellyel, valamint szerelőcsarnokkal bővítik, „menet közben” pedig fokozatosan automa­tizálják az egyes gyártási folyamato­kat. A gyár hegesztőműhelyét már teljesen korszerűsítették. Nem régen például üzembe helyeztek egy auto­matagépet, amelynek segítségével a sebességváltók megmunkálásánál a termelékenység 1400 százalékkal emel kedett. Ugyanazokkal a műveletek­kel, amelyekkel azelőtt 19 dolgozó három műszak alatt birkózott, most a gép 4—5 óra alatt végez, s kezelé­séhez mindössze egy ember szüksé­ges. A gyártási folyamat korszerűsí­tésére és az üzem bővítésére számos más példát is felhasználhatunk. A gyár ebben az évben „mind­össze” 42 ezer gépkocsit állít elő. 1960-ban 55 ezer, 1963-ban pedig már százezer autó gördül le az üzem fu­tószalagjáról. Bár ez a szám a kívül­állóknak soknak tűnik, mégis kevés lesz ahhoz, hogy teljes mértékben ki­elégíthesse a keresletet. A Skoda- gépkocsik iránt olyan nagy az érdek­lődés külföldön, beleszámítva a kapi­talista államokat is, hogy a gyár 60 százalékban export-megrendeléseket teljesít. Jelenleg 70 országban isme­rik a Mladá Boleslav-i Skoda-gép- kocsikat. Svédország, Norvégia, Dá­nia, Finnország, Belgium, a Német Szövetségi Köztársaság stb. a Skoda- gépkocsik állandó vásárlói közé tar­tozik.

Next

/
Thumbnails
Contents