Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-01 / 101. szám
„m VAN MÁJUS iUSiJl U III (» (» (» KERESEM KAZANYT A vak ember érzékszervei fejlettebbek, mint a normálisan látó emberé. Hallás után hozzávetőlegesen megállapítja, hogy milyen korú emberrel beszélget, s kezének finoman vibráló tapintása után maga előtt el tudja képzelni a vele szemben ülő arcának formáját is... Raffai Józsi bácsi kint ül a ház előtti tornácon s valahová messze „néz”, túl a szomszéd háztető portól barnult tetején, de semmit nem lát, Már évek óta vak... Zöldhályog van a szemén. Először régi emlékeiről beszélgetünk, Elmondja, hogy 1919-ben merre járt, hogyan került kapcsolatba a forradalommal, milyen munkát végzett a forradalom előtt mint bőrgyári munkás, aki Budapestről lejárt a vidéki városokba és szervezte a szakszervezetekben a munkásmegmozdulásokat. Aztán, egy kissé halkabb hangon arról kezd beszélni, hogy mennyire szeretne ismét látni. Annyi szép van a világban, annyi minden történik, amit ő nem láthat... Megpróbálkozott már sokfelé, de sehol sem tudtak rajta segíteni. Legutóbb aztán — valaki mesélte, hogy a megyei újságban olvasta — Kazanyban állítólag egy professzor előállított egy gyógyszert, ami visszaadja a zöldhályogtól vak beteg látóképességét... — mondja és szünetet tart, mintha még mindig mérlegelné, hogy vajon valóság ez, vagy csak neki mondták. — Nem emlékszem pontosan, hogy gyógyszerről van-e szó, vagy műtét is szükséges hozzá. — Ismét gondolkozik, aztán halkan, tagolva mondja a szavakat. — Most már emlékszem. Gyógyszer... Elmentem az itteni, nagy- kónyi gyógyszertárba és megkérdeztem, hogy lehet-e kapni ilyen gyógyszert? Nem tudtak róla, még nem is hallottak a gyógyszer nevéről, amit kértem... Nem adta föl a reményt. Valaki azt ajánlotta neki, hogy próbálkozzon meg Budapesten az egyik legnagyobb gyógyszertárnái, ahol talán tudnak felvilágosítást adni a gyógyszerrel kapcsolatban Levelet Íratott és ezt is megkísérelte... Levelére azt a választ kapta, hogy hallottak ugyan a gyógyszerről, de nálunk, Magyarországon nem lehel kapni, s mint tudják, még nincs forgalomban a Szovjetunióban sem. További kísérleteket folytatnak vele. — Nincs remény?... — villant agyába a kétségbeesés, s már kezdett „beletörődni” abba, hogy soha többé nem nyeri vissza szeme* világát, amikor valaki azt ajánlotta neki, hogy írjon a Szovjetunióba egy nagykónyi fiatalembernek, aki ott tanul, próbálja meg kapcsolatot teremteni a tudóssal, aki a gyógyszert feltalálta, s tudja meg tőle, hogy az ő esetében remélhet-e gyógyulást..: — A levelet elküldtem... Válasz is érkezett már rá... A kint tanuló magyar diákok azt írták, hogy mindent elkövetnek, hogy kapcsolatot teremthessenek a tudós orvossal, és megérdeklődhessék tőle, hogy az általa fölfedezett gyógyszer mikor kerül forgalomba, és az én esetemben alkalmazásától milyen eredmény várható. A szeme csillogása most élén- kebb, úgy tekint a messzeségbej mintha látna, mintha látná ott fönn a kék égen a mozdulatlan, szétterjesztett szárnnyal keringő gólyát. Pedig nem. Még nem lát, csak remél, hogy egyszer még látni fog. Aztán halkan, hogy alig lehet hallani szavait, suttogja maga elé: — Ha létezik a gyógyszer, tudorra hogy a szovjet emberek szívesen segítenek rajtam... Atádi Májusi tűzkeresztség Kedves vendégek... A közelmúltba bolgár úttörődéit gáció látogat! meg a nagydorof Körösi Csorna Sá dór úttörőcsapato' A delegáció azzr a céllal járt Ma gyarországon, hog tanulmányozza : magyar úttörő’ életét, tevékeny se gét. Zaprian Raj csev, a delegáci vezetője bolgár út törőjelvényt aján dékoz Cseke Gi zellának, az iskol; legjobb sportoló jának a Kalocsai Gí pállom 3s psprikaBitetS-gápeket ad kölcsön a szekszárdi járás tsz-einek A szekszárdi »Gödörben« egy pohár sör mellett hallgattuk a cigányzenét régi barátommal, Tóth Istvánnal, a kazánkováccsal, amikor váratlanul néhány pillanatra szokatlan döbbenetét véltem felfedezni az arcán. i— Mi történt? Csak nem valami görcs kapott el? A kazánkovács legyintett. — Szóra sem érdemes. Csak egy ismerősnek tűnő öngyújtót láttam a szemközti asztalnál ülő »öregúr« kezében, s kellemetlen emlékek éledtek fel bennem. Kezdtem a dolgot végképp nem érteni, s a kíváncsiság újabb kérdést adott a számba. — Miféle kellemetlen érzések támadhatnak az emberben egy öngyújtóval kapcsolatban? — Ha nagyon érdekel, . elmondom a történetemet, amely egy ezüst öngyújtóval függ össze, — Nagy a sürgés-forgás a máj ősi Fő utcán. Alig egy hónapja, április 1-én nagyarányú járdaépítésbe kezdtek a majosiak. Amíg az elmúlt évben több mellékutcát járdásítottak, az idén újabb mintegy kétezer négyzetméternyi járdát építenek, így a Fő-utcán csaknem végig cementjárdán közlekedhetnek a jövőben a majosiak, nem kell esős időben bo- káigérő sarat taposniok Eddig körülbelül 600 négyzetmétert beépítettek. A tanácsi költségvetésben kereken 100 000 forintjuk van e célra és ebből beszerezték már az összes anyagot. Jó ütemben haladnak a munkák, jelenleg tízen dolgoznak a járdaépítésen. A lakosság is hozzájárul ahhoz, A mözsi általános iskola tanulóinak előadása Hosszú és lelkes készülődés után a mözsi általános iskola tanulói bemutatták a Csipkerózsika című mesejátékot Ignácz Rózsa feldolgozásában. A felkészülést úgy oldották meg a nevelők, hogy közben a gyerekek tanulása, iskolai munkája nem szenvedett kárt. Nem kis fejtörést okozott a nevelőknek a jelmezek biztosítása, a közös ötletek felhasználásával és a szülők áldozatkészségéből azonban remekül sikerült. A díszletek is a nevelők és a külső segítők ötletességét dicsérik. Az előadást a hírek szerint rövidesen megismétlik, ismét bemutatják, hogy a kulturális tevékenység terén is mit tud elérni tanítványaival a szekszárdi járás legjobb iskolájának nevelőtestülete. mondta a kazánkovács és az asztal fölé hajolva sorolni kezdte. — Harminckettőben Pesten dolgoztam, s a május elsejei razzia engem is »befogott«. Csupa vélet- lenségből történt az egész. Munkanélküli voltam. A ligetben szók tam egy pádon aludni. Hajnaltájt egy rendőr rázott fel álmomból, egy nagy csukott kocsihoz vezetett, amely a liget melletti úttesten állt, s aztán irány a kapitányság. — Legnagyobb szerencsétlenségemre a »hekusok« újságot találtak nálam. Az újságot egy munkanélküli adta, akit csak egyszer láttam az életben, akkor, amikor az inségkonyhán sorban álltam levesért... Kommunista lap volt. Ha akkor tudtam volna, hogy mit kapok én ezért az újságért el sem fogadom. hogy járdája legyen. Gazdagyűlésen vállalták, hogy mindenki elvégzi háza előtt az előkészítő munkákat; felszedi a régi járdát és segíti az alapozást. A lakosság társadalmi munkája a becslések szerint mintegy 12 000 forint értékű lesz. Rendben el is végezték eddig a háztulajodono- sok a vállaltakat, aminek eredménye ként a járdaépítő szakemberek folyamatosan dolgozhatnak. Előreláthatólag június közepére fejezik be a mintegy 2000 négyzetméternyi járda építését. pontosan egy évvel ezelőtt indult el ez a dicséretreméltó kezdeményezés: a Szekszárd-Palánki iskola és tanítói lakás építése, részben állami segítséggel, részben pedig társadalmi összefogással. A palánki iskola építése társadalmi üggyé vált: bekapcsolódtak a tég lagyári munkások 60 000 tégla gyár- j tással, amelyet 10 perces mozgalomig mai készítettek el terven felül. Be- I kapcsolódott a szülői munkaközösség és a Palánki Mezőgazdasági Technikum, valamint a tangazdaság vezetői és kiszistái, a városi tanács és a KISZ bizottság. Valamennyien ott voltak, sőt a város kisiparosai közül Mechtl Béla szekszárdi tető- \ fedőmester is megtette vállalását, a í tetőfedő munkálatok díjtalan elvégzésére. ! Nagy volt az összefogás, amelynek ■ eredményeként a múlt év júniusában megindult az építkezés és olyan iramban folyt, hogy kilátás volt arra, 1958. szeptemberében a palánki — Na, de mi köze van mindennek az öngyújtóhoz Pista bátyám? — kérdeztem kissé türelmetlenül. A kazánkovács felfelé fésült haját, ujjaival kettéválasztotta és egy hosszúkás, mély sebhely vált láthatóvá. — Ezt öngyújtóval csinálták a »hekusok«. — Hogyan? — Úgy, hogy elkezdtek agyusz- tálni az újságért. Én meg, ha akar tam volna, akkor sem árulhattam volna el azokat, akik az újságot terjesztették, mert egyetlen kommunistát sem ismertem. A rendőrfelügyelő tajtékzott a dühtől. Azt hitte, makacsságból nem »köpök«. i— Amikor elmondtam, hogy jutottam az újsághoz, nagyot nevetett: »Na, majd elmondod te az igazságot, s nem fogsz engem dajkamesékkel traktálni«, — mondta és öngyújtót vett elő. Végigégette a fejem tetejét, a hajam lángra- lobbant, aztán egy vizes pokrócot dobtak rám. De persze mindezt csak később tudtam meg, mert elájultam. A »Gödör« cigányzenekara friss csárdásba kezdett, de a zenéből alig hallottam valamit. Megborzongtam. A kazánkovács keserűen felnevetett. — Látod, aztán amikor ültem egypár hónapot a kommunisták között, akkor én is az lettem. Az újsággal kapcsolatos história volt az első tűzkeresztségem. kisiskolások már az új iskolában kéz dik meg a tanítást. A pedagógusok és a szülök számításába azonban hiba csúszott, ahogy mondani szokták. — Elfogyott a keret — s jelenleg 25 000—30 000 forint hiánya miatt úgy látszik, egye lőre megakad a munka. A pedagógusokat, de különösen a szülőket csalódással tölti el az, hogy az új iskola építése megállt. XJjabb erőfeszítésekre lenne szükség, s ez nem is hiányzik. A mezőgazdasági technikum KISZ fiataljai közül Tumpek János, Turóczi Tamás, Simon János és a többiek öt-öt órát dolgoztak, de segítettek a szülők is a salakhordásban, a téglahordásban, egyszóval minden olyan munkából kivették részüket, amely nem kívánt szakértelmet. A szakmunkásokat, akikre az építés befejezése várna, meg kellene fizetni, s ehhez kellene a 25 000— 30 000 forint. — Azt gondoltuk — mondja Vasz- kó Lajosné, a téglagyár pártszerveA szekszárdi járás termelőszövetkezeteinek legtöbbjében viszonylag nagy területen termelnek fűszer- paprikát. Várdombon 100, Bátaszé- ken 80, AÍsonánán szintén 80 holdat ültetnek be fűszerpaprika palántával. zetének titkára —, hogy az idén anyák napját már az új iskolában ünnepelhetjük. A gyerekek titokban készülnek is erre, hisz a legjobb alkalom nyílana arra, hogy a szülőknek, a gyár kollektívájának és mind azoknak akik segítettek az iskola- építésben az anyák napjai ünnepség keretében köszönetét mondjanak. Asztalos György, a Széchenyi utcai általános iskola igazgatója is dicsérettel emlékezik meg a téglagyár dolgozóinak, valamint a mező- gazdasági technikum tanulóinak munkájáról. — Szép feladatot vállal tak magukra és ezt teljesítették is: az eddig elvégzett társadalmi munka összértéke 46 747 forintot tesz ki. — Mi eddig is megtettük azt, amit magunkra vállaltunk — mondja Vaszkó Lajosné elvtársnő. És most már abban bízunk, hogy erőfeszítéseinket az illetékesek is támogatják, hogy iskolánk és a tanítói lakás építése minél hamarább teljes befejezést nyerjen. P. I. Palántaültetőgéppel viszont a szekszárdi járás gépállomásai ez idő szerint még nem rendelkeznek. Ezért a kalocsai gépállomástól kértek és kaptak ilyen irányú segítséget a vár dombiak és a szedresiek. A jövő héten két paprikaültetőgépet küldenek Kalocsáról, s az egyikkel a várdombi, a másikkal pedig a faddi termelő- szövetkezetekben kezdik meg a paprikapalánták ültetését. Művelődési ház épül Bogyiszlón Művelődési ház építését kezdték meg a közelmúltban Bogyiszlón. A művelődési házat nagyrészt állami beruházásból építik mintegy másfélmilliós költséggel. A községi tanács az elmúlt évben 210 ezer forintot adott a községfejlesztési alap ból az építkezéshez. A művelődési házban a tervek szerint a beépített színpadú színháztermen kívül öltözők, klubszoba, könyvtárhelyiség, büfé, ruhatár és a színpad alatt raktárhelyiség — lesznek. Jelenleg az épület beton alapzatának elkészítésén dolgoznak a Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalatának munkásai... A község vezetői úgy tervezik, hogy az új művelődési házat a jövő évben, április negyedikén avatják fel. Százezer forintot ti öltenek járdaépítésre Máj oson (HAYPÁL) A társadalmi összefogás szép példája