Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-31 / 126. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 V 1959. május 31, Mindenki megtalálja a békához az utat A bikácsi közönség nagy tapssal, tetszésnyilvánítással jutalmazta az énekest, Hen- schell Ferencet, a magyar— német baráti est műsorának egyik szereplőjét. És most itt ül az asztaltársaságban. A terem közepén folyik a tánc, magyar csárdás, sváb polka váltja egymást, az asztal mellett folyik a beszélgetés, viccelődés. „Franci” ebben is szinte utolérhetetlen. Már az is mulatságos, ahogyan a magyar nyelvet töri. Aztán a tréfálkozásból komoly ra fordul a szó, a politikára terelődik. A fő téma: a genfi tanácskozások, Németország sorsa. — Higgyék el, a német népnek elege van a háborúból — magyarázza Henschell Ferenc —, mint ahogyan nekem is elég volt tizennégy évvel ezelőtt. Akkor maradtam itt, Magyarországon., — Csak negyvenöt óta él itt? — kérdezi csodálkozva Horváth Sándor bácsi, a községi párttitkár. — Igen — és tört magyarsággal kezdi mesélni élete alakú- lását — 1944—45 telén már Budapesten folyt a harc. A háború kezdete óta harcoltam, megjártam az afrikai, az összes európai harctereket. Páncéloshadnagy voltam akkor. Már elegem volt a háborúból, mint ahogyan a legtöbb embernek... Gondolkodni kezdtem: tulajdonképpen miért harcoltam éveken keresztül? Kinek az érdekeiért? Civilben egyszerű sza-. bó voltam, még ha győztesen kerültünk volna is ki a háborúMegtartotta első előadását ~ a szekszárdi szélesvásznú mozi Május 28-án, csütörtökön este megkezdte működését a szekszárdi szabadtéri, szélesvásznú filmszínház. A film vetítése előtt Juhász István, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója mondott megnyitó beszédet. Ezután bemutatták a Kard és kocka című új magyar filmet. A nézőtér, amely közel kilenc- száz fő befogadásár alkalmas, erre az alkalomra zsúfolásig megtelt. A vetítővászon méretei: közel kilenc méter széles és öt méter magas. ból, nekem mi hasznom lett volna abból? — Elhatároztam, a legelső adó dó alkalommal a magam részéről befejezem a háborút. Elhatározásomat érlelte az is, hogy megismertem egy lányt... — Egy óvóhelyen összetalálkoztam vagy ötven magyar katonával. Mind arról beszélt, ezt a háborút az urak találták ki, csak azoknak hajt hasznot. A kisembert küldik vérezni az érdekeikért. — És mit tudnak ellene tenni? — kérdeztem. — Mit? Azt, hogy átmegyünk az oroszokhoz. Tartson velünk a hadnagy úr is. (Jól összeismerkedtünk már, azért mertek így beszélni előttem, a német tiszt előtt.) — Veletek tartok; — Akkor a hadnagy úrnak is szerzünk magyar egyenruhát, mert a német egyenruha... — A pesti kislánytól elbúcsúztam azzal, hogy várjon rám, ha vége lesz a háborúnak, visszajövök. És átmentem az ötven magyar katonával..., — Fogolytáborba kerültünk, de nem olyan körülmények közé, mint a mi propagandánk hir dette. Előadásokat tartottak számunkra a háború igazi céljairól, felnyitották a szemünket. — Egyszer azzal a hírrel jöttek a táborba, megalakult a magyar vörös hadsereg, jelentkezzen, aki a nácik ellen akar harcolni, aki fegyvert akar fogni, hogy a háború mielőbb befejeződjön. Mint először, most is a A Zombán alig két hónappal ezelőtt alakult meg az Építőipari Ktsz. A kis kollektíva első nagy vállalkozása egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló építése volt, amit a fclsőná- nai Zöld Mező Tsz rendelt meg. A ktsz építői 12 nap alatt felhúzták az istálló falait. így lehetővé vált, hogy a létesítményt rövidesen átadják rendeltetésének. * A festőién szép helyen fekvő bonyhádi Dózsa Népe Termelő- szövetkezetben gyakran fordulnak meg külföldiek. Az elmúlt két hónapban járt a szövetkezetben szovjet, román és bolgár mezőgazdasági szakember. Legutóbb, egy héttel ezelőtt négy német agráregyetemi hallgató töltött két napot a magyarokkal tartottam, fegyvert fogtam a nácik ellen; — Aztán megsebesültem, kórházba kerültem. Amikor felgyógyultam, mehettem vissza a kislányhoz. így maradtam Magyar- országon. — Azóta, ahol békéről van szó, ott én is ott vagyok. Azt akarom én is, hogy soha ne legyen többé háború. Elhihetik, az egyszerű német munkás sem akar. háborút, mert ott sem mindenki fasiszta ; Ott vagyok mindenhol, ahol a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért dolgozni kell. Mert a szocializmusban megbecsülik az embert a munkája után, ezt tapasztalásból tudom. — 1948 után nem dolgoztam a szakmámban, egy ismerősöm hívott a budapesti villanyszerelő vállalathoz. Először csak segédmunkás voltam, de aztán megszereztem a képesítést. A munkámért kétszer is kitüntettek, Tárcájából két kis kartonlapot halász elő. Az egyik azt igazolja, hogy Henschell Ferenc „Kiváló dolgozó”, a másik pedig azt, hogy a „Szakma kiváló dolgozója”. Összekoccannak a poharak, a magyarok, németek barátságára, minden nemzet barátságára ürítik az asztaltársaság tagjai. — Lám, mindenki megtalálja az utat a békéhez, a szocializmushoz — állapítjuk meg csendesen a bikácsi párttitkár, Horváth Sándor bácsi. Bognár István tsz-ben. A sok látnivalón kívül egyetlen külföldi se mulasztotta el megnézni a megszelídített szarvasbikát és tehenet, amelyek a közel öt holdat kitevő parkban tanyáznak. * A Gépállomások Megyei Igazgatósága ezekben a napokban vizsgálja felül, hogyan készültek fel a gépállomások a nyári nagy munkákra. A gépeket töviről-hegyire megvizsgálják műszakilag és sorra veszik, hogy milyen szervezési intézkedéseket tett eddig a gépállomás a gabonabetakarítás érdekében. * A Kajmádi Állami Gazdaságban — a megyében elsőnek — vegyszerrel akadályozzák meg a kukorica elgyomosodáNyole hír — TOLNAI TEXTILGYÁR A gyár termelésének nagy része külföldre kerül. Az exportrendelések teljesítése a leg fontosabb feladat, ugyanis a textiliák választéka, minősége a világpiacon igen magas, és ehhez kell a tolnai terméket is igazítani. A külföldi cégek min den igényét ki tudják elégíteni a gyár termékéből. Jelenleg például eddig nem gyártott Clogue-abroszt készítenek. E termék érdekessége, hogy vasalni nem kell és akkor szép, ha gyűrött! * Elkészült a gyárban az új szövőterem. Az év végéig a tér vek szerint az új teremben negyven gépet állítanak majd üzembe. Jelenleg nyolc gépen szőnek az új üzemrészben. * A gyári KISZ most dolgozza ki a nyári programot. A tervek szerint kirándulásokat szerveznek, műsoros esteket rendeznek majd. Tervezik a fiatalok azt is, hogy egésznapos csónakkirándulást tesznek a tolnai Dunán. Tizennyolc taggal működik jelenleg a kultúrház fotoszak- köre. A szakkör tagjai között főleg fiatalok vannak, akik megfelelő .szakmai oktatásban részesülnek. Az üzemi fotókör népszerűségére jellemző, hogy ha valaki egyszer egy foglalkozáson részt vesz, az állandó látogatója lesz. sát. Több mint száz holdon a vetőmaggal együtt Simazin elnevezésű vegyszert juttattak a talajba. A nagyüzemi kukoricatáblán a kultúrnövények szépen fejlődnek, ellenben gyomot még mutatóba sem lehet itt látni. Szakemberek ebből árrá következtetnek, hogy a Svájcból importált vegyszer kitűnő, alkalmazásával csökkenteni lehet a kukorica termelési költségeit; * A szakadáti Aranykalász Tsz-nek tíz tagú építőbrigádja van. A közös gazdaság iparosai felépítettek már egy 23 férőhelyes sertésfiaztatót, 100 férőhelyes sertéshizlaldát és a közeljövőben építenek 2500 baromfi számára szállást. A termelőszövetkezeti község építői két gyárhói TOLNANÉMEDI KENDERGYÄR A Dunántúli Rostkikészítő Vállalat tolnanémedi gyárában is csatlakoztak a kongresszusi versenyhez. A ni,llalat központja a napokban értékelte a három legnagyobb kendergyár ver-enyét. A értékelés szerint a tolnanémedi gyár az utolsó, annak ellenére, hogy a gyárban érték el a legjobb eredményt az egy főre eső termeié« si érték teljesítésében. * A korszerű követelményeknek megfelelő vasútat építenek a gyárban. A Vasútépítő Vállalat munkásai 1 200 méter hosszúságú kisvasútat beton- aljazatva építik. A tervek szerint a szállítást ezentúl a gyár bán Diesel-vontatóval bonyolítják majd le, gyorsabban, mint az eddigi volt. * Ma Budapestre utazott a gyári önkéntes tűzoltók egy csapata. A csapat országos jellegű versenyen vesz részt nyolcszáz percliteres motorfecskendő szerelésével. A csapatot a versenyre Győré Gyula törzsőrmester készítette fel. A gyári csapat ezideig a járási és a megyei versenyt is megnyerte. A gyakorlatok alatt 64 másodperc alatt szerelték fel a fecskendőt. * Már most készülnek a télre a gyárban. Korábbi tervek alap ján a napokban kezdték meg a bölcsőde és napközi otthon központi fűtésének felszerelését. falujukban társadalmi munkát is végeznek. A községi tanács kérésére a helyi művelődési ház külső és belső tatarozását ők végezték el. * A Bonyhádi Gépállomáson a körmöstraktor-vezétőknek ebben az időszakban nem igen tudnak munkát adni, mivel szántanivaló ilyenkor nincs; De azért dolgoznak ők is. Mivel többségük termelőszövetkezeti tag, ilyenkor a közös gazdaság foglalkoztatja őket. Gerendái Ferenc, Szűcs Lajos és Illés Ferenc például abban a szövetkezetben, ahol tagok, a bonyhádi Petőfiben, segédkeznek. Dolgoztak már az idén az építkezésnél és a takarmánybetakarításnál. A termelőszövetkezetben természetesen munkaegységet írnak jóvá a traktorosoknak, akik az évvégi részesedéskor teljesítésük arányában épp úgy megkapják a terményt és a készpénzt, mint az a termelőszövetkezeti tag, aki egész éven át a közösben dolgozott. * A Fornádi Állami Gazdaságban a gépműhely szakemberei és az állattenyésztők jólsikerült tejhűtőházat létesítettek. Az ammóniákkal működő hűtőberendezés 70 perc alatt mínusz 7 fokra hűti le a tejtároló helyiséget. A viszonylag olcsón előállítható tejhűtőberendezést a fornádi minta alapján rövidesen megépítik a megye többi állami gazdaságában is. így ugyanis elkerülhető lesz, hogy — különösen nyáron — az este kifejt tej savtartalma magasabb legyen a. megengedettnél. * A dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben tervezik megépíteni a megye legkorszerűbb nagyüzemi kertészetét. A számítások szerint mintegy száz holdas kertészet lenne a közös gazdaságban, amihez korszerű palántanevelő házat és primőráru előállítására alkalmas üvegházat építenek. Az előzetes számítások szerint mintegy négymillió forintot fordítanak az új létesítményre Jl M4ÜJU*atiáiála X. Y.-hoz szeretnénk bekopogtatni az egyik sárközi faluban, de mindenki azt kérdezi, hogy »attól függ melyikhez, mert több azonos nevű is lakik a községben?-» — Idős ember, már elmúlt nyolcvan éves... — Nem azt keresik véletlenül, akinek olyan sok felesége volt? — De azt... — Csak nem valami örök- ségi ügyben keresik? Talán maguk is örökösök szeretnének lenni valamelyik felesége után? A »felvilágosító« egy ugyancsak öreg bácsi, s hamiskásan mosolyog a bajusza alatt, gyanúsan jártatja rajtunk a tekintetét s ezzel mintha azt jelezte volna, hogy ha idegen ember keresi X. Y-t, csak ilyen ügyben keresheti. Mindezt azért mondtam el, mert amint később kiderül, ez nagyon is kapcsolódik a lényeg hez. X. Y-nak két nagy szenvedélye volt örök életében. Az egyik a takarékoskodás. A spórolásban odáig jutott, hogy még sa.'át magától is sajnálta a jobb falatokat. Ha disznót vágott, annak jórészét eladta s maga száraz kenyeret és hagymát evett. Ha bora termett, azt is eladta, saját magának pedig néhány fokos vizesbort készített, de abból is csak ünnepnap ivott. Kéregetőnek soha nem adott egy szelet kenyeret sem, de ha a határban valahol egy elhasznált, lyukas és rozsdás fazekat talált, azt haza vitte, mondván: »hátha jó lesz valamire». A másik szenvedélye pedig a nősülés volt. Ez körülbelül 60 éves korában lett szenvedélye, amikor az első felesége meghalt. Addig csendben, nyugalomban élt feleségével, ami mindenekelőtt felesége »megértő« viselkedésének volt tulajdonítható. Ugyanis felesége sosem szólt azért, ha éjszakára nem tért haza, ha pedig arra figyelmeztették, hogy férje ott aludt valamelyik özvegyasz- szonynál, »nem hitte el.« Pedig nagyon sokszor volt ilyen »figyelmeztetés«... Alig temette el első feleségét, érezte, hogy neki sehogy sem megfelelő az egyedüllét. Feleséget keresett, de a biztonság kedvéért úgy egyeztek meg. hogy a hivatalos esküvörp csak később kerül sor. Rövid idő múlva elbúcsúztak egymástól. — Nem leszek a maga felesége, én már főzni is alig tudok, nem, hogy magának a felesége lenni.. 5 — Nem venném magát feleségül, mén ebédet egyedül is tudok főzni... Néhány ilyen »próbaházasság« után sikerült azonban »megfelelő« feleséget találnia, akivel megesküdött. De ez a felesége is csakhamar meghalt. Feleségül vett egy nálánál 25 évvel fiatalabb özvegyasszony, aki erejének teljében volt, de neki nagy kikötései voltak: magára irattattá X. Y. vagyonának egy részéi. Ez az asszony elvált tőle, mondván: — Nem bírom mellette... — Azt hittem, hogy majd csak gondozni kell... De ez férfi létére fiatalabb nálamnál. Uj feleség jött, aki ugyancsak kikötötte, hogy részesedni akar a vagyonból. Ismét telekkönyvi átírás, ismét — új házasság. X. Y. pedig tovább »takarékoskodott«, skótosko- dott értékeivel, amire már kéz dett is szükség lenni, mivel a telekkönyvi átírások , mindig csökkentették a vagyont s a »futó«, próba-feleségek is elherdáltak mindent, amit csak lehetett. Ez a felesége már azért hagyta ott X. Y-t, mert alig volt valami érték a háznál s minden nap egyszerű étel főzésére sem tellett. X. Y.-t a szomszédok le akarták beszélni az újabb nősülésről. — Öreg ember már maga... inkább fogadjon egy öregasszonyt, aki gondozza. Fogadott is, de egy sem bírta tovább a »gondozást« néhány hónapnál. — A mosás még csak menne — panaszkodtak — de hát, tudják ez »milyen« öreg ember... Néhány hónap óta ismét nincs felesége: megszökött tőle. X. Y. most — mellesleg elmúlott 80 éves — ezt mondta: — Még egyszer tán meg kéne próbálni a nősülést. Hátha ez jobban sikerülne, mint az előbbiek. Csak attól félek, hogy ezek a mai asszonyok olyan hamar megöregszenek... BODA FERENC megye falvaikéi jelentjük í
