Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-31 / 126. szám

Unsnrnqpi Suinun; kot Hm Egy kalap, egy felöltő és a kocsim.... És tessék mondani, az erőtápszert még szednem kell?... GYEREKSZÁJ Esküdtbíróság Jenő! — Hát mégis van élet a Holdon? — Hidd el, drágám, nagyon — Apu, ne vegyél villanyvasutat. egyedül vagyok... mert hamar megunod... Sok-sok évvel ezelőtt Íror­szágban történi. Egy gazdag ember gyilkossá­got követett el és ezért esküdt­bíróság előtt kellett felelnie, melynek vezetője a falusi ko­vács volt. A védőügyvéd ehhez a ko­vácshoz fordult és nagy össze­get ígért neki arra az esetre, ha sikerül elérnie az esküdtek­nél, hogy ne gyilkosság, hanem emberölés címén ítéljék el a vádlottat, mert így megmene­kül az akasztófától. A falu kovácsa vállalta a fel adatot. A tárgyalás már vége felé járt, az esküdtek ítélethozatal­ra vonultak vissza. Amikor ké­sőbb visszatértek a tárgyalóte­Epye, de kár... rembe, meglehetősen megviselt benyomást keltettek. Egyiknek ( bedagadt az orra, a másiknak * véraláfutásos volt a szeme, a * harmadiknak vérzett az alsó aj f ka és így tovább... A vádlottat emberölésben mondták ki bűnösnek és\tíz évi fegyházbüntetésre ítélték. Amikor a falu kovácsa más­nap jelentkezett a pénzért az ügyvédnél, az így szólt hozzá: »Eküdt-társai kinézéséből j ítélve, nem volt könnyű dolga, míg rávette őket, hogy ilyen a ítéletet hozzanak...« . ( »így is van uram, mondta a p kovács, borzasztó önfejűek vol tak. Képzelje, mindenáron fel,i akarták menteni a vádlottat...« J Slezák Leó híres bécsi teno- rista és Erik Schmedes dán teno- rista, aki Slezákkal együtt a bé­csi operában énekelt, állandóan ugratta egymást. Egyik éjszaka Slezák, aki nagy szerűen el tudta változtatni hangját, 3 óra tájban felhívta te­lefonon Schmedest. — Itt Pierpont Morgan beszél New Yorkból. Elnézést kérek. Schmedes úrral szeretnék be­szélni — mondta a telefonba. Schmedes a híres név hallatá­ra lenyelte bosszúságát és ör­vendezve mondta: — Üdvözlöm, Mister Morgan! Itt Schmedes beszél. önzetlen boxoló Interjú közben egy újságíró szemére vetette Ray »Sugár« Ro­binsonnak, hogy túlzottan anya­gias. A híres néger boxoló nevet­ve válaszolta: — Hát idehallgasson! Egy em­ber van, aki ellen kész vagyok kiállni bármilyen szorítóban, bár mikor anélkül, hogy egyetlen centet kapnék érte. Általános elképedés: — És ki volna az? — Faubus kormányzó... <| — Csak azt szerettem volna (l megkérdezni, -Ön énekli-e holnap 4 a Tristánt? — hallatszott a drót V túlsó végéről, erősen amerikaias \ kiejtéssel. — Hogyne, Mister Morgan, — fuvolázta Schmedes büszkeségtől dagadó kebellel. Mire „Morgan”: — Ejnye, de kár. Akkor ugyanis vissza kell adnom a jegyet, mert Slezákot akarom meghallgatni... Veszett dolog... Történetünk hősét megharapta egy kutya. Kegyetlenül szenved, de mire elhatározza, hogy orvos­hoz megy, már csak azt tudják megállapítani, hogy a kutya ve­szett volt. , Az ember tudja, hogy meg kell halnia; néhány percig gondolko­zik, majd papirost és töltőtollat ' kér, aztán buzgón írni kezd. — Várjon egy kicsit, — mond- < ja az orvos, — hívom a jegyzőt ( — Nem érdemes, — válaszolja ( hősünk. — Nem végrendeletet i írok, csak összeállítom azoknak a l listáját, akiket még meg kell ha-I rapnom... Néliány szé az amerikai ifjúságról (Kivonat Alain B osquet cikkéből) A gyermekek szabadossága az egyik legáltalánosabb tünet a mai Amerikában. Az amerikai gyermek már 10 éves korában tudatában van annak, hogy övé a jövő, ez viszont felhatalmazza ar­ra, hogy szembeszálljon a felnőt­tekkel. Tizenkét, tizenhárom éves korában már végérvényesen ösz- szeállítja szótárát; úgy beszél, ahogyan negyvenéves korában is fog: nyersen, ellentmondást nem tűrően. A gyerekek szótárában nem szerepel a feltételes mócl, mindig „akarnak”, soha sem „kér­nek”. Már zsenge gyermekkorban mindent dollárokban fejeznek ki, ami megfosztja" őket attól a poé- zistől, ami az európai gyermekek lelkivilágát jellemzi. Az egyetemi oktatás nemhogy kiküszöbölné a hibákat, még in­kább súlyosbítja őket. Néhány régi egyetemet leszámítva, a felső­fokú oktatási intézmények zöme magánkézben van, tehát hasznot kell hajtania. Az egyetemi isko­láztatás rendkívül drága, termé­szetes tehát, hogy az egyetemistát üzletfélnek tekintik, akinek ..mindig igaza van”. A professzor honoráriuma ke­vesebb, mint egy szakmunkás fi­zetése. A hallgató beleszólhat a professzor által kiadott jegyze­tekbe, nyomást gyakorolhat rá, év végén pedig joga van megmonda­ni, meg van-e elégedve vele, vagy sem. A professzor az adók, a na­pi gondok, a hivatali féltékeny­ségek és a tekintélynélküliség miatt eLveszti minden hivatásérze­tét és általában szégyenkezik fog­lalkozása miatt. Minden egyetemen az irodalom és a nyelvészet a szegény rokon, aki a virágzó és dinamikus reál­tudományok árnyékában tengő­dik. Amikor egy tanársegéddel be­szélgettünk erről a New York-i egyetem bölcsészeti fakultásán, a következőket mondotta: „Bennün­ket bizony csak megtűrnek, kizá­rólag az orvostudományi és a mű­szaki pályát tartják komolynak, mi csak paraziták vagyunk. A francia, a latin, vagy a német szak csak az excentrikusoknak és a csúnya nőknek való, akik férjre vadásznak”. (A ,,Combat”-ból) Itt az új Báthori királyi Az erdélyi fejedelmek híres csa- ádja, amely Lengyelországnak ki- ■ályt Is adott, régóta kihalt. Még- s új Báthori királyt választottak íemrégiben. A lengyelek ugyanis Báthori Istvánról nevezték el 2gyik személyszállító óceánjává, rajójukat, amelyen 100 utas ki­rándult a világ minden részéből NTyugat-Indiába. A hajón bálokat lű rendeztek, s itt került sor a Bá­thori király és királynő megvá­lasztására. Báthorinak a 90 eszten­dős G. F. Cartert választották meg. Az idős angol utazón kívül még egy másik Báthori király is akadt az úton: az ugyancsak angol B. Alexander történész professzor, aki a hajó halijában függő, Bá­thori Istvánt ábrázoló festmény nyomán Báthori Istvánnak öltözve jelent meg az álarcosbálon. Majakovszkij-: A pániról Vladimír Majakovszkij: A párt­ról című verséből idézünk az aláb­bi sorrendben keresztrejtvényünk- J ben. Függőleges 1., vízszintes 2., 40., függőleges 5., 9. \ fg§ 2 3 ‘t 5 r~ 3 7 S n 9 _ 41 •tWf m B íz 13 1V §§ 15 F H 17­ifi­■ 19 r 20 n 21 Ü7~ ■ c3 » ‘ Ü írj 26 ■ ZT­aa ml Z5­30 i M jr~ P 32. B£ n 35~" 26 llt ÉP 1 1 §1 ü r s§ jgP 55“ 39 <*-0 Sz. ** ■ jH “í3H 19 _ L_ w] Igr | Sí 1 m W IP“ JO m L w || □ VÍZSZINTES: 10. Francia sík­ság'. 12. Riad. 15. Magyar Állam­vasutak. 17. Női név. 18. Rög­keverék. 19. Takarrnányoz. 21. Keverve lep. 22. Tantál vegyjele. 23. Munkásotthon. 25. Ozmium vegyjele. 28. Dohányzik. 27. Ák. 29. Vissza: befejez. 30. Régi csip­kedísz, 31. Ötszázötven római jzámmal. 32. Zarnata. 34. Mással­hangzó. 35. Római negyvenkilenc. 37. ..—104 repülőgép-típus. 38. Francia törvény. 42. Taszít. 43. Ürmérték rövidítése. 44. Chapitre, magyarul. 46. Kicsinyítőkápző. 47. Személyes névmás. 48. Női név hiányosan. 49. Országos Tervhi­vatal. I 'FÜGGŐLEGES: 2. oltás. 3, Menyasszony. 4. Rómái ötvenegy. 6. Cipészszerszám. 7. Seprő fran­ciául. 8. ... iner (lat. nem.) diplo­más ember. 11. Lettország fővá­rosa és kikötője. 13. Raktár. 15, Mefogyij, Iona, Avguszta. 16, ökör — oroszul. 19. Cor — ma­gyarul. 20. Vissza: áz és áz. 23, Pereme. 24. A szökdelők alrend­jébe sorolt rovarcsalád. 26. Hang­talan segéd. 28. Árvalány magán­hangzói. 32. Ráér, van... 33. Elker­geti. 36. Németül: merőleges. 37. Áram — oroszul. 39. Fluor és Ein­steinium vegyjele. 40. Látószerve. 4L Irányszó. 44. Gyereke. 45. La­koma. 47. Emen (!) 50. Tél végek. Figyelem! Az o és ó, az ö és ő betű között nem teszünk különb­séget. Korea ifjúsága készül a VII. VIT-re A köztársasági VIT előkészí­tő bizottságban élénk munka folyik. Közeledik a fesztivál megnyitásának napja, s a ko­reai küldöttség méltóképpen akarja képviselni hazáját. A 100 tagú ének- és tánc- együttes gazdag programmal lép fel a VIT-en. Bemutatja majd azokat a zemszámokat is, amelyeket a koreai zeneszerzők a Világifjúsági Találkozó alkal­mából komponáltak. A koreai küldöttség Becsben í kiállításon vesz részt. I

Next

/
Thumbnails
Contents