Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-31 / 126. szám

» TOLNA MEGYEI NfiPŰJSAí 1959. május 31. Újabb nyugati elgondolások várhatók a genfi tárgyalások következő szakaszán Genf: (MTI) Nyugati kommen tárok és lapvélemények azt mu­tatják, hogy a nyugati világ ál­talában nagy várakozással tekint a genfi külügyminiszteri értekez­let következő napjai elé és az ál­láspontok közeledésére számít. Az AP genfi tudósítói megálla pítják, hogy a levegőben és a földön folytatott bizalmas meg­beszélések »valószínűleg eredmé nyeztek kisebb előrehaladást« a nehéz problémák azonban még megoldásra várnak. A pénteki zártkörű megbeszélés után egy szóvivő közölte az újságírókkal, hogy noha a tárgyalások való­színűleg végső szakaszukba lép­tek, a külügyminiszterekre még nagyon sok »nehéz alkudozás és vita« vár. Berding, az amerikai küldött­ség tagja, újságíróknak kijelen­tette: »Nyilvánvaló, hogy a kül­ügyminiszterek olyan egyez­ményt akarnak elérni, ámely le­hetővé teszi a csúcsértekezletet. Bizonyos, hogy még sok ellent­mondás van a keleti és a nyugati politika között. Sohasem gondol­tuk azonban azt, hogy itt szemé­lyek ellentétéről van szó.« A szóvivő megjegyezte, hogy az amerikai közvéleményre nagyon jó hatást gyakorolt az a tény, hogy Gromiko résztvett Dulles temetésén Berding hangsúlyoz­ta: »A tárgyalások nagyon nehéz és nagyon érzékeny szakaszába léptünk.« Mindenesetre megvan a lehetősége, hogy a külügymi­niszterek haladást érjenek el. Arthur Gavshon, AP-tudósító kommentárjában megállapítja, hogy a nyugati hatalmak a ber­lini válság megoldására irányuló korlátozott jellegű kompromisz- szum érdekében több javaslatot is mérlegelnek. Nyugati diplo­maták szerint a javaslatokat né­hány napja teljesen titokban el­készítették a szakértők. A külügy minisztereknek — mielőtt dön­tenek, melyik javaslatot terjesz­tik elő — határozniok kell, vajon általános vagy részletes megegye zést kívánnak-e kötni a Szovjet­unióval ezen az értekezleten Bér lin közvetlen jövőjéről. Noha még nem lehet teljesen kész vi­lágosan körvonalazott »tervről« beszélni, a javaslatok három lé­nyeges dolog elérésére irányul­nak. A javaslatok megszüntetnék a Berlin miatti esetleges kelet­nyugati háború veszélyét. Ez megfelelne mind a Szovjetunió, mind a Nyugat érdekeinek. Ki­egészítenék és meghatároznák a szövetségesek berlini jogait és közlekedési szabadságát. Maguk­ban foglalnának a keletnémet kommunista rendszer elismerésé­re vonatkozó gyakorlati intézke­dést. Jólértesült körök megálla­pítják, hogy a nyugat minden kompromisszumot az 1949. június 20-i egyezményre szeretne ala­pozni. Ez az egyezmény mondot­ta ki a megosztott Berlin négy­hatalmi ellenőrzését. A nyugati szakértők egyébként más javaslatokat is kidolgoztak. Ezeket a javaslatokat majd ezen az értekezleten, vagy a csúcsérte kezleten terjesztik a Szovjetunió elé. A javaslatok a többi között indítványozzák, hogy állítsanak fel egy olyan úgynevezett berlini bizottságot, amelyben részt venne Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin egy-egy képviselője. A bizottság feladata lenne, hogy ellenőrizze Berlinnek, mint egyesített város­nak irányítását. A nyugati javas latok kiterjednek a Berlinbe ve­zető közlekedési utak, a berlini amerikai, angol, francia csapatok, az össz-berlini politikai tevé­kenységre, a politikai menekül­tek kérdésére és az ENSZ szere­pére is. A Reuter szerint várható, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter válaszol a nyugati hét pontos tervre. A külügyminiszterek szomba­ton folytatták munkájukat. Gro­miko szombaton este ebédet adott a nyugati külügyminiszte­rek tiszteletére. Megfigyelők so­kat várnak a szombati megbe­szélésekről. Egyébként valószínű nek tartják, hogy a külügyminisz téri értekezlet még legalább két hétig tart. A szombati ülésen már részt vett a kelet- és a nyu­gatnémet küldöttség. Az ADN je­lenti Berlinből, hogy a Demok­ratikus Németország Nemzeti Frontjának nagyberlini bizottsá­ga felhívást intézett a genfi kül­ügyminiszteri értekezlethez és Berlin egész lakosságához. A fel­hívás határozott\i visszautasítja a nyugati hatalma* hét pontos ja vaslatát és hangsúlyozza, hogy több' mint 600 000 berlini lakos világosan kifejezésre juttatta: a német lakosság támogatja a bé­keszerződést, a két német állam közötti megnemtámadási egyez­ményre és a nyugat-berlini kér­dés békés megoldására vonat­kozó javaslatokat. A Krasznaja Zvezda a nyugati hatalmak atommegáliapodásáról Moszkva (TASZSZ): Vronszkij a Krasznaja Zvezda szombati szá­mában „Ez nem genfi szellem” címmel kommentálja a nyugati hatalmaknak azt a megállapodá­sát, amely együttműködést ír elő „az atomerő védelmi rendeltetésű felhasználásában.” Nehéz elképzelni, hogy a genfi értekezlet napjaiban a nyugati hatalmak kormányai minden hátsó gondolat nélkül kötötték meg, majd tették közzé e megál­lapodás szövegét— írja Vronszkij. Eisenhower nyíltan kijelenti, hogy az ilyesféle egyezmények révén az Egyesült Államok „hatékonyan együttműködhet ezekkel az orszá­gokkal a közös védelem tervezé­sében” továbbá a szóban forgó or szágok csapatainak kiképzésében hogy háború esetén a NATO-tag- áílamok fegyveres erői „hatéko­nyan használhassák a nukleáris fegyvereket”, Az ilyesféle megállapodások semmiképpen sem férnek össze a gpnfi tárgyalásokkal, amelyek az égető nemzetközi problémák bé­kés rendezésének alapjait hivatot­tak lerakni — állapítja meg a lap. Lelőnek egy csasigkajsekisfa repülőgépe! Peking: (Uj Kína) A kínai fel­szabadító hadsereg légierőinek egyik vadászgépe pénteken, helyi Moszkva (MTI): A szovjet egye­temeken és főiskolákon rövidesen befejeződik a tanítás. A felső- oktatási intézményekből idén 340 000 fiatal, jól képzett szak­ember kerül a népgazdaságba. A legtöbb új szakembert az ipar kapja: ősszel nyolcvanezer új mérnök áll munkába. Harminc­ezer agronómus és más felsőbb­fokú képzettséggel rendelkező me­zőgazdasági szakember, harminc­ezer orvos, sok ezer pedagógus, közgazdász, pénzügyi és jogi szak­ember kapja meg diplomáját a kö­zeljövőben. idő szerint 23.40 órakor a Kvangtung tartományban fekvő Janping légiterében lelőtte a csangkajsekisták egyik amerikai gyártmányú B-17 típusú repülő gépét. A B 15 számot viselő gép Janpingtól délre zuhant le. Ti­zenkét főnyi személyzete elpusz­tult. A termelőszövetkezetek nagyarányú gazdasági előretörését mutatják az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár jelentkezései A földművelésügyi miniszté­rium mezőgazdasági kiállítási irodáján összesítettéle a 63. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárra történt jelentkezése­ket és országszerte megtartották már az első és másodfokú állat- bírálatokat. A jelentkezésekből kitűnik, hogy növekszik az érdeklődés a kiállítási részvétel iránt és kü­lönösen nagymértékben növeke dett, — még a tavalyihoz viszo­nyítva is — a termelőszövetke­zetek aránya. A növénytermelés területén a tavalyinál ötven szá­zalékkal magasabb a kiállításra jelentkezett gazdaságok száma. Kertészeti termékeit 306 termelő szövetkezet kívánja bemutatni háromszor annyi, mint tavaly. A láiváló állattenyésztők Is nagy számban jelentették he rész vételi szándékukat. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezet tek és egyéni tenyésztők össze­sen 5207 értékes állatot kíván■* naic bemutatni. A legtöbb szarvas marhát a termelőszövetkezetek tenyészeteiből hozzák fel a ta­valyi 258 helyett 431-et. A jelent­kezők között vannak az idén ala kult termelőszövetkezetek is. Az első tapasztalatok szerint a be­nevezett jószágok hozama és ér­téke ís felülmúlja a múlt évit. ESEMÉNYEK SOROKBAN Genf (TASZSZ): Andrej Gromi­ko, a Szovjetunió külügyminisz­tere pénteken fogadta Lothar Bolzot, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét és megbeszélést folytatott vele. A két külügyminiszter a genfi értekezlet munkájával kapcsolatos kérdések­ről tárgyalt. • Moszkva (TASZSZ): Moszkvá­ban pénteken aláírták azt az egyez ményt, amelynek alapján a Szov­jetunió és India együttműködik több, Indiában létesítendő állami gyógyszer- és orvosi segédeszköz­gyár építésében. * Berlin (MTI): A nyugatnémet revansisták újabb provokációt ké­szítenek elő: június 26-án a bécsi szudéta-német napok min­tájára Kölnben megrende­zik a sziléziaiak találko­zóját. Ezen a találkozón a felső­sziléziai területet németnek szán­dékoznak kikiáltani. Jellemző, hogy a kölni találkozón az ünnepi beszédet Adenauer kancellár mondja. A bonni kormány egyéb­ként anyagilag is támogatja a provokatív találkozót: a nyugat­német vasút 27 különvonatot bo­csát a találkozó résztvevőinek rendelkezésére. * Moszkva (MTI): Befejezés előtt áll a világ első atommeghajtású jégtörő hajója, a „Lenin” építke­zése. A hajó 950 különböző helyi­ségén már csak a belső díszítők és a berendezők dolgoznak. A „Le­nin” jégtörő szabad vizen órán­ként 32 kilométeres sebességet ér­het el, de a legvastagabb jégréte­get is óránként 2^ kilométeres se­bességgel törheti szét. A „Lenin” atomjégtörő rövidesen elindul első útjára. Moszkva (MTI): A moszkvai Gorkij-parkban több mint kétszáz kelet- és nyugatnémet békehar­cos részvételével találkozót ren­deztek, amelyen Nyikolaj Tyiho- nov, a szovjet Békevédelmi Bizott­ság elnöke beszámolt a Béke­világtanács stockholmi jubileumi ülésszakáról. A gyűlés határozat­ban ítélte el a német militarizmus felélesztését, Szófia (MTI): Hruscsov szerdal és csütörtöki beszédének nagy visszhangja volt Bulgáriában. Ä pénteki bolgár lapok kommentár­jaikban Hruscsov kijelentéseit a balkáni helyzetről úgy értékelik, mint a Szovjetunió utolsó erélyes figyelmeztetését a nyugati kö­rökhöz, hogy hagyjanak fel a bal­káni atom- és rakétatámaszpon­tok létrehozására irányuló poli­tikájukkal. N. Sz. Hruscsovnak az a javas­lata, hogy a Balkán-félsziget "a béke félszigete legyen, nemcsak a görög, a török és az olasz nép számára lenne előnyös, hanem mindazon népeknek, amelyek a Balkán-félszigeten vagy a Föld­közi-tenger medencéjében élnek — írja többek között ,a Rabotni- cseszko Delo. Hönebeck (ADN): Nyugat-Né- metországból mind többen tele­pülnek át vagy térnek haza a Né­met Demokratikus Köztársaságba A nyugatnémet áttelepülők és ha­zatérők túlnyomó része katona­köteles korban levő ifjú és szak­munkás, aki Nyugat-Németország- ban nem tudott megélhetést ta­lálni. A német agresszió története \í i i i $ Papírgyűjtő kampány Május 20—június 30-ig A Buci a pásti Úttörő Elnökség országos versenyt indít és az alábbi versenydíjakat adományozza a verseny győzteseinek: I. díj 4000,— Ft II. dí j 3000,— Ft III. c? 2500,— Ft ív. r 2300,— Ft V. ( 1500,— Ft VI. dí„ 1000,— Ft 5! i í! $ f í Í Í l i I «■ I I í VI. Hihetetlenül sok embert öltek meg gázzal, amikor transzportok érkeztek a különbző országokból: Franciaországból, Belgiumból, Görögországból, Olaszországból, Magyarországról, Csehszlovákiá­ból, Németországból, Norvégiá­ból és a Szovjetunióból. A gáz­halálra kijelölt embereknek le kellett vetkőzniük a gázkamra előtt, azután korbáccsal a gáz­kamrába hajtották őket. A holt­testeket a krematóriumok ke­mencéjéhez szállították, amelyek ben elégették őket. Amikor Magyarországról ér­keztek a szállítmányok, a kémén cék nem bizonyultak elegendő­nek, mire hatalmas gödröket ás-, tak a holttestek elégetésére. A holttestekből ipari célokra és szappanfőződre zsírt/és olajat von t'ak ki. A nácik egyik legször­nyűbb gonosztette a hadifoglyok tötheges kiirtása volt. A legbor­zalmasabb módon kínozták a ha­difoglyokat, és ezek a bestialitá- sok nem véletlen jelenségek, ha­nem a náci kormány számtalan direktívái és rendeletéi írták ezt elő. A hadifogoly-táborokban rendszeresen kiirtották a foglyo­kat. Rabságba hajtás A német fasiszta megszállók aljas bűncselekményeinek hosz- szú láncolataiban külön helyet foglal el az a tény, hogy békés polgárokat, férfiakat, nőket és gyermekeket erőszakkal hurcol­tak rabszolgamunkára Németor­szágba. Az erőszakot alkalmazó fasiszták rabszolgának adták el a szovjet polgárokat, németországi vállalatoknak és magánszemé­lyeknek. A foglyokat éheztették, kegyetlenül bántak velük. A Németországba szállított munkásoknak nemzetközi jog el­lenére olyan viszonyok között kellett élniük, amelyek az em­beri méltóság legelemibb követel ményeinek sem felelnek meg. A rabszolgamunka fővezére Sauc- kel volt, aki Európa minden or­szágából Németországba irányí­totta rabszolgamunkára a meg­szállt országok polgárait. 1943 március végén a Todí-szervezet az atlanti-fal építésén 258 000 nyugati megszállt országokból származó munkást foglalkozta­tott. 1942-ben a megszállt orszá­gok 3 300 000 munkása dolgozott Németország szükségleteire sa­ját országa területén. Ebből Úttörők! Kutassátok fel és gyejtsétek össze a padláson és a lakásban lévő hulladékpapirost, a szomszédoktól is kérjétek el a feles­leges papirt és adjátok át a MfSH-nek, pénzt kaptok érte és nyerhettek is. 300 000 Norvégiában, 249 000 Hol landiában és 650 000 Franciaor­szágban. 1944 március elején Sauckel elismerte, hogy Német­országban 5 millió külföldi mun kás tartózkodott. A francia de­portált férfiak és nők száma 715 000 volt. A nácik által megszállott or­szágok polgári lakosságát a leg­elemibb emberi szabadságuktól fosztották meg. A Szovjetunió­ban számokkal jelölték meg az embereket, hogy könnyebben szedhessék tuszul őket. Francia országban egész falvak ellen kel lektív rendszabályokat léptettek életbe, és ezen a városok és fal­vak eszlélen felgyújtását, kirab­lását és ártatlan emberek cél­talan tömeges kiirtását értették. Két jellemző francia'példa mutat ja szörnyű tetteiket. Az egyik Maillé községben történt, ahol 1944. augusztus 25-én 60-ból 52 házat leromboltak és 124 em­bert meggyilkoltak, a másik pe­dig Oradur-sur-Glane-ban. Az esetet Von Brodowski katonai naplójában így írta le: »Oradour egész férfilakosságát agyonlőt­tük. A nők és a gyermekek a templomba menekültek. A temp­lomot felgyújtottuk. Minden nő és gyermek elpusztult/« (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents