Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-29 / 124. szám
> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PÉNTEK 1959. május 29. IV. évfolyam, 124. szám. ÁRA: 50 FILLÉR 1 szövget pártós kormányküldöttség taglalnak albániai látogatása Peshkopija: (TASZSZ) A. A. Bulgakov és I. T. Vinogradov — a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai szerdán délben Ma nush Myftiu, az albán miniszter- tanács első elnökhelyettese, közoktatásügyi és népművelési miniszter, valamint Haki Toska, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának titkára kíséretében ellátogatott a Mati-folyón épülő »Karl Marx« vízierőműhöz. A hegyvidéki falvak lakosai mindenütt a legszívélyesebben üdvözölték a szovjet vendégeket. A vízi erőmű megtekintése után nagygyűlést tartottak. A gyűlésen Haki Toska és A. A. Bugal- kov beszélt. A gyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták Hruscsov elvtársnak a vízierőmű épí tőihez küldött üdvözletét. A vízierőmű igazgatója ebédet adott a szovjet-párt- és kormány küldöttség tagjainak tiszteletére. Az ebéden a kiváló eredményeket elért építők és munkások is részt vettek. Délután A. A. Bulgakov és ■ T. Vinogradov Peshkopiját (Észak-Kelet-Albánia) utazom ahol ünnepi hangulatban fogadták a szovjet vendégeket. A város apraja-nagyja kivonult az utcákra. Peshkopijában is nagygyűlést tartottak, amelyen Manus Myftiu és I. T. Vinogradov szélt. Műsoros békeest A Szekszárdi Felsővárosi Népfront Kör május 31-én, vasárnap este 7 órai kezdettel a népfront kör nagytermében műsoros békeestet tart. Előadó: Létay Menyhért gimnáziumi tanár. A békeesten műsort ad a felsővárosi KISZ-szervezet. Száznyolcvan féle bor érkezett a megyei borversenyre vlanus^^ Megérhexett Moszkvából a magyar iróküldottség Csütörtökön reggel megérkezett Moszkvából a szovjet írók III. kongresszusán résztvett magyar íróküldöttség. Az íródelegációt a Ferihegyi repülőtéren Or- tutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és az irodalmi élet számos kiváló képviselője fogadta. Kiállítás — szellemi verseny a művelődési ház programjában A nyár folyamán ismét eggyel szaporodik Szekszárd műsoros szórakozóhelyeinek a száma. A közeljövőben nyitja meg kapuit a Városi Művelődési Ház kerthelyi sége. A művelődési ház vezetősége úgy tervezi, hogy a tánclehetőség mellett, szombat—vasárnapra műsort is biztosít. Május 31-én, a nyitás napján Erdélyi Nóra és Keméndi András tánc- dal-énekeseket és Bágya András zeneszerzőt hallhatja a Városi Művelődési Ház kerthelyiségének közönsége, * Országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg' a szellemi versenyek iránt. Több alkalommal vetődött fel már megyénkben is a kérdés, hogy miért nem rendeznek hasonló versenyeket a megyeszékhelyen, vagy járási székhelyeken. A kívánságoknak eleget téve a Szekszárdi Városi Művelődési Ház és a Bonyhádi Járási Művelődési Ház a közeljövőben Csalafinta kérdések, okos válaszok címmel nyilvános szellemi versenyt rendez. A versenyt először Bonyhódon, majd Szek- szárdon bonyolítják le. * Képkiállítás nyílik július elsején a Szekszárdi Városi Művelődési Házban. A kiállítást Vincze Győző pécsi festőművész műveiből rendezi a művelődési ház. Követendő példa »A jó hadvezér nem azt mondja-katonáinak, hogy előre, hanem azt, hogy utánam« — hangzik el többször, ha szóba- kerül a vezetők példamutatása. Ezt a közismert mondást a bonyhádi Dózsa Népe Tsz vezetői is ismerik, a gyakorlatban ennek szellemében cselekszenek. íme a bizonyság: Mikor a lucernaszéna renden feküdt, kiadták a jelszót, hogy — a kertészeken kívül — hajnali 2 órakor a szövetkezet minden tagja gyűjteni megy. Meg is jelentek a munkahelyen az iparosok, a jogatosok és a növénytermelők. De még őket is megelőzték Nemes Ferenc, a párttitkár — aki az iparosok brigádvezetője — és Németh József a szövetkezet elnöke. Mindketten vasvillát ragadtak, és irány a lucernatábla. Napkeltére már több hold takarmányt Összegyűjtőitek és ezután mindenki elment, hogy saját beosztásán helytálljon. Ebben az esztendőben a bonyhádi Dózsa Tsz ben ez már többször megismétlődött, aminek az az eredménye, hogy veszteség nélkül, kazalba raktak minden lucernát. Bonyhádon a Dózsa Népe Tsz-ben azonban nemcsak a szénagyűjtés volt, ahol a vezetők mutattak példát, így van ez általában. Elhatározta például a közgyűlés, hogy a tsz- tagok feleségeinek kimérnek 600 négyszögöl cukorrépát, amit egyénenként kell kiegyelni megkapálni. így is lett. Kimérték a területet, a párttitkár feleségének is, meg a tsz elnök feleségének is, holott mindenki tudja, hogy e két asszony egyéb elfoglaltsága miatt nem tud kijárni a mezőre. — A közgyűlés határozata ellen egy szóval sem tiltakoztunk, az elnök sem, meg én sem. Ez rossz hatással lett volna a tagságra. Az történt, hogy én is meg az elnök is szabadidőnkben megműveljük a területet — mondotta Nemes Ferenc, a párttitkár. A bonyhádi Dózsa Népe Tsz vezetőinek fentebb elmondott példamutatását jónak, követen dőnek tartjuk. Tsz-tagi látogatása a OeiÉévari SerféstenyÉsito Vállalatnál A dombóvári járás községeiből az elmúlt vasárnap 47 tsz tag tett látogatást a Dombóvári Sertés- tenyésztő Vállalat nagykondái üzemegységében. A vendégeket Almási Károly, az MSZMP üzemi titkára fogadta szíves szavakkal. Majd Hartvég Anlal üzemegységvezető kalauzolásával először a 101 darabból álló tehenészetet nézték meg. A látogatók sokáig elidőztek a múlt évi Mezőgazdasági Kiállításon díjat nyert 42 literes tehénnél, a gondozás, a takarmányozás és a borjúnevelés módszerei iránt érdeklődtek. A tehenészet megtekintése után a közel 4000 sertésből álló állománynál időztek hosszasan. Ezután az üzemegységhez tartozó területet nézték meg. Az egésznapos látogatás sok hasznos tapasztalatot adott a 47 tsz-tagnak, akik közül nem egy az idei esztendőben lépett tsz-be és először vett részt nagyüzemi látogatáson. Csütörtökön délelőtt megkezdődött Szekszárdon a megyei borverseny, amelyre 180 féle bort küldtek be a termelők: egyéni gazdák, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. A borok nagy része, amint az várható volt, siller; ugyanis vörös bort Szekszárd kivételével kevés helyen termelnek a megyében. A siller borok száma 100, ezenkívül 40 féle fehér és 30 féle vörös bori neveztek a versenyre. Tíz bort nem értékel a bizottság, mivel azokból olyan kis mennyiséget küldött termelőjük az előírás ellenére, hogy nem elégséges az elbíráláshoz. Igen örvendetes, hogy nemcsak a közismert bortermelő helyekről, hanem azokból a községekből is sok bort küldtek a versenyre, ahol most kezd fellendülni a bortermelés. A borok elbírálása fajtánként történik — titkosan. A borosüve- gekre ráírták a tulajdonos nevét, de a bírálás idejére leragasztották s mindegyiken csak egy sorszám látható. A zsűritagok közül senki sem tudja, hogy kinek a bora került az asztalra elbírálás végett. A borok elbírálása két napig tart. Az eredményeket nem ünnepélv keretében hirdetik ki, mivel körülményes lenne az egész megyéből összehívni a borosgazdákat, hanem levélben értesítik a díjnyertes borok tulajdonosait. A borokat érzékszervi elbírálás alapján értékelik, vagyis nem a maligánfokot veszik alapul, hanem a színt, tisztaságot, illatot s az „összbenyomást”. A borverseny eredményére még visszatérünk lapunk hasábjain. Baja — Szekszárd — Szfrálmváros— Budapest déli p. u. — május 31-től gyorsvonat közlekedik —A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztály 8. C. Osztálya kiadta az 1959— 60. évi Hivatalos menetrendjét. A múlt éviektől eltérően a menetrend 1959. május 31-től 1960. május 28-ig érvényes. A menetrendben több változás található, amelyek közül a bátaszéki, szekszárdi, tolnai és nagydorogi utazóközönséget leginkább a gyorsvonat beállítása érdekli, mert ezzel régi vágya teljesült. A gyorsvonat Bajáról indul, Rétszilason, Sztálinvároson, Pusz- taszabolcson keresztül a budapesti déli pályaudvarra érkezik. Bajáról 4.43 órakor indul, Szek- szárdról 5.30 órakor. Ezen a szakaszon még Tolnán és Nagydorogon áll meg. A gyorsvonat Sztálinvá- rost és Pusztaszabolcsot érintve 8.45 órakor érkezik a budapesti déli pályaudvarra. Visszafelé is kitűnő a közlekedés, A budapesti déli pályaudvarról 18.47 órakor induló gyorsvonat 21.55 órakor van Szekszárdon, 22.18 órakor Báta- széken és 22.44 órakor a végállomásra, Bajára érkezik. A gyorsvonaton kívül továbbra is közlekedik a Szekszárdról 5.45 órakor induló személyvonat. A személyvonat végállomása ugyancsak a budapesti déli pályaudvar. Albánia ipara ALBÁNIA A Balkán-félsziget délnyugati részén Jugoszlávia és Görögország között, az Adriai-tenger partján fekszik a 28 748 négyzetkilométer nagyságú, tehát a Dunántúl területénél valamivel kisebb, Albán Népköztársaság. Albánia lakosainak száma 1,5 millió fő. A második világháború előtt Albánia Európa gazdaságilag i egyik legelmaradottabb országa volt. Az ipari termelés 1957 végére pedig az 1936-oshoz viszonyítva 14-szeresére emelkedett. Az egykor teljesen elmaradott agrárországból agrár-ipari ország lett . Az egykori néhány bőrcserző műhely és kis élelmi- szeripari üzem mellé a felszabadulás óta több mint 150 új ipari létesítményt helyeztek üzembe. így többek között, a fővárostól — Tiranától — nyugatra üveg- és textilgyárak épültek. A szocialista város Stalin Olaj- finomítói dolgozzák fel a közeli olajmezőkröl és Vlore környékéről csővezetéken érkező kőolajat; az elmúlt években épített réz-, vas- és nikkelkohók dolgozzák fel az albán érceket. Észak-AIbániában a Úrin folyó ívétől délre jelentős faipari üzemeket létesítettek, Dél-Albá- niában Korce körzetét pedig a cukoripar központjává fejlesztették ki. Az ipari üzemek mellett Albániában számos hő- és vízierőművet is építettek; így az elektromosenergiatermelés az 1950-es 21 millió kWó-ról 1957-re 125 millió kWó-ra növekedett meg. Az új erőmüvek közül az egyik legnagyobb és legfontosabb a Maii folyón felépített 20 000 kW kapacitású Marx Károlyról elnevezett erőmű. Az ország iparosításában elért sikereket az albán nép önfeláldozó munkája és a szocialista országok testvéri segítsége tette lehetővé. Jelmagyarázat: 1. olajmező . 2. olajvezeték, 3. olaj- finomító, 4. rézkohó, 5. vas- és nikkeikohó, 6. vízierőmű villanyszolgáltatásra, 7. vízierőmű, főleg öntözésre, 8. krómbánya, 9. rézbánya, 10. textilüzem, 11. faipari üzem, 12. üveggyár, 13. cukorgyár, 14. bőripari üzem* 15. legfontosabb kikötő. f
