Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-29 / 124. szám
r TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. május 29. A nyílhat! lisdalmakitak is érdé! üli, hogy Nyugat-Berlin ne legyen tűzfészek Európa szívókén Walter Ulbricht nyilatkozata az UPI amerikai hírügynökség elnökének a „Országaink aiapbiztosan haladnak liziss és taaslznas építése útján“ N. Sz. Hruscsov beszéde Bhkodrában IW Berlin (ADN): A Neues Deutschland csütörtökön első oldalon közli azt a nyilatkozatot, amelyet Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára adott szerdán a legnagyobb amerikai hírügynökség, az UPI elnökének, Frank. H. Bartholomewnak. Arra a kérdésre: mikor kötné meg a Szovjetunió az NDK-val a külön- béke-szerződést, ha a négy nagyhatalom nem egyezne meg a békeszerződés kérdésében, többek közt kifejtette: A szovjet tervezet elvein nyugvó békeszerződés megkötésében látjuk a döntő fordulatot a két német állam közeledése és afelé, hogy létrejöjjenek a Németország — nekünk annyira fontos — békés egyesítéséhez szükséges feltételek. Ha a bonni kormány és Couve de Murville külügyminiszter úr úgy vélik, hogy Nyugat-Németor- szág a párizsi szerződéseket máris békeszerződésnek tekinti, akkor természetesen nincs más mód, mint hogy a Szovjetunió és más államok megkössék a Német Demokratikus Köztársasággal _ az igazi békeszerződést, azt a béke- szerződést, amely az egész német nép érdekeit szolgálja. Ezt a kérdést már mérlegelték, s adott időpontban megtartják a kormányok közötti hivatalos tárgyalásokat. Arra a kérdésre, hogy a békeszerződés megkötésé esetén az NDK a nyugati hatalmaknak milyen jogait ismerné el Nyugat- Berlinben, Walter Ulbricht kijelentette: — A nemzetközi jog szerint a békeszerződés megkötése véglegesen megszünteti a nyugati hatalmak minden különleges nyugat-berlini jogát, amelyre még Igényt tarthatnának. Reméljük, hogy a csúcsértekezleten sikerül megegyezni a demilitarizált Nyugat-Berlin szabad város státusában és ez a megegyezés magában foglalja a kérdés békés megoldásának valamennyi biztosítékát. Ha a nyugati hatalmak a béke- szerződés megkötése után kifejezésre juttatnák óhajukat, hogy bizonyos ideig még Nyugat-Berlin- ben akarják állomásoztatni csaoa- taikat, erre vonatkozóan az NDK- nak és a nyugati hatalmaknak külön kellene megállapodniuk. Véleményünk szerint a nyugati hatalmak csapatainak jelenléte Nyugat-Berlinben nem csupán teljesen felesleges, hanem káros is, mivel a nyugat-berlini frontváros politikusai abban bíznak, hogy a nyugati csapatok jelenlétét kihasználhatják az NDK ellen folv tatott provokációs politika céljaira. Viszont semmiféle tárgyi alap nincs rá, hogy az Egyesült Államok saját határaitól több ezer kilométernyi távolságra, Nyugat- Berlinben csapatokat állomásoz- tassom Hajlandó lenne-e az NDK a Berlin és a várost a Nyugattal összekötő utak kérdésében létrejött négyhatalmi megállapodás végrehajtásánál „elfogadott megbízottként” működni? — kérdezte ezután az UPI elnöke. Ragaszkodna-e az NDK ahhoz, hogy tárgyalásokat folytasson a nyugati hatalmakkal az NDK területén át Nyu- gat-Berlinbe vezető közlekedési útvonalak használatáról? — kérdezte ezután az amerikai újságíró. — Ha valaki megállapodásra akar jutni olyan közlekedési útvonalak használatáról, amelyek kizárólag az NDK felségjoga alá esnek, tremészetesen az NDK kormányával kell tárgyalásokat folytatnia. Ha valaki tőlünk akar valamit, nyilván nekünk kell javaslatait megtennie és velünk kell ezekről a javaslatokról tárgyalnia — válaszolt Walter Ulbricht. — Milyen intézkedéseket tenne az NDK — kérdezte az amerikai hírügynökség vezetője —, ha a négy nagyhatalom nem tudna megegyezni abban, hogy Nyugat- Berlínt demilitarizált szph*d várossá változtassák? — Mi reálisan gondolkodó optimisták vagyunk. Azt reméljük, hogy Nyugat- Berlin kérdésének rendezésénél is érvényesül a józan ész és a feszültség enyhítésének általános óhaja. Hiszen egyebek között ebből a célból hívták össze a genfi külügyminiszteri értekezletet. Felelőtlen elemek máris túl sokat fecsegtek a Nyugat-Berlin miatti hidrogénbomba háborúról, ' tank- áttörésekről stb. Senki a világon és minden bizonnyal egyetlen amerikai sem akar meghalni Nyu- gat-Berlinért, erre nincs is szükség. A nyugati hatalmak nyilván nagyon jól tudják, hogy máris ellenőrizzük mindazoknak a szállítmányoknak 95 százalékát, amelyek akár a Nyugatról, akár a Keletről Nyugat-Berlinbe tartanak. Ez nehézség nélkül bonyolódik le, tehát nem érdemes az 5 százaléknyi katonai jellegű szállítmányok miatt konfliktust előidézni. Háborúval, hidrogénbombákkal fe nyegetőzni amiatt, hogy ki ellenőrizze a Nyugat-Berlin felé tartó szállítmányok 5 százalékát, a legnagyobb őrültség, egyetlen épeszű ember sem veheti komolyan. A demilitarizált Nyugat-Berlin szabad város megteremtésével ki akarjuk küszöbölni a háborús veszélyt. — Milyen körülmények között egyeznék bele az NDK, hogy az újraegyesített Németország a NATO tagja legyen? — Ez a kérdés egyáltalán nem reális. Az újraegyesített Németország sohasem lehet a NATO tagja. Az újraegyesített Németország NATO-tagságát minden körülmények között elutasítjuk. Az újraegyesített Németország nem tartozhatik semmiféle katonai szerződéshez, amely akár a keleti, akár a nyugati hatalmak ellen irányul. A Kelettel és a Nyugattal egyaránt baráti és békés kapcsolatokat kell fenntartania. — Az NDK az újraegyesítéshez vezető egyetlen lehetséges útnak a német konföderáció megteremtését tartja-e — kérdezte ezután az UPI igazgatója. — Igen, a konföderáció a nemzet újraegyesítésének legrövidebb és szavatoltan békés útja. Eddig még senki sem mutatott más utat, amely mindkét német állam számára egyaránt elfogadható lenne — felelte Walter Ulbricht. A másik választás csak Német- i ország kettéosztottságának fenntartása és elmélyítése lehet, és egy borzalmas testvérháború, amely általános atomháborúba sodorná az összes többi államokat. : A németek és minden más nép szempontjából a konföderáció a békés, a legrövidebb út Németország . újraegyesítéséhez. Minden egyéb csak kalandorpolitika, amely mellett sajnos még kiállnak Adenauer hívei a CDU- ban és a szélsőséges nyugatnémet militaristák. — Hozzájárulna-e az NDK egy nyugat-berlini ENSZ-íőhadiszállás felállítása esetén ahhoz, hogy ott a nyugati jogok fennmaradja: és biztosítva legyenek? — han] zott a következő kérdés. — Ha Nyugat-Berlin megkapja a szabad város státusát, sem az egyik, sem a másik hatóságnak nem lehetnek különleges jogai. Ha az ENSZ részt óhajt venni Nyugat-Berlin demilitarizált szabad város státusának szavatolásában, nekünk ez ellen nincs elvi ellenvetésünk. Csupán a gyakorlati kérdésekben kell megállapodni. A nyugat-berlini ENSZ-intézmények nek gonodoskodnia kell róla, hogy Nyugat-Berlinben egyszer s mindenkorra véget vessenek a provokációk, a zavaró mesterkedések politikájának, az NDK ellen irányuló aknamunkának. — Milyen körülmények között járulna hozzá az NDK a nyugati szövetségesek csapatainak további nyu gat-berli nf“ tartózkodásához ? — kérdezte ezután az UPI igazgatója. — Szükségesnek tartjuk az ösz- szes idegen csapatok kivonását, nemcsak Nyugat-Berlinből, hanem egész Németországból. A szovjet békeszerződés-tervezet, amelyet támogatunk, a békeszerződés megkötése után egyéves határidőt jelöl meg a külföldi csapatok itt tartózkodására. Nyugat-Berlin megszállási rendszerét mindenesetre meg kell szüntetni, Nyugat-Berlin nem lehet tűzfészek Európa szivében. Ez érdeke a nyugati hatalmaknak is. Waller Ulbricht meghívta a négy nagyhalaiom külügyminiszterét a Német Oemekratikus üizlársasáiiia Berlin: (ADN) Walter Ulbricht a Frank H. Bartholomewnak ■adott interjú után az amerikai újságíróval folytatott beszélgetésében még a következőket mon dotta: »Nemzeti szempontból a német nép számára csak egy út van: a következetes békepolitika atomfelfegyverzés, rakétatá- maszpontok, stb. nélkül. Ezért kérjük, hogy a négy hatalom segítse hozzá a német népet egy ilyen békés megoldáshoz, azzal, hogy előkészíti a békeszerződést a két német kormány képviselőivel. Tudjuk, hogy sok az elfogultság. Nos, nem lehetne az ügyet egyszerűen elintézni? MiShkodra: (TASZSZ) A szovjet párt- és kormány! üldöttség albániai látogatása alkalmával Shkodrában rendezett nagygyűlésen Mehmet Shehu az Albán Nép köztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözölte a szovjet párt- és kormányküldöttséget, majd a nemzetközi helyzetről beszélt. Szavai után N. Sz. Hruscsov a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője mondott beszédet. A szovjet kormányfő köszönetét mondott a rendkívül szívélyes vendéglátásért s Mehmet Shehu üdvözlő szavaiért, majd hangsúlyozta: Albánia és a Szovjetunió népeinek, az összes szocialista országok népeinek barátsága erős és megbonthatatlan. Ez biztosítéka annak, hogy országaink magabiztos szilárdsággal haladnak a szocializmus és a kommuniz mus építésének útján. A szovjet emberek — folytatta ■uscsov — őszintén örülnek test vsfteik az albán dolgozók sikereinek. Önök nagy haladást tettek Zogu király Ideje óta. Az Albán Népköztársaság gyorsan fejleszti szocialista gazdaságát, évről évre növekszik a nép jóléte és kultúrája. Szólott az albán föld gazdag kincseiről és kijelentette: Segíteni fogunk, hogy a feltárt természeti kincsek hasznossá váljanak az albán nép számára. Hruscsov ezután arról beszélt, hogy minden erővel meg kell szi lárdítani a békét. Az Albán Nép- köztársaság nem határos a szocialista tábor többi országával, amelyek tagjai a varsói szerződésnek, de óldalán áll a szocialista tábor egész ereje. Csúfos kudarc vár az imperialistákra, ha merényletet kísérelnek meg Albánia szabadsága és függetlensége ellen. Tökéletes technikánk lehetővé teszi, hogy elegendő erővel támogassuk önöket anélkül, hogy csapatainkat közvetlenül Albánia területére küldenénk — hangsúlyozta '—. Szeretném mégegyszer megismételni, amit tegnap a tiranai gyűlésen mondtam. Ésszerűtlenül cselekedett az olasz kormány, amikor országának területét az Egyesült Államok rendelkezéséig bocsátotta, hogy ott Önök ellen és a Szovjetunió ellen rakétatámaszpontokat létesítsenek. Ezzel ugyanis az olasz kormány hallatlan veszély nek teszi ki saját területét. Ha támadás ér bennünket, igyekszünk mindenekelőtt az ellenünk irányuló rakétatámaszpontokat megsemmisíteni. És mit jelent ezeknek a támaszpontoknak a megsemmisítése? E támaszpontok nem kopár sziklákon, hanem lakott területeken vannak. Azok a kormányok tehát, amelyek saját területüket rakéta- támaszpontok céljára kiszolgáltatják tengerentúli hatalmaknak, nem számoltak népeik létérdekeivel. Am; kor Albánia és Göröország viszonyáról beszélgettünk Enver Hodzsa elvtárssal, ő a következő képpen jellemezte ezt a viszonyt: Sem béke, sem háború. — Hát önök hadat viseltek Gö rögország ellen? — kérdeztem. — Nem. De a görög kormány azt tartja, hogy Albánia harcolt Görögország ellen. Mi a dolog lényege? Az, hogy a görög kormány körülbelül így gondolkozik: Mussolini megtámadta Görögországot és a görögök elkezdték verni az olasz fasisztákat. Mussolini hadseregei azonban még. korábban elfoglalták Albániát és ezen az alapon a mai Görögországban egyesek úgy vélik, hogy Görögország hadi állapotban volt Albániával is. Ez a logika igen meglepő, mivel ép ítélőképességű emberek nem érthetnek egyet ilyen megfontolásokkal. — Igen — folytatta Hruscsov — a görögök valóban szenvedtek a háborúban az olasz fasisztáktól. De nem kevésbé szenvedtek tőlük az albánok. Miért akarják ezt most bizonyos görögországi körök az albánok rovására írni? Hát logikus ez? — Enver Hodzsa elvtárs elmondta nekem, hogy a görög király most Olaszországnak, vagyis annak az országnak a vendégszeretetét élvezi, amely mind Görögországot, mind Albániát megtámadta. A görögországi vezető körök azonban egészen más viszonyban vannak Olaszországgal, mint Albánia. Ennek az egész problémának te hát osztály színezete van, és nem jelel meg az államok közötti normális kapcsolatoknak. Kérem értsék meg, mi magunk is szigorú osztályérzékkel rendelkezünk, de jól tudjuk, hogy az államok közötti viszonyban nem lehet csak osztályelveket szem előtt tartani. Hruscsov ezután kitért a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány kérdésére. után a külügyminiszterek Nyu- gat-Németországban tájékozódtak a helyzetről, vajon a négy külügyminiszter, mint olyan ember, aki objektív képet akar nyerni, nem látogathatná-e meg J a Német Demokratikus Köztársa- ' ságot is és ennek alapján nem | hasonlíthatná-e össze a két né- j met állam fejlődését? A Német | Demokratikus Köztársaság kormánya örömmel venné, ha Her- { tér, Gromiko, Selwyn Lloyd és Couve de Murville külügyminisz tér urak együttesen meglátogatnák a Német Demokratikus Köztársaságot. A Francia Kommunista Párt nagygyűlése Eisenhower és a négy külügyminiszter MTI: Mint már jelentettük, Eisenhower elnök meghívta a Washingtonban tartózkodó szovjet, angol és francia külügyminisztert, hogy az amerikai külügyminiszterrel együtt vegyenek részt a Fehér Házban csütörtökön délelőtt tartandó megbeszélésen. Párizs: (MTI) A Francra Kommunista Párt Párizsban a Hotel Moderne nagytermében szerdán este nagygyűlést rendezett ->Fran ciaország a német kérdés előtt« jelszóval. Jacques Duclos, a párt Központi Bizottságának titkára megnyitó beszédében rámutatott,, hogy a nemzeti érdekek védelmén alapuló francia politikának szövetségest kellene látnia a mi- litarizmus ellen fordult Német Demokratikus Köztársaságban. Franciaország érdeke semmiképpen sem olyan újraegyesítést kö vetel, amely egész Németországot a militaristák uralma alá helyezné. Joanny Berlioz hangoztatta, a történelem megmutatta, hogy nem lehet a békét a német mi litarizmus restaurációjára alapozni. Nyugat-Németországban is változások jelentkeznek. Kibontakozik az atomfegyver-ellenes mozgalom. A francia külügyminisztérium órája azonban nem a világ időszámítása szerint jár, késik — mondta a szónok, majd rámutatott: Couve de Murville genfi politikájának semmi köze az igazi francia nemzeti politikához. Eiő majmokat tartalmazó Jupiter-rakétát lőttek ki Amerikában Washingtoni értesülések szerint a megbeszélést Eisenhower kezdeményezte, — jelenti a DPA washingtoni tudósítója — jól tájékozott körökben kétségtelennek j tartják, hogy a váratlanul ősz- I szehívott megbeszélésen a genfi I értekezlet problémáival foglalkoz í nak majd. Cape Canaveral: (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy csütörtökön reggel a Cape Cana- veral-i kísérleti telepen kilőttek egy Jupiter típusú rakétát, amely nek orr-részében két élő majmot helyeztek el. öt perccel a rakéta fellövése után bejelentették, hogy a kilövés sikerült, a rakéta három percig volt látható. Az amerikai hadsereg kísérleti telepén arra számítanak, hogy a rakéta 15 percnyi út után a tengerbe zuhant. Az orr-részt külön ejtőernyővel látták el és remélik, hogy a majmokat élve találják meg. A közelben hajók állnak ké szén a kutatásra. A kísérlet ered menye még nem ismeretes. I
