Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-28 / 123. szám
|959. május 28. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Társadalmi együttélés - „kis“ furcsaságokkal Változatos a szabadtéri színpad műsora Tóbiás reggel korán kelt. Mikor a tejbolthoz ért, sokan vár ták már a friss tejet. »Csak nem állok sorba, férfi létemre« — elgondolással, mézédes hangon megkérte a kiszolgáló kartársnőt, adjon egy litert, mert siet a beteg asszonyhoz. »Na, ezt jól átráztam« — mosolygott maga elé, majd sietve indult haza, olyannyira, hogy a sarkon befordulva majd fellökte a botjával tipegő utcabeli nénikét. —* Nem tud vigyázni vén szi- pirtyó? — sziszegte és hazáig bosszankodott a kilottyant tej miatt. Orvoshoz sietvén az előtte állókat megkérte, engedjék be, hisz' csak egy receptet irat. Még beszaladt az italboltba, ahol véletlenül találkozott ott iszogató kollégáival. ■— Mit fizettek fiúk? — felkiáltással sietve felhörpintett két kupicával és mielőtt a fizet séget rájuk bízva távozott, Feketétől szokásához híven kért még egy Kossuthot. Késett, persze, hogy késett a hivatalban, nem is keveset. Mikor szobatársai finoman, kerülgetve szóvátették mulasztását, még neki állt feljebb. — Micsoda bánásmód ez a dolgozókkal? Hát már orvoshoz se mehetek? — dohogta. Tizenegy óra felé észrevette, hogy Mancika, a kultúros mozijegyért készülődve, öt elkerülte. — Hozzon nekem is kettőt — fuvolázta — de nem ám az első sorokba, mert akkor visszaadom magának! — jelentette ki határozottan. Felháborodva méltatlankodott, mikor a kis fi tos visszajőve közölte vele. »Az önös kartársnak megfelelő jegyek már elkeltek«. Az ebédezéskor több asztalnál is próbálkozott. — Rémes, hogy akik először jönnek, mind lefoglalják a helyet másoknak. Nekem, csak éppen nekem nem foglaltak? Végre tálalták a párolgó gulyást. ö szedett elsőnek az asz tálnál, no de ez csak természetes, ő a rangidős, a fiatal kis gépírónők várhatnak, nem igaz? Azok keveset szedtek, mi re ő, »milyen kisétkűek/« megjegyzéssel kihalászta azt a 10— 15 darab husocskát, mondván »ne vigyék vissza, ha már nekünk szánták«. És ez így ment egész nap. Elintézte az ingyen fuvart, szó vátette a szerinte aktuálissá vált előreléptetését, eljárt a Malvin néni ügyében (akitől egy sonkát kapott a minap), de hallgatott az értekezleten, ahol osztályuk munkáját tárgyalták és végezetül ismét átütemezte a határidős mammut-aktát, a Kramcsák ügyet. Este még színházbamenet ki követelt feleségétől 50 forint zsebpénzemelést, majd a »fáradtságos « nap után nyugovóra tért. Elalvófélben még eszébe jutott: Vajon 6 miért nem kapott jutalmat, hisz’ annyit szaladgál. Miért nem szeretik öt az emberek? Ezt már igazán nem lehet megérteni... Mint arról lapunk tegnapi számában már hírt adtunk, ma nyit a szekszárdi szabadtéri szélesvásznú mozi. Értesülésünk szerint ezt kővetően rövidesen a Városi Művelődési Ház is megrendezi első előadását a szabadtéri színpadon. Az idei első szabadtéri előadásra június 10-én kerül sor, amikor a Déryné Színház A termelőszövetkezetek közgyűlésén beszélik meg az alapszabály- mintát Ezekben a napokban a megye valamennyi termelőszövetkezetében rendkívüli közgyűlést tartanak, ahol az alapszabály-mintát vitatják meg a tagok. A kialakult vita alapján a termelőszövetkezetek közgyűlésein határozatokat hoznak, amely saját gazdaságukra nézve ezután köteleművészei Schubert: Három a kis lány című operettjét mutatják be. Június hónapban még két előadást rendez a művelődési ház a szabadtéri színpadon. Egy alkalommal a Pécsi Nemzeti Színház művészei vendégszerepeinek itt és bemutatják Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című nagyoperettjét. A másik előadás műsora még nem tisztázott teljesen. Most folynak a tárgyalások, melyek eredményeként vagy a Madách Színház vendégszerepei egy prózai darabbal, vagy az Országos Rendező iroda rendez egy tánczen eestet. Érdekesnek ígérkezik a szabadtéri színpad további programja is. A nyár folyamán láthatja a szekszárdi közönség többek között az Állami Népi Együttest, a Vasas Központi Művészeti Együt test. Kilátás van arra, hogy több külföldi együttes is fellép a szabadtéri színpad műsorában. A ké sőbbiek folyamán rendszeresen minden kedden lesz előadás a szabadtéri színpadon. SOMI BENJAMINNNÉ 50, 40 vagy 30 forint? Mennyi jutalmat kapnak majd a selyemfonógyári dolgozók ? Befejeződtek a határszemlék szerte a megyében A megyei tanács mezőgazdasági osztálya az idén is, csakúgy, mint az elmúlt években elrendel te, hogy minden községben meg kell tartani a határszemlét, amely nek az a célja, hogy megállapítsák, hogyan munkálták el a földeket, hozzávetőleges képet kap janak arról, milyen termést ígérnek az őszi kalászosok. A határ- szemléket megyei mezőgazdasági szakemberek irányításával járási és községi agronómusok végezték. A határszemlék összesített ada tál alapján Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a megyében elenyészően kevés a parlagon ma radt terület. Az elmúlt évekhez viszonyítva az is haladásnak mondható, hogy az őszről kinnmaradt kukoricaszárak túlnyomó A zsidók ellen elkövetett bűncselekmén y ek A nácik a zsidók ellen agyal- ták ki és hajtották végre a legkegyetlenebb és legtömegesebb bűncselekményeket. 1933-ban Németországban körülbelül 500 ezer zsidó élt. A nácik célja az volt, hogy az egész zsidó népet kiirtsák és ehhez a tervhez fanatikusan ragaszkodtak is. A zsidóüldözés rendszeresen, előre megfontolt szándékkal történt. Ez a politika nemcsak a zsidók, hanem más nemzetek ellen is irányult. Az antiszemitizmust azért szították fel, hogy megosszák a demokratikus nemzeteket, viszályt hintsenek el közöttük és gyengítsék ellenállásukat a náci agresszióval szemben. Az egyik vezető náci azt mondotta, hogy »-az antiszemitizmus Németország második titkos fegyvere, mert ha Németország következetesen az antiszemitizmus szellemében jár el, akkor abból általános jellegű probléma lesz, mellyel minden népnek számolni kell.« Először a zsidóvagyonokat kobozták el, majd a hasonló rendszabályok erősen elterjedtek a gyakorlatban és azok ellen a németek ellen irányultak, akik a nácizmus ellenségei voltak, továbbá lengyelek, belgák, csehek többségét az idén megsemmisí tették. A határszemlék alkalmával azt is megállapították a szakemberek, hogy a kalászosok kiváló tér mést ígérnek. Kolhoz-flotta Lettországban A lett halászati kolhozok flottát alakítanak. Eddig ugyanis a halószhajókat és felszereléseket az államtól bérelték. Most a közös gazdaságok motorvontatokat és uszályokat vásárolnak. A kolhoz-flotta megalakítását az tette lehetővé, hogy 1951 és 1958 között a halászati kolhozok jövedelme meghatszorozódott. és franciák ellen. A zsidók kiirtása lehetővé tette a németeknek, hogy tapasztalatokat szerezzenek a lengyelek, a szerbek és görögök elleni hasonló cselekedetekhez. A zsidók súlyos helyzete állandó veszélyt és figyelmeztetést jelentett az ellenzék és az európai lakosság elégedetlen elemei számára. Kezdetben a zsidóüldözés erő- szakmentes volt és csupán |rra korlátozódott, hogy a zsidókat megfosztották választójoguktól, vallási megkülönböztetéseket vezettek be, akadályokat gördítettek eléjük a gazdasági életben. Ezt a politikát hamarosan felváltották a zsidók elleni tömeges, szervezett erőszakcselekedetek, gettóba zárások, kiutasítások, a rabszolgamunka megszervezése, éheztetésük és végül fizikai megsemmisítésük. Ezekben a zsidóüldözésekben részt vett a kormány, a német nemzeti szocialista pártszervezetek, továbbá a Gestapo, a hadsereg, részt vettek benne magán- és félig hivatalos jellegű társaságok, valamint az «ösztönös« tömeg, amelyet a hivatalos körök nagy gonddal ösztökéltek. A nácik nyíltan az egész zsidó nép megsemmisítését A munkaverseny, mely mo6t folyik a gyárban, úgy kezdődött, hogy csatlakoztak a budapesti üzemekhez. Feladatokat dolgoztaik ki, hol és mit kell tenni, hogy a munkaverseny sikeres legyen. A Tolnai Selyemfonógyárban a kongresszusi verseny eredményeit, majd csak a második negyedév végén értékelik, ösz- szeségében. Most csak azt lehet megtudni, hogy egyik-másik mun kásnő kéthetenként 100, vagy ennél több forintot kap prémiumként, a verseny eredményeként. Az első negyedévi feladatok tel jesítése idején, a gyár központja levelet küldött többek között Tol nára is. A levélben közölték, hogy a kongresszusi versenyben első" négy helyezést elérő gyárat munkásonként 50, 40, 30 és 20 forint jutalomban részesítik. A párt és szakszervezet tagjai beszéltek a munkásokkal, mit kell tenni, hogy a minőséget, az anyag kihozatalt tovább emeljék, több legyen a megtakarítás, a tervet tűzték ki célul; ez öncél és egyúttal a háborúra való felkészülés eszköze is volt, a legyőzött népek számára fegyelmező eszközül kellett szolgálnia. A zsidók megsemmisítésének általános tervét olyan módszeresen és tökéletesen hajtották végre, hogy noha Németország vereséget szenvedett, a nácik ezt a célkitűzést lényegében elérték. Németországban az általa korábban megszállott országokban és azokban az országokban, amelyek csatlósai voltak, az európai zsidóságnak csupán kis töredéke maradt életben. Annak a 9 600 000 zsidónak, aki a németek által megszállt európai országokban élt, megbízható adatok szerint 60 százaléka elpusztult. 5 700 000 zsidó tűnt el azokból az országokból, ahol azelőtt élt, és az eltűntek közül több mint négy és félmilliót nem lehet a normális elhalálozás vagy a kivándorlás számlájára írni. Az egész emberi történelemben nincs még egy bűncselekmény, amely egyidejűleg ilyen hatalmas embertömeg ellen irányu't volna és amelyet ilyen rettenetes körültekintő kegyetlenséggel követtek el. A német zsidóságra köteljesíteni tudják, hogy elsők- lehessenek a versenyben. Az első negyedévet jól zárták, nyolcvanezer forint körilli nyereséget értek el, és a második negyedév is biztató, de pontos számokat még nem tudnak mondani, mert a gyár központjából még mindig nem küldték meg az önköltségi tervszámokat. A gyár néhány vezetőjét és dől gozóját kérdeztük meg, mit tesznek, hogy az eredmények tovább növekedjenek, hogy pénzjutalmat kapjanak a félév végén. Fridrich Gyula főmérnök: — Az első helyet akarjuk, a feltételeket ennek elnyeréséhez megteremtettük. Reméljük sikeres lesz munkánk. Steinbach Ferenc üzemvezető: — Azt hiszem, az ötven forint ke rül hozzánk, jók a gépek, a gubó minősége is elfogadható. Hujber Mihályné, gubókiadó: — Rajtam nem múlik a verseny eredményessége, a gubó jó, anrülbelül egy milliárd birodalmi márka büntetést róttak ki. Amilyen mértékben a háború következtében növekedett a németek megszállta terület, olyan mértékben fokozódott a zsidók elleni hadjárat. A nácik terve sohasem korlátozódott csupán a németországi zsidók kiirtására, hanem mindig is célul tűzte ki Európa, sőt az egész világ zsidóságának kiirtását. Ezek a szervezett tömeges bűntettek egy úgynevezett elvből fakadnak, amely tagad minden értelmi, erkölcsi és szellemi értéket, amelyek segítségével a népek évezredek folyamán igyekeztek jobbá tenni az emberi életet, egy olyan elvből, melynek az a célja, hogy a tudomány eszközeinek a felhasználásával a barbárság állapotába taszítsa az emberiséget, mégpedig egy démoni tudatos barbárságba, amelynek céljai elérésére minden eszközt felhasznál, amit a modern tudomány az embernek adott. A nácik minden bűne a fajelmélet szörnyű elméletéből fakad. Felsőbbrendű fajnak tartották magukat, s aki nem volt árja, az számukra csak szolganép lehetett. Ennek megfelelően ténykedtek mind Németországon belül, mind kívül. (Folytatjuk.) A következő rész címe: A béke elleni bűntettről. nak örülök, ha minél többet kell kiadni. Ketterer Erzsébet, fonónő: —• Kevesebb gubóból, több szálat ki hozni, ez a cél, és jó minőségben. Ha elsők nem Is, de biztos, hogy másodikak leszünk a tíz gyár versenyében. Paszler Józsefné, fonónő: — Versenyben vagyunk, dolgozni kell. A pénz? Hát, az ötven forint az jobb lenne. Úgy dolgozunk, hogy meglegyen. Guld Józsefné, fonónő: —- Meg nyerjük a versenyt Volt már ez a gyár élüzem is, akkor is ml dől goztunk itt! Kovács Józsefné, fonónő: — Azt hiszem lepipáljuk a többi gyárat, ha megnyerjük a versenyt, csapunk egy jó mulatságot. Tehát, a munkások a versenyt meg akarják nyerni! Nemcsak azért, mert ha elsők lennének, akkor 35 000 forint jutalmat osztanának ki közöttük, hanem azért is, mert nagy dicsőség tíz gyár több ezer dolgozója közül elsőnek lenni. Pálkovács Jenő Angol turisták tiltakoznak olasz vendéglők étlapján szereplő énekesmadarak ellen Az angolok közismerten nagy állatbarátok. Ezért Olaszországban járó angol turisták gyakran felháborodtak azon, hogy olasz vendéglőkben »pacsirta-sültet«, vagy »vörösbegy-ragut« tálalnak elébük. Az Angol Állatvédő Egyesület tiltakozott az Olasz Állatvédő Egyesületnél énekesmadaraknak ilyen barbár felhasználása ellen. Az olasz földművelésügyi miniszter, szemmel tartva az olasz idegenforgalom érdekeit, nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelenti, hogy igaztalanul támadják az olaszokat, akik ugyancsak védelemben részesítik a csalogányokat és más éneklő madarakat, Kénytelen volt azonban elismerni, hogy Olaszország egyes he. lyein valóban szerepelnek bizonyos énekesmadarak, például pacsirták az étlapon, viszont hivatkozott arra, hogy az angolok Is nyugodt lélekkel megeszik a fácánt, amely ha nem is énekel, de mégis csak madár. III. A német agresszió története
