Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-26 / 121. szám

I 1 1959. május 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 „Bogyiszlói kertek alatt folyik el a kanális. Abban fürdik még a gólya madár is...” Színpompás műsor a kulturális seregszemle bonyhádi tánc fesztiválján A „Szabó Erzsébet” kulturális seregszemle kimagasló eseménye volt a megye legjobb tánccsoport­jainak, népi együtteseinek bony­hádi fesztiválja. A résztvevő együttesek és a bonyhádi kiszesek népes csoportjának színpompás felvonulása köszöntötte a tánc­fesztivál napját. A bonyhádi KISZ szervezet lobogója alatt vonultak a járási művelődési ház szabadtéri színpadához. A felvonulás útvonalán a né­zők végig tapssal üdvözölték a szekszárdi úttörő zenekart, a decsi és bátai népi együttesek tagjait, valamennyi résztve­vőt. A bemutatót János Jero­mos elvtárs, járási KISZ-titkár nyitotta meg, majd Daradics Fe­renc elvtárs, a megyei pártbizott­ság másodtitkára mondott üdvözlő beszédet, a mintegy félezer főnyi résztvevő előtt; Beszédében hangsúlyozta, a me­gyei pártbizottság üdvözli a KISZ megyei bizottságának és a me­gyei tanács művelődésügyi osztá­lyának a kezdeményezését, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása 40. évfordulójának ünnepségsorozatát még nagyszerűbbé tegyék ifjúsági kulturális seregszemlék rendezé­sével. Beszélt Daradics elvtárs a ha­zánkban végbemenő kulturális for­radalom nagyszerű eredményei­ről. — A mi ifjúságunk más kö­rülmények között készülhet az I életre, mint a felszabadulás előtti idők fiataljai. Más körülmények I között, mert győzött az az eszme, amelynek lobogóját 1919-ben a mi apáink is magasra emelték — mondotta. Beszéde végén további eredményes munkára buzdította a résztvevőket. Az üdvözlő beszéd után a szek­szárdi úttörő zenekar szereplésé­vel kezdődött a műsor, amelynek keretében tizenöt együttes adott ízelítőt tudása legjavából. Áz úttörő zenészek előadásban az igyekezet és lelkesedés még fe­lülmúlta a tudást — alig párhóna­pos munka áll még csak a zene­kar mögött —, de így is a sereg­szemle egyik legszebb, legjelentő­sebb színfoltja volt. Részt vettek a bemutatón a régi nagynevű együt­tesek is, mint a decsi, amely a legegységesebb, legszebb teljesít­ményt nyújtotta, a bátai, a tőle megszokott szép előadással, ott voltak a bogyiszlóiak, a várdom­biak, s mellettük még számos új, vagy kevésbé ismert csoport; VÉLEMÉNYEK, APRÓSÁGOK A SEREGSZEMLE BEMUTATÓJÁRÓL Úgy lehetett érezni, hogy népi tánckultúránk megrekedt és egy helyben topog. Ma is még mindig a régi tartalom és régi forma az uralkodó, csupán a tamási általános is­kola csoportjánál látszott, hogy újra törekednek. Népi tánc és énekmotívumokból állították össze műsorukat, de úgy, hogy az kiválóan alkalmas előadásokon kívüli gyermekjáté­koknak is. Úgy látszik, a legfia­talabbak mutatnak példát. * A decsi háziipari szövetkezet népi együttesének, de az egész seregszemlének legjobb táncosa még mindig a hetvenéves Fülöp bácsi volt. Tánca élmény, amit csak csodálni lehet, de elfelejteni nem. • A cikói KISZ-szervezet együtte­sének bemutatóját minőségi szem­pontból lehetne bírálni, de hatal­mas kifejező ereje volt annak, amikor német és székely fiatalok együtt mutatták be egymás tán­cait. A két nép egymásrataláltsá- gának szimbólumává nőtt a cikói- ak bemutatója; * Áz igen gyakran felcsattanó taps, az elismerő felkiáltások a közönség soraiból és a mindvégig nagy érdeklődés a seregszemle si­kere mellett bizonyít. A népi tán­cosok bonyhádi találkozója min­den bizonnyal jelentős állomása lesz a színvonal további emelke­désének és annak, hogy együtte­seink megtalálják a pillanatnyi megrekedtségből kivezető utat. L, Gy, Egy szövetkezeti elnök portréja Gsatlós Mihály fölött sem múlt el nyomtalanul az öt év­tized. Haja ősz, homlokán mély barázdát húztak az évek. De so­kat ad magára, pedig jómegjele­nésű parasztember. A termelőszö vetkezeti elnök szerepe úgy áll neki, mintha egyenesen rászab­ták volna. Vadonatúj Csepel ke­rékpárján napkeltétől napnyug­táig fáradhatatlanul járja a ha­tárt. Egyszer az egyik, másszor a másik brigádnál tölt el több ke­vesebb időt. Én is a határban, el­lenőrzés közben találkoztam ve­le. Nem több mint félóra lehe­tett vissza attól, hogy a nap le­nyugodjon, mikor a paprikaföld végén beszédbe elegyedtünk. — Tulajdonképpen nem is ér­demeltem én ki, hogy a tagság engem válasszon elnöknek. A nyilvánosság előtt olyan kijelen­tést tettem, amit míg élek nem tudok elfelejteni... 1959. február 18-át mutatott a naptár: ekkor még több egyéni volt a faluban, mint tsz tag. Estére gyűlést hir­dettek, amire én is hivatalos vol tam. Akkor ott azt mondtam: »In kább meghalok, de nem állok be a tsz-be. De ha meglátom, hogy valaki az én földemen szánt, vet, fejszével ütöm le.« Február 20-án meg már ott volt az én nevem is a belépési nyilatkozat alatt. Mégis szövetkezeti tag lettem, sőt én vagyok az alsónánai Béke Tsz elnöke — mondta olyan hangsúly lyal, amiből félreérthetetlen volt: réges-régen megbánta már ak­kori kijelentését. — Naponta este 11 óra mire ágyba kerülök. De hajnalhasa­dáskor már megyek az istállóba. Olyan a természetem, hogy csak akkor vagyok nyugodt, ha szö­vetkezeti tagok között vagyok — mondja. Alsónánán úgy tartották és úgy tartják nyilván ma is, hogy ő a falu legjobb gazdája. Tíz hold földje volt és mikor beállt a cso­portba, egész birkanyájat, féltu­cat szarvasmarhát hajtott maga előtt. Fél hold földön 40 mázsa fűszerpaprikát- termelt tavaly is. Egyszóval érti a gazdálkodás mód ját. Több évtizedes gyakorlati ta­pasztalata mellé hároméves me­zőgazdasági szakiskolája is van. A kettő együtt képessé teszi arra, hogy ellássa a másfélezer holdas közős gazdaság vezetőjének a ten nivalóit. — Semmi más kívánságom nincs, csak az, hogy ez az első év jól sikerüljön. Jövő ilyenkor már kevesebb lesz itt a gond. Ad digra kialakítjuk a közös jószá­got, nagytáblában lesz minden földünk és remélem megszokja minden ember, hogy a miénk és az enyém között nem szabad kü­lönbséget tenni — jegyezte meg, majd az eget kémlelte és felsó­hajtott: — Csak lenne egy kis eső, hogy erősödnének meg ezek a palán­ták. Sietek is haza, hogy meghall gassam a rádió időjárás-jelenté­sét. Mert most erre tudok ám csak igazán figyelni. Tegnap is bekapcsoltam a rádiót, hogy hall gatok egy kis zenét, de nem ment. Csak az járt az eszemben, hogy vajon lesz-e eső... Ha meg arra gondolok, hogy éppen a mi szövetkezetünk birkái rühösek, a legszebb zene is hiába szól. El­lenben többször mondom, még akkor is, ha senki se hallja: — De nehéz most itt a faluban szö­vetkezeti elnöknek lenni. Dorogi Erzsébet A német agresszió története A német agressziós törekvések nek évszázados történelme van. A német uralkodó osztályok a középkoron keresztül is számos háborút folytattak a szomszédos népek ellen, hogy területeik be­kebelezésével, gazdasági javaik elrablásával duzzasszák a német államot. A XIX. század közepén a ka­pitalizmus fejlődésével a fejlődő német tőke új piacokat próbál szerezni. A nacionalizmus tüzé­nek felelőtlen élesztősével kipro­vokálta a franciák elleni hábo­rút. Ennek eredményeképpen a franciáktól elrabolta Elzász-Lo- taringiát és tetemes hadisarcot kapott tőlük. Pénzzel, nyers­anyaggal megalapozta a megindu ló német ipart. Azonban a falánk német kapitalizmus nem elége­dett meg ezzel a zsákmánnyal és a francia vetélytárs kiszorítása után a másik kor. kurrens, Nagy- Bivtannia gyarmatbirodalmának Cekzámolását tűzte ki célul. Hogy az angol gyarmatokat megszerez­hesse, kirobbantotta az első vi­lágháborút. Ezt a háborút és te­rületének egy részét elvesztette. A német uralkodó osztály úgy­nevezett történelmi felső rétege kénytelen volt átadni helyét a pénz és ipari vezető rétegeknek; ezek a német szociáldemok­ratákkal egybefonódva a régi feu dális reakciós államszerkezet he­lyébe új német államot alapítot­tak; a polgári weimari köztársa-' Ságot. Az új német állam már meg­alakulásánál tele volt ellentmon­dásokkal mind politikai, mind gaz dasági vonatkozásokban. A nyu­gati hatalmak, különösen Fran­ciaország rossz politikája a né­met gazdasági és politikai körül­ményekre nyugtalanító hatással volt. A munkásosztály pártja, Né­metország Kommunista Pártja szakadatlan harcot folytatott az elvtelenség, az árulás, a munkás- érdekek elsikkasztása, a burzsoá­ziával együttműködő szociálde­mokraták ellen. Nehéz politikai küzdelmet folytatott a háború utáni új német ■ szellem ellen, amelyet a burzsoázia tudatosan terjesztett. A burzsoázia a prole­tár internacionalizmus eszméjével szemben az úgynevezett nagy né­met birodalom hamis, ködös szel lemiségét hirdette. A Nagy Októberi Forradalom győzelme, a Szovjetunió hatalmas sikerei gazdasági és politikai vo­natkozásban — a német burzsoá­ziát válaezútra kényszerítik. Azok a »törvényes eszközök«, amelyek eddig uralma fenntartá­sa érdekében elégségesek voltak, a felfokozott politikai és gazda­Paradicsomsziiret lesz a jövő héten — a szekszárdi Béke Tsz kertészetében Még jó borsos ára volt Szek- szárdon az uborkának, amikor a Béke Termelőszövetkezet láda­számra hordta. Azóta bővült a választék, s vásárolható zöldpap­rika, spárgatök és rövidesen meg­jelenik az idei paradicsom is. Szokásos helyén minden piaci napon megtalálható a termelő- szövetkezet, s most a kertészetbe »kísérjük« el a kedves vásárlót. Nem messze a várostól, a Sió mellett terül el a szekszárdi Bé­ke Termelőszövetkezet 10 holdas öntözéses kertészete. Látogatá­sunkkor szorgalmasan dolgozott a kertészeti brigád. A mester, Már­ton József, a kertészet vezetője éppen »szüretelni« indult. Uborkaszüret — 6 mázsa paradicsom — Ez az üvegház tavasszal ké­szült — mondotta Márton József. — Uborkát vetettem és paprikát ültettem el benne. Az idén innét több mint 30 kiló uborkát küld­tem el a szekszárdi piacra. A hol­napi eladásra készülök most is. — A készülődés pedig abból állt, hogy Józsi bácsi az egész üveg­házat beborító uborkaindák kö­zül kiválogatta a legfejlettebbe­ket, amelyek szőlő módján csüng­tek alá; — Az uborkán kívül — folytat­ja — mintegy 300 zöldpaprikát is piacra vittünk. Koratavasztól kezdve szállítunk körülbelül 7000 fej salátát, 600 karalábét, nagy mennyiségű spenótot és egyéb zöldségfélét. Egy hét múlva pe­dig karfiollal és üvegházi para­dicsommal mutatkozunk be, amelyből öt-hat mázsa termésre számítok. Harminchat év a szakmában Két évvel ezelőtt, amikor Már­ton József a termelőszövetkezet tagja lett, a kertészet csak három holdas volt. Azóta növelték a te­rületet, növelték jólétüket is. Jó­zsi bácsi érti a mesterségét, hi­szen 36 éve kertészkedik és keze alól valóban kiváló termékek ke­rülnek ki. Tavaly 250 000 forintot jövedelmezett a kertészet, az idei évre 350 000 forintot terveztek, de Józsi bácsi szerint elérik a fél­millió forint jövedelmet is; Az egyik növény még ki sémi kerül a földből, a másik már el­foglalja helyét. Rövidesen piacra került a szabadban termelt kara­lábé, megjelenik a tavaszi fejes­saláta, amelyből 25—30 ezer fej lesz. Saját nemesítést! paprikával a kiállításon A kertészetben arról is hallot­tunk, hogy a szövetkezetiek az idei évben először részt vesznek a Budapesti Mezőgazdasági Ki­állításon és Vásáron; — Az őszi kiállításon többek között koppenhágai fajta fejes­káposztával, kelkáposztával mu­tatkozunk be, emellett viszünk paprikát is; A keszthelyi papri­kán kívül egy újfajta, saját ne- mesítésű paprikafajtát is viszünk; A nemesítést 1938-ban kezdtem; a háború miatt rövidebb-hosz- szabb időre a munkát abbahagy­tam, ma mégis be tudom mutat­ni, bár neve még nincsen. A zombori fehér húsospaprikához hasonlít, hatalmas példányaiból általában hat darab fér egy ki­lóra; A közeljövő meglepetése — Terveink vannak a kerté­szettel — mondotta befejezésül Józsi bácsi. •— A következő év­ben saját erőből egy 15 méteres szaporító házat és tíz hollandi ágyat szeretnénk építeni. Ezek lehetővé teszik, hogy már kará­csonykor és újévkor paradicsom­mal és zöldpaprikával lepjük meg a szekszárdi vásárlókat; Pálkovács Róza Motoralkatrészeket lopott Lajtó József tamási, Tuskós 25. szám alatti lakost személyi tulajdon sérelmére visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte a tamási járásbíróság. Lajkó Józse­fet lopás miatt már több ízben ítélték börtönbüntetésre, ezen­kívül hatósági közeg elleni erő­szak s egyéb bűncselekmény miatt is szabtak ki rá büntetést. Még 1957 decemberében egy Sachs gyártmányú motorkerék­párt vásárolt, amelyet Juhász Gyula motorszerelővel javíttatott 1958 tavaszán. Lajkó észrevette, hogy Juhász Gyula padlásán olyan alkatrészek vannak, ame­lyeket motorjához felhasználhat­na. Az idei év januárjában Laj­kó felkereste Juhász Gyula mo­torszerelőt és egy munka elvég­zésére kérte meg. Juhász, Lajkó és még néhányan borozgattak. majd Lajkó eltávozott a vendé­gekkel együtt. Nem sokkal ez­után visszatért Juhász lakására, felment a padlásra s onnan el­lopott egy motordugattyút főten­gellyel, hengert, hengerfejet, kar burátort stb. Ezeket az alkatré­szeket rászerelte a motorjára. Az ellopott tárgyak értéke mintegy ezer forint volt. A bíróság előtt Lajkó József azzal védekezett, hogy ittas álla­potban volt s ezért lopta el az al­katrészeket. A bíróság termé­szetesen nem fogadta el a vád­lott védekezését, mivel semmi adat nem volt arra, hogy besza- míthatatlanul ittas állapotban lett volna. A bíróság ítélete jog­erős. — Milyenek lesznek az űr-tyú­kok tojásai? Az »űr-tyúk- lapos tojásokat fog tojni. Ugyanis centrifuga-gépben — a Föld lég­nyomásánál négyszerié nagyobb lyomás alatt — nevelt tyúkok egészen lapos tojásokat tojnak» sági bizonytalanság légkörében J már nem nyújtottak számára biz t tonságot. Más eszközöket kellett? tehát alkalmazni, hogy megsem-? misítsék embertelen módon az el? lenfélt, s hogy uralomra jusson ’ minden idők legborzalmasabb? rendszere, a német nácizmus. \ A német nácizmus arra töreke-f dett, hogy »új rendet« teremtsen,? s hogy hatalmát »egy évezredre« J biztosítsa. Célja kettős irányú:? belső és külső. Belül három té-J nyező ellen folyt a harc. 1. A . munkásosztály, 2. A katolikus J egyház, 3. A zsidók ellen. ^ Földrajzilag és időrendben azj emberiség ellen elkövetett bűn- f tettek két csoportját különbőz- i tethetjük meg: az egyik — a Né-i metországban a háború előtt ési alatt elkövetett bűntettek. A náci J tervek azonban e két csoportot f nem választották el egymástól, é (Folytatjuk.) f A következő rész címe: A } munkásosztály elleni harc.

Next

/
Thumbnails
Contents