Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-22 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r A Lenin mutatta utón IV. évfolyam, 93. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1959. április 22. Két járási tanács v. b. számolt be a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén A Tolna megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden délelőtt ülést tar­tott és igen fontos napirendi ponto­kat vitatott meg. Az első napirendi pontban a tamási járási tanács v. b. jelentését vizsgálta meg a községi ta­nácsok hivatali apparátusa állami fe­gyelmének alakulásáról. A napirendi pont előadója Vidóczy László, a já­rási tanács v. b.-elnöke volt. Az előterjesztett beszámoló mellett a megyei tanács v. b. is vizsgálta eze­ket a problémákat a tamási járásban és erről jelentést terjesztett az ülés elé. Ugyancsak előterjesztették a me­gyei ügyészség vizsgálatainak tapasz­talatait is. így igen jelentős mennyi­ségű tapasztalat állt rendelkezésre, amelyekből értékes tanulságokat le­hetett levonni. A tamási járásban nagy volt a köz­ségi tanácsok apparátusaiban a fluk­tuáció, ami sok tekintetben károsan éreztette hatását. A választások óta sikerült jelentősen megerősíteni a ta- nácsapparótust. Nem utolsó sorban ennek tudható be, hogy a községi tanácsok sokkal jobb eredménnyel készítették el a községfejlesztési ter­A Hazafias Népfront a társadalmi tulajdon védelméért Konyhádon a MÁVAUT kirendelt ségben ankétot tartottak az elmúlt napokban a Hazafias Népfront szer vezésében »A társadalmi tulajdon védelme« címmel. Az ankéton 45 dolgozó, gépkocsi- vezető, kalauz és szerelő vett részt és nagy figyelemmel hallgatták meg dr. Bódi József járási ügyész előadását, amelyben a társadalmi tulajdon megbecsüléséről és védel­méről beszélt. Dr. Bódi József járási ügyész elő­adása után dr. Németh Ernő a me­gyei közlekedésrendészeti bíróság részéről tartott előadást és tényeket sorakoztatott fel a gépkocsivezetők hanyagságából eredő balesetekről és azok káros anyagi és erkölcsi ki­hatásáról. Az előadásokat élénk vita követte. A jelenlévők valamennyien meg­egyeztek abban, hogy az ankét meg­tartása — amelyet a Hazafias Nép­front kezdeményezett, — igen hasz­nos volt. A dolgozók kérésére továb bi előadássorozatok tartását hatá­rozták el- A következőkben ugyan­csak dr. Bódi József járási ügyész, jogi kérdésekről, a gyermektartás­ról és a családokon belüli egyéb problémákról, dr. Németh Ernő pe­dig »-Közlekedésrendészeti sza­bálytalanságok« címmel tart elő­adást. I veket, mint példáui az 1958-as évre. ! Ebben egyébként már érződött an- i nak a hatása is, hogy a múlt évi vá- | lasztásokkal jelentősen megerősödtek I a tanácsok. A tanácsok jelenleg sokkal eredmé- I nyesebben tudják megoldani a külön- : féle helyi jellegű feladatokat, mint j az előző években, és ahol e téren még j hiányosság mutatkozik, az elsősorban a tanácselnök hanyag munkájából adódik. Már ritkaság az olyan eset, amikor a tanácsapparátus valamelyik dolgo­zója megsérti az állami fegyelmet: a megfelelő intézkedések nyomán ez csökkenő tendenciát mutat, s ez nö­veli a tanács tekintélyét, erősíti a választók bizalmát a választott szer­vükben. A következő napirend során a dóm bóvári járási tanács v. b. számolt be a járás területén levő termelőszövet­kezetek megszilárdításával kapcsola­tos tevékenységükről, a szövetkezetek beruházásairól, terveiről. Ennek a napirendi pontnak Sajgó Ferenc, a járási tanács v. b.-elnöke volt az elő­adója. A problémák felmérése utón határozatot hoztak a különféle fel­adatok megoldására. A v. b.-ülésen sor került különféle szervezési, bérügyi és egyéb jellegű kérdések megvitatására is. Ünnepi hékegyülés Szekszárdion Tíz évvel ezelőtt kezdődött el a vi­lágtörténelem első szervezett béke­mozgalma, amely milliókat állított csatasorba. Az elmúlt tíz év győzel­mes harcairól emlékezik meg a me­gyei Hazafias Népfront és a megyei békebizottság azon a megyei ünnepi ] békegyűlésen, amelyet csütörtökön délelőtt 10 órára hívtak össze Szek- ! szárdon a megyei tanács klubhelyi- I ségébe. Az ünnepi békegyűlésen Vass I Istvánné, az országgyűlés alelnökc, a Hazafias Népfront országos titkára I mond ünnepi beszédet. Május második felében rendezik meg a kulturális seregszemle megyei bemutatóit Még folynak a »Szabó Erzsébet« kulturális seregszemle járási bemu­tatói, de köztien már megkezdték az ifjúsági és népművelési szervek a, megyei bemutató előkészítését. Május 17-én Dombóvárott rende­zik meg a kórusok és zenekarok me­gyei találkozóját. A találkozó rend­kívül impozánsnak ígérkezik, hiszen csak a szereplők száma meg fogja haladni az ezret. A műsorok bemu­tatására szabadtéren kerül sor, azt megelőzően pedig nagygyűlésen vesznek részt a zenekarok és kó­rusok tagjai és a dombóvári fiata­lok. A tánccsoportok, és népi együtte­sek Tolna megyei legjobbjai május 24-én Bonyhádon találkoznak. A találkozó jelentőségét és színességét növeli, hogy azon számos nemzeti­ségi csoport részvételére is sor ke­rül. Több mint húsz termelőszövetkezeti községet segít két budapesti kerület munkássága Hétfőn Szekszárdra látogatott a XI. és XII. kerületi pártbizottság néhány vezetője, hogy megtárgyalják a megye vezetőivel a termelőszövetke­zetek segítésének kérdését. A buda­pesti kerületi pártbizottságok küldöt­tei a kerületekben levő gyárak mun­kásainak felajánlását hozták el: se­gítenek a termelőszövetkezeti közsé­gek gazdasági megerősödésében. Azt tervezik, hogy kulturális, politikai és gazdasági segítséget nyújtanak több mint húsz termelőszövetkezeti köz­ségnek. Május 4-én a két kerület üzemeiből jönnek majd Tolna megyébe á gyá­rak küldöttei, hogy a szövetkezeti községek vezetőivel, a szövetkezeti tagokkal megbeszéljék a segítés mód­ját, technikáját. A Tolna megyei tsz- ek patronálásában többek között olyan nagyhírű gyárak is részt vesz­nek mint a MOM, a Goldber­ger, az Április 4. Gépgyár, a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár és a MÄ- VAG. A május 4-ét követő tárgyalás után az előzetes tervek szerint a buda­pesti gyárak munkás-brigádjai rend­szeressé teszik a szövetkezeti közsé­gek látogatását, segítenek a szövet­kezetek előtt álló feladatok megoldá­sában. Felkészültek a fagy veszélyre Ez a fagypont körüli hőmérséklet a legjobb akarattal sem nevezhető áp­rilisi tréfának, mert jóllehet, hogy egyes helyeken az egész évi szőlőter­més, vagy a kertészetekben a gyenge palánták, a gyümölcsösökben a virág­ba borult fák vallják kárát e szeszé­lyes áprilisi időjárásnak. Mindez azon bán nem jelenti azt, hogy nem vé­dekezhetünk kisebb-nagyobb sikerrel a szokatlan hideg ellen. Kiss Antal elvtárstól, a szekszárdi Béke Terme­lőszövetkezet elnökétől érdeklődtünk, hogyan szervezik meg a védekezést. A következőket mondotta: — Eddig az a tapasztalatunk, hogy nálunk még nem tett kárt ez a várat­lanul beköszöntött hideg, minden­esetre a kertészetben és a gyümöl­csösben felkészültünk az éjszakai erős lehűlés fogadására. A kertészet­ben különösen a fagyérzékeny pa­lántákat, a paradicsomot és a papri­kát óvjuk, ennek érdekében hatá­roztunk úgy, amennyiben szükséges, vízzel, vagyis ködszerű öntözéssel vé­dekezünk a fagy ellen. Kárt tehet még a hideg 10 hold gyümölcsösünk­ben, itt füstöléssel fogunk védekez­ni. Éjszakánként állandóan két- három ember tart ügyeletet, figyelve a lehűlést és amikor szükséges, azon­nal megkezdjük a védekezést. Nemcsak a kertészetekben, a gyü­mölcsösökben tehet kárt ez a hidegre forduló idő, hanem a szőlészetekben is. A védekezés módjáról érdeklőd­tünk Székely János elvtárstól, a Kaj- mádi Állami Gazdaság szekszárdi szőlészetének vezetőjétől. — Mi itt Baktában észrevettünk némi fagyot, de szerencsénkre a sző­lőben kárt nem tett, mivel egész éjszaka enyhén fújt a szél. A táv prognózis alapján a napokban még erősebb éjszakai lehűlés várható és az a véleményünk, amennyiben a széláramlat megáll, mínusz 5—6 fo­kos lehűlésre is lehet számítani. Sző­lészetünkben ügyeletet tartunk, és amikor a hőmérő mínusz egy fok alá száll, megkezdjük a védekezést füs­töléssel. Mintegy egy kilométer hosz- szan nedves szalmát gyújtunk meg és így próbálunk védekezni a hideg ellen. 1870-ben született Vladimir II- jics Lenin, az a férfi, aki a legtöb­bet tette az emberiségért: elmé­letileg továbbfejlesztve Marx és Engels tanításait a kapitalizmus­ról — részletesen elemezte az im­perializmus gazdasági törvényeit, bizonyította, hogy ütött a kapita­lizmus végórája egy új társadalmi rend kialakulása politikailag le­hetséges, történelmileg szükség- szerű Az új társadalmi rend, amely felváltja a kapitalizmust, a szocializmus lesz, ahol megszűnik az embernek ember által való ki­zsákmányolása. Lenin ezért az úi társadalmi rendért dolgozott. Lét­rehozta azt a marxizmus—leniniz- mus tanait valló forradalmi pár­tot, amely szembeszállva a szá­zadforduló revizionizmusával, a szociáldemokrata pártok áruló po­litikájával szemben, a proletariá­tus elé a hatalom megragadását tűzte ki célul. A bolsevikok Lenin vezetésével teljesítették történel­mi feladatukat: a Nagy Októberi Szovjet-Oroszországhoz rövid idő tömegekre támaszkodva megdön­tötték a cárizmust és létrehozták a világ első szocialista államát. Az újtípusú állam, amelyet 14 ország intervenciós csapatai tá­madtak meg, hogy visszaállítsák a tőkések és földbirtokosok hatal­mát, nagy nehézségekkel találta szemben magát. Az ipari termelés hetedére csökkent, ez szinte egyen lő volt a katasztrófával. Voltak, akik kétkedve fogad­ták Lenin tanításait, álmodozónak tartották. Lenin olyan álmodozó volt, aki megálmodta az emberiség nagy­szerű jövőjét, azt az időt álmodta, amikor az egykor elmaradott Oroszország hatalmas ipari ország lesz. Maga előtt látta a villany- fényes falvakat, a hatalmas vizi- erőműveket, a hatalmas ipari bá­zisokat, a korszerű mezőgazdasá­got, a szövetkezeti gazdaságokat, amelyek mind-mind az emberiség jobblétét, kulturális felemelkedé­sét szolgálják. Lenin tudta, hogy eljön az idő, bár sok megpróbálta­tást, nehézséget kell leküzdeni, amikor a szocializmus útját járó népek olyan anyagi bőségben él­nek, amit a legfejlettebb tőkés ország sem tud biztosítani népé­nek. A Szovjetunió népei hittek Le­nin álmainak megvalósulásában. A forradalmi párt vezetésével hoz záfogtak az ipar újjáépítéséhez, a mezőgazdasági termelés fejlesztésé hez. Az erőfeszítéseket siker ko­ronázta, s 1925-ben megkezdhet­ték a Szovjetunióban a szocialis­ta iparosítást. A világ, amely elő­ször kételkedett, kétségbe vont mindent, ami arról szólt, hogy si­keresen valósulnak meg — akkori méreteket figyelembevéve — a gi­gantikus tervek, sokszorozódik a szovjet ipar termelése, egyik ámu­latból a másikba esett. Nem kel­lett történelmileg hosszú idő, sőt még egy emberöltő sem, s a Szov­jetunió a világon második, Euró­pában pedig az első lett az ipari termelésben, megelőzve olyan ipari múlttal rendelkező államo­kat, mint Anglia, Németország, Franciaország. Csupán az Ameri­kai Egyesült Államok előzi meg még pillanatnyilag a Szovjet­uniót. De meddig? Azok az irány­számok, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kong­resszusa jóváhagyott, arról tanús­kodnak, hogy rövid idő múlva sze repet cserél az USA és a Szovjet­unió. S mi lesz aztán? A XXI. kongresszus erre így válaszol: »Az Egyesült Államokkal folytatott gazdasági verseny megnyerésével a kommunista építésnek csupán az első szakaszát fejezzük majd be. A gazdasági fejlődésnek ebben a szakaszban elért színvonala egy­általán nem végállomás, hanem csak elágazás, amelynél a legfej­lettebb kapitalista országot utol­érhetjük, majd otthagyjuk, ma­gunk pedig tovább megyünk elő­re.« Közel van az idő, amikor a Szovjetunióban legrövidebb lesz a munkahét és legmagasabb az életszínvonal az egész világon. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy igazak voltak Lenin álmai, hiszen szinte naora meg van hatá­rozva az idő, amikor abszolút és az egy főre eső termelésben a Szovjetunió veszi át a vezetést. A szovjet tudósok, technikusok, munkások nagyszerű diadala volt, amikor a Föld körű’ megkezdte a keringést az első szputnyik. Ma már a Lenin által mutatott úton a Szovjetunió mellett halad a hatalmas Kína, az európai és ázsiai népi demokráciák, a nagy proletár­vezér útmutatásait követik a kapi­talista országokban tevékenykedő kommunista pártok is. Sok száz­millió ember emlékezik meg ma az emberiség legnagyobb jótevőjéről, Leninről, születésének 89. évfor­dulóján. y

Next

/
Thumbnails
Contents