Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-11 / 84. szám

IOWA SKBCm VILÁG PROLETÁRJAL EGYESOLJETEK! [AGYAR ^S^CrALlST^^tfNMSFÄKf’-, ÉS A TANÁCSOK LílPjA Szombat, 1859. ánriJis 11. IV. évfolyam, 84. szám. ÁRA 50 FILLÉR 9 kormány szóvivőjének sajtóértekezlete az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a h kormány szóvivője pénteken dél­előtt sajtóértekezletet tartott, ame­lyen válaszolt a bel- és külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire. A sajtó- értekezlet anyaga a következő: — Milyennek ítéli meg a szóvivő a külügyminiszterek május 11-én összeülő értekezletének kilátá­sait? — hangzott az első kérdés. A kormány szóvivője válaszában a többi között kijelentette: az értekez­let rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetben ül össze és napirendjén az emberiség jövőjének igen fontos problémái szerepelnek. Ebből követ­kezik, hogy a résztvevők felelőssége igen nagy. Különösen a nyugati ha­talmak felelőssége. Azért húzom alá külön a' nyugati hatalmak felelőssé­gét, mert amint a legutóbbi hivatalos nyilatkozatok bizonyítják — még * mindig tekintélyes befolyásuk van a NATO politikájára azoknak a körök­nek, amelyek az éveken keresztül megismétlődő konstruktív javasla­tokra a merev elutasításon kívül egyéb választ adni nem tudtak. Tud­juk, hogy a hivatalos nyugati politi­kán belül működnek más erők is, amelyek józanabb, a népek érdekei­nek jobban megfelelő politika foly­tatására törekszenek. A szovjet kormány állandóan ta­nújelét adta és adja tárgyalókészsé­gének, hajlékonyságának. Könnyű volna megegyezni, ha a nyugati hatalmakat hasonló felelős­ség hatná át. Meg kell azt is jegyez­ni, hogy az értekezleten adott lehe­tőségeket is meg kell becsülni. S bí­zunk abban, hogy a népek érdekei­nek megfelelően a hidegháborús po­litika „hagyományaival” felhagyó ál­láspont fog felülkerekedni a nyugati hatalmak magatartásában. Kérdés: Mi a szóvivő véleménye a Né­met Szövetségi Köztársaságnak a Szovjetunió békeszerződés-terve­zetével kapcsolatos szabotáló el­járásmódjáról? Válasz: Kormányunk több hivata­los nyilatkozatában állást foglalt a német kérdés mielőbbi rendezése mellett s ezért támogatta és támo­gatja a Szovjetunió erre irányuló nagyjelentőségű kezdeményezéseit, valamint az NDK ilyen tárgyú javas­latait. E nyilatkozatokban hangsú­lyozottan rámutatott az egyes nyu­gati, főleg a Német Szövetségi Köz­társaság kormányköreinek irreális, ■ anakronisztikus politikájára, s hatá­rozottan elítélte a bonni militaristák Európa békéjét és biztonságát ve­szélyeztető, revansvágytól fűtött ma­gatartását. A Die Presse című bécsi lap kép­viselője megkérte a kormány szóvivőjét, foglaljon állást a ma­gyar—osztrák kapcsolatokban a legutóbbi időben bekövetkezett fejlődést illetően. A válasz így szólt: A magyar— osztrák kapcsolatok sajnos még nem rendeződtek minden területen az ál­talunk óhajtott ütemben és mérték­ben. Nem kívánom ennek okait fej­tegetni. Nem szeretnék ugyanis ab­ba a goromba hibába esni, mint az osztrák kormány egyik lapja. Az Ar­beiter Zeitung, amely április 1-i számában a tibeti reakciós klikk lá­zadásával kapcsolatban a régi, az ellenforradalom utáni hangnemet kezdte feleleveníteni. Nem szeret­ném alkalmazni a Neues Oesterreich április 7-i számának módszerét sem, amely a tényeket elferdítve arról ír, hogy a két ország közötti viszony rendezésének akadálya a magyar ha­tár biztonsági berendezése lenne. Másrészt pedig az, hogy az „osztrák tulajdon visszaadása magyar részről még mindig késik”. Ha a Neues Oesterreich az igazság megírására törekedett volna — mert talán ez is előfordul a praxisában — megkérdezhette volna az osztrák hi­vatalos szerveket — amint azt az ol­vasóit helyesen informálni akaró laptól mindenki elvárná —, megtud­hatta volna: az osztrák kormány kép­viselői több alkalommal kijelentet­ték, teljesen magyar belügynek te­kintik, hogy a magyar kormány ma­gyar területen milyen módon bizto­sítja határait. Ennek a problémának tehát semmi köze sincs a két ország viszonyának a rendezéséhez. A va­gyonjogi kérdésekkel kapcsolatban pedig az a helyzet, hogy a magyar félnek vannak jelentős követelései. A magyar fél különben sem zárkó­zott el a vagyonjogi kérdések meg­tárgyalásától és rendezésétől. A Neues Oesterreich tehát nyitott ka­pukat dönget. Az utóbbi időben egyébként a lég­kör jelentősen megjavult a két or­szág közötti érintkezésben. A hosszú- lejáratú árucsereforgalmi megállapo­dás februári előkészítő megbeszélé­sei eredményesen fejeződtek be, s re­méljük, hogy a megállapodás mégis születik. Van némi változás az oszt­rák sajtó hangjában. A kulturális kapcsolatok rendezésének első jelei is kezdenek mutatkozni. Csend és nyugalom van a határon is. Figl kül­ügyminiszter nemrég, az ENSZ-liga főiskolai csoportjának Ausztria és a szomszéd államok viszonyáról tar­tott előadásában a többi között meg­állapította, hogy Ausztria minden szomszédjával barátságos viszony ápolására törekszik, függetlenül azok nézeteitől. Mi örömmel üdvözöljük az osztrák- külügyminiszter szavait, s a magyar kormány véleménye szerint megvan a lehetőség minden vitatott kérdés tárgyalások útján történő rende­zésére. A Reuter budapesti tudósítója ezután megkérdezte: számos nyu­gati lap összehasonlítja a tibeti eseményeket a magyarországi ellenforralalommal. Van-e ezzel kapcsolatban valami megjegyzé­se .a szóvivőnek? Válasz: A nyugati újságírók gyak­ran szeretnek történelmi párhuza­mot vonni különböző események kö­zött, még akkor is, ha azok között semmiféle lényeges összefüggés nincs Az 1956-os magyarországi ellenfor­radalom és a Tibetben nemrég kirob­bantott ellenforradalmi lázadás kö­zött azonban a történelmi és társa­dalmi viszonyok különbözősége elle­nére is fellelhető egy igen lényeges közös vonás: mindkét lázadást a bel­ső ellenforradalmi erők felhasználá­sával az imperialisták szervezték s mindkét lázadás a néptömegek alap­vető érdekei ellen irányult. Az imperialisták és a Csang Kaj- sekk-klikk szánalmas figurái nem tudnak belenyugodni a tajvani kon­fliktusban elszenvedett kudarcukba. Mindenáron zavart és nyugtalansá­got szeretnének kelteni a világnak ebben a részében is. Ezenkívül hasz­nos volna számukra az is, ha ezzel rontani tudnák az indiai—kínai vi­szonyt. A tibeti ellenforradalmi lá­zadás szerves része annak az ame­rikai törekvésnek, amely az ebben a térségben létező agresszív katonai paktum, a SEATO kiszélesítését cé­I lozza. Ezt bizonyítja, hogy a lázadás leverése után az amerikai kíilügy- I minisztérium „mély együttérzéséről” biztosította a lázadókat. Kudarcba fulladt a tibeti reakció­soknak az a törekvése, hogy Tibetet elszakítsák a Kínai Népköztársaság­tól és megakadályozzák a tibeti nép kívánságának megfelelő nemzeti egy­ség megteremtését és a szolgaságon alapuló társadalmi rendszer demok­ratizálását és megreformálását. A Magyar Népköztársaság kormá­nya és az egész magyar nép öröm­mel értesült a tibeti lázadás felszá­molásáról. A magyar kormány együttérzéséről és teljes támogatásá­ról biztosítja a Kínai Népköztársaság kormányát, a tibeti nép haladó veze­tőit és az egész tibeti népet abban a harcban, amelyet az ellenforradalmi lázadás okozta károk leküzdéséért folytatnak. Meggyőződésünk, hogy a reakciós tibeti helyi kormány fel­oszlatásával, a nép saját államhatal­mi szerveinek megalakításával meg­tisztította a tibeti nép számára a tel­jes felemelkedéshez vezető utat. — A közelmúltban olasz lapok arról cikkeztek, hogy a buda­pesti olasz követség beosztottjait a magyar hatóságok szigorú meg­figyelésnek vetették alá. Megfelel nek-e ezek a hírek a valóságnak? •— tették fel a következő kérdést. — Az említett cikkek célzatosan és rosszindulatúan elferdítik a valósá­got — hangzott a szóvivő válasza. Az olasz lapok forrásként a budapesti olasz követség „szóvivőjének” tájé­koztatására hivatkoznak. Eltekintve attól, hogy ilyen diplomáciai funk­ciót tudtommal hivatalosan egyetlen itt-tartózkodó olasz diplomata sem tölt be, a budapesti olasz követség illetékeseinek a magyar külügymi­nisztérium közléséből ismerniük kell azt a tényt, hogy az olasz hatóságok ez év februárjától kezdve a Magyar Népköztársaság római követségének tagjait, azok hozzátartozóit és más Olaszországban tartózkodó hivatalos magyar küldötteket — köztük aka­démikusokat és neves tudósokat — feltűnő és zaklatójeliegű megfigye­lésnek vetették alá. Ez ellen római követünk március első napjaiban kénytelen volt az olasz külügyminisz­tériumban tiltakozni. Példának csak annyit kívánok itt megemlíteni, hogy két magyar egyetemi tanárt, akik ez idő tájt egy tudományos konferen­cia résztvevőiként Rómában tartóz­kodtak, polgári ruhás személyek dísz­kísérete tisztelt meg, akkor is, ami­kor a szállásukról a közeli étterembe mentek étkezni. A könnyen megha­tározható foglalkozású polgári ruhás személyek feltűnő szorgalommal szemmel tartották a követségi be­osztottak feleségeit még a napi be- ' vásárlás közben is. E tényeket jól , ismerték az illetékes olasz hatósá­gok, mielőtt még az olasz lapok szétkürtölték volna a budapesti olasz diplomáciai forrásból szerzett állító­lagos értesüléseiket. Az is tény viszont, hogy március folyamán egyes esetekben a buda­pesti olasz követség beosztottjait is­mételt közlekedési szabálytalanságok miatt a magyar közlekedésrendészeti szerveknek több alkalommal figyel­meztetniük kellett, talán itt kell ke­resni az állítólagos figyelésről ter­jesztett híresztelés eredetét. A magyar hatóságok mindig tisz­teletben tartják a diplomáciai képvi­seletek jogállásával összefüggő álta­lánosan elfogadott nemzetközi szabá­(Folytatása a 2. oldalon.) Á középiskolások a nyáron 1 kilométer hosszúságban erősítik meg a Sió gátját Az elmúlt esztendők során a je­ges árvíz és a tavaszi zöldár igen nagy veszélyt jelentett megyénkben is, s az 1956-os jeges árvíz hatalmas anyagi károkat okozott. A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezé­sére 1956-ban és 1957-ben, de az el­múlt évben is sok fiatal vállalko­zott arra, hogy részt vesz a folyók megzabolázásában, segít a gátak épí tésében. Munkájuk eredményéről mind a mohácsszigeti, mind pedig a Kis-Alíöld lakói sokat beszélhetnek. A nagyarányú megmozdulás sike­reire támaszkodva az az elhatározás született — mint arról már hírt ad­tunk —, hogy Tolna megyében is, közel Bogyiszlóhoz, egy ifjúsági tá bort létesítenek, amelynek lakói, a középiskolás fiatalok, kéthetes tur­nusban váltva egymást, részt vesz­nek a gátak építésében. A tábort döntően a Tolna megyei és a Bács megyei fiatalok népesítik majd be, de a Baranya megyei középiskolá­sok közül is többen vállalkoztak er­re a munkára. A KISZ Tolna megyei bizottságá­tól szerzett értesüléseink szerint a Tolna megyei középiskolások mint­egy 9000 köbméter földet mozgat­nak meg, míg az ifjúmunkások, akik csak vasárnaponként kapcso­lódnak be a munkába, mintegy 800 köbméter földdel erősítik a Sió tor­kolatánál lévő gátakat. A számítá­sok azt mutatják, hogy a három megye ifjúsága ebben az évben kö­zel 1 km hosszan 1—1,3 méter ma­gasságban erősíti meg a Sió t öl­tését. A tábortelepítésnek előkészületi munkái már megkezdődtek. Szakszervezeti választásra készülnek a bőrgyárban A SZOT határozata értelmében megyénk üzemeiben, vállalatainál április elsejétől megkezdték a szak- szervezeti választásokra való fel­készülést. Az idén újjáválasztják az üzemi, hivatali, vállalati szakszer­vezeti bizottságokat. A Simontomyai Bőrgyárban a hé­ten már több üzemrészben megtar­tották a bizalmi, választásokat. A szakszervezeti bizalmiak munkacso­portjukban számolnak be az előző választás óta végzett munkáról, majd pedig új bizalmit választanak. A bőrgyár egyik üzemében — a boxraktárban — már befejezték a bi zalmi választásokat, összesen mint­egy 40 bizalmit választanak a bőr­gyár szakszervezeti tagjai, majd pe­dig ezek a megválasztott szakszerve­zeti tagok segítik előkészíteni a szak szex-vezeti bizottság újjáválasztását. A bőrgyárban az eddig megtartott bizalmi választásokon a munkások eddigi bizalmijaikat választották meg továbbra is a munkacsoporton belüli szakszervezeti munka intézé­sére. Májusban adják áf az egyik 18 lakásos hérháaaf Ebben az évben ismét számos csa­lád jut lakáshoz az új bérháznegyed ben. Két 18 lakásos bérház építése fejeződik be, egyikbe májusban, a másikba októberben költözhetnek be a lakók. A lakások elosztása már megtörtént, legnagyobb részben fi­zikai munkások közül kerülnek ki az új lakástulajdonosok. Ami a lakáshelyzet javulásához tartozik, az Alsópaskumban kiépülő újtelepen 310 000 forintos költséggel elkészült a villanyhálózat. Május 15 után pedig megkezdődik — 100 000 forintos költséggel — a vízvezeték­építés. így lehetővé válik, hogy újabb családok költözhessenek be új családi házukba, számszerint mint­egy 40—48. Ezzel újabb lakások sza badulnak fel. A közeljövőben is­mét mintegy 30 családi ház építését kezdik meg, és ezzel is tovább ja­vul a lakáshelyzet. Az újtelepen egyébként a 229 házhelyből mintegy 160-at vásároltak meg az OTP-én keresztül. fl tsz-efc munkájának megknnnyftésárs beruházási írnia létesítését tervezik Eddig az volt a gyakorlat, hogy a termelőszövetkezetek éves tervük­ben meghatározták, hány férőhelyes istállót, magtárt, vagy egyéb gaz­dasági épületet építtetnek, majd fel vetették a kapcsolatot az illetékes építővállalattal. A földművelésügyi és a pénzügy­minisztérium egyöntetűen hozott ha tározatot, hogy megyénkben úgy­nevezett beruházási irodát létesít­senek, amelyek szakemberei kezük be veszik a termelőszövetkezetekben történő Összes beruházási munkák irányítását, ellenőrzését, pénzügyi és adminisztratív munkáját. A beruhá­zási iroda szakemberei tárgyalnak az építővállalatokkal, ők ellenőrzik a halastavak, az öntözőtelepek léte­sítésének munkáit és éberen őrköd­nek afelett, hogy a termelőszövet­kezetek kifogástalan minőségű épü­leteket kapjanak és vegyenek át. A Tolna megyei Beruházási Iroda pár napon belül kezdi meg hivatalos működését és első feladatként 25 községben a termelőszövetkezeti ma jorok helyét jelölik ki. Előzetes szá mítások szerint az 1959-es évben mintegy 34 millió forint beruházási érték kerül az irodán keresztül le­bonyolításra. Tegnap szedték ki az első idén áztatott kendert a Tolnanémedi Kendergyár medencéiből A télen és a kora tavasszal a Tol­nanémedi Kendergyárban kijavítot­ták az áztatómedencéket. Az idén nagy feladat előtt állnak a gyár ken deráztatós brigádjai, ugyanis a ta­valyinál sokkal jobb minőségű ken­dert kell áztatniok, és a múlt évi­nél több kendert is áztatnak ki. A tervek szerint 40 ezer mázsa ken­dert áztatnak, készítenek elő fel­dolgozásra a gyárban. Március 23-án áztattak be első íz­ben s tizenhétnapos ázás után azt jó minőségben tegnap szedték ki. Az első ázott 300 mázsa kóró mintegy 50 százaléka export minő­ségű lesz, a munkálatok befejezése után. A meleg idő beálltával a ken­der ázási ideje megrövidül és ak­kor még több export minőségű ken­dert tudnak az áztatósok küldeni a gyár feldolgozó munkatermeibe. A jövő héten kezdik meg a ter­mőterületen az ősszel kazalba ra­kott kóró beszállítását. A több mint ötezer mázsa kenderkórót a vasút­állomásról közvetlenül az áztató­medencékbe rakják, így jelentősen csökkenteni tudják a végtermék elő­állításának költségét. „A társastánc története“ április 20-án a szekszárdi műrelödési házbon Április 20-án Szekszárdon, a mű­velődési házban is bemutatkozik, a televízióból mór ismert, Benkő há­zaspár -A társastánc története« cí­mű műsorával. Nagyapáink táncai­tól kezdve a legmodernebb társas­táncokig, az összes társaságban szo­kásos táncokat felöleli műsoruk, melyhez dr. Kaposi Edit, a Népmű­! velési Intézet tudományos munka­társa mond ismertetőt. Az előadás­nak szórakoztató volta mellett az is célja, hogy ismeretterjesztő mun­kát végezzen ezen a téren és a fiata­lokat rászoktassa arra, hogy a rum- I bát, a mambót, vagy akár a rock and roll-t is ízlésesen, kultúrált fia- | talokhoz illően, táncolják.

Next

/
Thumbnails
Contents