Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

2 TULNA SIEG VEI NÉPÚJSÁG 1959. március 21. Az országgyűlés törvénybe iktatta a Magyar Tanácsköztársaság dicső emlékéin (Folytatás az 1. oldalról.) a proletárdiktatúrát. A siker abból fakadt, hogy a párt helyesen fejezte ki, amit a nép gondolt, választ adott a munkásosztály, a parasztság ége­tő kérdéseire. A Tanácsköztársaság idején hiba volt, hogy a párt vezető szerepe, szervezeti élcsapatjellege csorbát szenvedett. „A magyar kommunistáknak a reformis­tákkal való egyesüléséért drágán fi­zetett a magyar proletariátus” — mondotta Lenin. Azt is tudjuk, hogy a Tanácsköztársaság vezetői téved­tek, amikor úgy vélték, hogy át lehet ugorni a demokratikus földreform forradalmi végrehajtásának felada­tát. A Tanácsköztársaság tapasztala­taiból tanultuk, hogy ingadozás nél­kül, erélyesen kell lecsapni az ellen- forradalom erőire. A Tanácsköztársa­ság messzemenő türelmet tanúsított ellenségeivel szemben. Dr. Münnich Ferenc ezzel össze­függésben bírálta a jobboldali szo­ciáldemokraták magatartását, akik az imperialistákkal való paktálást összekötötték a belső rombolással. Ennek egyik lényeges eleme volt, hogy a diktatúra „enyhébb kezelését” követelték, r polgári „humanizmus” jelszavával fordultak szembe a pro­letárdiktatúrával. Pesten a „huma­nizmusról” beszéltek — s vidéken az ellenforradalom martalócai akasztot­ták a kommunistákat. A humanizmus a legnagyobb ügy nek, a munkásosztály felszabadí­tásának, a szocializmusnak a vé­delme — aki ezzel szembeszáll, annak „humanizmusa” a tőkés kizsákmányolást szolgálja. A „demokratikus” ellenforradalom e fasizmusba torkollott. A humanista frázisok valósága Siófok és Orgo- vany, a britanmás tisztek kegyetlen­sége, a huszonötéves intézményesig telt terror lett, amely a pusztulás szélére sodorta a nemzetet. Az 1956. októberi ellenforradalmi lázadás kísérletet tett rá, hogy a nemzetközi imperializmus segítségé­vel megismételje azt, amit 1919-ben a Horthy-fasizmus tett, a kapitaliz­mus restaurációját. De 1956-ban más volt a helyzet az országon belül és döntően megváltoztak az erőviszo­nyok nemzetközi mértékben a szocia­lizmus javára. Az ellenforradalmi rés taurációs kísérlet 1956-ban ezért nem sikerült. 1919-ben a Horthy-fasizmus fölül­kerekedéséhez a Peidl-féle szakszer­vezeti kormány egyengette az utat. 1956-ban az ellenforradalom előkészí­tésében, az ellenforradalmi készülő­dés leplezésében a főszerepet a revi­zionisták álnok csoportja játszotta Nagy Imre vezetésével. Miként 1919- ben Horthyék szálláscsinálói, úgy 1956-ban a magyar revizionisták is demokratikus frázisokkal leplezték gyalázatos árulásukat. A lényeget tekintve az 1956-os el- Isnforradalmi lázadás kevés újat produkált 1919 és 1920 ellenforra­dalmához képest. A szovjetellenes- ség, a demagóg kommunistaellenes uszítás, a féktelen gyilkos fehérter­ror és a forradalmi vívmányainak kíméletlen megsemmisítése a nem­zetközi imperializmusra támaszkod­va — ez volt a program és ez volt a cél akkor is, és 1956-ban is. De az 1956-os kísérlet, amely négy Ven évvel akarta visszapergetni a történelem filmjét, nem sikerült. A magyar nép forradalmi erői, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt veze­tésével újjászerveződtek, ellentáma­dásba mentek át, megvédték a szo­cializmust. Az ellenforradalom le­verésében döntő szerepe volt an­nak, hogy a magyar nép öntudatos, aktív szocialista erői a szocialista tá­bor országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak segítségére támasz­kodhattak. Az ellenforradalom leverése után a magyar dolgozó nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megerősítette a proletárdiktatúra rendszerét, nagy sikereket ért el a szocializmus építésében. A párt szí­vós küzdelmet folytatott az ellenfor radalom maradványai ellen, a belső és a nemzetközi revizionizmus el­len harcolva alakította ki politiká­ját, sikeresen küzdött a dogmati­kus és szektás hibák ellen, amelyek az ellenforradalom előtt sok kárt okoztak a magyar népnek, megköny nyítették, előkészítették az ellenfor radalmi erők orvtámadását. A négy évtizedből, amely a Ta­nácsköztársaságtól elválaszt ben­nünket, tizennégy év esik a népi de mokrácia történetére. Ezen belül több mint egy évtized a szocialista I építés, a proletárdiktatúra időszaká- j ra. Ez a négy évtized csak időben ' távolította el a Tanácsköztársaság 133 napjának történetét, de az utol­só tíz-tizennégy év — lényegét te­kintve — közelebb hozta 1919 ele­ven és társadalmunkat formáló ha­gyatékát. Élő, közeli és mindennap- jamkban ható emlék. Nemcsak azért, mert megkezdtük a munkát, hogy torzításoktól mentes igazi és lelkesítő képet adjunk a Tanács- köztársaságról, nemcsak azért, mert pártunk legidősebb nemzedéke for­radalmi tűzkeresztségét és tapaszta­latainak nagy iskoláját 1919-ben sze rezte, hanem azért is, mert ennek a generációnak még élő képviselői 1956-ban elsőknek fogtak fegyvert a párt hívó szavára a szocializmus vé­delmére. Legyőzve a magas életkor okozta nehézségeket, 1919-es lelke­sedéssel és elszántsággal ismételten példáját adták a forradalmi elv­hűségnek, áldozatkészségnek, 1919 eszméi és emléke évtizedeken át nem halványuló forradalmi erejé­nek. A Tanácsköztársaság emléke és tanulsága, hagyatéka és példája elsősorban azért eleven és időszerű, mert mai küzdelmeink 1919-et foly­tatják. Érthető és világos, milyen nagy ünnep számunkra a Tanácsköztársa­ság megteremtésének 40. évforduló­ja. Nemcsak a mi ünnepünk, az egész nemzetközi munkásosztályé. A A. B. Arisztov beszédének elején átadta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Leg­felső Tanács Elnöksége, a Szovjet­unió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép szívből jövő testvéri üd­vözleteit. — Az 1919-es magyarországi ta­nácshatalom megteremtése — mon­dotta — a magyar nép történelmé­nek kimagasló eseménye, s egyben nagy nemzetközi jelentőséggel bír. A proletárforradalom, amelyet a hős magyar munkásosztály negyven év­vel ezelőtt végrehajtott, örökre be­került a nemzetközi munkásmozga­lom történetébe, mint annak egyik dicső fejezete, mint fényes útjelző abban a harcban, amelyet a dolgo­zók szabadságukért és boldogsá­gukért, a szocializmusért vívnak. — A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját ma önökkel együtt ünnepük a Szovjet­unió népei, a szocialista országok népei és az egész világ haladó em­berei. Országaink dolgozóit régi, test­véri barátság fűzi össze. A Szovjet­unió népei nagyra értékelik azt a kiemelkedő segítséget, amelyet a magyar internacionalisták nyújtot­tak hazánkban a proletárdiktatúra győzelméhez. A. B. Arisztov elvtárs beszéde to­vábbi részében rámutatott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt biz tosan vezeti a magyar népet új győ zelmek felé. A magyar dolgozók őszintén támogatják a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának politikáját. A szovjet küldöttség vezetője befejezésül él­tette a Magyar Népköztársaságot, a Magyar Szocialista Munkáspártot és a világ békéjét, majd felolvasta an­nak az üdvözletnek a szövegét, ame lyet a Szovjetunió Kommunista Párt ja Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa in­tézett a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságához, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsához & a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányhoz. Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának, Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökének. Münnich Ferenc elvtársnak, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének. — Kedves Elvtársak! A Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép forrón üdvözli Önöket és az hatalmas szocialista táboré, a tőkés kizsákmányolás és gyarmati elnyo­más alatt szenvedő sok százmilliós tömegeké. Példája a harcokban ta­núsított szívósságnak, elvhűségnek, a jövőbe vetett bizalomnak, ame­lyet az átmeneti kudarcok sem tud­nak megingatni. Szívünkben kiolthatatlan lánggal ég, szemeink előtt útmutató fényé­ben ragyog a Tanácsköztársaság tör­ténelmi dicsősége. Népünk önmagát becsüli meg azzal a javaslattal, me- lyet elfogadásra országgyűlésünk elé terjesztünk: Iktassa törvénybe a Magyar Ta­nácsköztársaság emlékét! Dr. Münnich Ferenc ezután felol­vasta a törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés tagjai hosszantartó, lelkes tapssal fogadtak. Ezután sza­vazás következett, majd Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke kimond­ta a határozatot: — Az országgyűlés a Magyar Ta­nácsköztársaság emlékének törvény beiktatásáról szóló törvényjavasla­tot egyhangúlag elfogadta. Ezután a szovjet párt- és kor­mányküldöttség nevében Averkij Boriszovics Arisztov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának tagja kívánta üdvözölni az országgyűlést. egész magyar népet a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 40. év­fordulója alkalmából. — A magyar dolgozók 1919 márci­usában Oroszország munkásosztályát és dolgozó parasztságát követve meg­döntötték hazájukban a burzsoázia és a földesurak hatalmát. Ez a történel­mi jelentőségű győzelem ragyogó megnyilvánulása annak a hatalmas forradalmi fellendülésnek, amely a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal kezdődött és egy új korszak­nak — a kapitalizmus összeomlása és a kommunizmusba való fokozatos át­menet korszakának — kezdetét jelen­tette. A magyar proletárdiktatúra megteremtése újból szemléltetően megmutatta a dicső marxista—leni­nista eszmék mindent legyőző erejét, a munkásosztály forradalmi hősiessé­Hruscsov kijelentette: a német békeszerződésre és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetésé­re vonatkozó szovjet javaslatok egyetlen célja az, hogy véget ves­senek a második világháború marad­ványainak, normalizálják a berlini és az egyéb németországi helyzetet, s ezzel a helyes kezdeményezéssel mozdítsák elő a hidegháború meg­szüntetését. Szilárd meggyőződésünk, — jelen­tette ki Hruscsov —, hogy a német békeszerződés megkö­tése és Nyugat-Beriin megszál­lásának megszüntetése össz­hangban áll a német nép nem­zeti érdekeivel, a béke és az egye temes biztonság megszilárdításá­nak érdekeivel. A nemzetközi -helyzetet tisztábbá le­het és kell is tenni. Mi arra az egy dologra törekszünk, hogy az új há­ború sötét fellegei örökre eltűnjenek a nemzetközi látóhatárról. Hruscsov a továbbiakban kijelen­tette, hogy Harold Macmillan brit miniszterelnökkel folytatott legutóbbi tárgyalásai során elismerték: hamarosan tárgyalásokat kell tar tani az érdekelt kormányok kö­zött a véleményeltérések rende­zésére, egyebek között olyan kér­dések vonatkozásában, mint a né met békeszerződés és a berlini kérdés. Hruscsov emlékeztetett amerikai politikusok, üzletemberek, szemle­gét, a dolgozók jobb életéért vívott önfeláldozó harcát. A nagy Lenin forrón üdvözölte a Magyar Tanács- köztársaság megszületését. — A nemzetközi imperializmus erőitől támogatott magyar kapitalis­táknak és földesuraknak sikerült megfojtaniok a munkások és parasz­tok fiatal államát, de nem tudták ki­irtani a magyar nép szabadságszere- tetét, a ragyogó jövő, a kommuniz­mus iránti törekvését. A szocialista forradalom eszméi akkor diadalmas­kodtak Magyarországon, amikor a Szovjetuniónak a német fasiszta meg­szállók felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelmei következtében a magyar dolgozók lerázták maguk­ról a horthysta zsarnokság jármát, s az új, a szocialista Magyarország épí­tésének útjára léptek. — A magyar dolgozók most a szo­cialista országok egyenjogú népeinek hatalmas családjában a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezetésével ered­ményesen építik hazájukban az új életet. A szabadságszerető magyar nép, amely saját történelmi tapaszta­latából ismeri a burzsoá reakció go­noszságát és terrorját, éberen őrzi szocialista vívmányait és senkinek Washington: A Hruscsov csü­törtöki sajtóértekezletén elhangzot­takat Washingtonban óvatos opti­mizmussal fogadták. Lincoln Whi­te, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy biztató ez a hangnem, amelyet Hruscsov a sajtóértekezleten használt. A szóvi­vő hozzáfűzte: «-A legfontosabb az, hogy a szovjet kormány hajlandó­nak mutatkozik közös alap megke­resésére a küszöbön álló tárgyaló sokon« — mondotta. London: Hruscsovnak azt a kije­lentését, hogy a Szovjetunió haj­landó elfogadni május 11-ét, a kül- ügyminisztejri értekezlet időpontja­ként, Nyugat-Európában úgy tekin­tik, mint Macmillan washingtoni tárgyalásainak támogatását. Londo­ni diplomaták szerint a szovjet mi­niszterelnök tárgyalási készsége, amelyet sajtóértekezleten is tanú­sított .segítséget nyújt Macmillan- nak, aki rá akarja beszélni Eisen- howert a csúcsértekezletre. írók megnyilatkozásaira, amelyekben józan megállapítások találhatók mind a német békeszerződésről, mind a berlini kérdésről. Hruscsov utalt továbbá Eisenhower amerikai elnök március 16-iki beszé­dére, amelyben támogatta a tárgya­lások gondolatát. A szovjet kormány­fő hangsúlyozta, hogy mindez a né­met problémával és a berlini kérdés­sel kapcsolatos szovjet javaslatok életrevalóságát és időszerűségét bizo­nyítja. — Felhívjuk mindazon országok kormányait — mondotta Hruscsov —, amelyek részt vettek a hitleri Né­metország elleni háborúban, hogy ül­jenek tárgyalóasztalhoz, rendezzék a megérlelődött problémákat, kössék meg a német békeszerződést. Szeretnénk, ha a nyugati kormá­nyok — félrevetve tábornokaik és tengernagyaik országunk felé szórt értelmetlen fenyegetőzéseit — velünk együtt tárgyalóasztal­hoz ülnének. Ha vannak ésszerű javaslataik, ké­szek vagyunk azokat a mi javaslata­ink mellett is megtárgyalni. Javaslatokat tettünk a német bé­keszerződés megkötésére és a berlini helyzet rendezésére — mutatott rá Hruscsov. — Most a nyugati hatal­makon a sor. Ha komolyan készek a tárgyalásokra, rajtunk nem múlik a dolog. Minden tőlünk telhetőt még­sem engedi meg, hogy boldogságára és szabadságára törjön. A .Magyar Népköztársaság dolgozói a 209 millió!: szovjet népben hűséges barátra cs: szövetségesre találtak. — Kedves Elvtársak! További.si­kereket kívánunk a szocializmus épí­tésében, új győzelmeket a béke és a. népek közötti barátság erősítéséért vívott harcban. — Éljen a munkaszerető és tehetsé­ges magyar nép! — Éljen a hatalmas szocialista tá­bor minden országának megbontha­tatlan és szoros összefogása! — Erősödjék és fejlődjék Magyar- ország és a Szovjetunió népeinek örök testvéri barátsága és együttmű­ködése! N. Hruscsov, .az SZKF' Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke. K. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. * (A törvényjavaslat szövegét és a többi párt- és kormányküldöttség felszólalását lapunk holnapi számá­ban közöljük.) Az angol külügyminisztérium nem volt hajlandó kommentárt fűzni Hruscsov kijelentéseihez, éppen Macmillan jelenlegi washingtoni tár gyalásai miatt. Hivatalos személyek magánbeszélgetéseikben azonban ki jelentették, hogy Hruscsov nyilatko­zata békülékeny volt. Párizs: A francia sajtóban széles­körű visszhangja van Hruscsov saj­tókonferenciáján tett megállapításai nak. A párizsi lapok egybehangzóan a keleti-nyugati kapcsolatokban be­következett enyhülésről írnak. Még a szélsőjobboldali Aurore is kiáltó címbetűkkel számol be az enyhülés­ről. A Figaro a Kreml új 'mosoly of­fenzívájáról-« ír. Kiemeli, hogy Hrus csov eleve elfogadta a külügyminisz téri konferencia május 11-i dátumát még mielőtt megkapta volna az er­re vonatkozó nyugati válaszjegyzé­ket. A Combat is feltűnő helyen eme li ki, hogy valószínűvé válik a má­jus 11-i genfi külügyminiszteri kon­ferencia. teszünk, hogy a tárgyalásokat siker koronázza. — Amikor a szovjet kormány ja­vaslatot tett a német békeszerződésre és a berlini helyzet rendezésére, nem arra törekedett, hogy valamiféle előnyt szerezzen más országok rová­sára, vagy megsértse bárkinek is az érdekeit. Hiszen senki sem veszítene azáltal, hogy a németek megkapják a békeszerződést. Nyugat-Beriin pe­dig mentesülne a megszállóktól, akik túlságosan befészkelték ott magukat. Minden nép meg lenne elégedve, ha a két német állammal megkötött bé­keszerződéssel megszűnnének a má­sodik világháború maradványai. — Ez mindenki számára hasznos lenne, de leginkább hasznos a béke ügyére, mert egészségesebbé válnék a légkör Közép-Európában, ahol olyan gyakran támadtak a múltban viszá­lyok és háborús konfliktusok. — A népek elvárják és remélik, hogy a józan belátás felülkereke­dik második világháborús szövet­ségeseink: az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom poli­tikájában. — A népek azt akarják, hogy azok között az államok között, amelyektől elsősorban függ a béke — együttmű­ködés és kölcsönös megértés uralkod­jék. A szovjet kormány számára a né­peknek ez az akarata törvény — jelentette ki nyilatkozata végén Hruscsov. A nyilatkozattétel után Hruscsov válaszolt a megjelent tudósítók kér­déseire. A. B. Arisztov, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetőjének üdvözlő beszéde Szeretnénk, ha a nyugati kormányok velünk együtt tárgyalóasztalhoz ülnének Hruscsov nyilatkozata a német kérdésben folytatandó tárgyalásokról Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön a moszkvai Kreml Szverdlov termében szovjet és külföldi újságírók ré­szére rendezett sajtóértekezleten nyilatkozatot tett a német kérdésről. Hruscsov sajtóértekezletének nyugati visszhangja 4 I n *

Next

/
Thumbnails
Contents