Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
2 TULNA SIEG VEI NÉPÚJSÁG 1959. március 21. Az országgyűlés törvénybe iktatta a Magyar Tanácsköztársaság dicső emlékéin (Folytatás az 1. oldalról.) a proletárdiktatúrát. A siker abból fakadt, hogy a párt helyesen fejezte ki, amit a nép gondolt, választ adott a munkásosztály, a parasztság égető kérdéseire. A Tanácsköztársaság idején hiba volt, hogy a párt vezető szerepe, szervezeti élcsapatjellege csorbát szenvedett. „A magyar kommunistáknak a reformistákkal való egyesüléséért drágán fizetett a magyar proletariátus” — mondotta Lenin. Azt is tudjuk, hogy a Tanácsköztársaság vezetői tévedtek, amikor úgy vélték, hogy át lehet ugorni a demokratikus földreform forradalmi végrehajtásának feladatát. A Tanácsköztársaság tapasztalataiból tanultuk, hogy ingadozás nélkül, erélyesen kell lecsapni az ellen- forradalom erőire. A Tanácsköztársaság messzemenő türelmet tanúsított ellenségeivel szemben. Dr. Münnich Ferenc ezzel összefüggésben bírálta a jobboldali szociáldemokraták magatartását, akik az imperialistákkal való paktálást összekötötték a belső rombolással. Ennek egyik lényeges eleme volt, hogy a diktatúra „enyhébb kezelését” követelték, r polgári „humanizmus” jelszavával fordultak szembe a proletárdiktatúrával. Pesten a „humanizmusról” beszéltek — s vidéken az ellenforradalom martalócai akasztották a kommunistákat. A humanizmus a legnagyobb ügy nek, a munkásosztály felszabadításának, a szocializmusnak a védelme — aki ezzel szembeszáll, annak „humanizmusa” a tőkés kizsákmányolást szolgálja. A „demokratikus” ellenforradalom e fasizmusba torkollott. A humanista frázisok valósága Siófok és Orgo- vany, a britanmás tisztek kegyetlensége, a huszonötéves intézményesig telt terror lett, amely a pusztulás szélére sodorta a nemzetet. Az 1956. októberi ellenforradalmi lázadás kísérletet tett rá, hogy a nemzetközi imperializmus segítségével megismételje azt, amit 1919-ben a Horthy-fasizmus tett, a kapitalizmus restaurációját. De 1956-ban más volt a helyzet az országon belül és döntően megváltoztak az erőviszonyok nemzetközi mértékben a szocializmus javára. Az ellenforradalmi rés taurációs kísérlet 1956-ban ezért nem sikerült. 1919-ben a Horthy-fasizmus fölülkerekedéséhez a Peidl-féle szakszervezeti kormány egyengette az utat. 1956-ban az ellenforradalom előkészítésében, az ellenforradalmi készülődés leplezésében a főszerepet a revizionisták álnok csoportja játszotta Nagy Imre vezetésével. Miként 1919- ben Horthyék szálláscsinálói, úgy 1956-ban a magyar revizionisták is demokratikus frázisokkal leplezték gyalázatos árulásukat. A lényeget tekintve az 1956-os el- Isnforradalmi lázadás kevés újat produkált 1919 és 1920 ellenforradalmához képest. A szovjetellenes- ség, a demagóg kommunistaellenes uszítás, a féktelen gyilkos fehérterror és a forradalmi vívmányainak kíméletlen megsemmisítése a nemzetközi imperializmusra támaszkodva — ez volt a program és ez volt a cél akkor is, és 1956-ban is. De az 1956-os kísérlet, amely négy Ven évvel akarta visszapergetni a történelem filmjét, nem sikerült. A magyar nép forradalmi erői, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével újjászerveződtek, ellentámadásba mentek át, megvédték a szocializmust. Az ellenforradalom leverésében döntő szerepe volt annak, hogy a magyar nép öntudatos, aktív szocialista erői a szocialista tábor országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak segítségére támaszkodhattak. Az ellenforradalom leverése után a magyar dolgozó nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megerősítette a proletárdiktatúra rendszerét, nagy sikereket ért el a szocializmus építésében. A párt szívós küzdelmet folytatott az ellenfor radalom maradványai ellen, a belső és a nemzetközi revizionizmus ellen harcolva alakította ki politikáját, sikeresen küzdött a dogmatikus és szektás hibák ellen, amelyek az ellenforradalom előtt sok kárt okoztak a magyar népnek, megköny nyítették, előkészítették az ellenfor radalmi erők orvtámadását. A négy évtizedből, amely a Tanácsköztársaságtól elválaszt bennünket, tizennégy év esik a népi de mokrácia történetére. Ezen belül több mint egy évtized a szocialista I építés, a proletárdiktatúra időszaká- j ra. Ez a négy évtized csak időben ' távolította el a Tanácsköztársaság 133 napjának történetét, de az utolsó tíz-tizennégy év — lényegét tekintve — közelebb hozta 1919 eleven és társadalmunkat formáló hagyatékát. Élő, közeli és mindennap- jamkban ható emlék. Nemcsak azért, mert megkezdtük a munkát, hogy torzításoktól mentes igazi és lelkesítő képet adjunk a Tanács- köztársaságról, nemcsak azért, mert pártunk legidősebb nemzedéke forradalmi tűzkeresztségét és tapasztalatainak nagy iskoláját 1919-ben sze rezte, hanem azért is, mert ennek a generációnak még élő képviselői 1956-ban elsőknek fogtak fegyvert a párt hívó szavára a szocializmus védelmére. Legyőzve a magas életkor okozta nehézségeket, 1919-es lelkesedéssel és elszántsággal ismételten példáját adták a forradalmi elvhűségnek, áldozatkészségnek, 1919 eszméi és emléke évtizedeken át nem halványuló forradalmi erejének. A Tanácsköztársaság emléke és tanulsága, hagyatéka és példája elsősorban azért eleven és időszerű, mert mai küzdelmeink 1919-et folytatják. Érthető és világos, milyen nagy ünnep számunkra a Tanácsköztársaság megteremtésének 40. évfordulója. Nemcsak a mi ünnepünk, az egész nemzetközi munkásosztályé. A A. B. Arisztov beszédének elején átadta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép szívből jövő testvéri üdvözleteit. — Az 1919-es magyarországi tanácshatalom megteremtése — mondotta — a magyar nép történelmének kimagasló eseménye, s egyben nagy nemzetközi jelentőséggel bír. A proletárforradalom, amelyet a hős magyar munkásosztály negyven évvel ezelőtt végrehajtott, örökre bekerült a nemzetközi munkásmozgalom történetébe, mint annak egyik dicső fejezete, mint fényes útjelző abban a harcban, amelyet a dolgozók szabadságukért és boldogságukért, a szocializmusért vívnak. — A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját ma önökkel együtt ünnepük a Szovjetunió népei, a szocialista országok népei és az egész világ haladó emberei. Országaink dolgozóit régi, testvéri barátság fűzi össze. A Szovjetunió népei nagyra értékelik azt a kiemelkedő segítséget, amelyet a magyar internacionalisták nyújtottak hazánkban a proletárdiktatúra győzelméhez. A. B. Arisztov elvtárs beszéde további részében rámutatott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt biz tosan vezeti a magyar népet új győ zelmek felé. A magyar dolgozók őszintén támogatják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikáját. A szovjet küldöttség vezetője befejezésül éltette a Magyar Népköztársaságot, a Magyar Szocialista Munkáspártot és a világ békéjét, majd felolvasta annak az üdvözletnek a szövegét, ame lyet a Szovjetunió Kommunista Párt ja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa intézett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához & a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányhoz. Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének. Münnich Ferenc elvtársnak, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. — Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép forrón üdvözli Önöket és az hatalmas szocialista táboré, a tőkés kizsákmányolás és gyarmati elnyomás alatt szenvedő sok százmilliós tömegeké. Példája a harcokban tanúsított szívósságnak, elvhűségnek, a jövőbe vetett bizalomnak, amelyet az átmeneti kudarcok sem tudnak megingatni. Szívünkben kiolthatatlan lánggal ég, szemeink előtt útmutató fényében ragyog a Tanácsköztársaság történelmi dicsősége. Népünk önmagát becsüli meg azzal a javaslattal, me- lyet elfogadásra országgyűlésünk elé terjesztünk: Iktassa törvénybe a Magyar Tanácsköztársaság emlékét! Dr. Münnich Ferenc ezután felolvasta a törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés tagjai hosszantartó, lelkes tapssal fogadtak. Ezután szavazás következett, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke kimondta a határozatot: — Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvény beiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután a szovjet párt- és kormányküldöttség nevében Averkij Boriszovics Arisztov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja kívánta üdvözölni az országgyűlést. egész magyar népet a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából. — A magyar dolgozók 1919 márciusában Oroszország munkásosztályát és dolgozó parasztságát követve megdöntötték hazájukban a burzsoázia és a földesurak hatalmát. Ez a történelmi jelentőségű győzelem ragyogó megnyilvánulása annak a hatalmas forradalmi fellendülésnek, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött és egy új korszaknak — a kapitalizmus összeomlása és a kommunizmusba való fokozatos átmenet korszakának — kezdetét jelentette. A magyar proletárdiktatúra megteremtése újból szemléltetően megmutatta a dicső marxista—leninista eszmék mindent legyőző erejét, a munkásosztály forradalmi hősiesséHruscsov kijelentette: a német békeszerződésre és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetésére vonatkozó szovjet javaslatok egyetlen célja az, hogy véget vessenek a második világháború maradványainak, normalizálják a berlini és az egyéb németországi helyzetet, s ezzel a helyes kezdeményezéssel mozdítsák elő a hidegháború megszüntetését. Szilárd meggyőződésünk, — jelentette ki Hruscsov —, hogy a német békeszerződés megkötése és Nyugat-Beriin megszállásának megszüntetése összhangban áll a német nép nemzeti érdekeivel, a béke és az egye temes biztonság megszilárdításának érdekeivel. A nemzetközi -helyzetet tisztábbá lehet és kell is tenni. Mi arra az egy dologra törekszünk, hogy az új háború sötét fellegei örökre eltűnjenek a nemzetközi látóhatárról. Hruscsov a továbbiakban kijelentette, hogy Harold Macmillan brit miniszterelnökkel folytatott legutóbbi tárgyalásai során elismerték: hamarosan tárgyalásokat kell tar tani az érdekelt kormányok között a véleményeltérések rendezésére, egyebek között olyan kérdések vonatkozásában, mint a né met békeszerződés és a berlini kérdés. Hruscsov emlékeztetett amerikai politikusok, üzletemberek, szemlegét, a dolgozók jobb életéért vívott önfeláldozó harcát. A nagy Lenin forrón üdvözölte a Magyar Tanács- köztársaság megszületését. — A nemzetközi imperializmus erőitől támogatott magyar kapitalistáknak és földesuraknak sikerült megfojtaniok a munkások és parasztok fiatal államát, de nem tudták kiirtani a magyar nép szabadságszere- tetét, a ragyogó jövő, a kommunizmus iránti törekvését. A szocialista forradalom eszméi akkor diadalmaskodtak Magyarországon, amikor a Szovjetuniónak a német fasiszta megszállók felett aratott világtörténelmi jelentőségű győzelmei következtében a magyar dolgozók lerázták magukról a horthysta zsarnokság jármát, s az új, a szocialista Magyarország építésének útjára léptek. — A magyar dolgozók most a szocialista országok egyenjogú népeinek hatalmas családjában a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével eredményesen építik hazájukban az új életet. A szabadságszerető magyar nép, amely saját történelmi tapasztalatából ismeri a burzsoá reakció gonoszságát és terrorját, éberen őrzi szocialista vívmányait és senkinek Washington: A Hruscsov csütörtöki sajtóértekezletén elhangzottakat Washingtonban óvatos optimizmussal fogadták. Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy biztató ez a hangnem, amelyet Hruscsov a sajtóértekezleten használt. A szóvivő hozzáfűzte: «-A legfontosabb az, hogy a szovjet kormány hajlandónak mutatkozik közös alap megkeresésére a küszöbön álló tárgyaló sokon« — mondotta. London: Hruscsovnak azt a kijelentését, hogy a Szovjetunió hajlandó elfogadni május 11-ét, a kül- ügyminisztejri értekezlet időpontjaként, Nyugat-Európában úgy tekintik, mint Macmillan washingtoni tárgyalásainak támogatását. Londoni diplomaták szerint a szovjet miniszterelnök tárgyalási készsége, amelyet sajtóértekezleten is tanúsított .segítséget nyújt Macmillan- nak, aki rá akarja beszélni Eisen- howert a csúcsértekezletre. írók megnyilatkozásaira, amelyekben józan megállapítások találhatók mind a német békeszerződésről, mind a berlini kérdésről. Hruscsov utalt továbbá Eisenhower amerikai elnök március 16-iki beszédére, amelyben támogatta a tárgyalások gondolatát. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy mindez a német problémával és a berlini kérdéssel kapcsolatos szovjet javaslatok életrevalóságát és időszerűségét bizonyítja. — Felhívjuk mindazon országok kormányait — mondotta Hruscsov —, amelyek részt vettek a hitleri Németország elleni háborúban, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, rendezzék a megérlelődött problémákat, kössék meg a német békeszerződést. Szeretnénk, ha a nyugati kormányok — félrevetve tábornokaik és tengernagyaik országunk felé szórt értelmetlen fenyegetőzéseit — velünk együtt tárgyalóasztalhoz ülnének. Ha vannak ésszerű javaslataik, készek vagyunk azokat a mi javaslataink mellett is megtárgyalni. Javaslatokat tettünk a német békeszerződés megkötésére és a berlini helyzet rendezésére — mutatott rá Hruscsov. — Most a nyugati hatalmakon a sor. Ha komolyan készek a tárgyalásokra, rajtunk nem múlik a dolog. Minden tőlünk telhetőt mégsem engedi meg, hogy boldogságára és szabadságára törjön. A .Magyar Népköztársaság dolgozói a 209 millió!: szovjet népben hűséges barátra cs: szövetségesre találtak. — Kedves Elvtársak! További.sikereket kívánunk a szocializmus építésében, új győzelmeket a béke és a. népek közötti barátság erősítéséért vívott harcban. — Éljen a munkaszerető és tehetséges magyar nép! — Éljen a hatalmas szocialista tábor minden országának megbonthatatlan és szoros összefogása! — Erősödjék és fejlődjék Magyar- ország és a Szovjetunió népeinek örök testvéri barátsága és együttműködése! N. Hruscsov, .az SZKF' Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. * (A törvényjavaslat szövegét és a többi párt- és kormányküldöttség felszólalását lapunk holnapi számában közöljük.) Az angol külügyminisztérium nem volt hajlandó kommentárt fűzni Hruscsov kijelentéseihez, éppen Macmillan jelenlegi washingtoni tár gyalásai miatt. Hivatalos személyek magánbeszélgetéseikben azonban ki jelentették, hogy Hruscsov nyilatkozata békülékeny volt. Párizs: A francia sajtóban széleskörű visszhangja van Hruscsov sajtókonferenciáján tett megállapításai nak. A párizsi lapok egybehangzóan a keleti-nyugati kapcsolatokban bekövetkezett enyhülésről írnak. Még a szélsőjobboldali Aurore is kiáltó címbetűkkel számol be az enyhülésről. A Figaro a Kreml új 'mosoly offenzívájáról-« ír. Kiemeli, hogy Hrus csov eleve elfogadta a külügyminisz téri konferencia május 11-i dátumát még mielőtt megkapta volna az erre vonatkozó nyugati válaszjegyzéket. A Combat is feltűnő helyen eme li ki, hogy valószínűvé válik a május 11-i genfi külügyminiszteri konferencia. teszünk, hogy a tárgyalásokat siker koronázza. — Amikor a szovjet kormány javaslatot tett a német békeszerződésre és a berlini helyzet rendezésére, nem arra törekedett, hogy valamiféle előnyt szerezzen más országok rovására, vagy megsértse bárkinek is az érdekeit. Hiszen senki sem veszítene azáltal, hogy a németek megkapják a békeszerződést. Nyugat-Beriin pedig mentesülne a megszállóktól, akik túlságosan befészkelték ott magukat. Minden nép meg lenne elégedve, ha a két német állammal megkötött békeszerződéssel megszűnnének a második világháború maradványai. — Ez mindenki számára hasznos lenne, de leginkább hasznos a béke ügyére, mert egészségesebbé válnék a légkör Közép-Európában, ahol olyan gyakran támadtak a múltban viszályok és háborús konfliktusok. — A népek elvárják és remélik, hogy a józan belátás felülkerekedik második világháborús szövetségeseink: az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom politikájában. — A népek azt akarják, hogy azok között az államok között, amelyektől elsősorban függ a béke — együttműködés és kölcsönös megértés uralkodjék. A szovjet kormány számára a népeknek ez az akarata törvény — jelentette ki nyilatkozata végén Hruscsov. A nyilatkozattétel után Hruscsov válaszolt a megjelent tudósítók kérdéseire. A. B. Arisztov, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetőjének üdvözlő beszéde Szeretnénk, ha a nyugati kormányok velünk együtt tárgyalóasztalhoz ülnének Hruscsov nyilatkozata a német kérdésben folytatandó tárgyalásokról Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön a moszkvai Kreml Szverdlov termében szovjet és külföldi újságírók részére rendezett sajtóértekezleten nyilatkozatot tett a német kérdésről. Hruscsov sajtóértekezletének nyugati visszhangja 4 I n *
